általános relativitáselmélet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- téridő
- Albert Einstein
- Univerzum
- téridő görbület
- gravitáció
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megdöbbentő felfedezés a világűr titokzatos anyagáról
A japán csillagászok eredményei arra utalnak, hogy a kozmológia törvényei a világegyetem történetének hajnalán másképp működhettek, mint napjainkban.
A Nagy Összeomlás: hamarosan az egész világ elpusztulhat
Az általunk ismert univerzum a mintegy 13,8 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után alakult ki. A világegyetem a „Nagy Bumm" óta folyamatosan és ráadásul gyorsulva tágul, ami csillagászati megfigyelésekkel alátámasztott tény. Az einsteini modell szerint a tágulás, vagyis az univerzum felfúvódása végtelen folyamat, amit viszont az Amerikai Tudományos Akadémia szaklapjában, a PNAS-ban egy most publikált tanulmány megkérdőjelez.
Rémisztő, szabadon vándorló fekete lyukat találtak
Az elmúlt két-három évtizedben rendkívül látványos fejlődés zajlott le az észlelő csillagászatban az egyre nagyobb felbontású műszerek, a légkörön kívüli megfigyelésekre szolgáló űrtávcsövek, és az új észlelési technikák elterjedésének köszönhetően. Ennek tudható be, hogy az univerzum egyik legnehezebben megfigyelhető objektumairól, a fekete lyukakról is ugrásszerűen megnövekedtek az ismereteink. A fekete lyukaknak eddig már több típusát sikerült azonosítani, de mindeddig csupán elméleti megfontolások léteztek a csillagközi térben szabadon „kóborló" fekete lyukakról.
- címkék:
- Hawking-sugárzás
- téridő görbület
- csillagászati felfedezés
- vándorló fekete lyuk
- Űrteleszkóp Tudományos Intézet
- űrkutatás
- Tejútrendszer
- gravitáció
- Univerzum
- fekete lyuk
- Hubble űrtávcső
- felfedezés
- fényelhajlás
- általános relativitáselmélet
- szingularitás
- asztrofizika
- eseményhorizont
- Cornell Egyetem
- Címkefelhő »
Mégis létezhetnek átjárható féreglyukak
Lehetséges, hogy mégsem a fantasztikum világába, hanem a távoli jövő realitásai közé tartozik a "2001: Űrodüsszeia" című ikonikus sci-fi filmben megjelenített, féreglyukon keresztül történt csillagközi utazás? Egy most publikált elmélet arra a következtetésre jutott, hogy hipotetikusan igen, mert téves az az általánosan elfogadott axióma, miszerint az univerzum két távoli, görbületmentes pontját összekötő féreglyukak csak rendkívül rövid ideig létező képződmények, amelyek olyan gyorsan omlanak össze, hogy ezeken még a fény sem tud áthaladni.
Kopaszodó fekte lyukak bizonyítják Einstein általános relativitáselméletét
Egy új fizikai áttörés megmutatja, hogy Einstein általános relativitáselmélete tartja magát továbbra is, még a kopaszodó fekete lyukakat illetően is.
Egyre gyorsabban tágul a világegyetem - megfejtették, hogy miért
Két friss kutatás szerint is a sötét energia egy korábban ismeretlen új formája magyarázhatja meg, hogy az elméleti jóslással szemben, miért tágul gyorsulva az univerzum. Az asztrofizikusok a sötét energiának egy új, az ősrobbanás után háromszázezer évig létező nyomaira bukkantak, és a kozmológusok szerint ez lehet az a titokzatos anyag, ami az univerzumot folyamatosan gyorsuló tágulásra kényszeríti.
Vissza a jövőbe: van olyan elmélet, ami nem zárja ki az időutazást
Az, hogy vissza lehet-e térni a múltba, vagyis létezhet-e az időutazás, a sci-fi irodalom egyik legkedveltebb témája. Az időugrás vagy az időutazás problematikája azonban távolról sem csak a tudományos fantasztikum világába tartozó kérdés. Kurt Gödel bécsi matematikus, Albert Einstein közeli barátja és munkatársa 1949-ben felfedezte, hogy az einsteini általános relativitáselmélet egyenleteinek egyik megoldása megengedi az időutazás bizonyos formáit. Gödel Einstein eredeti mezőegyenleteiből kimutatta, hogy a térhez hasonlóan az idő is képes körvonallá görbülni, vagyis visszatérni önmagába. Az általános relativitáselméletből levezetettt ...
- címkék:
- Kurt Gödel
- Albert Einstein
- Kip Thorne (Nobel-díjas)
- párhuzamos univerzumok
- téridő görbület
- Einstein-Rosen híd
- időparadoxon
- einsteini univerzum
- Einstein-egyenletek
- időugrás
- átjárható féregjáratok
- fénysebesség
- fekete lyukak
- multiverzum
- időutazás
- általános relativitáselmélet
- földönkívüliek
- szingularitás
- féreglyuk
- téridő
- csillagközi utazás
- eseményhorizont
- Címkefelhő »
Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?
A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebből továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az ősrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami előtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idő. Az ősrobbanás-elméletből vezethető le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövőbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...
- címkék:
- Albert Einstein
- Edwin Hubble
- vöröseltolódás
- táguló világegyetem
- speciális relativitáselmélet
- párhuzamos univerzumok
- téridő görbület
- térelmélet
- galaxisok
- Világegyetem
- kozmológia
- fénysebesség
- multiverzum
- gravitáció
- Univerzum
- Ősrobbanás
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridő
- Címkefelhő »
Át tudnánk-e jutni egy másik világba fekete lyukakon keresztül?
Azóta, hogy 1968-ban a 2001:Űrodüsszeia című legendássá vált sci-fi filmben először ábrázoltak egy féregjáraton át megtett csillagközi utazást, a fantasztikus ötlet sokak képzeletét megmozgatta.
Vajon léteznek más világok? A szuperhúrelmélet rejtélye
Az átlagember számára az univerzum a csillagok, a galaxisok, valamint minden egyéb más, a teret kitöltő anyag illetve energia egyetlen nagy egységet alkotó összessége. Egyes elméleti fizikusok viszont úgy vélik, hogy az általunk ismert világegyetem csupán egy sokkal, de sokkal nagyobb egységnek, a multiverzumnak alkotja az egyik parányi szeletét.
Gravitációs vöröseltolódást észleltek a csillagászok egy kettős csillagrendszerben
A NASA Chandra űrteleszkópja nem csak felfedezett egy naprendszeren kívüli kettős csillagrendszert, hanem abban az Albert Einstein által előre jelzett jelenséget, a gravitációs vöröseltolódást is észlelte.
Hogyan befolyásolná a jövőt az időutazás?
Az időutazás egyik nagy problémáját időparadoxonnak vagy „nagypapa paradoxonnak" nevezik. Ezt egy gondolatkísérlettel illusztrálhatjuk. Mi történik, ha visszamegyünk az időben? Akkor is megszületünk, ha a múltban megöljük a nagyapánkat? Ha nem, akkor nincs is lehetőség visszamenni az időben. Erre a paradoxonra kínál megoldást egy ausztrál fizikus.
Rendkívüli fekete lyuk-ütközés teszi izgalmassá a gravitációs hullámokat
A gravitációs hullámokat kutató csillagászok először észleltek két lényegesen eltérő tömegű fekete lyuk közötti ütközést, új fejezetet nyitva ezzel az asztrofizikában és a gravitáció fizikájában. A téridő gyenge hullámai adják az első félreérthetetlen bizonyítékot arra, miszerint az ütközés előtt legalább az egyik fekete lyuk forgott, ami új és értékes információt szolgáltat a csillagászoknak azokról az alig ismert és nehezen tanulmányozható tulajdonságokról, amelyekkel ezek a különleges szupersűrű és sötét objektumok rendelkeznek.
Ismét sikerült bebizonyítani: Einstein nem tévedett
Japán kutatók Einstein általános relativitáselméletét igazolva bizonyították, hogy az idő a magasban gyorsabban múlik, mint a földfelszín közelében.
Ismét bebizonyosodott, hogy helyes az einsteini relativitáselmélet
A Tejútrendszer középpontjában lévő nagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag fényének megfigyelésével támasztották alá az eddigi leghatározottabban Albert Einstein 1915-ös általános relativitáselméletét amerikai tudósok.
Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek
Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfőbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.
Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen
Száznegyven éve, 1879. március 14-én látta meg a napvilágot Albert Einstein, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki forradalmi jelentőségű felfedezéseivel és a speciális valamint az általános relativitáselmélet megalkotásával nem csak a modern elméleti fizikának, hanem a világról alkotott felfogásunknak is új, máig érvényes irányt szabott. Nem sok olyan tudóst ismerünk, akihez annyi adoma és szállóige fűződne, mint a rendezetlen üstökéről valamint kinyúlt pulóvereiről is ismertté, egyfajta kulturális popikonná vált Albert Einsteint.
- címkék:
- Roosevelt amerikai elnök
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Manhattan terv
- Maxwell-egyenlet
- határozatlansági reláció
- speciális relativitáselmélet
- téridő görbület
- fényelektromos jelenség
- koppenhágai iskola
- egyesített térelmélet
- kozmológia
- Nobel-díj
- kvantumfizika
- gravitációs hullámok
- emigráció
- Princeton Egyetem
- náci Németország
- atombomba
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridő
- Címkefelhő »
Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő
Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.
Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint
Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel később, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.
Egyre valószínűbb, hogy mégsem kizárt az időutazás
Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az időutazás lehetőségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az időutazásra, legalábbis elméletileg. Az időutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.
- címkék:
- Albert Einstein
- elméleti fizika
- speciális relativitáselmélet
- egyidejűség
- téridő görbület
- ikerparadoxon
- Heisenberg-féle határozatlansági reláció
- kvantummodell
- idődilatáció
- energia
- fénysebesség
- kvantumfizika
- Univerzum
- elemi részecske
- időutazás
- időgép
- általános relativitáselmélet
- sötét energia
- húrelmélet
- féreglyuk
- téridő
- Címkefelhő »
Most megtudhatja, mi történne önnel, ha elnyelné egy fekete lyuk!
Vajon mi történne, ha valaki beleesne egy fekete lyukba? Ezt a sci-fi szerű fantasztikus kérdést feszegette a BBC Earth magazinja egy nagy sikert aratott cikkében.
Hawking és Einstein örökbecsű gondolatai Istenről, világról és az emberiségről
Albert Einstein a téridő és modern elméleti fizika atyja március 14-én, azon a napon született, amelyen az univerzumról alkotott képünket forradalmasító zseniális brit tudós és gondolkodó, Stephen Hawking örökre lehunyta szemét. A kifürkészhetetlen sors különös egybeesése, hogy mindkét zseni hetvenhat éves korában lépett át egy számunkra titokzatos és felfoghatatlan másik dimenzióba.
Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?
Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességű elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.
Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer
Felfedezték az eddig ismert egyik legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.
Bölcs humorral fűszerezett einsteini aranyköpések
Már életében fogalommá vált a neve, összetéveszthetetlenül jellegzetes alakja pedig a zseni szimbólumává nőtte ki magát. Az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb teoretikusát, Albert Einsteint 1999-ben a Time magazin az évszázad emberének nevezte. Az elméleti fizika legismertebb alakja nemcsak kiváló tudós és gondolkodó, hanem olyan szarkasztikus humorral megáldott, különcségekre is fogékony személyiség volt, akinek szállóigévé lett megjegyzései ugyancsak nem nélkülözték a bölcsességet.
Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek
Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttműködés és a Virgo Együttműködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettősből származik.
A Galaxis lesz a gravitációs hullámok detektora
A gravitációs hullámok első sikeres detektálása óta új lendületet kaptak azok a projektek, amelyek a gravitációs hullám spektrum különböző részeinek detektálását célozzák meg. Ezek között vannak űrbéli detektálásra vonatkozó elképzelések különleges szondákkal, azonban az extrém alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok detektálásához a tudósok még ennél is tovább mennek, és magát a Galaxisunkat kívánják detektorként felhasználni!
Túl a határokon: az Ősrobbanás-elmélet titokzatos kérdései
Az Ősrobbanás-elmélet korántsem teljes, számos kényes kérdésre nem képes választ adni eredeti formájában, mint például az Univerzumban megfigyelhető anyageloszlásra vagy éppen a kezdeti szingularitás leírására. Vajon képesek vagyunk-e megmagyarázni a jelenlegi kozmológiai tudásunkkal felvértezve az Ősrobbanás-elmélet hiányosságait?
Véges vagy végtelen, ez itt a kérdés
Hogyan keletkezett a világmindenség? A kérdés már önmagában sem egyértelmű, hiszen azt sem vehetjük biztosra, hogy volt-e egyáltalán kezdete, vagy öröktől fogva létezik. Napjaink fejlett kozmológiai kutatásai többek között az ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ. Az elmúlt évszázad tudományos forradalma következtében pedig egyre jobban közeledünk a megoldáshoz.
Az eddigi legdurvább helyen tesztelték Einsteint
Az eddigi legkeményebb próbát is kiállta Einstein általános relativitáselmélete: a csillagászok egy neutroncsillagból és egy fehér törpéből álló rendszerben ellenőrizték a gravitáció természetét leíró elméletet.
Viharos hullámokat vet a téridő az összeolvadó fekete lyukaknál
Hogyan festene a fekete lyukak összeolvadása, ha a téridőt is láthatnánk? A viharos jelenséget minden korábbinál részletesebben modellezték.
Einsteint igazolja az űrtávcsövek új mérése
Még ma is Einstein általános relativitáselmélete írja le a legjobban, miként hat a gravitáció. Két kutatócsoport, egymástól függetlenül tanulmányozta, hogyan működik a gravitáció nagy távolságokon, s a méréseik egymástól függetlenül alátámasztották Einstein elméletét.
- 1