ORIGO CÍMKÉK - Árpád-ház

A kis István király - Március 4-én halt meg III. István király

Tudomány2023.03.13, 16:46

851 éve múlt már, hogy 1172 március 4-én, ahogy a krónika fogalmaz, elköltözött az Úrhoz István király, Géza fia, e néven a harmadik. Tízesztendős uralmát elhomályosítja utódja, öccse, III. Béla király történetírók sokasága által tárgyalt uralma. - írja Juhász Péter a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa a Magyarságkutató Intézet honlapján.

Aki hazánkat az egyik legfejlettebb európai királysággá tette

Tudomány2022.09.11, 11:55

Hatszáznegyven éve, 1382. szeptember 10-én hunyt el I. (Nagy) Lajos Anjou-házi magyar és lengyel király, akinek uralkodása alatt a középkori Magyarország az egyik legfejlettebb európai királysággá vált.

Szenzációs felfedezés: kerti szauna alatt rejtőzhet IV. Béla király sírja

Tudomány2022.09.05, 14:57

Árpád-házi IV. Bélát hagyományosan a legnagyobb magyar királyok között tartja számon a történelmi emlékezet, akit az 1241-es mongol betörés utáni újjáépítésben játszott kiemelkedő szerepe miatt második honalapítóként is szokás emlegetni. IV. Bélát az 1270. május 3-án bekövetkezett halála után azonban nem a magyar királyok tradicionális temetkezési helyén, a fehérvári koronázó templomban, hanem az ősi fővárosban, Esztergomban, az általa építtetett Segítő Szűz-bazilikában helyezték örök nyugalomra. A maga idejében az ország második legnagyobb, és monumentalitásában a német birodalmi katedrálisokkal vetekedő bazilikának azonban a törtéénelem ...

Fantasztikus eredményt hozott Szent László és III. Béla maradványainak genetikai azonosítása

Tudomány2022.09.09, 16:06

Több évtizedes vita végére kerülhet végre pont: modern módszerekkel azonosították több Árpád-házi uralkodó földi maradványait. A Szegedi Tudományegyetem kutatói csontmaradványokat vizsgáltak és a DNS-minták segítségével értek el kézzelfogható eredményeket. Ezzel olyan biztos kiindulópontokat fedeztek fel, amelyeket módszeresen be lehet majd építeni a magyar történeti kutatásokba is. A téma kapcsán nemzetközi publikációkat is jegyző szakemberekből álló csapat többek között Szent László, III. Béla, Mátyás király és András magyar királyi herceg pontos temetkezési helyével és szokásaival, illetve letűnt uralkodóink arcvonásaival kapcsollatban ...

A királyné, aki hozományával járult hozzá a tatárok elleni védelemhez

Tudomány2022.07.24, 08:51

Hétszázharminc éve, 1292. július 24-én halt meg Árpád-házi Szent Kinga lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje. IV. Béla király lánya sírjánál a népi legendák szerint hatvan vak ember és kétszáz más beteg gyógyult meg. Sokan a sóbányászok védőszentjeként is tekintenek rá.

Kora középkori temetőket vizsgáltak az Obtól a Volgáig a BTK kutatói – újabb mérföldkő a magyar őstörténet archeogenetikai kutatásában

Tudomány2022.07.11, 13:52

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai Intézetében folytatott legújabb magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások keretében a szakemberek a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán található, különböző – régészeti, történeti, földrajzi – szempontok alapján a magyarokhoz kapcsolható temetkezéseket vizsgáltak. Az Oxford University Press Human Molecular Genetics című tudományos folyóiratában megjelent legfrissebb eredmények alapján számos egyértelmű genetikai kapcsolat mutatható ki a magyarokhoz köthető kora középkori csoportok és a honfoglaló népesség képviselői között. A korai magyarok népessségtörténetével ...

Nyolcszáz éve adták ki az Aranybullát

Tudomány2022.04.24, 12:37

Nyolcszáz éve, 1222. április 24-én adta ki II. András király Fehérváron a magyar nemesség jogait első ízben rögzítő Aranybullát, amely évszázadokra a magyar jogrendszer egyik legfőbb tartóoszlopa, a történeti alkotmány fontos része lett.

Azonosították két Árpád-házi személy csontjait és a Hunyadiak származását

Tudomány2022.04.13, 17:40

A székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi-család származását is - jelentette be szerdán Budapesten az emberi erőforrások minisztere.

Van mire büszkének lennünk - "Páratlan ritkaságok is helyet kaptak a székesfehérvári kiállításon"

Tudomány2022.04.04, 21:06

"A magyar államiságot megteremtő Turul-dinasztia tárgyi és szellemi örökségét mutatja be a nemrég megnyílt kiállítás a Szent István Király Múzeum megújított Rendháztermében. A Magyarságkutató Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a magyar kormány által 2016-ban elindított Árpád-ház-program keretében rendezett tárlat soha nem látott gazdagsággal, számos külföldről kölcsönzött relikviával mutatja be a korszakot." A Magyar Demokrata hetilapban "Királyok, szentek Székesfehérváron" címmel jelent meg Ágoston Balázs írása. - írja a MagyarságKutató Inézet közösségi oldalán.

Kiderülhetett, kik nyugszanak a Tihanyi Királykriptában

Tudomány2021.11.30, 13:18

A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a Tihanyi Királykriptában feltárt emberi csontmaradványokat. A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta haszználatának ...

Ma 786 éve koronázták meg IV. Béla királyt

Thatslife.hu2021.10.14, 13:06

Apjának engedetlen forradalmár, honvédő, új államalapító, viszont nem a legjobb apa. Ma ünnepeljük koronázásának évfordulóját.

Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei

Tudomány2021.09.08, 20:00

A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján.

1031. szeptember 2-án hunyt el Imre herceg

Tudomány2021.09.03, 22:06

Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben. Itt épült fel a 11. és a 12. század fordulóján a Szent Imre-apátság a herceg szentté avatása után. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legenda szerint, az egyik ilyen Szent Euszébioszhoz kötődik. VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került.

Hősök útja – Hét döntés, amely megváltoztatta a magyar történelmet

Tudomány2021.08.20, 12:21

Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe mindig jó alkalmat kínál a visszatekintésre. Az ezeréves magyar történelmet megannyi viharos, véres, de fényes és dicsőséges esemény is kíséri amelyeknek közös jellemzője, hogy mindig tetten érhető bennük az egyéni hősiesség és áldozatvállalás. De kik is voltak a hősök, és mi számít hőstettnek? Vajon ma is ugyanazt jelentik ezek a szavak, mint évszázadokkal korábban? A hősök különleges emberek voltak, vagy olyanok, akik mertek dönteni, és minden körülmények között vállalták döntésük következményeit? Nemzeti ünnepünk alkalmából a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Honvédség hagyományőrzői a budaváári ...

Abasár feltárása tovább folytatódik

Tudomány2021.08.06, 21:11

Végéhez közeledik az a kutatás, melynek célja, hogy kiderítse mi található Abasáron az úgynevezett „lila-ház" alatt, ahol az 1950-es években Dér József házépítés közben megtalálni vélte Aba Sámuel sírját - tájékoztat a feltárásról a Magyarságkutató Intézet honlapján Makoldi Miklós feltárásvezető régész,a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont igazgatója.

Feltárulnak a tihanyi apátsági királysír titkai

Tudomány2021.07.12, 16:00

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) vezetésével a Tihanyi Királykriptában végzett falkutatás és régészeti feltárás célja az 1953-as kutatások hitelesítésén túl a sírok korának a lehetőségekhez mérten minél pontosabb meghatározása, az átépítésekre és átalakításokra vonatkozó korábbi megfigyelések felülvizsgálata, valamint újabb megfigyelések, felfedezések leírása volt. Az ásatás terepi része június végén befejeződött, és elkezdődött az eredmények értékelése illetve feldolgozása.

Az Árpád-ház legnagyobb viszálysorozata

Thatslife.hu2021.05.20, 16:30

997-ben meghalt Géza fejedelem. Halála után nemcsak a nyugati kereszténység és a sztyeppei nomád hit csapott össze, hanem két eszme is, a primogenitúra, amikor az elsőszülött fiú örököli a hatalmat és a szeniorátus, ahol a legidősebb férfi rokon örökli a trónt.

Hol tart most Mátyás király csontjainak azonosítása?

Tudomány2021.03.24, 16:06

Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének munkatársa. A székesfehérvári osszárium megnyitásával és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS-mintát nyerjenek ki a szegedi laborban.

Csak a halál vetett véget Csák Máté kiskirályságának

Tudomány2021.03.18, 14:18

A magyar történelem egyik leghíresebb-leghírhedtebb főura, a fénykorában az egész Felvidéket, tizennégy vármegyét valamint ötven várat és erődöt birtokló Csák Máté kereken hétszáz éve, 1321. március 18-án halt meg természetes halállal. A királyokat felemelő és megbuktató nagyhatalmú főur halálával a birodalma is szétesett, megnyitva az utat a magyar történelem egyik legfényesebb fejezete, az Anjou-dinasztia 14. századi uralkodása előtt.

Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?

Tudomány2021.01.27, 22:42

Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...

Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház

Tudomány2021.01.14, 22:19

A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezető modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erős európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentősebb uralkodócsaládjának nevéhez fűződik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségből a korabeli Európa egyik legerősebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes eurrópai ...

A hegy is kettéhasadt a szent király imájától

Tudomány2020.07.29, 23:04

Kilencszázhuszonöt éve, 1095. július 29-én halt meg I. László Árpád-házi király. Az 1192-ben szentté avatott László alatt élte első fénykorát a középkori magyar királyság.

Kásler Miklós: Akik az Árpád-gén bejelentését támadják, azok nem a szerzőket, hanem tudományos tényeket támadnak

Itthon2020.07.21, 12:46

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere legújabb videóinterjújában a magyarság eredettörténetét jelentősen formáló Árpád-gén felfedezéséről nyilatkozott. A tudományos eredményeket támadó ellenzékiekkel kapcsolatban elmondta a miniszter, hogy nehéz helyzetben vannak, mert nem a szerzőket támadják, hanem a DNS-ek konfigurációját, szekvenciáját és létét, amelyek megkerülhetetlen tudományos tények. A miniszter az egészségügy jövőbeli átalakításának néhány részletéről is beszélt.

Kásler: Az Árpád-házi dinasztia 4500 éve, a mai Afganisztán északi részén alakult ki

Life.hu2020.07.11, 10:03

Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt - közölte az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten.

750 éve halt meg IV. Béla, a második honalapító

Tudomány2020.05.03, 11:09

Hétszázötven éve, 1270. május 3-án halt meg IV. Béla Árpád-házi magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette a csaknem teljesen elpusztított országot.

II. Béla - hétévesen megvakíttatták, mégis király lett és kegyetlen bosszút állt

Tudomány2020.02.12, 19:00

A 11–12. századi Magyarországon gyakran megesett, hogy egy főúr az önhatalmú, erőszakos jogérvényesítés eszközéhez fordult. Az 1096-ban hatalomra került Könyves Kálmán is kénytelen volt uralkodása alatt többször szembenézni testvére, Álmos trónkövetelő igényeivel. I. Géza kisebbik fia ugyanis sohasem adta fel azt a régóta dédelgetett vágyát, hogy magyar király legyen. A sokadik lázadása után az uralkodó végül úgy döntött, hogy biztos, ami biztos, a jövőbeli összeesküvések elkerülése érdekében megvakíttatja öccsét és annak gyermekét. És bár az akkor hétéves fiú egész életére elvesztette látását, a történelem mégis úgy hozta, hogy II.. ...

III. András hirtelen halálával halt ki végleg az Árpád-ház férfiága

Tudomány2020.01.14, 23:05

A magyar középkori történelem első nagy dinasztiája, az Árpád-ház, III. András király Budán, 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával férfiágon végleg kihalt. A kortársak közül sokan meggyőződéssel vallották, hogy a Velencében felnevelkedett III. András, akit a tartományurak kompromisszuma juttatott a trónra, valójában nem is Árpád vérvonalából származik, és e nagy dinasztia már 1290-ben, az excentrikus és kiszámíthatatlan IV. (Kun) László halálával kihalt. A történészek többségi álláspontja szerint azonban III. András, e jó szándékú és sokra hivatott király, aki reformjaival lefektette a 14. századi aranykorhoz vezető reendi ...

Hadsereg élén tért vissza menyasszonyáért a hoppon maradt vőlegény

Tudomány2019.05.15, 23:21

A középkori magyar történelem nagy dinasztiái, az Árpád-ház, az Anjouk, a Jagellók és a Hunyadiak korában egyetlen kivételt leszámítva, mindig csak férfiak ültek a Magyar Királyság trónusán. Nem csak a hazai, hanem az egyetemes históriában is a férfiuralom dominált, ám időnként akadtak híres kivételek, gondoljunk csak például Kleopátrára, Zénóbiára, vagy a korai újkor egyik legsikeresebb királynőjére, angliai I. Erzsébetre, akik nem egyszer az „erősebb" nemet megszégyenítő rátermettséggel kormányozták országukat, vagy birodalmukat. A magyar történelemben az államalapítás után több mint három és fél évszázadnak kellett eltelnie a korronás ...

Egy pürroszi diadal, amibe belerokkant a győztes: a muhi csata

Tudomány2019.04.12, 01:23

A kereken 778 éve 1241.április 11-én elkezdődött, és Batu kán mongol hadai, valamint IV. Béla király csapatai között vívott muhi csata, mint a magyar történelem egyik legnagyobb, Mohácshoz hasonló sorsfordító csapása él a hazai történelmi emlékezetben. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb . A két napig zajló öldöklő küzdelemben ugyan Batu kán kerekedett felül a magyar királyi haderőn, de az elszánt magyar ellenállás miatt csak egy hajszál választotta el a mongol kánt a vereségtől. A muhi csatát követő „tatárdúlás" noha megrendítő károkat okozott az országnak, de Batu kán az őt ért súlyos veszteségek miatt nem válthatta valóra nagy ttervét: ...

Tudja-e, hogy melyik a legrégebbi magyar oklevél?

Tudomány2019.03.20, 18:03

Hazánk legkorábbi, a 11. század elejéről származó oklevelét a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik. A becses dokumentum Szent István korának leghitelesebb írásos emléke, és a Magyar Királyság hivatali írásbeliségének egyik legelső, jogi írásbeliségünknek pedig a legrégibb darabja, ami egyben a legkorábbi hazai nyelvemlékünk is.

Pápai kém lehetett az ősmagyar haza felkutatására indult szerzetes

Tudomány2019.01.01, 18:08

A történelem iránt érdeklődők számára Julianus, a magyarok őshazájának tartott Magna Hungariát megtaláló barát neve minden bizonnyal ismerősen cseng, pedig szinte alig tudunk valamit a híres 13. századi dominikánus szerzetesről. Julianus, miután 1236. december 27-én visszaérkezett kalandos ázsiai útjáról, azonnal kihallgatást kért IV. Béla királytól, akinek nemcsak arról számolt be, hogy megtalálta a magyarság Ázsiában maradt szórványát, hanem azt a nyugtalanító hírt is megosztotta az uralkodóval, miszerint a Kínai Császárságot leigázó Mongol Birodalom Európa megtámadására készül.

Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?

Tudomány2018.12.05, 22:36

A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.

Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni

Tudomány2018.08.20, 23:37

A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthető, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt.

Tudja-e, melyik Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje?

Tudomány2018.05.21, 09:54

Magyarországnak három kiemelkedő nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Győrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban őriznek. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol mindhárom ereklye megfordult.

Tudja-e, mi köze az apátsági sörnek Magyarország legöregebb tölgyéhez?

Tudomány2018.03.26, 19:32

A Bakony erdejében, vadregényes hegyvidéki környezetben, 400 méter magasan fekszik a hazánkban III. Béla királyunk alapította ciszterci rend egy kolostora. A nagy múltú apátsághoz két érdekes hazai unikum is fűződik.

Tudja-e, hogy mitől fénylik valami úgy, mint a Salamon töke?

Tudomány2018.03.01, 21:01

Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitől fénylik az ő töke? Kifényesítettük, utánajártunk.

Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete

Tudomány2018.02.24, 10:17

Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti.

Azonosították az Árpád-háziak DNS-ét

Tudomány2018.02.21, 09:17

Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport, s kiderült, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek - nyilatkozta Kásler Miklós professzor, az intézet vezetője a szerdai Magyar Időkben.

715 éve halt ki fiúágon a nagy múltú Árpád-ház

Tudomány2016.01.15, 19:12

A történettudomány többségi álláspontja szerint III. András 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával halt ki az Árpád-ház férfiága. Azok a vélekedések, amely szerint nem András, hanem elődje, IV. (Kun) László tekinthető az utolsó valódi Árpád-házból származó magyar királynak, egészen a 13. századig nyúlnak vissza.

Évezredes ünnep történelmi viszontagságokkal

Tudomány2015.08.20, 12:01

A nemzeti ünnepek sorában történetileg augusztus 20-a a legrégebbi ünnepnapunk, a keresztény magyar államalapítás és Szent István emlékezetének napja. Megítélése történelmi korszakonként változott az éppen uralkodó rendszerek felfogása szerint.

Megtalálhatták Géza király sírját

Tudomány2015.08.19, 17:39

I. Géza király sírjára lelhettek rá váci régészek – az uralkodó nyughelyét valószínűleg a tatárok fosztották ki, így egyelőre még nem bizonyos, csak valószínű, hogy I. Béla fiának sírhelyére bukkantak.

Apjával összevész, tatár elől fut, de megdicsőül a makacs király

Archívum2013.10.13, 15:00

IV. Béla egyike volt legerősebb akaratú királyainknak: ha valamit elhatározott, mindenkivel szemben makacs következetességgel hajtotta végre. Képes volt azonban belátni tévedéseit is, igaz, ehhez a tatárjárás traumájára volt szükség.

Nyolc sávon a múltba

Vélemény2009.04.01, 13:09

A századok során a német-római császárok számára a magyar politika pacifikálásának kulcskérdésévé az vált, hogy kiszorítsák az Árpád-ház sarjait a hatalomból, majd pedig megszabaduljanak az egykori királyok minden leszármazottjától. Milyen következményekkel járt, hogy törekvéseik nem arattak teljes sikert?