Árpád fejedelem
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Honfoglalás
- honfoglaló magyarok
- Szent István
- Géza fejedelem
- Gesta Hungarorum
Szenzációs felfedezés: előkerülhet Árpád fejedelem sírja
A magyar történelem talán leghíresebb személyisége, a honfoglaló magyar törzsszövetség nagyfejedelme, Árpád vezér neve mindenki számára jól ismert annak ellenére, hogy rendkívül szegényesek mind az életével, mind pedig a halálával kapcsolatos források. Árpád, aki a Kárpát-medencében új hazát teremtett a honfoglaló magyarság számára, a legelfogadottabb nézet szerint 907-ben, a magyarság fennmaradása szempontjából sorsdöntő pozsonyi csata alatt, vagy nem sokkal a fényes magyar győzelemmel végződött ütközet után halt meg, bár egyes történészek ennél valamivel korábbra teszik a nagyfejedelem halálát. De nem csak Árpád halálának a körülmményei ...
- címkék:
- Hunyadi Mátyás
- Anonymus
- Rómer Flóris
- Kurszán fejedelem
- Árpád fejedelem
- Gyermek Lajos
- Arnaulf
- térkép
- kolostor
- Óbuda
- Honfoglalás
- pálosok
- régészeti feltárás
- Magyar Nagyfejedelemség
- törzsszövetség
- Gesta Hungarorum
- levéltári források
- temetkezési hely
- Kelet Frank Királyság
- sztyeppei harci taktika
- Alba Ecclesia
- I.(Nagy) Lajos
- Magyar Nemzeti Levéltár
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kora középkori temetőket vizsgáltak az Obtól a Volgáig a BTK kutatói – újabb mérföldkő a magyar őstörténet archeogenetikai kutatásában
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai Intézetében folytatott legújabb magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások keretében a szakemberek a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán található, különböző – régészeti, történeti, földrajzi – szempontok alapján a magyarokhoz kapcsolható temetkezéseket vizsgáltak. Az Oxford University Press Human Molecular Genetics című tudományos folyóiratában megjelent legfrissebb eredmények alapján számos egyértelmű genetikai kapcsolat mutatható ki a magyarokhoz köthető kora középkori csoportok és a honfoglaló népesség képviselői között. A korai magyarok népessségtörténetével ...
A honfoglaló elit kincseiből rendezett kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum
2022 januárjában és februárjában a Salisbury Régészeti Kft. megelőző feltárása során Major Péter régész irányításával került felszínre Páty határában egy 77 síros honfoglalás kori temető. A leletek több okból is ritkaságnak számítanak. Ezek leleteimből rendezett kiállítást, melyet október 30-ig lehet megtekinteni, írja honlapján a Magyar Nemzeti Múzeum.
Amikor a magyar lónak köszönhetően száguldott a GDP
Mi, magyarok lovas nemzetnek valljuk magunkat, hiszen honfoglaló őseink lóháton érkeztek a Kárpát-medencébe. Történelmünk során mindvégig fontos szerepet játszott ez a gyors lábú hátasállat, sőt, volt olyan időszak, amikor a magyar lótenyésztés ipari méreteket öltött. Ennek az ágazatnak a legnagyobb sikerei alig százéves múltra tekintenek vissza, amikor az osztrák-magyar közös hadsereg magyar tenyésztésű lovakra állt át, sőt az export is alaposan felpörgött, a Horthy-korszakra pedig Magyarország már Európa legnagyobb lóellátója lett. Ebben az időszakban a lótenyésztés nem kis mértékben hozzájárult az ország GDP-jének növekedéséhez.
Kiemelkedő hun sírok kutatásának új eredményei
A magyar őstörténeti kutatás szempontjából kiemelkedően fontos újabb, megkerülhetetlen leleteket hoztunk a felszínre és vizsgálunk, sikerrel zárult a mongol-magyar tudományos együttműködésben végzett kétezer éves ázsiai hun sírok régészeti feltárásának terepi munkarésze – írja Makoldi Miklós Zsombor, a Régészeti Kutatóközpont vezetője a Magyarságkutató Intézet honlapján.
- címkék:
- I. István
- Szent István
- IV. Béla
- Attila hun nagyfejedelem
- Árpád fejedelem
- Géza fejedelem
- II. Theodosius császár
- Hunnia
- Trákia
- Árpád-ház
- magyar történelem
- Római Birodalom
- Honfoglalás
- régészet
- Dzsingisz kán
- hunok
- ókori rómaiak
- tatárok
- Mongol Birodalom
- catalaunumi csata
- ókori görögök
- honfoglaló magyarok
- Nyugatrómai Birodalom
- Hun birodalom
- mongolok
- Keletrómai Birodalom
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
1031. szeptember 2-án hunyt el Imre herceg
Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben. Itt épült fel a 11. és a 12. század fordulóján a Szent Imre-apátság a herceg szentté avatása után. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legenda szerint, az egyik ilyen Szent Euszébioszhoz kötődik. VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került.
Rokonsági alapon szerveződhetett az avar kori elit a kutatók szerint
Az avarok inkább családjukkal együtt és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, a hatalmat birtokló, vezető réteg rokonsági alapon szerveződhetett - állapították meg az ELTE Régészettudományi Intézete és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársai.
Vélhetően ősmagyar sírokat tártak fel Oroszországban
Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelőhelyen végzett ásatás eredményeképpen - közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.
Tarlós István felavatta Árpád fejedelem szobrát Óbudán
Felavatták a magyar honfoglalás vezéralakjának, Árpád fejedelemnek a szobrát az Óbudai Árpád Gimnázium előtti téren, a Katinyi mártírok parkjában.
Tudja-e, hogy hol található Magyarország leghosszabb labirintusa?
A honfoglalásnak állít emléket az az összesen 4,8 kilométer hosszú sövénylabirintus, ami az ország szívében fekszik. A honfoglaláskori magyar övcsatot mintázó bonyolult labirintus ezzel a hosszúságával világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik, a képzeletbeli dobogó harmadik helyét mondhatja a magáénak.
Tudja-e, honnan való a hetedhét országon túl is kifejezésünk?
Őseink jelképrendszerében a 7 hitregei fontosságú szám, amely a végtelent jelenti. A hetes a népmesék alapszáma is. A mesékben hetedhét országon túl él a szegény ember, a sárkány hétfejű, és a mesehős hétmérföldes csizmában jut el a hetedik határba. Utánajártunk, mire vezethető vissza a hetes szám mágikus jelentősége a magyar legendáriumban.
Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?
Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.
A legendák világába tartozik Koppány felnégyelése
Géza fejedelem halála után a kitört örökösödési viszály, amelyből Géza fia Vajk, a későbbi Szent István került ki győztesen, kulcsfontosságú esemény a magyar államalapítás előtörténetében. A történelmi hagyomány szerint István a fejedelemmé választása ellen lázadó Koppányt a seregei felett aratott győzelem után felnégyeltette. Koppány vezérről, a kora középkori magyar történelem egyik leghíresebb alakjáról közismertsége ellenére is alig tudunk valamit, személye és élettörténete a legendák homályába veszik.
- címkék:
- Szent István
- Árpád fejedelem
- Koppány vezér
- Géza fejedelem
- Sarolt
- II. (Civódó) Henrik
- Gizella királyné
- Kézai Simon
- Ajtony vezér
- Berend Nóra történész
- koronázás
- ütközet
- Anjou-kor
- német-római császár
- honfoglaló magyarok
- Gesta Hungarorum
- Magyar Fejedelemség
- pannonhalmi alapítólevél
- nemzetségfő
- forráskritika
- felnégyelés
- Szent István legendák
- Képes Krónika
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy hol áll Európa legnagyobb madárszobra?
Hazánk is rendelkezik néhány Guinnessbe illő rekorddal. Ezek közül egyedi különlegessége miatt emelkedik ki az az 1896-os milleniumi ünnepségsorozat részeként felavatott honfoglalási emlékmű, ami Európa legnagyobb madárszobrának számít.
Világraszóló győzelem zárta le a honfoglalást
A történetírás sokáig nem a jelentőségéhez mérten kezelte az ezerszáztíz éve, 907. július 4-én a magyar törzsszövetség, valamint az egyesített keleti frank és bajor hadak között Pozsony mellett lezajlott csatát. Ez az ütközet, amelyet a Kárpát-medencében letelepedett magyarság első nagy honvédő háborújának is tekinthetünk, megszilárdította és véglegessé tette Árpád nagyfejedelem művét, a honfoglalást. A túlerővel szemben aratott fényes győzelem után több mint egy évszázadig, nem mertek idegen hadak a Kárpát-medence földjére lépni. Európa ekkor tanulta meg igazán félni a magyarok nyilait.
- 1