Borzalmas robbanás rázta meg a Ferihegyi gyorsforgalmi utat

Kereken harminc éve, 1991. december 23-án történt a rendszerváltást követő évek legnagyobb robbantásos terrortámadása. A hatalmas detonációt a magyar főváros nemzetközi repülőterének, a Ferihegyi Repülőtér egyes termináljának közelében egy Fiat autóban elrejtett távirányítású pokolgép felrobbantása okozta. A merénylet célpontja az az autóbusz volt, amely a felbomlott Szovjetunióból Izraelbe menekülő orosz zsidókat vitte éppen a reptérre. A pokolgépet azonban némileg megkésve aktiválták a közelben rejtőzködő terroristák, így végül senkit nem tudtak megölni.

Boross Péter: A fővárosban egy alkalmatlan gyülekezet kezébe került az irányítás

A rendszerváltozás nem hozta meg a remélt gyors életszínvonal-emelkedést, és ez a harminc évvel ezelőtti első önkormányzati választási eredményben manifesztálódott – minderről Boross Péter beszélt az Origónak annak kapcsán, hogy 1990-ben ezekben a hetekben tartották az első szabad helyhatósági választásokat Magyarországon. A volt miniszterelnök kifejtette, hogy ez volt az első rossz jel a magyar közvéleménytől, hogy alapvetően elégedetlenek az új viszonyokkal. Boross szerint tudomásul kell venni, hogy nem forradalom volt 1990-ben, hanem a nagyhatalmak által jóváhagyott változás, annak minden következményével együtt. Úgy látja, ha a ...

Keserédes privatizációs rémtörténet a rendszerváltás hajnaláról

Mi köze van a magyar cukoriparnak a műholdakhoz és a világtengerekhez? És miért volt az 1989-es év a nagy fordulópont? Mit is jelentett valójában, hogy  „vitték, mint a cukrot”? Bertalan Péter történész-politológus ezekre a kérdésekre is választ ad legújabb, az Egy „keserédes” történet című könyvében, amelyben a magyarországi cukoripar hányatott sorsú magánosításának példáján keresztül mutatja be  a rendszerváltás korszakának privatizációs ellentmondásait.

Uraknak és elvtársaknak is jutott a Postabank pénzéből

1997. február 28-án futótűzként terjedt szét az országban egy állítólagos belső körlevél nyomán kipattant aggasztó hír, miszerint az egyik legnagyobb lakossági pénzintézet, a Postabank napokon belül csődbe mehet. Kora délutánra hosszan kígyózó sorok alakultak ki a postahivatalok előtt, a Postabank és Takarékpénztár Rt. József nádor téri központi székháza előtt pedig a bankban lévő befektetéseik, betéteik sorsa miatt aggódó, ideges tömeg verődött össze. A pártállami idők finisében létrehozott és ma már történelemnek számító Postabankot sok szempontból a rendszerváltozás sajátos állatorvosi lovának tekinthetjük.

Fortélyos félelem irányított az atomrakéták árnyékában

Huszonöt éve, 1991. február 25-én világtörténelmi jelentőségű esemény színhelye volt a magyar főváros. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének rendkívüli budapesti ülésén, végleg sírba szállt a hidegháború egyik szimbóluma, a keleti blokk szovjet irányítás alatt állt katonai szervezete. 

Für kitagadta Deutsch-Fürt

Megbocsáthatatlannak nevezte Für Lajos, hogy veje, Deutsch-Für Tamás egy interjúban közölte, nem ért egyet azzal, hogy szerepet vállal a Magyar Gárdában. Az Antall-kormány egykori honvédelmi minisztere levélben reagált a fideszes kabinetfőnök interjújára.

Kupa: "Én már a kampányban megmondtam!"

Egyszer akár a pénzügyminiszteri tisztséget is újra elvállalja a Centrum Párt volt vezetője, aki néhány hete bejelentette, hogy kiszáll a politikából. Kupa Mihályt  olvasóink a gazdasági helyzetről, a megszorításokról és a reformokról kérdezték az [origo] Vendégszobájában. Az Antall-kormány egykori pénzügyminisztere azt is elmondta, melyik ország példáját kellene követnünk.

Orbán megint befürdik Bod Péter Ákossal

Elhunyt Horváth Balázs, a Fidesz képviselője

Hosszú szenvedés után elhunyt a veszprémi kórházban Horváth Balázs fideszes képviselő. A korábban az MDF-ben politizáló képviselő az Antall-kormány idején a belügyi tárcát irányította. Horváth Balázst a Fidesz saját halottjának tekinti.

A 64 forintos benzin miatt vették blokád alá az országot

Taxisok ezrei vették blokád alá a nagyobb városokat és a határátkelőket 1990. október 25-én. Ekkor jelentették be a 65 százalékos benzináremelést. Az Antall-kormány képtelen volt kezelni a válságot: a kórházban lévő miniszterelnököt helyettesítő Horváth Balázs belügyminiszter majdnem kiesett a Parlament ablakából, a három napon keresztül tárgyaló taxisoknak pedig nem adtak enni. Kedden volt a taxisblokád 15 éves évfordulója.

Másodszor is megházasodott Deutsch Tamás

A kulturális és gazdasági tárca a legingatagabb

A kulturális, a pénzügyi és a földművelési tárca fogyasztotta el a legtöbb minisztert az elmúlt tizenhárom évben. A legstabilabbnak a honvédelmi, a külügyi és az igazságügyi tárca bizonyult a rendszerváltás után. A legtöbb minisztercsere az Orbán-, a legtöbb miniszteri poszt pedig az Antall-kormány idején volt. A legrövidebb miniszteri tisztség Suchman Tamásé volt, aki mindössze egyetlen napig vezette az ipari tárcát.

Antall-kormány minisztere dönthet az állambiztonsági iratokról

Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere is tagja lesz annak a bizottságnak, amely az új állambiztonsági levéltárhoz kerülő iratok sorsáról hivatott dönteni - írja a Népszabadság. A Történeti Hivatal jogutódjaként felálló Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezeli majd a rendszerváltás előtti összes titkoszolgálati dokumentumot.

Kádár Béla is tisztázódott az ügynökvád alól

Kádár Béla, az Antall-kormány minisztere tisztázódott a Mécs-bizottság előtt. A volt miniszternek regisztrációs száma volt az állambiztonságnál, ezért érintettnek találta a Mécs-bizottság, de beszervezési kísérlete kudarcot vallott. Bogár László és Sárossy László volt politikai államtitkár is cáfolta érintettségét, de Mécs Imre róluk nem nyilatkozott.

Martonyi János is érintett az ügynökügyben

A Mécs-bizottság által érintettnek találtak listáját közli a Magyar Hírlap. Eszerint a rendszerváltás előtt kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal az Orbán-kormányból Martonyi János, Nógrádi László, Járai Zsigmond, Boros Imre és Bogár László, a Horn-kormányból Medgyessy Péter és Fazakas Szabolcs, az Antall-kormányból pedig Kádár Béla, Raffay Ernő, Rabár Ferenc és Sárossy László. A névsor azonban még bővülhet.

A Horn-kormány ipari minisztere is érintett

A Magyar Hírlapnak megerősítették, hogy a Mécs-bizottság által vizsgált tizenegy érintett egykori kormánytag között szerepel Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány minisztere is. Raffay Ernő, az Antall-kormány államtitkára nem nyilatkozott a lapnak arról, igazak-e az érintettségéről szól információk.

Mádl: Alkotmánysértő a Mécs-bizottság

Jó szándékának elismerése mellett is alkotmánysértőnek tartom az 1990 óta hivatalba lépett kormányok tagjainak állambiztonsági múltjával foglalkozó parlamenti bizottság működését, amit államfőként nem legitimálhatok, ezért sem elutasító, sem beleegyező nyilatkozatot nem teszek azzal kapcsolatban, hogyan kezelje jelentésének rám vonatkozó részét a testület - jelentette ki Mádl Ferenc köztársasági elnök, akit az Antall-kormány kultuszminisztereként világítottak át.

Tiltakoznak az Orbán- és Antall-kormány politikusai

"Mi, akik a demokrácia és a polgári szabadságjogok szolgálatában vállaltunk kormányzati felelősséget, növekvő aggodalommal látjuk, ahogyan kétséges jogállású vizsgálóbizottság keretében pártpolitikusok értékelik a más nézetű és pártállású volt kormánytagok előéletét." - írja közleményében tizenkét, az Antal-, illetve Orbán-kormányban szerepet vállalt miniszter és államtitkár. 

Tíz érintettet talált a Mécs-bizottság

Az Antall-kormányban 5, a Horn-kormányban 2, az Orbán-kormányban 4, a Medgyessy-kormányban pedig egy érintettet találtak a Mécs-bizottság tagjai. Két átfedés van, így összesen 10 olyan miniszter és államtitkár volt hivatalban a bizottság adatai szerint, akik együttműködtek valamilyen formában az állampárti idők titkosszolgálataival. A bizottság kormánypárti tagjai úgy határoztak, hogy mindenképpen nyilvánosságra hozzák az érintettek neveit.

Rekordmennyiségű mentelmi ügy ebben a ciklusban

Több ügyben is döntött ma a mentelmi bizottság. Isépy Tamás, a testület fideszes elnöke elmondta: ebben a ciklusban került a legtöbb mentelmi ügy a bizottság elé, szám szerint 82. Az Antall-kormány idején 44, míg a Horn-kormány idején 52 ügyük volt.

Ismét cáfolják Nógrádi vádjait

Nem indít magánvádas eljárást Nógrádi Zsolt ellen Szabó Iván. Az Antall-kormány volt pénzügyminisztere logikátlannak tartja az egykori olajtanú őt érintő vádját.

Nyomoznak a KISZ-vagyon után

Hűtlen kezelés miatt az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) feljelentése alapján rendeltek el nyomozást a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány (Ngyik) gazdálkodása ügyében. Az Ngyiket a volt KISZ-ingatlanok hasznosítására hozta létre az Antall-kormány.