állambiztonság
címke rss- legfrissebb
- legrégebbi
Áldozatnak érzi magát a beperelt egyházi vezető
Frenkl Róbert, az evangélikus egyház felügyelője pénteken kijelentette: áldozatnak érzi magát abban a próbaperben, amelyet az [origo] kezdeményezett azért, hogy kiderüljön: a legfőbb egyházak vezetői közszereplők vagy sem. Ha azok, vagyis befolyásolhatják az emberek politikai véleményét, akkor nyilvánossá kell tenni a rájuk vonatkozó levéltári adatokat. Ezekből pedig derülhetne, hogy együttműködtek-e az előző rendszer állambiztonsági szerveivel.
Kém lehetett az iráni nuklerális ügyi tárgyaló
Névtelen forrásra hivatkozva arról számolt be egy iráni hírügynökség, hogy kémkedéssel gyanúsítják Hoszein Muszavian egykori nukleáris ügyi tárgyalót. A férfit nemrég vették őrizetbe állambiztonsági vád alapján, de hivatalos információ egyelőre nincs arról, pontosan mit követhetett el.
- címkék:
- Irán
- kémkedés
- állambiztonság
- tárgyaló
- Címkefelhő »
Gyurcsány "nyílt sisakkal" képviselte a KISZ-t
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Petrétei József igazságügyi miniszter és Kiss László alkotmánybíró neve is felbukkan Ungváry Krisztián Élet és Irodalomban megjelent cikkében, amely a nyolcvanas évekbeli Dialógus békemozgalom elleni fellépés pécsi történéseiről szól. A szerző szerint a történet tanulsága, hogy a diktatúrát nem az állambiztonsági ügynökök, hanem a pártfunkcionáriusok működtették, akik közül a legtöbben máig nem gyakoroltak önkritikát.
Újabb adatok szólnak Martonyi ügynökmúltja mellett
Martonyi János nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy nem jelentett az állambiztonságnak - írja dr. Kende Péter, aki a volt külügyminiszter múljáról szóló áprilisi cikkét folytaja az ÉS pénteken megjelenő számában. Kende szerint a Martonyi jelentéseit tartalmazó akta azért nincs a levéltárban, mert Martonyi 1990 után is kapcsolatban maradt a szolgálatokkal.
Az eldugott naplókra is kíváncsi az ügynökbizottság
A hajdani állambiztonság hivatásos tisztjeinek aktáira és a tisztek által vezetett munkanaplókra lenne leginkább kíváncsi Kenedi János, az úgynevezett ügynökbizottság elnöke. Szerinte ezek a dokumentumok olyan titkos irattárakban lapulhatnak, mint amilyet ő is látott a BM épületében. A bizottság munkáját a szabadságolások és a nemzetbiztonsági átvilágítás is késlelteti.
Ungváry Krisztián: A társadalom krokodilkönnyeket fog hullatni
Akár politikai botrányok árán is nyilvánosságra hozná a titkosított ügynökadatakat Ungváry Krisztián, a júliusban alakult iratfeltáró bizottság tagja. A történészt, aki szerint a múlttal való szembenézés gyógyító hatással lesz a magyar közéletre, arról is kérdezték a Vendégszobában, hogy milyenek a személyes tapasztalatai az állambiztonságról és miért nem ad szót leleplező cikkeiben az egykori ügynököknek.
Elölről indul a per az egyházi vezetők aktáiért
Visszakerült az elsőfokú bírósághoz az egyházi vezetőkről szóló állambiztonsági iratok nyilvánosságának ügye, amelyben az [origo] egy korábbi munkatársa indított pert. Az állambiztonsági iratok eddig azért nem kerültek nyilvánosságra, mert az érintettek - egy kivételével - úgy nyilatkoztak: nem tartják magukat közszereplőknek, ezért a róluk szóló akták is titkosak. A per célja, hogy kiderüljön: közszereplőnek számítanak-e a történelmi egyházak vezetői.
Aljasság és nosztalgia: könyvek Kádár Jánosról és koráról
Kádár János a Szovjetunió kegyelméből Magyarországot irányító állampárt első embere volt 1956 és 1988 között, nevét történelmi korszak viseli. Erről a korról egyre kevesebbet tudunk, hiszen felejtenek és meghalnak a tanúk, ugyanakkor egyre többet is, azoknak a kutatóknak, újság- és emlékíróknak a jóvoltából, akik újabb és újabb szempontokból vizsgálják az időszakot.
Titkos szalagokat venne elő a Kenedi-bizottság
Az iratmegsemmisítések, lopások és a többszöri szállítás miatt már lehetetlen rekonstruálni az állambiztonsági irattárak eredeti rendjét. A Kenedi-bizottság jelentése szerint azonban nem igazak a legendák, hogy 1989-90-ben mindent ledaráltak volna, hiszen az NBH ma is őrzi a mágnesszalagokon lévő nyilvántartást. A bizottság azt javasolja, alkossanak új dossziétörvényt, ami közszereplőnek nyilvánítana minden hálózati személyt, és felszabadítaná a ma még titkokként kezelt iratokat.
Informatikusok vizsgálják meg először a titkosszolgálatok szalagjait
Hetekig vizsgálják informatikusok azokat a mágnesszalagokat, amelyekre a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok vitték fel ügynökeik és a megfigyeltek listáját. A cél, hogy kiderüljön, manipulálták-e később a szalagokat.