argentin film
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Guillermo Francella
- Szemekbe zárt titkok
- Soledad Villamil
- Ricardo Darín
- Peter Lanzani
A hazugság nem fáj
A Hazug emlékek rámutat, hogy az anyák, akik gyermekük kedvenc nyuszijának halálát a házi kedvenc erdei kolóniába való visszatérésével magyarázzák, ne csodálkozzanak, ha felnővén porontyaik majd hasonlóan hihető mesékkel traktálják őket. Diego Sabanés, argentin rendező filmjében egy egész család fog össze, hogy válogatott kegyes hazugságokkal megóvja a beteg mamát legkisebb fia, Pablo eltűnésének hírétől. Az ódon, porlepte, Buenos Aires-i házat elhallgatásokra, képmutatásra alapozták, és a benne élő látszatboldog családot is csak a legkülönfélébb közös élethazugságok kötelékei tartják össze. A kollektív hazug élet, a valóság teljes ...
- legfrissebb
- legrégebbi
Síró-picsogó Oscar-díjas nyomozó
A Szemekbe zárt titkokban a mérhetetlenül vergődő szerelmes főhős, főnöknője iránti szenvedélyes lángolását nyomozásba fojtja, minek következtében politikai okokból menekülni kényszerül, de huszonöt év múltán visszatér. Brutális kéjgyilkosság, a láthatatlanságig visszafojtott érzelmek, patetikus nosztalgiázás két órán át az Oscar-díjas argentin alkotásban.
Mengele benne volt a telefonkönyvben
Az auschwitzi orvos, Josef Mengele sok más nácival együtt lelt menedékre Latin-Amerikában a második világháború után. Mengele még egészségügyi praxisát is folytatta - gyógyszerészként. A fiatal argentin rendezőnőt, Lucía Puenzót ez a furcsa történelmi szituáció ragadta meg, de filmjében a doktor alakján keresztül az orvostudomány etikai problémáiról is szeretne beszélni. A témát először regényben írta meg (magyarul most januárban jelent meg), majd nagyjátékfilmet készített belőle A német doktor címmel. A rendezőnővel tavaly májusban beszélgettünk Cannes-ban: kiderült, Messi is Mengele-féle hormonkezelést kapott, a náci orvos simán bbenne ...
Az év legjobb filmje csendben kúszott be a magyar mozikba
Az olyan filmekből, mint A klán, nincs túl sok, pedig ezek mutatják meg nekünk, hogy nincs olyan, hogy művészfilm vagy közönségfilm, szórakoztatás versus világmegváltás, mert egy igazán jó filmben ez mind együtt van. A klán annyira izgalmas, hogy az első percétől odaszegez a székhez, és belénk fojtja a lélegzetet, majd annyi gondolatot hagy maga után, hogy még napokig töprenghet rajta az ember. Érthetetlen, hogy az elmúlt év fesztiválszezonjában miért nem jutott neki főszerep, de örüljünk, hogy elért Magyarországra, és ne kövessük el azt a hibát, hogy a vakáció miatt kihagyjuk.
- 1