angina pectoris
címke rss- kapcsolódó címkék:
- szívinfarktus
- magas vérnyomás
- szívritmuszavar
- stroke
- trombózis
Miért okozhat mellkasi fájdalmat az iszkémiás szívbetegség?
Az iszkémiás szívbetegség gyakorlatilag a szívizom elégtelen vérellátását jelenti, és bár jellegzetes tünete a mellkasi fájdalom, egyes esetekben néma marad, azaz nem okoz panaszt. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos életmód faktorok és genetikai hajlam esetén ajánlott, tünetek esetén feltétlenül szükséges a kardiológiai vizsgálat.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hogyan hat a meleg a szívbetegekre és mikor kell orvoshoz fordulni?
A nyári hőség és a frontok is megviselhetik a szív-érrendszeri betegeket, akár kezelt, akár kezeletlen állapotról van szó. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyeket feltétlenül ki kell vizsgáltatni és jó tanácsokkal szolgált az érintetteknek.
A sportkardiológiával biztonságosan és eredményesen sportolhat
A sportolókat érintő szív-érrendszeri kockázatokra leginkább csak az időnként előforduló hirtelen szívhalál esetek hívják fel a figyelmet, holott már jóval enyhébb tünetek esetén is fontos lenne a kivizsgálás. Ugyanakkor dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta arra is felhívta a figyelmet, hogy a sportkardiológiai vizsgálatokkal nem csak a biztonság növelhető, de a teljesítmény is.
7 napos Holter EKG - amikor nem elég a 24 órás EKG
Vannak olyan szív-érrendszeri tünetek, amelyek kiszámíthatatlanul, esetleg csak éjszaka vagy mozgás során mutatkoznak meg, miközben akár napokig nem jelentkeznek, utána viszont annál nyomasztóbbak. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint ilyen esetekben lehet nagyon fontos diagnosztika eszköz a kényelmes, 7 napos Holter EKG.
Mikor szükséges nyugalmi és mikor terheléses EKG?
A nyugalmi EKG-t sokan ismerik, hiszen része egy alaposabb kardiológiai kivizsgálásnak. A terheléses EKG azonban csak bizonyos esetekben szükséges, és nem is minden esetben végezhető el. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa a két vizsgálat közti különbségről és azok szükségességéről beszélt.
Így segíthet a pszichológus, ha nincs szervi oka a szívpanaszoknak
Erős szívdobogás, mellkasi szorítás, légszomj? Ezekről a tünetekről elsősorban a szívbetegségek jutnak eszünkbe. De mi a helyzet akkor, ha a kardiológiai vizsgálatok nem mutatnak ki semmi kórosat? Okozhatnak –e „szívpanaszokat" a pszichés problémák? Hogyan segíthet ezeken a pszichológus? Kispál Mónika, a KardioKözpont pszichológusa válaszolt a kérdésekre.
Stressz vagy szívbetegség okozza az erős szívdobogást?
Erős szívdobogást tapasztal, mellkasi szorítást, vagy egyfajta repkedést érez a mellkasában és nem tudja eldönteni, okozhatja-e a stressz a tüneteket? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint a kardiológiai kivizsgálás során lehet bebizonyosodni arról, nem szívbetegség áll-e a panaszok mögött.
4 fontos tanács szívinfarktus után
Egy szívinfarktus mindenképpen sorsfordító jelentőségű esemény egy ember életében, teljesen természetes, hogy a legtöbben mindent megtennének azért, ne kelljen újból átélniük. De vajon tudjuk-e, mi az a „minden", amit valóban megtehetünk, hogy megelőzzünk egy újabb infarktust? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.
Ministroke vagy TIA - ezért fontos a kivizsgálás
A ministroke vagy TIA tulajdonképpen az átmeneti agyi keringészavar megnevezése. A TIA tünetei megegyezhetnek a stroke tüneteivel, de ministroke esetében ezek néhány perc múlva, legkésőbb 24 órán belül megszűnnek. Dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa elmondja, miért fontos az esemény utáni kivizsgálás.
- címkék:
- trombózis
- szívinfarktus
- stroke
- magas vérnyomás
- agyi érkatasztrófa
- metabolikus szindróma
- szívritmuszavar
- neurológia
- keringési zavarok
- magas koleszterinszint
- keringési elégtelenség
- angina pectoris
- magas vércukorszint
- szív-és érrendszeri betegségek
- ministroke
- ortosztatikus vérnyomás
- Címkefelhő »
Szívbeteg? Így készüljön fel a síelésre
Bár a téli sportok - ahogyan minden mozgás - jót tesznek a szív-érrendszernek, a szívbetegeknek fontos, hogy megfontoltan induljanak síelni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta, azokra a kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, melyek szerint a téli vakációk első napjaiban több szívinfarktus fordul elő, valamint a felkészülés jelentőségéről beszélt.
Okozhat-e tüneteket az érelmeszesedés?
Az érelmeszesedés nem tűnik ijesztő problémának, holott kezeletlenül számos súlyos következményhez vezethet – akár a végtagokban, az agyban vagy a szívben. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az érelmeszesedés leggyakoribb megjelenési formáira, és a korai felismerés lehetőségére és jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Hogyan kell pulzust mérni és mi számít magasnak?
A pulzus mérése nem csak vérnyomásmérő vagy okosóra segítségével oldható meg, akár önmagunk is kitapinthatjuk, számolhatjuk a pulzusunkat. Ez különösen akkor hasznos, ha úgy érezzünk, nagyon gyorsan, erősen ver a szívünk és nincs a közelben eszköz. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa a pulzusmérés menetéről és a magas pulzus okainak tisztázásáról beszélt.
Lehet-e a vérnyomás a fejfájás oka?
Fejfájásnál sokan feltételezik, hogy a magas vérnyomásuk vagy a vérnyomás ingadozásuk okozza a panaszt, holott nem ennyire egyértelmű az összefüggés. Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a vérnyomás és a fejfájás kapcsolatát elemezte.
Magas vérnyomás? Ilyen szövődményeket kell elkerülni!
Gyakori tévedés, hogy sokan a magas vérnyomásra csak, mint egy értékre tekintenek, és nem tartják fontosnak a helyzet rendezését. Holott dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az állandósult, kezeletlen magas vérnyomás évek alatt súlyos szövődményekkel járhat.
4 ok a szívizomgyulladás mögött – a COVID-on túl
A szívizomgyulladás alapvetően ritka betegségnek számít, és jellemzően vírusfertőzések következményeként, így akár a COVID szövődményeként is kialakulhat. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a lehetséges okokra, a COVID, az oltások és a szívizomgyulladás lehetséges kapcsolatára, valamint a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Bradychardia vagy tachycardia - a szívitmuszavar fajtái
A szívritmuszavaroknak számos tünete lehet, a gyengeségtől a mellkasi fájdalmon és légszomjon át az erős bedobbanásokig. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az egyes típusról és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.
7 gyakori kérdés a szívinfarktus utáni életről
Sok ember, aki túlélte az első szívinfarktust vagy más súlyos szív-érrendszeri eseményt, úgy véli, idővel visszatérhet a régi életéhez. Dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus szerint ilyenkor egy új életmódot kell kialakítani. A szakorvos a gyakran felmerülő kérdéseket vette számba.
Stressz a munka, a pandémia miatt? A szívre is veszélyes lehet
A stressz szinte elkerülhetetlen velejárója a 21. századi életformának, azonban most a pandémia negyedik hullámában, a nyári pihenést magunk mögött hagyva, sokaknál még erősebben jelen van. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa nem csak arról beszélt, hogy a krónikus stressz közvetlenül is rizikófaktora a szívbetegségeknek, de arról is, miért fontos megvizsgálni a szív-érrendszerünk állapotát.
Mire utalhat a soron kívüli, erős szívdobbanás?
Soron kívüli, erős szívdobbanásként lehet érezhető az úgynevezett korai kamrai ütés. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa szerint ez sokszor ijesztő lehet, és bár leggyakrabban nincs mögötte komoly betegség, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.
- címkék:
- szívinfarktus
- szívritmuszavar
- EKG
- kardiológia
- szívbetegségek
- angioplasztika
- bypass műtét
- szívultrahang
- tachycardia
- terheléses EKG
- angina pectoris
- Holter EKG
- elektrokardiográfia
- életmód orvoslás
- kamrai tachycardia
- kamraremegés
- korai kamrai ütés
- ektópiás ütés
- kamrai extraszisztolé
- Címkefelhő »
A hatékony stresszkezelés megtanulása csökkenti a szívbetegségek rizikóját
A krónikus és kezeletlen stressz közvetlenül is növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, ahogyan ez már tudományosan is bizonyított. Balog Melinda, a KardioKözpont pszichológusa az összefüggésekre és a pszichés segítség lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
- címkék:
- angina pectoris
- atherosclerosis
- szív-és érrendszeri betegségek
- stressz
- alkoholfogyasztás
- dohányzás
- szívinfarktus
- pánikbetegség
- stroke
- érelmeszesedés
- magas vérnyomás
- agyi érkatasztrófa
- szorongás
- szélütés
- szívritmuszavar
- kardiológia
- szívbetegségek
- hirtelen szívhalál
- stresszkezelés
- pitvarfibrilláció
- érszűkület
- stresszevés
- Címkefelhő »
Vérnyomás értékek-mennyi a magas, és hogyan kell mérni?
Nem mindenki van tisztában azzal, hogy létezik optimális és magas normális vérnyomás is, valamint, hogy a magas vérnyomáson belül is vannak fokozatok. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta a különböző vérnyomás értékeket helyezte el egy skálán és a helyes mérés lépéseit is ismertette.
Szívbetegségek okozta fulladás, nehézlégzés
Sokan tapasztalják a meleg, párás időben, hogy lelassulnak, gyengének érzik magukat, megjelenik náluk a fulladás, a nehézlégzés. Ennek természetesen számtalan, sokszor nem kardiológiai oka lehet, de dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy szív-érrendszeri betegeknek érdemes komolyan venni a figyelmeztető tüneteket.
A szívelégtelenség nem csak a lábon okozhat ödémát
A szívelégtelenség egyik közismert tünete a lábon megjelenő duzzanat, ödéma. Ez a jelenség azonban nem korlátozódik kizárólag erre a testrészre, akár még a gyomrot is érintheti. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az ödéma okaira és a szívelégtelenség további tüneteire hívta fel a figyelmet.
Így segít a szívritmuszavarok diagnosztizálásában a 48-168 órás EKG
A szívritmuszavar megnevezés nem egyetlen betegséget takar, ugyanis a szívritmuszavar számos típusát különböztetik meg a kardiológusok. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, milyen tünetekre kell felfigyelni és hogyan születhet pontos diagnózis.
Visszatér és elmúlik a mellkasi fájdalom? Ilyen okai lehetnek
Az újra és újra megjelenő, majd elmúló mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, amelyek közül néhány akár kezelést is igényelhet. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportkardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, mi minden okozhat ilyen panaszt és mikor érdemes orvoshoz fordulni.
A szívinfarktus bizonyos rizikófaktorai erősebben érintik a nőket
A szívinfarktusnak számos rizikófaktora közismert, de azt talán kevesebben tudják, hogy ezek közül néhány nagyobb kockázatot jelent a nőknek. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos arról beszélt, melyek ezek és mit tehetünk a csökkentésük érdekében.
Kiket veszélyeztet a pitvarfibrilláció?
Az előrejelzések szerint a pitvarfibrilláció 2060-ra több mint 14 millió 65 évesnél idősebb embert érint majd Európában. Azonban a betegség nem csak az idősebb korosztályt fenyegeti, hanem egyre több fiatalt is. A leggyakrabban előforduló szívritmuszavart nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a pitvarfibrilláció ötszörösére növelheti a stroke kialakulásának kockázatát. A szeptemberi Pitvarfibrilláció Tudatosság Hónap alkalmából összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Mellkasi fájdalom baloldalon? A szív és más szerv is okozhatja
Aki bal oldali mellkasi fájdalmat tapasztal, jó eséllyel megijed, és könnyen szívinfarktusra vagy anginára gondol. Holott dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint más ok is okozhat ilyen tünetet, de ennek megállapítására fontos a kivizsgálás.
Alvással is tehetünk az egészségünkért
A normálisan működő szív az alapja az általános egészségnek, az egészséges életvitel lehetőségének. A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek, évente több mint 17 millió ember halálát okozva a világon. A legtöbb ember olyan életmódot él, amely számos kockázatot jelent a szív egészségére nézve, éppen ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk a szívünk állapotával és azzal, hogy milyen módon tudjuk csökkenteni a szívbetegségek kockázatát, a következmények súlyosságát. Szomorú adat, de 2018-ban hazánkban több mint 30 ezren haltak meg szívbetegségben.
Így működik a távkonzultáció a kardiológiában
Az egészségügyben működő távkonzultáció a válsághelyzet előtt leginkább a kényelmet, a gyorsaságot szolgálta, a koronavírus járvány idején azonban a biztonság egyik legfontosabb eszköze lehet. Dr. Sztancsik Ilona (https://www.kardiokozpont.hu/munkatarsaink/kardiologus/dr-sztancsik-ilona), a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, milyen kardiológiai vizsgálatok során kérhető távkonzultáció.
Tudja-e, hogyan lett az elvetélt szívgyógyszerből Viagra?
A közismert Viagra eredeti nevén a Sildenafil citrate nevű készítményt magas vérnyomás, illetve angina elleni szernek fejlesztették ki, és csak a véletlennek köszönhetően lett belőle a férfiasságot erősítő szer
- 1