Itt az emberi civilizáció legtitokzatosabb építménye

Az archeológusok számára gyakran jelent komoly kihívást a rég letűnt civilizációk emlékeinek helyes értelmezése. A dél-amerikai kontinens különösen gazdag az olyan szokatlan ősi struktúrákban - gondoljunk csak a híres Nazca-vonalakra –, amelyekről mind a mai napig nem tudni, hogy kik, és milyen célból alkothatták meg ezeket. Amíg csak a magasból értelmezhető titokzatos Nazca-vonalakat mindenki jól ismeri, ezzel szemben a nem kevésbé rejtélyes cajamarquillai üregekről már sokkal kevesebben hallottak, noha az eredetüket és funkciójukat ugyanúgy homály fedi, mint a híres geoglífákét.

Falfestményekkel díszített antik római sírkamrát tártak fel Nápoly mellett

Mitológiai szörnyet ábrázoló falfestményekkel díszített antik római sírkamrát tártak fel régészek a Nápoly melletti Giugliano városa térségében.

Ismeretlen ősi nyelv nyomaira bukkantak Törökországban

Az elfelejtett ismeretlen nyelv nyomait Boğazköy-Hattusha-ban (más néven Hattusában) fedezték fel egy régészeti lelőhelyen Törökország középső részén, ami egykor a Hettita Birodalom központja volt. A helyszínt 1986-ban vették fel az UNESCO Világörökség listájára, lenyűgöző városi építészetének és műalkotásainak köszönhetően, amelyek a történelem viharai ellenére rendkívül jól megőrződtek.

Már 3000 évvel ezelőtt is használtak kábítószert

A mai Spanyolország területén három évezreddel ezelőtt élő népcsoportok hallucinogén szereket használhattak egy új kutatás szerint.

Horrorisztikus óegyiptomi lelet került elő II. Ramszesz templomából

Több mint kétezer mumifikált kosfejet találtak a Ptolemaida-dinasztia idejéből II. Ramszesz fáraó egyik templomában - közölte vasárnap az egyiptomi turisztikai és műemlékvédelmi minisztérium.

Szenzációs felfedezés: Batu kán egyik főhadiszállására bukkanhattak Bugacon

A kecskeméti Katona József Múzeum régészei már 2011 óta kutatják a kiskunsági Szank, illetve Bugac-pétermonostori tájegység körzetét, az 1241-1242-es mongol betörés idején elpusztult Árpád-kori települések, illetve templomok, köztük a híres bugaci Aranymonostor maradványait. Az egykori monostor környékén feltárt hatalmas árokrendszer és az abban talált maradványok arra utalnak, hogy az 1241- 42-es tél idején itt Batu kán vagy alvezére, Szubotáj egyik nagy létszámú mongol hadteste rendezkedett be téli szállásra. A feltárás azt is bebizonyította, hogy a mongolok csak rendkívül súlyos harcok árán tudták elfoglalni a körülsáncolt és szíívósan ...

Mesés gazdagságról tanúskodó antik leletek kerültek elő Izraelben

Júda királyságának korából származó, i. e. 8-7. századi elefántcsont díszítőelemeket találtak Jeruzsálem óvárosánál, Dávid városának feltáró munkálatai közben izraeli régészek - jelentette a Jediót Ahronót című újság internetes hírportálja, a ynet hétfőn.

15 elképesztő régészeti felfedezés

Szakrális szobrok kerültek elő egy ókori itáliai fürdőhelyen

Emberi testrészeket ábrázoló bronz szobrocskákra és több ezer pénzérmére bukkantak az olaszországi Toszkána San Casciano dei Bagni településén.

Luna holdistennő képével díszített 1850 éves érmét találtak Izraelben

Luna holdistennő képével díszített, 1850 éve vert, különlegesen ritka bronzérmét találtak Haifa partjainál Izraelben - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál hétfőn.

Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit

A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak.

Rendkívüli római aranykincsre bukkantak a Balatonnál

A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum archeológusai egy, a maga nemében rendkívül ritka és kitűnő állapotú római aranypénzre bukkantak a Balaton környékén. A szakemberek nem árulták el a lelőhely pontos fekvését, mivel valószínűsíthetően még további értékes leleteket rejt a föld mélye, és ezért tovább folytatják a feltárást.

Olaszországból származhat a világhírű jégkorszaki willendorfi Vénusz

Olaszországból származhat, vagy legalábbis ottani kőzetből készülhetett és talán a Kárpát-medencén keresztül került az ausztriai Wachau vidékére a willendorfi Vénusz, egy 11,1 centiméteres, női alakot formázó szobrocska, a prehisztorikus művészet egyik ikonja - állítják osztrák kutatók, akik minden korábbinál szélesebb körű összehasonlító vizsgálatokat végeztek a termékenységszimbólumnak és talizmánnak vélt egyedülálló figura anyagával.

Már a rézkorban is szerették a sörözést

A társas, közösségi sörfogyasztás 7000 évvel ezelőtti nyomára bukkantak Izraelben, a Jordán folyó völgyében lévő Tel Caf nevű régészeti lelőhelyen - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál kedden.

Hátborzongató azték oltárra bukkantak a mexikói fővárosban

Azték oltárra és egy emberi hamvakat tartalmazó edényre bukkantak a mexikói főváros központjában - adta hírül a BBC hírportálja.

Hova tűnt a valódi frigyláda?

A Szent Grál mellett kétségkívül a zsidó vallás és az egyetemes kultúrtörténet egyik legmisztikusabb tárgya, az ószövetségi frigyláda tekinthető a legszélesebb körben ismert ereklyének. Egyesek kétségbe vonják, hogy egyáltalán létezett, mások szerint pedig még ha valós tárgy is volt, bizonyosan megsemmisült, amikor a babiloniak Kr.e. 587-ben elfoglalták Jeruzsálemet és porig égették az első Templomot. Sokan viszont abban hisznek, hogy a frigyláda túlélte a történelem viharait, és ma is létezik. Sőt, akadnak, akik azt is tudni vélik, hogy a jeruzsálemi Templom-hegy alatt, vagy a vatikáni katakombák mélyén, illetve a távoli Etiópiábann ...

Rejtélyes okokból "eltemették" az Apostolok templomát egy középkori földrengés után

Rejtélyes módon a földbe temették az Apostolok templomának maradványait, miután 747-ben egy földrengés elpusztította a Péter és András apostol szülőfalujában emelt nagyszabású bizánci épületet - adta hírül szerdán a Háárec című izraeli napilap honlapja.

Tizenöt kilós római kori ezüstkincset találtak Augsburgban

Régészek több mint 15 kilogrammnyi ókori római ezüstpénzt fedeztek fel Augsburgban egy ásatáson.

Ritka 6. századi elefántcsontfésűt találtak Németországban

Ritka 6. századi elefántcsontfésűt, afrikai tálat és egyéb értékes tárgyakat találtak egy németországi ásatáson két sírban.

Fantasztikus kincsleltre bukkantak a Földközi-tenger mélyén

A tengerfenéken találtak 53 római kori aranypénzt búvárrégészek a kelet-spanyolországi Xábia város partjainál.

Az ősi földművesek elnyomták az immunrendszerüket a túlélés érdekében

Amikor a Vinca kultúra korai farmerei először vetettek árpát és búzát 7700 évvel ezelőtt a Duna és mellékfolyóinak termékeny földjébe, megváltoztatták nem csak az étrendjüket, hanem új életmódot vezettek be a régióba. Összezsúfoldódtak sárkunyhóikban, szorosan együtt bölényekkel, szarvasmarhákkal, sertésekkel, kecskékkel, és ezek trágyáival éltek a településeken, ami végül emberek ezreivé duzzadt. Az együttlét betegségek megugrását okozta mint például influenza, tubercolosis, és más betegségeket, amik állatokról emberekre terjedtek és végig és végigterjedt a korai mezőgazdasági közösségeken. Most egy új ókori DNS tanulmány megmutatjja, ...

Agyagba zárva találtak rá egy római ostromgép lövedékére

Nagyon ritka római kori leletre, egy ostromgép teljes csavarfejű lövedékére bukkantak régészek a római birodalom határvonala, a limes térségében a hollandiai Utrechtnél.

Egy szlovéniai ásatáson fedezték fel a legősibb kozmetikumot

Egy szlovéniai ásatáson előkerült kis kerámia üvegcsékben fedezte fel a legősibb kozmetikumot egy nemzetközi kutatócsoport.

Az előemberek új, eddig ismeretlen csoportját azonosították

Homo Neser-Ramla néven új előembercsoportot azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói.

Ókori nekropoliszra bukkantak a híres adriai szigeten

A 4. század közepéről és az 5. század elejéről származó nagyméretű temető (nekropolisz) maradványaira bukkanta horvát régészek Hvar szigetén, a 17. században épült Radosevic-palota kertjében - adta hírül a Telegram.hr című horvát hírportál.

Először azonosították egy várandós nő ókori egyiptomi múmiáját

Lengyel régészek Varsóban  egy egyiptomi múmiát tanulmányoztak, és röntgenfelvételik kimutatták, hogy a korábban vélttel szemben nem papot, hanem egy várandós nőt mumifikáltak az ókorban.

Eső mosott ki egy ókori bronzszobrot Görögországban

Egy bikát ábrázoló, több mint 2500 éves kicsiny bronzszobrot mosott ki a földből a nagy eső a dél-görögországi Olümpia romvárosban nemrég.

Az olasz vándor, aki elsőként zavarta meg a fáraó álmát

A romantikus felfedezések utolsó nagy korszaka, a 19. század még bővelkedett a modern kalandfilmek hőseire emlékeztető színesebbnél színesebb egyéniségekben. A kor híressé vált felfedezői között szép számmal találunk olyanokat, akik pusztán csak a kalandvágytól vezérelve vagy egy-egy ifjúkori álomtól indíttatva kerekedtek fel, hogy távoli és sokszor veszélyes vidékek titkait kutassák. Többségük olyan lelkes amatőrnek számított, mint amilyen a diákkorában Trójáról álmodozó és azt felnőtt fejjel megtaláló Heinrich Schliemann, vagy az elveszett fáraó, Tutanhamon sírját felfedező Howard Carter is voltak. E nagy felfedező egyéniségek sorrába ...

Ősi, titokzatos sírokra bukkantak a Stonehenge mellett

Bronzkori sírokat, újkőkori edényeket tártak fel az angliai Stonehenge monumentális őskőkori építménye mellett tervezett alagút környékén az építést megelőző feltárást végző régészek - számolt be róla a The Guardian.

Klímaváltozás okozta egyes ókori egyiptomi települések pusztulását

Egyiptomi települések néptelenedtek el a klímaváltozás miatt a késő római korban - állapította meg egy hétfőn megjelent svájci tanulmány.

Rettegtek a fáraó átkától, megtagadták a falbontást

1922. november 24-én délelőtt a Királyok Völgyében tetőfokára hágott az izgalom, a három héttel korábban egy ókori szemétlerakó mélyén megtalált fáraósír lefalazott bejáratánál. Hárman, egy kifogástalanul öltözött angol lord, valamint egy szintén a korabeli divatlapokat idéző hölgy, gyertyával a kezükben botorkáltak lefelé a félhomályba vesző lépcsősoron a sírkamrát felfedező régész, Howard Carter társaságában. A jellegzetes hosszú fehér galabíját és turbánt viselő egyiptomi munkások tisztes távolból, az aggodalomtól kitágult szemekkel meredtek a kripta bejáratára. A babonás fellahok még hittek abban az ősrégi, az óegyiptomi időkbőll ...

Középkori, román stílusú épületromra bukkantak Kínában

Egy 10. században épült román stílusú közfürdő romjait tárták fel a régészek az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.

Több mint 100 érintetlen szarkofágot találtak Egyiptomban

További több mint 100 érintetlen szarkofágnak a szakkarai nekropoliszban történt felfedezését jelentették be szombaton az egyiptomi hatóságok, akik szerint még távolról sincs vége a kincsek feltárásának a nagy fáraókori temetőben.

Tovább tart a vita a nebrai csillagkorong koráról

Vitatja egy nagy létszámú tudóscsoport, hogy a korábban feltételezettnél 1000 évvel fiatalabb lenne a híres nebrai csillagkorong, amelynek 3600 évesre becsült korát két német őstörténész kétségbe vonta.

Bibliai királysághoz tartozó ókori várromot fedeztek fel

Háromezer éves várromot találtak a Golán-fennsíkon, az erőd a Bibiában is szereplő Gesúr királysághoz tartozhatott - jelentette a Háárec című újság honlapja szerdán.

Valóban ijesztő gnóm volt Egyiptom leghíresebb fáraója?

Az óegyiptomi történelem talán leghíresebb fáraója, az újbirodalmi 18. dinasztia egyik utolsó királya, a fiatalon, 19 éves korában meghalt Tutanhamon nem az uralkodásának, hanem a csaknem teljesen érintetlen állapotban fennmaradt sírszentélyének köszönheti világhírnevét. A Királyok Völgyében 1922-ben felfedezett sírkamra feltárásáig sokan még a rejtélyes fáraó létezését is kétségbe vonták. Tutanhamon azonban ugyanolyan titokzatos maradt a sírjának felfedezése után, mint amilyennek előtte ismerték. Az egyik legellentmondásosabb vita a király leszármazásának kérdése, valamint életbeli kinézete körül csúcsosodott ki.

Az egyik legutolsó neandervölgyi maradványára bukkantak

A mai Olaszország területén élt egyik utolsó neandervölgyi ember fogát találták meg a kutatók az ország északkeleti részén lévő Veneto régióban.

Bizánci templom maradványaira bukkantak a lakók a házuk alatt

Bizánci templom maradványaira bukkantak a lakók a házuk alatt Izrael északi részén - jelentette szerdán a Háárec című helyi újság honlapja.

Trónok harca - Egy történelem előtti valós világ

Homérosz örökéltű költeményeinek megszületése előtt olyan népek éltek Hellász földjén, akikkel aligha tudnánk hasonlóságot találni a később élt görögökkel. Képzeletünkben talán ők is hófehér köpenybe burkolt filozófus-államférfiként jelenhetnek meg, akik tarajos bronzsisakokban, mélygyomrú hajóikban járják az Égei-tenger vizét, míg a valóságban olyannyira mások voltak, hogy fel sem ismernénk őket, mint az Iliász hős harcosait. Pedig ezek voltak ők, Agamemnón és Hektór, vagy a hős Akhilleusz nem az athéni demokrácia és a híres drámák világában éltek, hanem egy merőben más korban.

Már az újkőkorban is léteztek a vagyoni különbségek

Az eddig véltnél régebben léteztek komoly vagyoni egyenlőtlenségek - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport egy 6600 éves lengyelországi temetkezési hely leletei alapján.

Ismét feltárul a fáraó sírkamrája

Július 30-án ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a világhírű Tutanhamon rejtélye és kincsei régészeti rekonstrukciós kiállítás. A budapesti Komplexben 2 200 négyzetméteres területen több mint ezer műtárgy tekinthető meg az óegyiptomi újbirodalmi 18. dinasztia egyik utolsó uralkodója, Tutanhamon rekonstruált sírkamrájával együtt. A koronavírus-járvány miatt ideiglenesen bezárt tárlat a szervezők ígérete szerint számos különlegességgel és nyitási kedvezménnyel várja az érdeklődőket.

Megtalálhatják Kleopátra sírját

Mind a mai napig nem tudni, hogy az ókori történelem egyik leghíresebb alakja, VII. Kleopátra Philopatór, a Ptolemaiosz-dinasztia sarja és Egyiptom utolsó fáraója – más híres egyiptomi uralkodóktól eltérően – vajon hol nyugszik. Kleopátra életútja az ókori forrásokból viszonylag jól ismert, de halálának körülményei, valamint az a kérdés, hogy hol temethették el, mind a mai napig tisztázatlanok. Kathleen Martinez régészcsoportja 2002 óta végez intenzív kutatásokat, hogy megtalálják a leghíresebb egyiptomi királynő sírkamráját. Több, nemrég előkerült lelet alapján azt állítják, hogy már forró nyomon járnak, és karnyújtásnyi közelségbee ...

Amikor az aszály válik a legjobb régésszé

Római kori erődök, utak, katonai táborok és villaépületek nyomait azonosították kutatók Walesben a 2018-as hőhullám idején készített légifelvételek elemzése révén.

Újkőkori textillenyomatot fedeztek fel egy edényen

Újkőkori textíliára utaló lenyomatot fedeztek fel a régészek egy agyagedény-töredéken a skóciai Orkney-szigeteken. Az országban korábban mindössze egyszer azonosítottak ilyen ritka leletet.

Római kori hajó került elő egy szerbiai szénbányából

Római kori hajó maradványai kerültek elő egy szerbiai szénbányából, az egykori római város Viminacium területén.

Megvizsgálták a titokzatos nép DNS-ét, érdekes dolgok derültek ki

Évszázadokon át folyamatosan érkeztek a kánaániták az ókori Közel-Keletről Levante déli részére - derül ki egy új DNS-elemzésből.

Páratlan, 3500 éves leletre bukkant egy hatéves gyerek

3500 éves, két emberi figurát ábrázoló agyagtáblácskát talált egy hatéves kisfiú Dél-Izraelben, a gázai határ közelében - jelentette be hétfőn az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).

Kétezer éves földalatti építményt találtak a Siratófal közelében

Kétezer éves földalatti építményt találtak Jeruzsálemben a Siratófal közelében - jelentette kedden a helyi média.

Már a mamutok idejében is sörözhettek az őseink

Osztrák kutatók új módszert fejlesztettek ki a malátaalapú élelmiszerek, így a sör maradványainak felismerésére, melynek segítségével azonosították a kora kőkorszaki sörkészítés közép-európai jelenlétére utaló legrégebbi ismert nyomokat.