archeogenetika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Árpád-ház
- genetika
- Magyarságkutató Intézet
- Hunyadi Mátyás
- DNS-analízis
Tudománytörténeti tévedés lehet a magyarság finnugor eredete
Legutóbb az Országos Onkológiai Intézet, Kásler Miklós professzor vezette nemzetközi kutatócsoportja erősítette meg kétséget kizáró genetikai bizonyítékokkal azt a tényt, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai, nem pedig finnugor vérvonalból származnak. A legfrissebb genetikai vizsgálatok kivétel nélkül arra mutatnak, hogy a 18. század végétől teret nyert, és a magyarság finnugor eredetét egyfajta tudományos dogmává emelt elmélettel szemben, a kora középkori krónikáknak a magyarok hun rokonságáról szóló hagyománya nem csak az a színes mese, mint aminek nyilvánították. Mindez természetesen a nyelvrokonság tényét nem érinti.
- legfrissebb
- legrégebbi
Fény derülhet a Hunyadi-család származására
Fény derülhet a Hunyadi-család származására; Corvin János horvátországi sírjának feltárásával Mátyás király csontjai is azonosíthatóvá válhatnak - erről beszélt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Facebook-oldalán szerdán közzétett videóban, a Magyarságkutató Intézet horvátországi feltáró munkájára utalva. Corvin János, Mátyás király egyetlen leszármazottjának halálával a magyar történelem egyik legjelentősebb dinasztiája, a Hunyadi-ház is kihalt.
Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?
Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...
- címkék:
- Hunyadi Mátyás
- Szent István
- Szapolyai János
- Szulejmán szultán
- Árpád-ház
- Székesfehérvár
- ostrom
- Nemzeti emlékhely
- mohácsi csata
- Anjou-kor
- hódoltság
- koronázó bazilika
- archeogenetika
- tizenötéves háború
- Magyar Királyság
- koronázási ceremónia
- Szent Korona
- királysírok
- osszárium
- összehasonlító genetika
- Címkefelhő »
Hol tart most Mátyás király csontjainak azonosítása?
Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének munkatársa. A székesfehérvári osszárium megnyitásával és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS-mintát nyerjenek ki a szegedi laborban.
A szkíták felemelkedése és hanyatlása az ősi genomok tükrében
A korabeli eurázsiai civilizációkkal való, hol békés, hol harcos érintkezéseik okán a szkíták legendás helyet foglalnak el a történettudományban és a populáris kultúrában, történelmükről mégis igen hiányosak az ismereteink.
Befejeződött a tihanyi apátság Királykriptájának feltárása
Befejeződtek a feltárások a tihanyi apátság altemplomában, így ismét látogatható a Királykripta, ahol az alapító I. András király sírhelye is megtalálható. Feltételezések szerint a királyi családtól származó csontokat is találtak az altemplom feltárása során - közölte a munkálatokról tartott hétfői tihanyi sajtótájékoztatón Takács Ágoston vezető régész.
Feltárulnak a tihanyi apátsági királysír titkai
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) vezetésével a Tihanyi Királykriptában végzett falkutatás és régészeti feltárás célja az 1953-as kutatások hitelesítésén túl a sírok korának a lehetőségekhez mérten minél pontosabb meghatározása, az átépítésekre és átalakításokra vonatkozó korábbi megfigyelések felülvizsgálata, valamint újabb megfigyelések, felfedezések leírása volt. Az ásatás terepi része június végén befejeződött, és elkezdődött az eredmények értékelése illetve feldolgozása.
Magyar kutatók elemezték Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatait
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a széles körű nemzetközi összefogással megvalósult, nagyszabású archeogenetikai programban, amelynek keretében a kutatók az elmúlt években sikeresen elemezték közel 800 őskori humán egyén genomját.
A Magyarságkutató Intézet szekvenált először a Kárpát-medencében gepida korszakú csontokat
A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos mérföldkő a rangos Genes szakfolyóiratban jelent meg, úgy, hogy a Magyarságkutató Intézet az eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal hozzáférhetővé tette. - írja honlapján a Magyarságkutató Intézet.
Fény derülhet a legtitokzatosabb Kárpát-medencei népcsoport eredetére
Az avarok néhány év alatt több mint 5 000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált - derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.