archeogenetika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Árpád-ház
- genetika
- Magyarságkutató Intézet
- Hunyadi Mátyás
- DNS-analízis
Szenzációs felfedezés: ismeretlen ősi népre bukkantak a Balatonnál
A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont (HUN-REN BTK) közleménye szerint az M7-es autópálya 2003-ban, illetve 2004-ben történt bővítése során a Balatonkeresztúr határában megtalált bronzkori sírok csontanyagának archeogenetikai elemzése arra utal, hogy egy mindeddig ismeretlen népcsoport temetkezési helyét fedezték fel.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megkezdhetik az ázsiai hun temetők feltárását Kínában is
Belső-Mongóliában és az Altáj régióban kezdhet meg hamarosan ásatásokat Dr. Neparáczki Endre, a szegedi egyetem kutatója egy új magyar-kínai együttműködésnek köszönhetően. A cél az ázsiai hunok régészeti és archeogenetikai kutatása. Az együttműködés csereprogramokra, magas szintű tehetséggondozásra és közös tudományos munkák publikálására is lehetőséget kínál – tájékoztatta szerkesztőségünket a Szegedi Tudományegyetem.
Így találhatják meg Mátyás király maradványait
Az archeogenetikai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítő új módszert dolgoztak ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjával együttműködve - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
Új módszert fejlesztettek ki a rokonsági kapcsolatok azonosítására
Az archeogenetikai vizsgálatokat jelentősen megkönnyítő új módszert közöltek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gyermekgyógyászati Klinika kutatói, az SZTE Genetikai Tanszékével és az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjával együttműködésben – tájékoztatta szerkesztőségünket csütörtöki közleményében a Szegedi Tudományegyetem.
Megoldódott a 17. századi halott püspök hátborzongató rejtélye
Még 2012-ben fedezték fel svéd archeológusok, hogy Peder Pedersen Winstrup, a svédországi Lund püspökének mumifikálódott tetemével együtt egy újszülöttet is eltemettek. Most úgy tűnik, hogy sikerült magyarázatot találni a hátborzongató rejtélyre.
Szenzációs felfedezés: megvan Mátyás király DNS-e, azonosíthatják a maradványait
A magyar történelem egyik leghíresebb, ám legrövidebb életű uralkodócsaládja, a 15. század második felében Magyarországot a kor európai nagyhatalmává tevő Hunyadiak archeogenetikai kutatását még 2014-ben kezdték el. A nemzetközi kooperációban zajló kutatás, amelyben a Szegedi Tudományegyetem, a Magyarságkutató Intézet, a Pécsi Tudományegyetem, továbbá a Magyar Igazságügyi Kutatóintézet szakemberei, valamint a horvát Kulturális és Médiaügyi Minisztérium, illetve a Praxis Genomics LLC kutatói vettek részt, kétséget kizáró bizonyossággal azonosította Hunyadi Mátyás fiának és a király által megtett örökösének, Corvin Jánosnak, valamint ...
- címkék:
- Hunyadi Mátyás
- Hunyadi János
- Edelpeck Borbála
- Corvin János herceg
- publikáció
- azonosítás
- archeogenetika
- 15. század
- DNS-analízis
- szekvenálás
- Aragóniai Beatrix
- királysírok
- osszárium
- Hunyadi-Corvin dinasztia
- vérszerinti leszármazás
- Corvin Kristóf
- haplocsoport
- Székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika
- Magyar Igazságügyi Kutatóintézet
- Praxis Genomics LLC
- Szegedi Tudományegyetem
- Pécsi Tudományegyetem
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
Svante Pääbo adott DNS-kulcsot a bennünk élő neandervölgyihez
Svante Pääbo munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ben kimutatható a neandervölgyi örökség - mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora az MTI-nek annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Fantasztikus eredményt hozott Szent László és III. Béla maradványainak genetikai azonosítása
Több évtizedes vita végére kerülhet végre pont: modern módszerekkel azonosították több Árpád-házi uralkodó földi maradványait. A Szegedi Tudományegyetem kutatói csontmaradványokat vizsgáltak és a DNS-minták segítségével értek el kézzelfogható eredményeket. Ezzel olyan biztos kiindulópontokat fedeztek fel, amelyeket módszeresen be lehet majd építeni a magyar történeti kutatásokba is. A téma kapcsán nemzetközi publikációkat is jegyző szakemberekből álló csapat többek között Szent László, III. Béla, Mátyás király és András magyar királyi herceg pontos temetkezési helyével és szokásaival, illetve letűnt uralkodóink arcvonásaival kapcsollatban ...
- címkék:
- III. Béla magyar király
- Antiókhiai Anna
- Neparáczki Endre
- Hunyadi Mátyás
- Könyves Kálmán
- Nagy Lajos
- Károly Róbert
- Szent László
- Szapolyai János
- Luxemburgi Zsigmond
- Corvin János
- Székesfehérvár
- Győr
- Nagyvárad
- Jagelló-dinasztia
- osszárium
- Anjou-ház
- DNS
- Árpád-ház
- Honfoglalás
- koponya
- András nap
- árpád-házi királyok
- arcrekonstrukció
- archeogenetika
- herma
- Magyarságkutató Intézet
- Szegedi Tudományegyetem
- Címkefelhő »
Átfogó kutatás az eurázsiai népek genetikai kapcsolatairól
Egy nagyszabású nemzetközi kutatás során több mint 200 tudós vizsgálta a Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia népességtörténeti összefüggéseit, vagyis az Európa és Ázsia közötti hidat alkotó területen élt népességek kulturális és genetikai hatásait.
Szenzációs felfedezés: azonosították a legendás magyar király földi maradványait
Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
Kora középkori temetőket vizsgáltak az Obtól a Volgáig a BTK kutatói – újabb mérföldkő a magyar őstörténet archeogenetikai kutatásában
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai Intézetében folytatott legújabb magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások keretében a szakemberek a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán található, különböző – régészeti, történeti, földrajzi – szempontok alapján a magyarokhoz kapcsolható temetkezéseket vizsgáltak. Az Oxford University Press Human Molecular Genetics című tudományos folyóiratában megjelent legfrissebb eredmények alapján számos egyértelmű genetikai kapcsolat mutatható ki a magyarokhoz köthető kora középkori csoportok és a honfoglaló népesség képviselői között. A korai magyarok népessségtörténetével ...
A Báthory család archeogenetikai vizsgálata - Folytatódnak a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatásai Erdélyben
Újabb egyedülálló kollaborációs projektünk vette kezdetét Erdélyben. Ezúttal a zilahi Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum, és a Magyarságkutató Intézet a méltán híres Báthory család archeogenetikai vizsgálatát kezdte meg. Băcueț-Crișan Dan és Keresztes Tímea a múzeum régészei keresték meg intézetünket, miszerint egy régészeti szempontból rendkívül érdekes ásatást találtak, és segítségünkkel pontosabb képet kaphatnak az egykor ott élt és eltemetett egyénekről. - írja a Magyarságkutató Intézet közösségi oldalán.
Azonosították két Árpád-házi személy csontjait és a Hunyadiak származását
A székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi-család származását is - jelentette be szerdán Budapesten az emberi erőforrások minisztere.
Fény derülhet a legtitokzatosabb Kárpát-medencei népcsoport eredetére
Az avarok néhány év alatt több mint 5 000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált - derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.
A Magyarságkutató Intézet szekvenált először a Kárpát-medencében gepida korszakú csontokat
A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos mérföldkő a rangos Genes szakfolyóiratban jelent meg, úgy, hogy a Magyarságkutató Intézet az eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal hozzáférhetővé tette. - írja honlapján a Magyarságkutató Intézet.
Magyar kutatók elemezték Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatait
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a széles körű nemzetközi összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai programban, amelynek keretében a kutatók az elmúlt években sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját.
Feltárulnak a tihanyi apátsági királysír titkai
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) vezetésével a Tihanyi Királykriptában végzett falkutatás és régészeti feltárás célja az 1953-as kutatások hitelesítésén túl a sírok korának a lehetőségekhez mérten minél pontosabb meghatározása, az átépítésekre és átalakításokra vonatkozó korábbi megfigyelések felülvizsgálata, valamint újabb megfigyelések, felfedezések leírása volt. Az ásatás terepi része június végén befejeződött, és elkezdődött az eredmények értékelése illetve feldolgozása.
Befejeződött a tihanyi apátság Királykriptájának feltárása
Befejeződtek a feltárások a tihanyi apátság altemplomában, így ismét látogatható a Királykripta, ahol az alapító I. András király sírhelye is megtalálható. Feltételezések szerint a királyi családtól származó csontokat is találtak az altemplom feltárása során - közölte a munkálatokról tartott hétfői tihanyi sajtótájékoztatón Takács Ágoston vezető régész.
A szkíták felemelkedése és hanyatlása az ősi genomok tükrében
A korabeli eurázsiai civilizációkkal való, hol békés, hol harcos érintkezéseik okán a szkíták legendás helyet foglalnak el a történettudományban és a populáris kultúrában, történelmükről mégis igen hiányosak az ismereteink.
Hol tart most Mátyás király csontjainak azonosítása?
Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének munkatársa. A székesfehérvári osszárium megnyitásával és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS-mintát nyerjenek ki a szegedi laborban.
Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?
Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...
- címkék:
- Hunyadi Mátyás
- Szent István
- Szapolyai János
- Szulejmán szultán
- Árpád-ház
- Székesfehérvár
- ostrom
- Nemzeti emlékhely
- mohácsi csata
- Anjou-kor
- hódoltság
- koronázó bazilika
- archeogenetika
- tizenötéves háború
- Magyar Királyság
- koronázási ceremónia
- Szent Korona
- királysírok
- osszárium
- összehasonlító genetika
- Címkefelhő »
Fény derülhet a Hunyadi-család származására
Fény derülhet a Hunyadi-család származására; Corvin János horvátországi sírjának feltárásával Mátyás király csontjai is azonosíthatóvá válhatnak - erről beszélt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Facebook-oldalán szerdán közzétett videóban, a Magyarságkutató Intézet horvátországi feltáró munkájára utalva. Corvin János, Mátyás király egyetlen leszármazottjának halálával a magyar történelem egyik legjelentősebb dinasztiája, a Hunyadi-ház is kihalt.
Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete
Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti.
- 1