archeológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- régészeti feltárás
- régészeti lelet
- régészet
- feltárás
- Római Birodalom
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Húszezer éve érkeztek Amerikába a mai õslakosok elõdei
Egy 11 500 éve élt kislány genetikai anyagának elemzése arra mutat, hogy a teljes Újvilágot egyetlen, nagyjából 20 ezer éve bevándorolt embercsoport népesítette be.
- címkék:
- Amerika
- õslakosok
- archeológia
- Címkefelhõ »
Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger õsi vára
Nem csupán a mûemléki épületegyüttes jelentõségéhez méltó helyreállítását készítették elõ, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelõzõ feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is elõkerültek.
2300 éves tornacsarnok romjait tárták fel Egyiptomban
A hellenisztikus korszakból származó, nagyjából 2300 éves tornacsarnok maradványait tárták fel a régészek Kairó közelében - jelentette be az egyiptomi régészeti minisztérium.
Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttes Jászberényben
Egyedülálló honfoglalás kori leletegyüttest mutattak be szerdán a jászberényi Jász Múzeumban - közölte a múzeum régésze az MTI-vel, hangsúlyozva: az egyik tárgyhoz hasonlóból eddig még csak egyetlen egy darab került elõ a Kárpát-medencében.
Négyezer éves faszobrot rejtett a sivatag homokja
Az óbirodalom hatodik dinasztiájának királynéját ábrázolhatja az a több mint négyezer éves egyiptomi faszobortöredék, amelyet régészek találtak Szakkara térségében, a gízai piriamisok közelében.
Szenzációs régészeti felfedezés Jeruzsálemben
Sohasem használt római kori színházat találtak a régészek Jeruzsálemben, a Siratófal szomszédságában - jelentette a Háárec címû újság október 17-én, kedden.
Szenzációt sejtetõ fordulat a Mikulás nyughelyével kapcsolatban
A híres török tengerparti nyaralóhelytõl, Antalyától alig száz kilométerre festõi környezetben fekvõ kisváros, Demre elsõ számú nevezetessége az a 4. századi bazilika, amelynek Szent Miklós, a legismertebb és messze legnépszerûbb keresztény szent, a „Mikulás" volt a püspöke. Egészen mostanáig úgy tudtuk, hogy a híres szent földi maradványait olasz kalózok a 11. században elrabolták, és a Bariban, a Szent Miklós tiszteletére emelt bazilikában helyezték végsõ nyugalomra. Török archeológusok azonban egy friss felfedezés alapján azt állítják, hogy nem Szent Miklós maradványait õrzik Bariban.
Nagy Sándor nyomában – Szenzációs régészeti feltárás az ISIS árnyékában
Nemzetközi archeológiai kutatócsoport dolgozik a British Museum legújabb expedícióján az iraki Kurdisztában, alig néhány kilométerre az Iszlám Állam egységeivel folytatott harcok helyszínétõl. Ásatásukon nem csupán hihetetlen tárgyakkal gazdagítják a múzeumok kollekcióját, hanem iraki és kurd régészeket oktatnak modern ásatási módszertanra, és a kulturális örökségvédelem legújabb vívmányaira. Az expedíció egyik ásatásvezetõje, Pabeschitz Virág magyar ókorszakos régész exkluzívan nyilatkozott az Origónak a nemzetközi viszonylatban is jelentõs feltárás eredményeirõl.
Megtalálták Artemisz több mint száz éve keresett szentélyét
Svájci régészek megtalálták Artemisz görög istennõ több mint száz éve keresett szentélyét a görögországi Évia szigetén fekvõ Amarüntosz falu közelében - közölte pénteken a görög kulturális minisztérium.
Tízezer éve élt óriáslajhár maradványaira bukkantak Mexikóban
Egy tízezer éve élt óriáslajhár maradványaira bukkantak mexikói paleontológusok egy vízmosás mélyén a közép-amerikai állam Karib-tengeri partjainak közelében.
Aranydíszekkel ékesített farkas csontvázára bukkantak
Kivételesen szép azték aranydíszekkel gazdagon felékesített áldozati farkas maradványaira bukkantak a régészek Mexikóváros belvárosának szívében.
Raktárból került elõ az ó-egyiptomi templom
I. Thotmesz egyiptomi fáraó régóta keresett templomának maradványaiként azonosították lengyel régészek azt a több ezer kõtömböt, amelyek egy Luxor közeli raktárban hevertek évtizedeken át.
Kiterjedt újkõkori települést tárnak fel Tolnában
Roncsolásmentes módszerekkel, többek között magnetométerrel és kis felületû ásatással végeznek kutatást az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársai Tolna-Mözs határában, ahol a korábban feltártnál lényegesen nagyobb újkõkori települést azonosítottak.
Eltûntnek hitt város került elõ a föld alól
Egy 10. századi, eltûntnek hitt város romjait tárták fel Etiópia keleti részén. Az ásatásokon egyiptomi, indiai és kínai tárgyak kerültek elõ, ami újabb bizonyítékokkal szolgál arról, hogy a Harlaa régió, ahol a város fekszik, egykor kereskedelmi központ lehetett.
Ismeretlen azték templomot és sportpályát találtak Mexikóban
Egy újabb jelentõs azték templom és egy labdajátékpálya maradványait tárták fel az egykori azték fõváros, Tenochtitlán helyén épült Mexikóvárosban a gyarmati korból származó katolikus katedrális mögött, egy, az 1950-es években emelt szálloda területén, a Zocalo óvárosi fõtér közvetlen közelében.
Embereket áldozhattak fel Koreában
Elõször bukkantak õsi emberáldozat nyomára dél-koreai archeológusok. Az 5. századi áldozat egy építmény rituális megerõsítését szolgálhatta – közölte kedden a dél-koreai kulturális örökség hivatala.
- címkék:
- Korea
- emberáldozat
- archeológia
- Címkefelhõ »
Honfoglaló törzsek Dunaszerdahelyen
Két, honfoglalás korabeli sírhely került napvilágra a felvidéki Dunaszerdahelyen a közelmúltban, az egyik helyi bevásárlóközpont közelében zajló építkezés során - erõsítette meg az MTI-nek kedden Takács Mihály, a feltárással megbízott régész, aki szerint a sírhelyek valószínûleg egy, a már feltártnál kiterjedtebb temetõ részei.
Ókori germán harcos Hódmezõvásárhely közelében
Egy rendkívül nagytermetû, erõs csontozatú germán harcos sírját találták meg a Móra Ferenc Múzeum régészei egy 2-3. századi szarmata kori településhez tartozó temetõben Hódmezõvásárhely közelében.
Alig egy hét alatt világszenzáció lett a kairói szeméttelepbõl
Egyiptom földje helyenként még a szemétdombok alatt is mesés régészeti kincseket rejt. Néhány napja az egykori Héliopolisz területén egy hatalmas, II. Ramszesznek tulajdonított kõkolosszus maradványait tárták fel. A lelet konzerválása közben derült ki, hogy ennél is különlegesebb, a maga nemében egyedülálló ókori emléket rejtett az antik város helyét takaró szeméttelep. Pabeschitz Virág ókor szakos régész, a nemzetközi expedíció magyar tagja a helyszínen foglalta össze az Origónak az elmúlt napok eseményeit.
Fáraók a kairói szeméttelepen
Az egyiptomi–német régészeti misszió két ramesszida szobrot fedezett fel az éppen Héliopolisz területén zajló ásatásokon. A helyszíni riportot az ásatáson dolgozó és a régészeti terepi iskolát vezetõ magyar régész, Pabeschitz Virág tollából olvashatják.
Ágyast áldoztak fel a viking hajótemetésen
A nagy viking hõsök haláluk után gyakran a tengeren kívánták elérni a Valhallát, azaz a mennyországot. A hajótemetések furcsa szokásának elsõ ép lelõhelyérõl a most elkészült jelentés alapján bepillantást nyerhetünk a vikingek furcsa utazási és temetési szokásaiba.
Dániában 13 ezer éves vadászeszközöket találtak
A Dániát benépesítõ elsõ emberek világába "fantasztikus betekintést nyújtó", 13 ezer éves vadászeszközöket találtak régészek Horsens város mellett.
Kétezer éves Valentin-napi csók Pompejibõl
Egy csaknem 2000 éves csók is látható lesz Valentin-nap alkalmából Pompejiben: a különleges freskót rejtõ házat felújítása elõtt utoljára nyitják meg a hétvégén a látogatók elõtt az ókori romvárosban.
Õsi hajóformájú koporsókat fedeztek fel Kínában
Hajóformájú koporsókat rejtõ sírcsoportot fedeztek fel a régészek Délnyugat-Kínában: a szakértõk szerint a 2200 éves sírok értékes információkkal szolgálhatnak egy õsi bennszülött kultúráról.
17. századi hadihajót találtak Svédország déli partjainál
Háromszáz éve eltûnt hadihajót fedezett fel Svédország déli partjainál egy víz alatti kutatóexpedíció.
Egy lóállkapocs fedheti fel a múlt homályába veszõ titkot
Új bizonyítékok alapján egyre valószínûbb, hogy az eddig feltételezettnél sokkal korábban, jóval az utolsó jégkorszak vége elõtt éltek már emberek Észak-Amerikában.
Ókori mûtõt fedeztek fel Cipruson
Bronzból és vasból készült orvosi eszközöket fedeztek fel a ciprusi Páfosz csaknem kétezer éves romjai között a krakkói Jagelló Egyetem régészeti intézetének kutatói.
Hárommillió éves emberelõd-horda nyomait találták meg
Emberelõdök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában - számolt be róla az eLife-ban megjelent tanulmány alapján a BBC News.
A világ elsõ országúthálózatát fedezték fel Guatemalában
Modern lézeres technológia használatával a világ elsõ országúthálózatát fedezték fel Guatemalában, a "maja kultúra bölcsõjében".
Több mint hétezer éves várost és temetõt tártak fel Egyiptomban
Több mint hétezer éves, az elsõ dinasztia korában épült várost és temetõt tártak fel régészek a dél-egyiptomi Szóhág tartományban – jelentette be szerdán az egyiptomi mûemlékvédelmi minisztérium.
Õsi építményt fedeztek fel a Kukulkán maja piramisban
Eddig ismeretlen, 10 méter magas piramisszerû, õsi építményt fedeztek fel Kukulkán, a tollas kígyóisten piramistemplomában a maja-tolték romvárosban, Chichén Itzában mexikói kutatók.
Titokzatos hun épületek a Kaszpi-tenger partján
Pusztai nomád törzsek által épített, 1500 éves masszív kõépítmény-komplexum maradványait tárták fel a Kaszpi-tenger keleti partvidékén, Kazahsztánban.
Bronzkori várost fedeztek fel Irak északi részén
Jelentõs bronzkori várost fedeztek fel régészek Irak északi részén, egy az Iszlám Állam által elfoglalt területektõl nem messze fekvõ ásatáson.
Régészeti leletmentés az Iszlám Állam árnyékában
Pabeschitz Virág fiatal kora ellenére igencsak kalandos szakmai életutat mondhat már magáénak. Ókorszakos régészként kutatja a letûnt antik civilizációk emlékeit Afrikában, és a Közel-Keleten Indiana Jones kalandjaira emlékeztetõ expedíciók tagjaként .Jelenleg a földkerekség legveszélyesebb területén Irakban dolgozik a British Museum régészeti expedíciójának munkatársaként . Kurdisztáni élményeirõl rendhagyó naplót írt az Origónak.
Feltárulnak a legendás Fûszerút titkai
A világhírû sziklába vájt ókori város, a jordániai Petra hátországát feltérképezõ, Bir Madhkur - Petra Hinterland Project-nek 2016 nyarán magyar résztvevõje is volt: a már több közel-keleti régészeti expedícióban részt vett, ismert fiatal magyar ókorszakos régész, Pabeschitz Virág.
Még nem tárta fel összes titkát a nagy Kheopsz-piramis
Tudósok úgy vélik, hogy két, eddig ismeretlen üreget fedeztek fel a gízai nagypiramisban elemzéssel kiegészített hõkamerás technológiának köszönhetõen.
Kitûnõ állapotú középkori fahajó a Fekete-tenger mélyén
Elõször találtak a világon egy elsüllyedt, de igen jó állapotban megõrzõdött középkori földközi-tengeri kereskedelmi vitorlást, a koggéra a Fekete-tenger bulgáriai felségvizeinek régészeti feltérképezését végzõ nemzetközi kutatócsoport (Black Sea M.A.P.) bukkant.
A szigeti veszedelem nagy tanulsága: váltsa fel békejobb a kardcsörtetést
A Nemzetközi Zrínyi Emlékév szeptember hatodikán elkezdõdött rendezvénysorozata határokon túlmutató diplomáciai és tudományos eseménnyé nõtte ki magát. Négyszázötven éve, 1566. szeptember 7-én Gróf Zrínyi Miklós horvát bán és dunántúli fõkapitány, valamint magyar, horvát és szerb vitézei olyan példáját adták az önfeláldozó hazafiságnak, amelynek napjainkban különösen aktuálisak a tanulságai. Zrínyi legendás kirohanásának napján a török táborban elhunyt Szulejmán szultán, akinek sírhelyét nemrég találták meg Szigetvár határában.
Így készítették a kötelet 40 ezer éve
A kötelek és zsinórok fontos szerepet töltöttek be a mozgékony vadászó és gyûjtögetõ népek életében. A kutatóknak azonban egészen eddig nem sok fogalmuk volt, hogyan készíthették ezeket az eszközöket az õseink.
Magyar régészlány Almásy nyomdokában
A fiatal magyar archeológus, Pabeschitz Virág, mint amolyan nõi Indiana Jones, már több kalandos észak-afrikai régészeti expedícióban vett részt. Legutóbb a British Museum kutatócsoportjának tagjaként töltött el két hónapot a szudáni sivatagban, a világtól elzárt Kurgusban. Kalandjuk visszarepítette õket az idõben, és nemcsak szakmai, de kemény lelki megpróbáltatásokat is át kellett vészelniük. Pabeschitz Virág az Origónak írt exkluzív beszámolójában a terepi régészet izgalmait mutatja be.
Egy mongol múmia bizonyítja az idõutazást – a konteósok szerint
Nemrég mutattak be Mongóliában egy 1500 éves nõi múmiát, amely az Altaj hegységbõl került elõ. A múmia lábán szinte tökéletes épségben megmaradt egy mai Adidas csizmához kísértetiesen hasonlító lábbeli. Több se kellett az összeesküvés-elméletek gyártóinak. Rögtön kikiáltották a múmiát az idõutazás bizonyítékának.
Így ássuk majd fel a múltat 2016-ban
2015 nem múlt el eseménytelenül, de a régészek 2016-ra is ígérnek olyan rejtélyeket, amelyekre magyarázatot találnak majd. Szaúd-Arábia furcsa homokba rajzolt kapujai, a szudáni piramisok, Tutanhamon sírjának rejtett kamrái és Jézus feleségének elveszett evangéliuma mind a várható felfedezések között szerepel.
Minden valószínûség szerint megtalálták Szulejmán síremlékét
Közismert, hogy a leghíresebb oszmán uralkodó, I. (Nagy) Szulejmán szultán 1566 szeptemberében Szigetvár falai alatt hunyt el, a vár ostromának utolsó napjaiban. A hagyomány szerint a szívét és belsõ szerveit is itt temették el, a sírhely fölé pedig díszes türbét építettek, amely a 17. század végén semmisült meg. Dr. Pap Norbert , a Pécsi Tudományegyetem professzora a magyar valamint török szakemberekbõl álló kutatócsoport vezetõje ma fontos bejelentést tett, a Kempinski Hotelben megrendezett tudományos ankéton és sajtótájékoztatón, amelyen az Origo munkatársa is részt vett.
Karnyújtásnyi közelségben Szulejmán szigetvári sírjának azonosítása
Dr. Pap Norbert professzor, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója által vezetett kutatócsoport ma újabb fontos bejelentést tett a Szigetvár falai alatt 1566. szeptember 7-én elhunyt oszmán uralkodó, Nagy Szulejmán temetkezési helyének feltárásával kapcsolatosan. A Szigetvár közelében, a zsibók-turbéki szõlõhegyen folytatott feltáráson 2013-ban megtalált oszmánkori településen olyan épületmaradványokat találtak, ami jó esélyt ad a szultáni türbe feltételezett helyének azonosítására is.
A Vezúv haragja Vulcanus ünnepnapján temette el Pompejit
Ifjabb Plinius dokumentarista pontossággal számolt be az ókori római világ egyik legnagyobb természeti katasztrófájáról, a Vezúv Kr. u. 79. augusztus 25-i pusztító kitörésérõl. Sajátos módon a kataklizma tragikus idõkapszulaként õrizte meg az antikvitás vulkáni hamuba záródott mindennapjainak pillanatképét az utókor számára.
Száz holttestet zsúfoltak a húsz négyzetméteres házba
Legkevesebb kilencvenhét ember maradványára bukkantak archeológusok egy 5000 éves házban Kína északkeleti részén.
Több millió állatmúmiára bukkantak a régészek Egyiptomban
Egyiptom földje milliószámra rejti a különbözõ szentként tisztelt, vagy az óegyiptomi kultuszokban kitüntetett szerepet játszó állatok mumifikált, díszesen becsomagolt tetemeit.
A múlt ismerete nélkül nincs jövõ
A Luxorban élõ neves magyar egyiptológus, Vanek Zsuzsanna életútja és munkássága olyan, mint egy lebilincselõen érdekes kalandregény. A magyar egyiptológia nagyasszonyával az új generációt képviselõ ókorszakos régész, Pabeschitz Virág, az egyiptomi Giza Palteau Mapping Project nemzetközi archeológiai expedíció tagja készített exkluzív interjút az Origónak.
Kleopátra halála a történelem egyik legnagyobb rejtélye
A csábítás és nõi fortély mintaképe, a történelem egyik legismertebb asszonya, a nõi szépségideál megtestesítõje. Sokan sokféleképpen kutatták Kleopátra valódi arcát. Élete és halála mind a mai napig a történelem egyik legnagyobb rejtélye.
A bronzkorban alakult ki Eurázsia mai arca
A bronzkorban alakult ki az eurázsiai népek mai génkészlete - derült ki az eddigi legkiterjedtebb mintavételen alapuló nemzetközi archeogenetikai és régészeti projektnek köszönhetõen, amelyben az MTA BTK Régészeti Intézetének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek a tudósai is részt vettek.
Relikviák a kannibalizmusba torkollott sarkvidéki expedícióról
Sir John Franklin kapitány „elveszett expedíciója” volt a 19. század egyik legnagyobb port felvert rejtélyes eltûnési esete. Egyik hajójuk, a HMS Eberus roncsát tavaly szeptemberben fedezték fel, és egy kanadai búvárrégészekbõl álló csoport nemrég merült le a jégbörtönbe zárt hajó maradványaihoz.
A hétvégén megáshatjuk saját sírunkat
Május utolsó hétvégéjén immár második alkalommal rendezik meg Magyarországon a Régészet Napját. Az ország 36 településén közel kétszázötven izgalmas program várja a történelem iránt érdeklõdõket.
Gepidákra bukkantak Berettyóújfalunál
Magyarországon egyedülálló, közel kétszáz sírból álló gepida temetõt találtak régészek Berettyóújfalunál, egy útépítést megelõzõ feltárás során. A régészeti feltárást a debreceni Déri Múzeum megbízásából jelenleg is zajlik.
- címkék:
- kincs
- régészet
- archeológia
- leletek
- Gepida
- Címkefelhõ »
Indiana Jones kalapja és a fáraó átka
A múlt földbe rejtett titkai mindig is megmozgatták az emberi fantáziát. A történettudományok világán belül a régészet, a „terepi múltfeltárás” nemcsak komoly szaktudást és fantáziát, hanem igen gyakran jó adag kalandvágyat is feltételezõ, izgalmas tevékenység.
Különleges maja romokat kutatnak
Teotihuacanhoz hasonló felépítésû maja várost vizsgálnak amerikai kutatók – valószínûleg erõskezû uralkodót sejtet a szabályos városszerkezet.
Középkori lovag csontjait találták meg Angliában
Egy feltehetõleg lovagi tornán elesett középkori lovag csontjait találták meg a herefordi katedrálisban – a templom a 12. század óta temetkezési helyként is szolgált.
Asszír erõdöt tártak fel az izraeli tengerparton
A hatalmas vaskori erõdítményt egy nemzetközi kutatócsapat tárja fel – az épület az egyik legfontosabb, Egyiptom felé vezetõ vízi utat védhette.
Feltárják a rejtélyes maja citadellát
A tervek szerint még idén feltárják az El Pilar maja történelmi területen talált, rejtélyes citadellát – ehhez hasonló építményt edig még nem találtak maja környezetben. A kutatók egyelõre csak találgatják, hogy mire használhatták egykor az épületet.
Újabb elveszett angol király nyomában a kutatók
Éppen hogy megtörtént III. Richárd újratemetése, máris egy újabb elveszett király után kutatnak angol régészek – ezúttal I. Hódító Vilmos unokáját keresik.
Így hagytak fel a maják a nomád életmóddal
A majákat általában letelepedett, gyönyörû metropoliszokat építõ népnek ismerjük – de valaha õk is vadászó-gyûjtögetõ vándornép voltak. Egy új régészeti felfedezés azt mutatja, hogy a majáknál viszonylag hosszú ideig egymás mellett létezhettek a különbözõ életmódot folytató csoportok.
- címkék:
- maják
- archeológia
- maja kultúra
- nomádok
- Címkefelhõ »
Allahhoz címzett viking gyûrûre bukkantak
Eddig azt hittük, csak mese, most viszont kiderülhet, hogy igaz: a vikingek valóban szorosabb kapcsolatban állhattak az iszlám világgal, legalábbis egy díszes Allah-gyûrû erre enged következtetni.
Hétezer év után bomlanak a múmiák
A világ legrébbiként ismert, az újkõkorszakból származó múmiáit veszélyezteti a globális klímaváltozás, a Harvard Egyetem kutatóinak legfrissebb vizsgálata szerint.
- címkék:
- Chile
- múmia
- archeológia
- neolitikum
- izotópok
- Címkefelhõ »
Páratlan fogás Luxorban
Fantasztikusan gazdag leletanyagra, köztük 38 szoborra bukkant egy francia-egyiptomi régészcsoport a Kairótól 700 kilométerre délre fekvõ Luxorban, Ptah isten templománál.
A titokzatos piramisépítõk nyomában
Régészek nemzetközi csapata évrõl évre összegyûlik, hogy néhány hónapig a világ egyik legjelentõsebb archeológiai lelõhelyén, a gizai piramisok lábánál tárják fel azt a várost, ahol ezeknek a titokzatos és csodás építményeknek az építõi laktak. A rangos nemzetközi kutatócsoportnak Pabeschitz Virág magyar régész is tagja, aki az Origónak exkluzívan számolt be az izgalmas régészeti feltárásról.
Megvan Jézus názáreti háza?
Az elsõ század elejére datálják annak a lakóépületnek a maradványait, amely fölé az Angyali üdvözlet bazilikát emelték Názáretben, a bizánci idõkben. A hagyomány és a régészeti kormeghatározás érdekes egybeesést mutat.
Indiana Jones is megirígyelné
A kutatók a legendás, mesésen gazdag fehér várost keresték, helyette egy ismeretlen kultúra romjaira leltek.
III. Richárd egész idáig egy nõvel volt együtt
A volt angol király ólomkoporsóját egy leicesteri parkolóban találták meg Angliában. Amikor azonban a Leicesteri Egyetem régészei feltárták a sírt, „találkoztak” egy idõs asszony csontvázával is – nyilatkozták a szakemberek tegnap.
Ritka római sírkövet fedeztek fel egy angliai építkezésen
Egy módos római családból származó fiatal nõ sírját jelölte az a díszes sírkõ, amelyet egy angliai építkezésen találtak meg.
Drónok kutatnak az elveszett civilizációk után
Drónok, mûholdas képek és a LiDAR technológia segítségével a legeldugottabb helyek is feltárulnak a kutatók elõtt – az Amazonas és a Szahara elveszett civilizációi az elsõ célpontok.
- címkék:
- Szahara
- civilizáció
- archeológia
- drón
- Címkefelhõ »
Cervantes nyomában a régészek
A spanyol és világirodalom egyik leghíresebb személyiségének ismert a temetekezési helyszíne, de a sírja nem. Spanyol régészek és antropológusok egy új kutatási projekt részeként, Don Quijote atyjának azonosításán dolgoznak.
Idén is lesznek izgalmas régészeti felfedezések
Néhány nagyobb publicitást kapott és az elmúlt években megkezdett archeológiai projektnek idén várhatók az igazán izgalmas eredményei.
Dávidhoz és Salamonhoz köthetõ bullákat találhattak
Egy Dél-Izraeli ásatás világíthat rá arra a rejtélyre, miszerint Dávid és Salamon csupán bibliai figurák, vagy történelmi személyek voltak-e.
- címkék:
- Dávid király
- Izrael
- archeológia
- vaskor
- Címkefelhõ »
Eddig ismeretlen római istenséget találhattak
Német régészek bukkantak rá egy törökországi ásatás során arra a dombormûre, ami egy eddig ismeretlen római istent ábrázolhat – a megjelenése alapján valószínûsítik, hogy valamiféle termékenységi vagy földmûveléssel kapcsolatos szerepe lehetett. A kutatók szerint az sem kizárt, hogy akár több nép isteneinek keveredésébõl születhetett meg, ezen a területen ugyanis sok népcsoport élt az évszázadok alatt.
Boszorkánynak hihették a 13 éves lányt
Nem nyugodhatott békében a kislány, akinek csontvázát arccal lefelé találták meg Észak-Olaszországban egy középkori sírban. Egy ilyen temetés azt jelentheti, hogy a közösség félt tõle, kitaszította õt.
Mamutvért találtak orosz tudósok a Jeges-tengeren
Egy orosz tudóscsoport azt állítja, hogy egy 10-15 000 éve elpusztult nõstény gyapjasmamutból sikerült vért kinyerniük - olvasható a phys.org weboldalon. Ha ez igaz, a felfedezéssel az emberiség lényegesen közelebb kerül ahhoz, hogy sikerrel klónozhasson mamutot.
Mégse Európa az emberi technológia õshazája
A modern emberi technológia Dél-Afrikában fejlõdött ki több mint 70 000 éve, és innen terjedt el azután más közösségekben, állítja egy új tanulmány.
Nõi nemi szervet ábrázolhat az emberiség elsõ barlangrajza
A legõsibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely nõi nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Jádemaszkot fedeztek fel Teotihuacanban, a Nap-piramisban
Jádemaszkot fedeztek fel Teotihuacan-romvárosban, a Nap-piramisban - jelentette be az a mexikói kutatócsoport, amely 2008 és 2011 között tárta fel a 65 méteres építményt.
Õseink nõstényei kalandvágyóbbak voltak, mint a hímek
Emberelõdeink közül a nõstények általában elvándoroltak azokról a helyekrõl, ahol születtek és gyerekkorukat töltötték, a hímek viszont inkább az otthonuk közelében maradtak, állapította meg egy új tanulmány. A jelenségre eddig nem találtak magyarázatot a kutatók.
Lucy is használt kõszerszámot - szenzációs régészeti lelet Afrikából
Egy nemzetközi kutatócsoport két olyan állati csontmaradványra bukkant Etiópiában, amelyen kõszerszám okozta karcolásnyomok láthatók. A csontok korát 3,4 millió évesre teszik, ami majdnem egymillió évvel több, mint az eddig ismert legkorábbi hasonló lelet. Ez azt jelenti, hogy az egyik legismertebb emberõs, Lucy és fajtársai már használhattak primitív kõeszközöket az állati maradványok feldarabolására.
Kõkori mûpénisz kerülhetett elõ egy svéd ásatáson
Ma már bárki bármilyen szexuális kiegészítõhöz könnyedén hozzájuthat, svéd archeológusok azonban egy nem mindennapi leletrõl számoltak be: a motalai lelõhelyen egy csontból formázott, fallosz alakú tárgyat találtak a kutatók. Abban azonban nem száz százalékig biztosak, hogy az eszközt valóban szexuális célokra használták.
A nap tudományos képe: negyvenezer éve kihalt faj ábrázolását találták meg
Az emberi történelem legrégebbi képi alkotása lehet az a falrajz, amelyre Észak-Ausztráliában bukkantak rá. A mû az archeológusok feltételezései szerint egy 40 000 évvel ezelõtt kihalt madárfaj két egyedét ábrázolja. A legidõsebb európai barlangrajzok körülbelül 30 ezer évesek.