államháztartás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- költségvetés
- devizapiac
- GDP
- Pénzügyminisztérium
- Magyarország
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szigorítaná a deficitadatok ellenőrzését az EU
Az EU szigorúbban akarja ellenőrizni a nemzeti államháztartási adatokat, miután kiderült, hogy Görögország 2000 óta alacsonyabb deficitadatot közölt a valósnál, melyek ismeretében be sem vezethette volna az eurót. Elemzők szerint a szigorítás elsősorban az euróövezetbe újonnan jelentkező országokat fogja sújtani.
Négy évig alacsonyabb hiányt közölt Görögország
Ha ismertek lettek volna a valós görög államháztartási deficitadatok a 2000-es évről, akkor egy évvel később az ország nem léphetett volna be az eurózónába. Az ország deficitje ugyanis a most nyilvánosságra hozott utólagos számítások szerint a GDP-hez viszonyítva valójában 4,1 százalékos volt, azaz jócskán megsértette a stabilitási paktum előírásait.
Járai kitart a magas kamatszint mellett
A 11 százalékos jegybanki alapkamat valóban magas, de az EU 25 tagállama közül jelenleg Magyarországon a legmagasabb az infláció - mondta Járai Zsigmond a Parlamentben. A jegybankelnök közölte: a magas alapkamat tükrözi a piaci bizonytalanságot, csökkentéséhez az államháztartás stabilitására és hiány mérséklésére van szükség. Kormánypárti felszólalók irreálisan magasnak tartották az alapkamatot. Közben a forint 16 hónapos csúcsra erősödött az euróval szemben.
Gyurcsány gyorsabban csökkentené a hiányt
A következő években a korábban kitűzöttnél gyorsabban, átlagosan évi 0,6 százalékkal kell csökkenteni az államháztartás hiányát - közölte Gyurcsány Ferenc a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai fórumán. A miniszterelnök-jelölt az MKIK elnökének bevezetőjére reagálva elmondta: "egy normális piacgazdaságban a vállalkozások adót fizetnek, és nem támogatást kérnek a kormánytól".
A Reuters szerint hiteles a deficitcél
A Reuters szeptemberi felmérése szerint az elemzők hitelesnek tartják a kormány megemelt hiány-prognózisát, de a konszenzus az államháztartás idei GDP-arányos deficitjét a prognózis felső határára, 5,3 százalékra teszi, ami a kormány szerint a pesszimista változat. Az elemzők egy része 2010-nél későbbre teszi az euró hazai bevezetését.
- címkék:
- euró
- hitel
- devizapiac
- államháztartás
- Reuters
- Címkefelhő »
Tovább emelték a tavalyi hiányt
Hat százalék fölé, a GDP 6,1 százalékáig csúszott az államháztartás tavalyi hiánya -derül ki a zárszámadási törvényjavaslat egyik indoklásából. A pénzügyi tárca korábban 5,9 százalékról tett említést, ám Brüsszelnek 6,1 százalékos deficitről szóló jelentést küldtek. A magasabb deficit az idei célszám teljesítését is nehezíti - írja a Világgazdaság.
Tartós bizalomhiány fenyegeti az országot
A Magyar Nemzeti Bank olyan jelzéseket kapott, hogy ha az idei államháztartási deficit nagyobb lesz, mint a GDP 5 százaléka, akkor a piacok leértékelik az ország forintadósságát - közölte Járai Zsigmond jegybankelnök. A vártnál jóval nagyobb augusztusi deficit bejelentésére nem, de a jegybankelnök közlésére gyengülni kezdett a forint. Lapunk által megkérdezett szakértők szerint egyre nagyobb a valutaválság veszélye.
GKI: nem tartható a deficitcél
A kormányváltás csak kevéssé befolyásolja az idei gazdasági folyamatokat: idén a növekedés meghaladja a 4 százalékot, a beruházások dinamikusan, a reálkeresetek viszont minimálisan emelkednek a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint. A kutatók arra számítanak, hogy az egyensúly a második félévben javul, de az államháztartás hiánya több lesz, mint a GDP 4,6 százaléka.
Elemzők szerint kérdéses a hiánycél és Draskovics jövője
Már magyar kormányzati források szerint is várható az államháztartási deficitcél túllépésének beismerése, annak ellenére is, hogy Draskovics Tibor pénzügyminiszter egyelőre ragaszkodik a 4,6 százalékos GDP-arányos hiány tarthatóságához - áll az egyik vezető londoni befektetési ház keddi elemzésében, amely szerint a deficitcéllal együtt Draskovics kormányzati jövője is kérdéses.
Nyilvános a zárszámadás
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya 2003-ban 1094,5 milliárd forint volt, ami a GDP 5,9 százaléka. A jövedelemcentralizáció aránya a 2003-as előirányzat szerint 40 százalékról 41 százalékra növekedett, a jövedelem-újraelosztás aránya pedig 46,9 százalékra nőtt - áll a zárszámadási törvényjavaslatban.