Antarktiszi tőkehal: kulcs a szívgyógyászathoz

Egy az Antarktisz vizeiben élő, ez idáig kevéssé ismert halfaj különös képességgel van megáldva: szíve percenként csupán tízet ver. A rendkívüli állat tanulmányozása segíthet a kutatóknak abban, hogyan tudnák megakadályozni ugyanezt az embernél.

Képgalériáink

Önálló döntést hozott egy műhold

Az amerikai EO-1 földmegfigyelő műhold nemrég úgy döntött, hogy alaposabban szemügyre vesz egy váratlan vulkánkitörést az Antarktiszon. A műhold a földi irányítóközpont beavatkozása és tudta nélkül határozott a pályamódosításról. A Space News hetilap tudósítása szerint a nagyszerű teljesítményt lehetővé tévő új szoftver ezzel teljes sikerrel mutatkozott be.

Elindultak az antarktiszi gleccserek

2002-ben az Antarktiszról egy több mint 3 ezer négyzetkilométernyi jégmező vált le, s ezt követően az Atlanti-óceánon több ezer darabra szakadt. Ahogy várható volt, a gigászi esemény természeti jelenségek láncolatát indította el.

Globális klímaváltozás 14 millió évvel ezelőtt

Új kutatási eredmény jelent meg a Föld klímaváltozásáról a Nature tudományos hetilapban. Eszerint a hőmérséklet, az óceáni áramlatok és a globális szén-körforgás változásai mind kapcsolatba hozhatók a Déli-sark jégtakarójának 14 millió évvel ezelőtt bekövetkezett gyors növekedésével.

Magyarok 3000 méteres jégen

Kovalcsikné Báthori Krisztina és Ács Zoltán az év utolsó előtti napján elindul, hogy meghódítsa a Déli-sarkot, és első magyarként kitűzze a Föld legdélibb pontján a magyar zászlót.

Az Antarktisz világa a Természettudományi Múzeumban

Élet az Antarktisz oázisaiban címmel nyílt kiállítás a budapesti Természettudományi Múzeumban, ahol a látogatók megtekinthetik azokat a fotókat, amelyeket egy magyar kutatócsoport készített az antarktiszi King George-szigeten.

Kettétört a világ legnagyobb jéghegye

A Déli-sarkvidéken kettétörött egy vihar után a világ legnagyobb jéghegye, amely 2000-ben szakadt le az Antarktisz összefüggő jégmezőjéről.

Elmarad a gigászi jéghegyütközés

A vártnál hamarabb, 4-5 kilométerrel a Drygalski-jégnyelvbe csapódás előtt "lehorgonyzott" az Antarktisz egyik legnagyobb jéghegye, amely egy 2003-as törés nyomán kelt önálló életre.

Újra magyar kutatók az Antarktiszon

2005 első napjai óta ismét hazai szakemberek, a "Fagyos Oázis" expedíció tagjai végeznek kutatómunkát a jeges kontinensen. Főként kőzettörmelékkel fedett területeken dolgoznak, ahol a felszín alatti jég mennyisége és mozgásfolyamatai igen érzékenyen jelzik a globális éghajlati rendszer változásait.