archeológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- régészeti feltárás
- régészeti lelet
- régészet
- feltárás
- Római Birodalom
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Húszezer éve érkeztek Amerikába a mai őslakosok elődei
Egy 11 500 éve élt kislány genetikai anyagának elemzése arra mutat, hogy a teljes Újvilágot egyetlen, nagyjából 20 ezer éve bevándorolt embercsoport népesítette be.
- címkék:
- Amerika
- őslakosok
- archeológia
- Címkefelhő »
Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára
Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.
2300 éves tornacsarnok romjait tárták fel Egyiptomban
A hellenisztikus korszakból származó, nagyjából 2300 éves tornacsarnok maradványait tárták fel a régészek Kairó közelében - jelentette be az egyiptomi régészeti minisztérium.
Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttes Jászberényben
Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban - közölte a múzeum régésze az MTI-vel, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elő a Kárpát-medencében.
Négyezer éves faszobrot rejtett a sivatag homokja
Az óbirodalom hatodik dinasztiájának királynéját ábrázolhatja az a több mint négyezer éves egyiptomi faszobortöredék, amelyet régészek találtak Szakkara térségében, a gízai piriamisok közelében.
Szenzációs régészeti felfedezés Jeruzsálemben
Sohasem használt római kori színházat találtak a régészek Jeruzsálemben, a Siratófal szomszédságában - jelentette a Háárec című újság október 17-én, kedden.
Szenzációt sejtető fordulat a Mikulás nyughelyével kapcsolatban
A híres török tengerparti nyaralóhelytől, Antalyától alig száz kilométerre festői környezetben fekvő kisváros, Demre első számú nevezetessége az a 4. századi bazilika, amelynek Szent Miklós, a legismertebb és messze legnépszerűbb keresztény szent, a „Mikulás" volt a püspöke. Egészen mostanáig úgy tudtuk, hogy a híres szent földi maradványait olasz kalózok a 11. században elrabolták, és a Bariban, a Szent Miklós tiszteletére emelt bazilikában helyezték végső nyugalomra. Török archeológusok azonban egy friss felfedezés alapján azt állítják, hogy nem Szent Miklós maradványait őrzik Bariban.
Nagy Sándor nyomában – Szenzációs régészeti feltárás az ISIS árnyékában
Nemzetközi archeológiai kutatócsoport dolgozik a British Museum legújabb expedícióján az iraki Kurdisztában, alig néhány kilométerre az Iszlám Állam egységeivel folytatott harcok helyszínétől. Ásatásukon nem csupán hihetetlen tárgyakkal gazdagítják a múzeumok kollekcióját, hanem iraki és kurd régészeket oktatnak modern ásatási módszertanra, és a kulturális örökségvédelem legújabb vívmányaira. Az expedíció egyik ásatásvezetője, Pabeschitz Virág magyar ókorszakos régész exkluzívan nyilatkozott az Origónak a nemzetközi viszonylatban is jelentős feltárás eredményeiről.
Megtalálták Artemisz több mint száz éve keresett szentélyét
Svájci régészek megtalálták Artemisz görög istennő több mint száz éve keresett szentélyét a görögországi Évia szigetén fekvő Amarüntosz falu közelében - közölte pénteken a görög kulturális minisztérium.
Tízezer éve élt óriáslajhár maradványaira bukkantak Mexikóban
Egy tízezer éve élt óriáslajhár maradványaira bukkantak mexikói paleontológusok egy vízmosás mélyén a közép-amerikai állam Karib-tengeri partjainak közelében.
Aranydíszekkel ékesített farkas csontvázára bukkantak
Kivételesen szép azték aranydíszekkel gazdagon felékesített áldozati farkas maradványaira bukkantak a régészek Mexikóváros belvárosának szívében.
Raktárból került elő az ó-egyiptomi templom
I. Thotmesz egyiptomi fáraó régóta keresett templomának maradványaiként azonosították lengyel régészek azt a több ezer kőtömböt, amelyek egy Luxor közeli raktárban hevertek évtizedeken át.
Kiterjedt újkőkori települést tárnak fel Tolnában
Roncsolásmentes módszerekkel, többek között magnetométerrel és kis felületű ásatással végeznek kutatást az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársai Tolna-Mözs határában, ahol a korábban feltártnál lényegesen nagyobb újkőkori települést azonosítottak.
Eltűntnek hitt város került elő a föld alól
Egy 10. századi, eltűntnek hitt város romjait tárták fel Etiópia keleti részén. Az ásatásokon egyiptomi, indiai és kínai tárgyak kerültek elő, ami újabb bizonyítékokkal szolgál arról, hogy a Harlaa régió, ahol a város fekszik, egykor kereskedelmi központ lehetett.
Ismeretlen azték templomot és sportpályát találtak Mexikóban
Egy újabb jelentős azték templom és egy labdajátékpálya maradványait tárták fel az egykori azték főváros, Tenochtitlán helyén épült Mexikóvárosban a gyarmati korból származó katolikus katedrális mögött, egy, az 1950-es években emelt szálloda területén, a Zocalo óvárosi főtér közvetlen közelében.
Embereket áldozhattak fel Koreában
Először bukkantak ősi emberáldozat nyomára dél-koreai archeológusok. Az 5. századi áldozat egy építmény rituális megerősítését szolgálhatta – közölte kedden a dél-koreai kulturális örökség hivatala.
- címkék:
- Korea
- emberáldozat
- archeológia
- Címkefelhő »
Honfoglaló törzsek Dunaszerdahelyen
Két, honfoglalás korabeli sírhely került napvilágra a felvidéki Dunaszerdahelyen a közelmúltban, az egyik helyi bevásárlóközpont közelében zajló építkezés során - erősítette meg az MTI-nek kedden Takács Mihály, a feltárással megbízott régész, aki szerint a sírhelyek valószínűleg egy, a már feltártnál kiterjedtebb temető részei.
Ókori germán harcos Hódmezővásárhely közelében
Egy rendkívül nagytermetű, erős csontozatú germán harcos sírját találták meg a Móra Ferenc Múzeum régészei egy 2-3. századi szarmata kori településhez tartozó temetőben Hódmezővásárhely közelében.
Alig egy hét alatt világszenzáció lett a kairói szeméttelepből
Egyiptom földje helyenként még a szemétdombok alatt is mesés régészeti kincseket rejt. Néhány napja az egykori Héliopolisz területén egy hatalmas, II. Ramszesznek tulajdonított kőkolosszus maradványait tárták fel. A lelet konzerválása közben derült ki, hogy ennél is különlegesebb, a maga nemében egyedülálló ókori emléket rejtett az antik város helyét takaró szeméttelep. Pabeschitz Virág ókor szakos régész, a nemzetközi expedíció magyar tagja a helyszínen foglalta össze az Origónak az elmúlt napok eseményeit.
Fáraók a kairói szeméttelepen
Az egyiptomi–német régészeti misszió két ramesszida szobrot fedezett fel az éppen Héliopolisz területén zajló ásatásokon. A helyszíni riportot az ásatáson dolgozó és a régészeti terepi iskolát vezető magyar régész, Pabeschitz Virág tollából olvashatják.
Ágyast áldoztak fel a viking hajótemetésen
A nagy viking hősök haláluk után gyakran a tengeren kívánták elérni a Valhallát, azaz a mennyországot. A hajótemetések furcsa szokásának első ép lelőhelyéről a most elkészült jelentés alapján bepillantást nyerhetünk a vikingek furcsa utazási és temetési szokásaiba.
Dániában 13 ezer éves vadászeszközöket találtak
A Dániát benépesítő első emberek világába "fantasztikus betekintést nyújtó", 13 ezer éves vadászeszközöket találtak régészek Horsens város mellett.
Kétezer éves Valentin-napi csók Pompejiből
Egy csaknem 2000 éves csók is látható lesz Valentin-nap alkalmából Pompejiben: a különleges freskót rejtő házat felújítása előtt utoljára nyitják meg a hétvégén a látogatók előtt az ókori romvárosban.
Ősi hajóformájú koporsókat fedeztek fel Kínában
Hajóformájú koporsókat rejtő sírcsoportot fedeztek fel a régészek Délnyugat-Kínában: a szakértők szerint a 2200 éves sírok értékes információkkal szolgálhatnak egy ősi bennszülött kultúráról.
17. századi hadihajót találtak Svédország déli partjainál
Háromszáz éve eltűnt hadihajót fedezett fel Svédország déli partjainál egy víz alatti kutatóexpedíció.
Egy lóállkapocs fedheti fel a múlt homályába vesző titkot
Új bizonyítékok alapján egyre valószínűbb, hogy az eddig feltételezettnél sokkal korábban, jóval az utolsó jégkorszak vége előtt éltek már emberek Észak-Amerikában.
Ókori műtőt fedeztek fel Cipruson
Bronzból és vasból készült orvosi eszközöket fedeztek fel a ciprusi Páfosz csaknem kétezer éves romjai között a krakkói Jagelló Egyetem régészeti intézetének kutatói.
Hárommillió éves emberelőd-horda nyomait találták meg
Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában - számolt be róla az eLife-ban megjelent tanulmány alapján a BBC News.
A világ első országúthálózatát fedezték fel Guatemalában
Modern lézeres technológia használatával a világ első országúthálózatát fedezték fel Guatemalában, a "maja kultúra bölcsőjében".
Több mint hétezer éves várost és temetőt tártak fel Egyiptomban
Több mint hétezer éves, az első dinasztia korában épült várost és temetőt tártak fel régészek a dél-egyiptomi Szóhág tartományban – jelentette be szerdán az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium.
Ősi építményt fedeztek fel a Kukulkán maja piramisban
Eddig ismeretlen, 10 méter magas piramisszerű, ősi építményt fedeztek fel Kukulkán, a tollas kígyóisten piramistemplomában a maja-tolték romvárosban, Chichén Itzában mexikói kutatók.
Titokzatos hun épületek a Kaszpi-tenger partján
Pusztai nomád törzsek által épített, 1500 éves masszív kőépítmény-komplexum maradványait tárták fel a Kaszpi-tenger keleti partvidékén, Kazahsztánban.
Bronzkori várost fedeztek fel Irak északi részén
Jelentős bronzkori várost fedeztek fel régészek Irak északi részén, egy az Iszlám Állam által elfoglalt területektől nem messze fekvő ásatáson.
Régészeti leletmentés az Iszlám Állam árnyékában
Pabeschitz Virág fiatal kora ellenére igencsak kalandos szakmai életutat mondhat már magáénak. Ókorszakos régészként kutatja a letűnt antik civilizációk emlékeit Afrikában, és a Közel-Keleten Indiana Jones kalandjaira emlékeztető expedíciók tagjaként .Jelenleg a földkerekség legveszélyesebb területén Irakban dolgozik a British Museum régészeti expedíciójának munkatársaként . Kurdisztáni élményeiről rendhagyó naplót írt az Origónak.
Feltárulnak a legendás Fűszerút titkai
A világhírű sziklába vájt ókori város, a jordániai Petra hátországát feltérképező, Bir Madhkur - Petra Hinterland Project-nek 2016 nyarán magyar résztvevője is volt: a már több közel-keleti régészeti expedícióban részt vett, ismert fiatal magyar ókorszakos régész, Pabeschitz Virág.
Még nem tárta fel összes titkát a nagy Kheopsz-piramis
Tudósok úgy vélik, hogy két, eddig ismeretlen üreget fedeztek fel a gízai nagypiramisban elemzéssel kiegészített hőkamerás technológiának köszönhetően.
Kitűnő állapotú középkori fahajó a Fekete-tenger mélyén
Először találtak a világon egy elsüllyedt, de igen jó állapotban megőrződött középkori földközi-tengeri kereskedelmi vitorlást, a koggéra a Fekete-tenger bulgáriai felségvizeinek régészeti feltérképezését végző nemzetközi kutatócsoport (Black Sea M.A.P.) bukkant.
A szigeti veszedelem nagy tanulsága: váltsa fel békejobb a kardcsörtetést
A Nemzetközi Zrínyi Emlékév szeptember hatodikán elkezdődött rendezvénysorozata határokon túlmutató diplomáciai és tudományos eseménnyé nőtte ki magát. Négyszázötven éve, 1566. szeptember 7-én Gróf Zrínyi Miklós horvát bán és dunántúli főkapitány, valamint magyar, horvát és szerb vitézei olyan példáját adták az önfeláldozó hazafiságnak, amelynek napjainkban különösen aktuálisak a tanulságai. Zrínyi legendás kirohanásának napján a török táborban elhunyt Szulejmán szultán, akinek sírhelyét nemrég találták meg Szigetvár határában.
Így készítették a kötelet 40 ezer éve
A kötelek és zsinórok fontos szerepet töltöttek be a mozgékony vadászó és gyűjtögető népek életében. A kutatóknak azonban egészen eddig nem sok fogalmuk volt, hogyan készíthették ezeket az eszközöket az őseink.
Magyar régészlány Almásy nyomdokában
A fiatal magyar archeológus, Pabeschitz Virág, mint amolyan női Indiana Jones, már több kalandos észak-afrikai régészeti expedícióban vett részt. Legutóbb a British Museum kutatócsoportjának tagjaként töltött el két hónapot a szudáni sivatagban, a világtól elzárt Kurgusban. Kalandjuk visszarepítette őket az időben, és nemcsak szakmai, de kemény lelki megpróbáltatásokat is át kellett vészelniük. Pabeschitz Virág az Origónak írt exkluzív beszámolójában a terepi régészet izgalmait mutatja be.
Egy mongol múmia bizonyítja az időutazást – a konteósok szerint
Nemrég mutattak be Mongóliában egy 1500 éves női múmiát, amely az Altaj hegységből került elő. A múmia lábán szinte tökéletes épségben megmaradt egy mai Adidas csizmához kísértetiesen hasonlító lábbeli. Több se kellett az összeesküvés-elméletek gyártóinak. Rögtön kikiáltották a múmiát az időutazás bizonyítékának.
Így ássuk majd fel a múltat 2016-ban
2015 nem múlt el eseménytelenül, de a régészek 2016-ra is ígérnek olyan rejtélyeket, amelyekre magyarázatot találnak majd. Szaúd-Arábia furcsa homokba rajzolt kapujai, a szudáni piramisok, Tutanhamon sírjának rejtett kamrái és Jézus feleségének elveszett evangéliuma mind a várható felfedezések között szerepel.
Minden valószínűség szerint megtalálták Szulejmán síremlékét
Közismert, hogy a leghíresebb oszmán uralkodó, I. (Nagy) Szulejmán szultán 1566 szeptemberében Szigetvár falai alatt hunyt el, a vár ostromának utolsó napjaiban. A hagyomány szerint a szívét és belső szerveit is itt temették el, a sírhely fölé pedig díszes türbét építettek, amely a 17. század végén semmisült meg. Dr. Pap Norbert , a Pécsi Tudományegyetem professzora a magyar valamint török szakemberekből álló kutatócsoport vezetője ma fontos bejelentést tett, a Kempinski Hotelben megrendezett tudományos ankéton és sajtótájékoztatón, amelyen az Origo munkatársa is részt vett.
Karnyújtásnyi közelségben Szulejmán szigetvári sírjának azonosítása
Dr. Pap Norbert professzor, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója által vezetett kutatócsoport ma újabb fontos bejelentést tett a Szigetvár falai alatt 1566. szeptember 7-én elhunyt oszmán uralkodó, Nagy Szulejmán temetkezési helyének feltárásával kapcsolatosan. A Szigetvár közelében, a zsibók-turbéki szőlőhegyen folytatott feltáráson 2013-ban megtalált oszmánkori településen olyan épületmaradványokat találtak, ami jó esélyt ad a szultáni türbe feltételezett helyének azonosítására is.
A Vezúv haragja Vulcanus ünnepnapján temette el Pompejit
Ifjabb Plinius dokumentarista pontossággal számolt be az ókori római világ egyik legnagyobb természeti katasztrófájáról, a Vezúv Kr. u. 79. augusztus 25-i pusztító kitöréséről. Sajátos módon a kataklizma tragikus időkapszulaként őrizte meg az antikvitás vulkáni hamuba záródott mindennapjainak pillanatképét az utókor számára.
Száz holttestet zsúfoltak a húsz négyzetméteres házba
Legkevesebb kilencvenhét ember maradványára bukkantak archeológusok egy 5000 éves házban Kína északkeleti részén.
Több millió állatmúmiára bukkantak a régészek Egyiptomban
Egyiptom földje milliószámra rejti a különböző szentként tisztelt, vagy az óegyiptomi kultuszokban kitüntetett szerepet játszó állatok mumifikált, díszesen becsomagolt tetemeit.
A múlt ismerete nélkül nincs jövő
A Luxorban élő neves magyar egyiptológus, Vanek Zsuzsanna életútja és munkássága olyan, mint egy lebilincselően érdekes kalandregény. A magyar egyiptológia nagyasszonyával az új generációt képviselő ókorszakos régész, Pabeschitz Virág, az egyiptomi Giza Palteau Mapping Project nemzetközi archeológiai expedíció tagja készített exkluzív interjút az Origónak.
Kleopátra halála a történelem egyik legnagyobb rejtélye
A csábítás és női fortély mintaképe, a történelem egyik legismertebb asszonya, a női szépségideál megtestesítője. Sokan sokféleképpen kutatták Kleopátra valódi arcát. Élete és halála mind a mai napig a történelem egyik legnagyobb rejtélye.
A bronzkorban alakult ki Eurázsia mai arca
A bronzkorban alakult ki az eurázsiai népek mai génkészlete - derült ki az eddigi legkiterjedtebb mintavételen alapuló nemzetközi archeogenetikai és régészeti projektnek köszönhetően, amelyben az MTA BTK Régészeti Intézetének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek a tudósai is részt vettek.