általános relativitáselmélet

címke rss
Ismét bebizonyosodott, hogy helyes az einsteini relativitáselmélet

Ismét bebizonyosodott, hogy helyes az einsteini relativitáselmélet

A Tejútrendszer középpontjában lévő nagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag fényének megfigyelésével támasztották alá az eddigi leghatározottabban Albert Einstein 1915-ös általános relativitáselméletét amerikai tudósok.

Talán most valóra válik, ami nem sikerült Einsteinnek

Tudomány2019.07.13, 18:21

Az elméleti fizika egyik legnagyobb problémája a kvantumelmélet és az általános relativitáselmélet összeférhetetlensége. Einstein egyik legfőbb célja az egyesített elmélet megalkotása volt, de ez neki sem sikerült. Most viszont nagy lépést tettek a fizikusok ezen a téren.

Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen

Tudomány2019.03.14, 22:16

Száznegyven éve, 1879. március 14-én látta meg a napvilágot Albert Einstein, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki forradalmi jelentőségű felfedezéseivel és a speciális valamint az általános relativitáselmélet megalkotásával nem csak a modern elméleti fizikának, hanem a világról alkotott felfogásunknak is új, máig érvényes irányt szabott. Nem sok olyan tudóst ismerünk, akihez annyi adoma és szállóige fűződne, mint a rendezetlen üstökéről valamint kinyúlt pulóvereiről is ismertté, egyfajta kulturális popikonná vált Albert Einsteint.

Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő

Tudomány2019.01.21, 20:48

Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.

Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint

Tudomány2018.10.10, 08:24

Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel később, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.

Egyre valószínűbb, hogy mégsem kizárt az időutazás

Tudomány2018.08.28, 19:35

Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az időutazás lehetőségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az időutazásra, legalábbis elméletileg. Az időutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.

Hawking és Einstein örökbecsű gondolatai Istenről, világról és az emberiségről

Tudomány2018.03.14, 17:52

Albert Einstein a téridő és modern elméleti fizika atyja március 14-én, azon a napon született, amelyen az univerzumról alkotott képünket forradalmasító zseniális brit tudós és gondolkodó, Stephen Hawking örökre lehunyta szemét. A kifürkészhetetlen sors különös egybeesése, hogy mindkét zseni hetvenhat éves korában lépett át egy számunkra titokzatos és felfoghatatlan másik dimenzióba.

Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?

Tudomány2018.03.04, 11:57

Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességű elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.

Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer

Tudomány2017.07.17, 14:40

Felfedezték az eddig ismert egyik  legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.

Bölcs humorral fűszerezett einsteini aranyköpések

Tudomány2017.03.14, 20:53

Már életében fogalommá vált a neve, összetéveszthetetlenül jellegzetes alakja pedig a zseni szimbólumává nőtte ki magát. Az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb teoretikusát, Albert Einsteint 1999-ben a Time magazin az évszázad emberének nevezte. Az elméleti fizika legismertebb alakja nemcsak kiváló tudós és gondolkodó, hanem olyan szarkasztikus humorral megáldott, különcségekre is fogékony személyiség volt, akinek szállóigévé lett megjegyzései ugyancsak nem nélkülözték a bölcsességet. 

Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek

Tudomány2016.06.16, 11:37

Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttműködés és a Virgo Együttműködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettősből származik.

A Galaxis lesz a gravitációs hullámok detektora

Tudomány2016.03.13, 10:30

A gravitációs hullámok első sikeres detektálása óta új lendületet kaptak azok a projektek, amelyek a gravitációs hullám spektrum különböző részeinek detektálását célozzák meg. Ezek között vannak űrbéli detektálásra vonatkozó elképzelések különleges szondákkal, azonban az extrém alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok detektálásához a tudósok még ennél is tovább mennek, és magát a Galaxisunkat kívánják detektorként felhasználni!

Túl a határokon: az Ősrobbanás-elmélet titokzatos kérdései

Tudomány2016.02.28, 18:44

Az Ősrobbanás-elmélet korántsem teljes, számos kényes kérdésre nem képes választ adni eredeti formájában, mint például az Univerzumban megfigyelhető anyageloszlásra vagy éppen a kezdeti szingularitás leírására. Vajon képesek vagyunk-e megmagyarázni a jelenlegi kozmológiai tudásunkkal felvértezve az Ősrobbanás-elmélet hiányosságait?

Véges vagy végtelen, ez itt a kérdés

Tudomány2016.02.01, 11:01

Hogyan keletkezett a világmindenség? A kérdés már önmagában sem egyértelmű, hiszen azt sem vehetjük biztosra, hogy volt-e egyáltalán kezdete, vagy öröktől fogva létezik. Napjaink fejlett kozmológiai kutatásai többek között az ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ. Az elmúlt évszázad tudományos forradalma következtében pedig egyre jobban közeledünk a megoldáshoz.

Az eddigi legdurvább helyen tesztelték Einsteint

Archívum2013.04.26, 07:07

Az eddigi legkeményebb próbát is kiállta Einstein általános relativitáselmélete: a csillagászok egy neutroncsillagból és egy fehér törpéből álló rendszerben ellenőrizték a gravitáció természetét leíró elméletet.

Viharos hullámokat vet a téridő az összeolvadó fekete lyukaknál

Tudomány2011.04.14, 09:22

Hogyan festene a fekete lyukak összeolvadása, ha a téridőt is láthatnánk? A viharos jelenséget minden korábbinál részletesebben modellezték.

Einsteint igazolja az űrtávcsövek új mérése

Tudomány2011.03.25, 11:53

Még ma is Einstein általános relativitáselmélete írja le a legjobban, miként hat a gravitáció. Két kutatócsoport, egymástól függetlenül tanulmányozta, hogyan működik a gravitáció nagy távolságokon, s a méréseik egymástól függetlenül alátámasztották Einstein elméletét.

Előző
  • 1
Következő