állambiztonság
címke rss
Kövér László: Az ÁBLT első állandó kiállítása megrendítő figyelmeztetés a történelmi felejtés ellen
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBLT) első állandó kiállítása "megrendítő figyelmeztetés a történelmi felejtés ellen" - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Budapesten.
- címkék:
- Kövér László
- állambiztonság
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására
Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...
- címkék:
- Kádár János
- Mindszenty József
- Aczél György
- Soós Viktor Attila
- szerzetesrendek
- megfigyelés
- államosítás
- rendszerváltás
- állambiztonság
- elnyomás
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- konszolidáció
- Rákosi-korszak
- kádár-rendszer
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- koncepciós perek
- Belügyminisztérium
- Állami Egyházügyi Hivatal
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Hatalmas botrány a Jobbikban: Toroczkaiék leleplezik a párt tönkretevőjét
Toroczkaiék kikérik az iratokat az Állambiztonsági Levéltárból a Jobbik kommunikációs igazgatójáról, Radnai Lászlóról. Szerintük ő tette tönkre a pártot.
Orbánt 2011-ben meg akarták buktatni
Nyugaton egy pillanatig nem merült föl, hogy Magyarország kiszakadhat a szovjet tömbből, így az 1956-os forradalomnak sem volt erre semmi esélye – állítja Stefano Bottoni történész az Origónak adott interjújában. Szerinte a történészek egy része ódzkodik az állambiztonsági múlt feldolgozásától, pedig még rengeteg lehetőséget rejt ez a terület. Bottoni arról is beszélt, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban kialakult egy erős narratíva, hogy az unióhoz újonnan csatlakozott államok élősködnek rajtuk, korruptak, a demokráciát pedig visszafejlesztik valamiféle hibrid rendszerré.
Így bomlasztotta a magyar rockot Kádár
A hetvenes évek fordulóján három beat- és rockzenész foglalkoztatta a Kádár-kor politikai rendőrségét. Egyikük alkoholbetegségben halt meg, a másik emigrálni kényszerült, a harmadik pedig a legsikeresebb magyar előadók és szövegírók között maradt évtizedeken át.
A Fradi-szurkolókat is figyelték az ügynökök
Nyilvánosságra kellene hozni az ügynökaktákat, hangzott el egy történészvitában, amelyet az állambiztonsági levéltárban tartottak. A magyar jogszabályok azonban ezt megnehezítik, és csak korlátozottan engedik még a hozzáférhető adatok publikálását is. Így a listákat készítő ügynökvadászok előtt nyílnak meg az igazi lehetőségek.
A sunyikat védik az ügynökakták titkai - megfigyeltek a múlt feltárásáról
Teljes nyilvánosság kell, hogy a sunyik és a gazemberek többé ne hazudhassanak, hogy végre a besúgók is megérezzék a kiszolgáltatottságot - ez a véleményük az [origo] által megkérdezett embereknek, akiket a pártállami rendszerben ügynökök vagy besúgók figyeltek meg. Bár van, aki szerint vicces, hogy huszonkét év múltán még mindig a nyilvánosságról vitatkozunk, a nyilvánosság kellene ahhoz, hogy ne a homokba dugott fejek országa legyen Magyarország.
Egész nap az ügynökaktákról vitázik a parlament
Vitanapot tart kedden az országgyűlés az állambiztonsági múlt feltárásáról. Ezt az LMP kezdeményezte, miután a kormánypártok a parlamentben leszavazták az ügynökakták nyilvánossá tételéről szóló törvényjavaslatukat.
- címkék:
- állambiztonság
- ügynöklista
- ügynök
- LMP
- Címkefelhő »
Orbán mellélőtt az ügynökügyben
Bár Orbán Viktor és felesége is az egykori állambiztonság célkeresztjében állt, a miniszterelnök ma nagyon óvatosan bánna az iratokkal, amelyekből kiderülhetne, hogy ki volt "Szalkai" ügynök, aki a feleségét figyelte, és melyik munkatársa volt kapcsolatban a III/III-as ügyosztállyal. Orbán arra hivatkozik, hogy meg kell védeni az áldozatokat, pedig azt a nyilvánosságot pártolók is garantálnák, hogy a személyes ügyek ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe.
Nem bolygatná tovább az ügynökkérdést Medgyessy és Boross
Boross Péter és Medgyessy Péter korábbi miniszterelnökök szerint felesleges tovább bolygatni az ügynökkérdést, a két politikus vasárnap este, az ATV Szabad szemmel című műsorában beszélt erről. A Fidesz és a KDNP hétfőn újra tárgyalni kezdi, hogy nyilvánosságra kell-e hozni az ügynökaktákat, és ha igen, milyen módon.
Hazugságkényszer
A Fidesz és a KDNP leszavazta a múlt héten azt az LMP-s javaslatot, amely nyilvánossá tette volna a rendszerváltás előtti állambiztonsági szervezet ügynökaktáit. A pártállami múlttal való szembenézés, mint a magyar politikai osztály csődje. Ungváry Krisztián történész írása.
Figyel a kakukkos óra: kiállítás a szocialista állambiztonságról
Babakocsiba rejtett fényképezőgéppel cirkáltak a kismamák, hónuk alá csapott táskájukkal fotózgattak az öltönyös urak, Örkény Istvánt pogácsahalmok takarták. Az egykori állambiztonsági szervek működésébe enged bepillantást a szocializmus időszakában készített titkos felvételek bemutatásával az OSA Archívum kiállítása.
Schmitt múltjában vájkálna Gyurcsány egy törvényjavaslattal
A legfőbb közjogi méltóságok átláthatóságát célzó törvényjavaslatot nyújtott be Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök egy képviselőtársával hétfőn. Gyurcsány szerint ezzel azt akarja elérni, hogy Schmitt Pál államfő reagáljon a múltjával kapcsolatos kérdésekre. A javaslat kötelezné többek között a miniszterelnök- és államfőjelölteket, hogy nyilatkozzanak arról, volt-e kapcsolatuk állambiztonsági szervekkel.
"Technikailag lehetetlen lett volna" - Találkozás az egykor Schmitt Pál alatt dolgozó szt-tiszttel
Belügyi akciók és lehallgatások színtere volt az Astoria szálloda egy történész szerint abban az időben, amikor Schmitt Pál is vezető beosztásban a szállodában dolgozott. Állítólag két szt-tiszt is dolgozott a jelenlegi államfő alatt, és az egyiküket sikerült megtalálnia az [origo]-nak. Az idős férfi sem cáfolni, sem megerősíteni nem volt hajlandó, hogy az állambiztonságnak dolgozott volna, azt viszont határozottan állította: Schmittnek annak idején semmi köze nem volt ahhoz, melyik vendég melyik szobába került.
Ungváry: Kapcsolatba hozható Schmitt-tel az szt-tiszti adatbázis
Ungváry Krisztián szerint Schmitt Pál jelenlegi köztársasági elnöknek az Astoria egykori igazgató-helyetteseként tudnia kellett arról, hogy "mit művelnek az állambiztonság emberei munkahelyén." Ungváry a Kádár-korszak állambiztonsági szerveinél "szigorúan titkos" minősítéssel dolgozó, úgynevezett szt-tisztek adatait közzétevő történészek egyike; írása a Hvg.hu internetes oldalon jelent meg.
Volt szt-tiszteket bocsát el a Külügyminisztérium
Vizsgálatot indított a Külügyminisztérium, miután nyilvánosságra került több korábbi szigorúan titkos tiszt neve. Ennek eredményeként hét ember munkaviszonyát szünteti meg a tárca.
Újabb politikusokat azonosított az szt-tisztek listáján a Heti Válasz
Külügyminisztériumi alkalmazottak, újságírók, valamint egy jelenlegi nagykövet is szerepel abban az összeállításban, amelyet a Heti Válasz csütörtökön jelentetett meg az egykori szigorúan titkos állományú tisztek nevét tartalmazó lista alapján.
MN: Állambiztonsági tiszt lehetett Gyurcsány korábbi államtitkára
Születési éve és anyja neve alapján azonosítani vélte a Magyar Nemzet Fekszi Márta korábbi államtitkárt a szigorúan titkos állambiztonsági tisztek listáján. Ha a lap következtetése helyes, a Gyurcsány-kormány külügyi államtitkára a '80-as években a kémelhárításnak és a külföldi hírszerzésnek is dolgozott. Fekszi korábban azt állította, hogy minden külügyesnek köze volt az állambiztonsághoz, de tagadta, hogy szt-tiszt lett volna.
Közzétették a Medgyessyhez hasonló SZT-tisztek többszázas listáját
Az eddigi legteljesebb összesítést tették közzé a Kádár-korszak állambiztonsági szolgálatának szigorúan titkos tisztjeiről. Az SZT-tisztek - akik közé tartozott Medgyessy Péter egykori miniszterelnök is - magasan a hétköznapi ügynökök felett álltak a pártállami hierarchiában, belügyi rendfokozatot viseltek, és illetményt is kaptak. Olyan munkahelyekre helyezték őket, amelyeket az állambiztonság érzékenynek ítélt, ott voltak a minisztériumokban és a szállodai portákon is.
Az állambiztonsági adatok miatt bírálja a kormányt az LMP és a Jobbik
Az LMP és a Jobbik is bírálta a kormányt, amiért megszüntette az állambiztonsági szolgálatok adattárainak vizsgálatát felügyelő Kenedi-bizottságot, és az Álkotmányvédelmi Hivatalra bízta a mágnesszalagokat. Az ellenzéki pártok szerint a kormány nem kíván szembenézni a múlttal, ráadásul megeshet, hogy egykori állambiztonsági tisztek döntik el, mi számít ma is titkosnak.
Törvénytervezet készül az állambiztonsági iratok visszaadásáról
Egy friss kormányhatározat szerint jövő novemberig törvényben kell rendezni az elmúlt rendszerben, nem jogállami keretek között rögzített adatbázisokban lévő iratoknak a megfigyelt személyek részére történő visszaadását.
Hiteles a Heltai secus múltjáról szóló dokumentum
Valóban a román Securitate aktáit vizsgáló tanácstól származik az a dokumentum, amely szerint román titkosügynök volt Heltai Péter, az MTV korábbi főszerkesztője. A román tanács hétfő délután megerősítette, hogy hiteles a megállapítás, miszerint Heltait korábban "Hegel" fedőnéven tartotta nyilván a titkosszolgálat. Az újságíró tagadja, hogy ügynök lett volna.
Lemondott az Advenio igazgatósági tagja a Securitate-kapcsolat miatt
Lemondott az Advenio Zrt.-ben betöltött igazgatósági tagságáról Heltai Péter, az MTV korábbi főszerkesztője a róla szóló "sajtóhíresztelések" miatt, lemondását az Advenio kezdeményezte. A Hírszerző szombaton a birtokába került dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy Heltai korábban kapcsolatban állt a román állambiztonsággal, a Securitatéval, és beszámolói alapján több jelentés készült.
Pintér engedélyére vár a pártállami titkokat vizsgáló bizottság
Három hónapja nem tudta megkezdeni az érdemi munkát az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagokon tárolt adatainak felülvizsgálat felügyelő Kenedi-bizottság, mert az Alkotmányvédelmi Hivatal nem adja meg a több ezer oldalnyi adathalmaz értelmezéséhez szükséges információkat. A kormányzati kapcsolattartó szerint nem került le a napirendről a mágneszalagok ügye, csak a belügyminiszternek nem volt ideje foglalkozni vele.
Pert vesztett az alkotmánybíró múltjáról író történész
Hárommillió forintos kártérítésre kötelezte a bíróság jogerősen Ungváry Krisztián történészt és az Élet és Irodalom című lapot egy cikk miatt, amely Kiss László alkotmánybíró és a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok kapcsolatáról szólt. Kiss korábban egy sajtóhelyreigazítási pert is megnyert, Ungváryt ugyanakkor a rágalmazás vádja alól felmentették.
Tisztázták az alkotmánybíró múltjáról író történészt
Első fokon elítélték, de másodfokon felmentették a rágalmazással és becsületsértéssel vádolt Ungváry Krisztián történészt, akit Kiss László alkotmánybíró jelentett fel. Ungváry még 2007-ben írta egy tanulmányában, hogy Kiss az 1980-as években párttitkár-helyettesként "besúgásban serénykedett". Az alkotmánybíró két polgári pert is indított a történész, illetve a cikkét közlő lap ellen. Kiss Strasbourgba megy az igazáért.
Vállalkozóként tért vissza az államhoz az egykori NBH-főnök
Galambos Lajos az Egymásért-botrány kirobbanásakor szerelt le a titkosszolgálattól, majd egykori állambiztonságiakkal dolgozott egy Demján-cégnél, jelenleg pedig tanácsokat ad a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. Cége egy kétnapos oktatásért alkalmanként 2,1 millió forintot számláz az intézménynek, Galambos szerint azonban más állami ügyfele nincs. Az [origo] utánajárt, mihez kezdett üzletemberként a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főnöke.
Új őrzőt kaphatnak a pártállami titkok
A szocializmus súlyos titkait őrzi az állambiztonsági szolgálatok iratait tároló levéltár, amelynek élére új főigazgató kerülhet hét évre. A pártok - néhány kis párt kivételével - ódzkodnak attól, hogy jobban belelássunk a levéltár titkaiba. Bár a levéltár működését külön törvény szabályozza, a témával foglalkozó történészek szerint a főigazgatónak van mozgástere.
Informatikusok vizsgálják meg először a titkosszolgálatok szalagjait
Hetekig vizsgálják informatikusok azokat a mágnesszalagokat, amelyekre a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálatok vitték fel ügynökeik és a megfigyeltek listáját. A cél, hogy kiderüljön, manipulálták-e később a szalagokat.
Titkos szalagokat venne elő a Kenedi-bizottság
Az iratmegsemmisítések, lopások és a többszöri szállítás miatt már lehetetlen rekonstruálni az állambiztonsági irattárak eredeti rendjét. A Kenedi-bizottság jelentése szerint azonban nem igazak a legendák, hogy 1989-90-ben mindent ledaráltak volna, hiszen az NBH ma is őrzi a mágnesszalagokon lévő nyilvántartást. A bizottság azt javasolja, alkossanak új dossziétörvényt, ami közszereplőnek nyilvánítana minden hálózati személyt, és felszabadítaná a ma még titkokként kezelt iratokat.
Aljasság és nosztalgia: könyvek Kádár Jánosról és koráról
Kádár János a Szovjetunió kegyelméből Magyarországot irányító állampárt első embere volt 1956 és 1988 között, nevét történelmi korszak viseli. Erről a korról egyre kevesebbet tudunk, hiszen felejtenek és meghalnak a tanúk, ugyanakkor egyre többet is, azoknak a kutatóknak, újság- és emlékíróknak a jóvoltából, akik újabb és újabb szempontokból vizsgálják az időszakot.
Elölről indul a per az egyházi vezetők aktáiért
Visszakerült az elsőfokú bírósághoz az egyházi vezetőkről szóló állambiztonsági iratok nyilvánosságának ügye, amelyben az [origo] egy korábbi munkatársa indított pert. Az állambiztonsági iratok eddig azért nem kerültek nyilvánosságra, mert az érintettek - egy kivételével - úgy nyilatkoztak: nem tartják magukat közszereplőknek, ezért a róluk szóló akták is titkosak. A per célja, hogy kiderüljön: közszereplőnek számítanak-e a történelmi egyházak vezetői.
Ungváry Krisztián: A társadalom krokodilkönnyeket fog hullatni
Akár politikai botrányok árán is nyilvánosságra hozná a titkosított ügynökadatakat Ungváry Krisztián, a júliusban alakult iratfeltáró bizottság tagja. A történészt, aki szerint a múlttal való szembenézés gyógyító hatással lesz a magyar közéletre, arról is kérdezték a Vendégszobában, hogy milyenek a személyes tapasztalatai az állambiztonságról és miért nem ad szót leleplező cikkeiben az egykori ügynököknek.
Az eldugott naplókra is kíváncsi az ügynökbizottság
A hajdani állambiztonság hivatásos tisztjeinek aktáira és a tisztek által vezetett munkanaplókra lenne leginkább kíváncsi Kenedi János, az úgynevezett ügynökbizottság elnöke. Szerinte ezek a dokumentumok olyan titkos irattárakban lapulhatnak, mint amilyet ő is látott a BM épületében. A bizottság munkáját a szabadságolások és a nemzetbiztonsági átvilágítás is késlelteti.
Újabb adatok szólnak Martonyi ügynökmúltja mellett
Martonyi János nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy nem jelentett az állambiztonságnak - írja dr. Kende Péter, aki a volt külügyminiszter múljáról szóló áprilisi cikkét folytaja az ÉS pénteken megjelenő számában. Kende szerint a Martonyi jelentéseit tartalmazó akta azért nincs a levéltárban, mert Martonyi 1990 után is kapcsolatban maradt a szolgálatokkal.
Gyurcsány "nyílt sisakkal" képviselte a KISZ-t
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Petrétei József igazságügyi miniszter és Kiss László alkotmánybíró neve is felbukkan Ungváry Krisztián Élet és Irodalomban megjelent cikkében, amely a nyolcvanas évekbeli Dialógus békemozgalom elleni fellépés pécsi történéseiről szól. A szerző szerint a történet tanulsága, hogy a diktatúrát nem az állambiztonsági ügynökök, hanem a pártfunkcionáriusok működtették, akik közül a legtöbben máig nem gyakoroltak önkritikát.
Kém lehetett az iráni nuklerális ügyi tárgyaló
Névtelen forrásra hivatkozva arról számolt be egy iráni hírügynökség, hogy kémkedéssel gyanúsítják Hoszein Muszavian egykori nukleáris ügyi tárgyalót. A férfit nemrég vették őrizetbe állambiztonsági vád alapján, de hivatalos információ egyelőre nincs arról, pontosan mit követhetett el.
- címkék:
- Irán
- kémkedés
- állambiztonság
- tárgyaló
- Címkefelhő »
Áldozatnak érzi magát a beperelt egyházi vezető
Frenkl Róbert, az evangélikus egyház felügyelője pénteken kijelentette: áldozatnak érzi magát abban a próbaperben, amelyet az [origo] kezdeményezett azért, hogy kiderüljön: a legfőbb egyházak vezetői közszereplők vagy sem. Ha azok, vagyis befolyásolhatják az emberek politikai véleményét, akkor nyilvánossá kell tenni a rájuk vonatkozó levéltári adatokat. Ezekből pedig derülhetne, hogy együttműködtek-e az előző rendszer állambiztonsági szerveivel.
Elismerte III/III-as múltját a kampányfőnök
Elismerte állambiztonsági tiszti múltját Rummel József, aki kampányfőnökként dolgozik a hódmezővásárhelyi szocialista polgármesterjelölt mellett.
Diplomataként is dolgoznak volt titkosszolgák
Az elmúlt évek során nyilvánosságra került egykori ügynökök, valamint állambiztonsági tisztek nevét adja közre az [origo]. A birtokunkba került, eddig nem publikált listákon többek között olyan volt SZT-tisztek is megtalálhatók, akik a rendszerváltás után is kormányhivataloknál dolgoztak vezető beosztásban. Az összeállításban szerepelnek olyan különleges női ügynökök is, akiknek feladatuk az volt, hogy papokkal létesítsenek szexuális kapcsolatot, és így kompromittálják őket. Mivel a listákon nemcsak nevek szerepelnek, hanem az állambiztonsági tevékenység módja is fel van tüntetve, így az összeállítás segíthet rámutatni az egyének elltérő ...
Püspökök is dolgoztak az állambiztonságnak
Az evangélikus egyház tényfeltáró bizottsága eddig ötven ügynök fedőnevét kutatta föl - írja pénteki számában a Népszabadság. A lap szerint túlnyomó többségüket még nem azonosították, némelyikük kilétére viszont már fény derült. Három volt evangélikus püspökről bizonyítható, hogy hálózati tevékenységet végzett.
Felkutatnák a besúgó romákat
A kommunista rendszer állambiztonsági szervei ügynökök beszervezésével próbálták gátolni a roma szervezeteket - állítja a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke, Zsigó Jenő, aki ezért roma ügynöklista összeállítását kezdeményezi. Az [origo] által megkérdezett történészek szerint kisebbségek ügynöklistái helyett arra volna szükség, hogy hozzák nyilvánosságra az összes egykori ügynök nevét.
Tagadja ügynökmúltját az egri érsek
Seregély István egri érsek egy pénteken megjelent interjúban közölte, nem igaz, hogy az előző rendszerben ügynök lett volna. Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalomban korábban több katolikus egyházi vezetőről - köztük Seregélyről - írta azt, hogy kapcsolatban álltak az előző rendszer állambiztonsági hatóságaival.
Egyházügyi állambiztonságiak nevét tették közzé
Egyházakkal foglalkozó egykori állami szervek munkatársainak és egyházügyi állambiztonságiak nevét tartalmazó listát adott közre csütörtöki számában a Heti Válasz. A hetilap listája olyan személyek nevét is tartalmazza, akik jelenleg is aktív közéleti tevékenységet végeznek. Többek között a Belügyminisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban dolgoznak. A listán szereplő egyik személy az [origo]-nak azt mondta, már a rendszerváltás előtt a vallásszabadságról szóló 1990-es törvényen dolgozott.
Pontosítaná a közszereplők körét az SZDSZ
Módosító javaslatot nyújt be a héten az SZDSZ az ügynöktörvényhez. A javaslat úgy biztosítaná az ügynökakták nyilvánosságát, hogy pontosan meghatározná a közszereplők körét, kibővítve azokat az egyházi személyekkel. Az elmúlt hetekben Szabó István Oscar-díjas rendezőről és Paskai László bíborosról derült ki, hogy kapcsolatban állt az állambiztonsági hatóságokkal.
ÉS: Ügynök volt Paskai László
Paskai László bíboros kapcsolatban állt az állambiztonsági hatóságokkal, 1965 és 1974 között egyházi személyekről jelentett - írja pénteken megjelenő számában az Élet és Irodalom. A katolikus egyházi vezető jelentéseinek többsége semmitmondó volt, és nem tartalmazott konkrétumokat. Paskai az [origo]-nak azt mondta, a cikket nem ismeri, így nem akar mondani semmit.
Kétségei vannak Szabó leleplezőjének
Kétségei vannak Szabó István magyarázatával kapcsolatban Gervai Andrásnak, aki az Élet és Irodalomban közölt cikkében beszámolt róla, hogy a világhírű filmrendező fiatalon jelentéseket írt diáktársairól az állambiztonsági szerveknek. Szabó állítja, hogy egy forradalmár megmentése érdekében vállalta az ügynökmunkát. Kézdi-Kovács Zsolt egykori osztálytárs nem ítélkezik Szabóról, míg Rainer M. János történész szerint ebben a történetben minden hihető, és mindennek az ellenkezője is.
Szabó István beismerte ügynökmúltját
Az Élet és Irodalom hetilap pénteken megjelenő cikke szerint főiskolás korában ügynök volt Szabó István Oscar-díjas magyar filmrendező. Szabó István a pénteki Népszabadságban azt mondta az ügyről: két évfolyamtársa kérésére vállalta a feladatot, azért, hogy egy társuk - aki '56-ban fegyveresen részt vett a Köztársaság téri pártház elfoglalásában - alibije is hiteles legyen. A filmerendező úgy vélte, az állambiztonsági munkával megmentette egy forradalmár életét.
Paul Lendvai több magyar újságíró ügynökmúltjáról ír
Paul Lendvai ismert magyar származású újságíró, közíró az Élet és Irodalom (ÉS) című lap pénteki számában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából kikért anyagok alapján azt írta, hogy több magyar újságíró jelentett róla.
Nem találtak újabb ügynököket a parlamentben
Az [origo] márciusban kezdeményezte a parlamenti képviselők átvilágítását az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál: azt próbáltuk kideríteni, hogy volt-e olyan képviselő, aki ügynök volt, vagy nyilvántartotta az előző rendszer titkosszolgálata. A levéltár hétfőre végzett a munkával. Akiknek érintettsége a Mécs-bizottság munkája során felmerült, azokról már korábban kértünk adatokat, így róluk most nem érdeklődtünk újra. A többi képviselő közül egyedül Orbán Viktorról kaptunk egy úgynevezett A-kartont, amelyet a katonai elhárítással foglalkozó ügyosztály állított ki. Az A-kartont Orbán júliusban honlapján már nyilvánosságra hozta.
Alkotmányellenes az ügynöktörvény
Az Alkotmánybíróság döntése szerint a májusban elfogadott ügynöktörvény alkotmányellenes. A jogszabály megszüntetné az ügynökök, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkosságát, így bárki megismerhetné, hogy ki működött együtt az előző rendszer állambiztonságával. Jelenleg csak a közszereplők adatai nyilvánosak. Az MSZP a döntés után úgy vélte: nekik nincs tennivalójuk. A Fidesz csak annyi módosítást támogatna, hogy tételesen sorolják fel, ki számít közszereplőnek. Az SZDSZ pedig kibővítené a közszereplők körét.
Egyházi vezetők nem engednek az ügynökaktákhoz
A nagy történelmi egyházak vezetői megakadályozták, hogy az [origo] megtudja, együttműködtek-e a pártállami titkosszolgálatokkal vagy sem. Ehhez csak annyit kellett tenniük, hogy úgy nyilatkoztak, nem tartják magukat közszereplőnek, és ezzel megakadályozták, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára adatokat adjon ki róluk. Egyedül a református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv ismerte el közszereplői mivoltát, így róla megtudhattuk, hogy a levéltár adatai szerint nem volt hálózati személy. Az [origo] bírósághoz fordult állásfoglalásért.
Esküvőről, 56-os évfordulókról jelentett Krakus
Az "1956-os ellenforradalom" évfordulójáról, március 15-i eseményekről, unokanővére esküvőjéről jelentett többek között a 80-as években a Krakus Péter fedőnevű titkos megbízott - derült ki Ungváry Krisztián történész kutatásaiból, aki feldolgozta a munkadossziéjában található 137 különféle iratot. Krakus Péter pedig az állambiztonsági papírok szerint nem más, mint Szita Károly Kaposvár fideszes polgármestere. Szita ügyvédje most is tagadta, hogy ügyfele azonos lenne Krakussal.
A KGB szerint külföldről pénzelik a készülődő forradalmat
A fehérorosz állambiztonsági bizottság (KGB) szerint külföldről pénzelik azokat a terveket, amelyek célja Alekszandr Luskasemko elnök rendszerének a megbuktatása.
Várat magára az ügynöktörvény
Hétfő este szavazott a parlament az ügynöktörvény módosítási javaslatairól. A képviselők nem szavazták meg az ügynöktörvényhez kapcsolódó MSZP-s alkotmánymódosítást. A törvény későbbi módosítása esetén a leszerelésüktől számítva csak tíz évig maradhatnának inkognitóban a szocialista állambiztonság hivatásos tagjai, és a titkosszolgálatok nem rejtegethetnének papírokat az iratátadó bizottság elől.
Rettegtek, ittak és bújócskáztak a III/III-as tisztek
Milyen volt belülről a hírhedt szocialista állambiztonsági III/III-as csoportfőnökség? Hogyan élték meg a tisztek a rendszerváltást? Mi lett belőlük, hogyan boldogultak a jogállamban? Mit gondoltak akkor a rendszer ellenségeiről, és hogyan vélekedtek az állampárti vezetőkről? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egykori állambiztonsági tisztek segítségével, akik meglepő dolgokat árultak el, és megdöbbentő történeteket meséltek.
Az [origo] átvilágíttatja a parlamentet
Közel négyszáz politikusról, valamint az egyházi vezetőkről kértünk adatokat az állambiztonsági levéltártól arról, hogy együttműködtek-e a pártállami tikosszolgálatokkal. Jelenleg ez az egyetlen törvényes út arra, hogy egy politikusról megtudjuk, valóban ügynök volt-e. A mostani parlamentben csak két képviselőről tudhatjuk bizonyosan, hogy együttműködött a III-as főcsopotfőnökséggel, noha korábban többeket is meggyanúsítottak ezzel.
Még 1989-ben is szerveztek be ügynököket
Németh Miklós volt szocialista miniszterelnök elismerte, hogy átadott egy ügynöklistát utódának, Antall Józsefnek, de hozzátette: a dokumentumot nem ő állíttatta össze, a tartalmára pedig nem emlékszik. A hvg.hu eközben kiderítette: a rendszerváltás előtti utolsó hónapokban is szerveztek be ügynököket a szocialista állambiztonsági szervek. Összesen 165 ezer embert figyeltek meg az országban a titkosszolgálatok közvetlenül a rendszerváltás előtt.
A szaklevéltár szerint Szita Károly III/II-es volt
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának adatai szerint Szita Károly Kaposvár fideszes polgármestere hálózati személyként együttműködött a kommunista diktatúra állambiztonságával. Az [origo] meg is kapta a levéltártól az ezt alátámasztó iratokat. A fideszes politikus továbbra is tagad, szerinte visszaéltek a személyes adataival.
Alkotmányt módosítana az MSZP ügynökügyben
Alkotmánymódosítással kerülné meg az ombudsman ügynöktörvénnyel szembeni aggályait az MSZP. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos korábban a közszereplők és a magánszemélyek közti adatvédelmi határ elmosását tartotta aggályosnak a készülő ügynöktörvény-módosítás kapcsán. Az MSZP úgy módosítaná az alkotmányt, hogy abba az állambiztonsági adatok külön törvényben szabályozott módon megismerhetőek legyenek.
Nyilvánosak lehetnek a titkos ügynöklisták
Március végére elfogadhatja a parlament az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt a javaslat kidolgozója szerint. Ha a jogszabály életbe lép, akkor az állambiztonsági levéltár bármely, eddig titkos iratába bárki betekinthet. Két korlát lesz, a megfigyeltek intim adatai és a nemzetbiztonsági érdekek.
Nem bíznak az MSZP ügynökjavaslatában
Korábbi álláspontjával ellentétben az MSZP javaslatot tett arra, hogy az állambiztonsági levéltárban őrzött iratok korlátozás nélkül megismerhetők legyenek. Az adatok megismerhetőségét azonban az adatvédelmi szabályok és a magánadatok védelme is nehezíti. A papírok közül pedig sok eltűnt vagy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt fontosságuk miatt.
Nem kap papírt a megfigyelt pap unokahúga
A Fővárosi Bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy igaza volt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, amikor nem adtak ki információkat egy évtizedekkel ezelőtt megfigyelt papról. A megfigyelt személy már elhunyt, ám a vele sokáig egy háztartásban élő unokahúga nem elég közeli rokon a törvény szerint ahhoz, hogy megtudja, mi történt vele.
Könnyebb betekintést szeretne az ügynökaktákba a levéltár
"Nem szerencsés az, ha közszereplők miatt perlik a levéltárat" - jelentette ki az [origo]-nak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁSZTL) főigazgató-helyettese, aki több ponton is módosíttatná az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényt, és észrevételei alapján a nemzetbiztonsági bizottság egy kormánypárti és ellenzéki tagja közösen nyújt majd be módosító indítványt. Az [origo] egy hónappal ezelőtt három politikus nyilatkozata miatt indított pert a levéltár ellen.
Az SZDSZ újra rendezné az ügynökkérdést
"Az elmúlt hónapok ügynökügyei folyamatosan azt bizonyítják, hogy tisztázni kell a múltunkat, az SZDSZ ezért újból benyújtja a két évvel ezelőtt ügynöktörvény-javaslatot" - jelentette be Mécs Imre. Politikusok mellett többek között ismert focistáról, zenészekről és színikritikusról derült ki, hogy kollégáikról és barátaikról jelentgettek az előző rendszer állambiztonságának. Az MSZP időszerűtlennek tartja az SZDSZ felvetését, a Fidesz viszont tisztázni szeretné a múltat.
Grúzia szerint merénylet készült az államfőjük ellen
A grúz állambiztonsági miniszter helyettese szerint "megdönthetetlen bizonyítékokkal" rendelkeznek a Mihail Szaakasvili elnök meggyilkolását célzó összeesküvésről. Állítása szerint adzsáriai (Grúzia egyik autonóm köztársasága) politikusok a megbízók. Az adzsáriai vezetők abszurdnak nevezték az állítást.
SZDSZ: betelt a pohár ügynökügyben
Utolsó cseppnek minősítette Mécs Imre azt, hogy az MSZP-s házelnök nem nevezte ki az SZDSZ jelöltjét az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettesévé. "Ez annyira felháborította az SZDSZ meghatározó köreit, hogy az ügynökkérdés újratárgyalását fogjuk kezdeményezni" - mondta a politikus, aki szerint az MSZP ezzel újból megszegte a D-209-es botrány után kötött megállapodást, amely a közszereplők múltjának átvilágítására és a közelmúlt megismerésére vonatkozott. A házelnöknek korábban Kövér László írt levelet, hogy ne nevezze ki az SZDSZ jelöltjét.
Az SZDSZ ragaszkodik az állambiztonsági iratok megismerhetőségéhez
Addig nem tudjuk lezárni a rendszerváltást, amíg nem ismerjük a közelmúlt történelmét, ezt pedig az előző rendszer állambiztonsági iratainak nyilvánosságra hozatala nélkül nem lehetséges - jelentette ki az SZDSZ elnöke. A szabad demokraták szerint mind az MSZP, mind a Fidesz, mind az MDF érdekeinek a múlt megismerésének elszabotálása felel meg.
Újabb állambiztonsági dokumentumok Váriról
Újabb állambiztonsági dokumentumok kerültek elő a rádióelnökkel kapcsolatban egy sajtó-helyreigazításért folyó bírósági tárgyaláson. Eddig csak a rádióelnök állítólagos beszervezését igazoló 6-os karton volt ismert, ezt hozta nyilvánosságra a Népszava még szeptemberben egy cikksorozat keretében.
Szoftvert fejlesztettek a Stasi-akták összerakására
Németországban szoftvert fejlesztettek ki, amelynek segítségével össze lehet rakni a volt NDK állambiztonsági minisztériumának széttépett aktáit. A szoftvert hétfőn mutatták be Berlinben, s azt remélik, hogy így 400 év helyett 5-6 év alatt végezni lehet a körülbelül 16 ezer zsákban tárolt 600 millió fecni feldolgozásával.
Kenedi szerint lehetnek még iratok Kondor múltjáról
Kenedi János történész, kutató szerint az állambiztonsági levéltárban megtekinthető, Kondor Katalinra vonatkozó 6-os karton négy további irat létezéséről tanúskodik, melyek a hatályos titoktörvény és levéltári törvény értelmében nem titkosak, és az irat keletkezésének eredeti irattárában fellelhetők.
A Fidesz nem akar exfideszest az állambiztonsági levéltárba
Bár Kövér Lászlónak tetszik az a pályázat, amelyet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettesi posztjának a jelöltje készített, de elmondása szerint nem tud elvonatkozni a jelölt személyétől, akit az SZDSZ emberének tart, és jelenlegi pozíciójában az ellenzék kiiktatásáért tevékenykedik. A kifogásolt személy, Gyekiczki András korábban szoros kapcsolatban állt a Fidesz akkori vezetőivel, hiszen a rendszerváltás idején fideszes volt. Pályázatában a múlt feltárását ígéri a jelölt.
Mától nyilvánosak a Kondor-iratok
Habár Kondor Katalin úgy nyilatkozott, hogy nem tartja magát közszereplőnek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára úgy döntött, hogy keddtől bárki megnézheti az állítólagos állambiztonsági múltjáról szóló iratokat. Az iratok azért lehetnek nyilvánosak, mert hétfőn a rádióelnök a dokumentum másolatait már a nyilvánosság elé tárta.
Keddtől látogatható az Állambiztonsági Levéltár
Kedden megnyitotta kapuit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁSZTL) a tudományos kutatók és más érdeklődők előtt. A levéltár ennek keretében - normális munkarendjének megfelelően - biztosítja a szóban forgó iratok megismerhetőségét is. Az [origo] ennek megfelelően megszerezte a Kondor-iratok másolatát.
Keddtől nyilvánosak a Kondor-iratok
Habár Kondor Katalin úgy nyilatkozott, hogy nem tartja magát közszereplőnek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára úgy döntött, hogy keddtől bárki megnézheti az iratokat. Az iratok azért lehetnek nyilvánosak, mert hétfőn a rádióelnök a dokumentum másolatait már a nyilvánosság elé tárta. A levéltár a törvény azon rendelkezésére hivatkozik, mely szerint "bárki megismerheti és nyilvánosságra is hozhatja azokat az adatokat, amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak".
Kondor: Nem volt kapcsolatom az állambiztonsággal
Több hét után Kondor Katalin rádióelnök sajtótájékoztatón reagált az állítólagos állambiztonsági múltjával foglalkozó írásokra. Kondor Katalin és szakértői azt állították, hogy ugyan hiteles a Népszavában megjelentetett 6-os számú karton, de a rádióelnök nem állt kapcsolatban az előző rendszer kémelhárításával.
Kondor még hallgat kémelhárító-papírjairól
Kondor Katalin hétfő reggel szakértőjével megnézte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található, vele kapcsolatos iratokat, amelyek nem okoztak neki meglepetést a szóvivője szerint. A rádióelnök egyelőre még nem nyilatkozott arról, hogy elismeri-e közszereplői minőségét. Ez azért fontos, mert ettől függ, hogy mások is betekinthetnek-e a dokumentumokba.
Kondor Katalin ma nézheti meg az iratokat
Kondor Katalin rádióelnök hétfőn nézi meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található, vele kapcsolatos iratokba. A Magyar Rádió elnöke még a múlt héten, külföldről hazatelefonálva jelezte, hogy szeretné megismerni a feltételezett titkosszolgálati múltjával kapcsolatos iratokat. Amennyiben Kondor úgy nyilatkozik, hogy közszereplőnek vallja magát, akkor az iratokat a nyilvánosság is megismerheti.
Kondorral együtt hatan néznék meg a kartont
Eddig öt beadvány érkezett a Kondor Katalin rádióelnökre vonatkozó titkosszolgálati iratok megtekintésére az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába - értesült a Magyar Hírlap. A rádióelnök várhatóan hétfőn nézi meg 6-os kartonját.
Egy elegáns ruha árát kaphatta Kondor alkalmanként
Kijavította korábbi közlését a titkosszolgálati iratok átadását ellenőrző bizottság elnöke, Sipos Levente, a Kondor Katalin rádióelnökről szóló kartonokkal kapcsolatban. Ezek szerint titkos, nem pedig társadalmi megbízottként szerepelt a kartonokon a rádióelnök. A titkos megbízott "az állambiztonsági hálózatnak olyan tagja, aki elvi meggyőződésből vett részt a titkos együttműködésben" - definiálja a Történeti Hivatal ismertetője ezt a szakkifejezést.
Kondor Katalin társadalmi megbízott volt
Társadalmi megbízott minőségében szerepel Kondor Katalin rádióelnök azokban az iratokban, amelyeket az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kedden vett át a Nemzetbiztonsági Hivataltól - mondta Sipos Levente, a titkosszolgálati iratok átadását ellenőrző háromtagú bizottság soros elnöke. A Népszava pár héttel korábban adott hírt arról, hogy Kondor a Kádár-rendszer idején kapcsolatban állt a kémelhárítással. A rádióelnök tagadta ezt.
Megismerhetők lesznek a Kondor-iratok
A nemzetbiztonsági szolgálatok soron kívül elküldik a Kondor Katalinnal kapcsolatos iratokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, amennyiben találnak ilyet. A levéltárba érkező adatok pedig nyilvánosságra hozhatók lesznek. Kondor Katalin rádióelnökről a Népszava másfél hete jelentetett meg egy dokumentumot, amely szerint a rádióelnök a hetvenes években kapcsolatban állt az állambiztonsági szolgálat kémelhárításával.
A Népszava szerint Vári volt Kondor fedőneve
Dokumentumokat közölt a Népszava azon állításának alátámasztására, hogy Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke a hetvenes években kapcsolatban állt az állambiztonsági szervekkel. A lap pénteki száma szerint Kondort 1974 februárjában szervezte be a kémelhárítással foglalkozó csoportfőnökség. A rádióelnök csütörtökön azt közölte, a lap cikkeinek minden szava hazugság, és ezért pert indít a Népszava ellen. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint ez az eset bizonyítja, hogy igazuk volt, amikor a teljes nyilvánosságot és a széles körű átvilágítást szorgalmazták.
A Magyar Rádió elnöke tagadja az ügynök-vádat
A Népszava csütörtöki számában terjedelmes cikkben arról számolt be, hogy információik szerint Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke a ´70-es évek közepétől kapcsolatban állt az akkori állambiztonsági szervekkel. Kondor tagadta a vádakat, szerinte a cikk egyetlen célja a rendzavarás. A rádióelnök közölte: beperli a lapot.
Halálkommandó végzett az államellenesekkel az NDK-ban
Minden bizonnyal egy egykori keletnémet halálkommandó nyomára bukkant a német szövetségi főügyészség, évekig tartó nyomozása után. A Berliner Zeitung című német lap szerint a kivégzendő személyekről nem egyedül az állambiztonsági minisztérium döntött, hanem bevonták Erich Honecker volt főtitkár közvetlen munkatársait is.
A Fidesz nem akar SZDSZ-est a levéltár második emberének
Az ellenzék kifogásolja, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesi posztjára egy egykori SZDSZ-es politikust jelölt az Országgyűlés elnöke. Az illetékes bizottság a kormánypártiak szavazatával támogatta a jelölt kinevezését, az ellenzék pedig kivonult. A jelölt ígéri: a hivatal honlapjára felkerülnek majd az ügyek és dossziék.
Az FVM EU-kampányát szervezi az MSZP volt kampányfőnöke
Meruk Józsefet, az MSZP 1994-es kampányának menedzserét EU-tájékoztatási ügyekben kommunikációs tanácsadóként foglalkoztatja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Meruk neve legutóbb akkor merült fel a médiában, amikor az egyik kábeltévé műsorában közölte: ismeretei szerint egy ellenzéki párt prominens képviselőjének édesapja Pákozdi János néven dolgozott az állambiztonsági hivatalnak. A hír miatt Pokorni Zoltán akkori Fidesz-elnök minden pártbeli tisztségéről lemondott.
Nem szabadult meg senki sem titkos irataitól
A héten még büntetlenül adhatják le az előző rendszer állambiztonsági iratait azok, akik ilyet jogtalanul birtokolnak. Ennek ellenére egyetlen egy sem érkezett a Történeti Hivatalhoz, noha államtitoksértés címen akár öt év börtönnel is büntethetők akik ilyen dokumentumot bitorolnak. A jogtalanul birtokolt iratok elvesztik a bizonyítóerejüket is, ám a szakértők szerint ez még nem szünteti meg a zsarolási lehetőséget.
Felfedik az interneten volt cseh ügynököket
A cseh belügyminisztérium az interneten teszi közzé a volt cseh Állambiztonsági Hivatal ügynökeinek majdnem teljes névsorát, fontosabb adataikat, és feladataikat. Az ugyan még nem tisztázott, hogy a hivatal keretein belül működő korábbi ipari kémeket is felfedik-e, mivel ez milliós büntetéseket vonhatna maga után.
Antall-kormány minisztere dönthet az állambiztonsági iratokról
Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere is tagja lesz annak a bizottságnak, amely az új állambiztonsági levéltárhoz kerülő iratok sorsáról hivatott dönteni - írja a Népszabadság. A Történeti Hivatal jogutódjaként felálló Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezeli majd a rendszerváltás előtti összes titkoszolgálati dokumentumot.
Ötvennégy dosszié hiányzik a Történeti Hivatalból
Mindössze 54 irat hiányzik a Történeti Hivatalban őrzött mintegy százezernyi állambiztonsági dosszié közül - jelentette ki Markó György, a hivatal elnöke - többségük 1980 előtt keletkezett, és egyik sem kapcsolatos a rendszerváltás utáni politikai élet szereplőivel.
Kemény ellentétek az ügynöktörvény vitájában
Elfogadhatatlannak tartják jelenlegi formájukban a kormány által benyújtott ügynöktörvényeket az ellenzék pártok. Szerintük az előző rendszer állambiztonsági szerveivel együttműködőket ki kell zárni a közéletből. A kormánypártok szerint a törvényjavaslatok jók, bár azt elismerték, hogy sok alkotmányossági aggályt el kell még oszlatni. Bárándy Péter igazságügyi miniszter kijelentette: a tervezetek elfogadása után sem lesz politikai boszorkányüldözés.
Kuncze: Szalay továbbra is élvezi bizalmamat
Egy évtizeden keresztül együttműködött a kémelhárítással Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár. A politikus szóban jelentett külföldi útjairól, de senkit sem jelentett fel, és beszervezési nyilatkozatott sem írt alá. Az államtitkár pénteken vallott múltjáról, miután Mécs Imre figyelmeztette, hogy az ellenzék is tud állambiztonsági kapcsolatáról. A Gazdasági Minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkára nem kíván lemondani. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szombaton kijelentette: Szalay továbbra is élvezi bizalmát, mert nem volt ügynök. Tóth Károly MSZP-s bizottsági tag szerint furcsa, hogy a Fidesz Szalay lemondását igen, Járai Zsigmond lemmondását ...
Szalay Gábor együttműködött az állambiztonsággal
Egy évtizeden keresztül együttműködött a kémelhárítással Szalay Gábor SZDSZ-es államtitkár. A politikus szóban jelentett külföldi útjairól, de senkit sem jelentett fel, és beszervezési nyilatkozatott sem írt alá. Az államtitkár pénteken vallott múltjáról, miután Mécs Imre figyelmeztette, hogy az ellenzék is tud állambiztonsági kapcsolatáról. A Gazdasági Minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkára nem kíván lemondani. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szombaton kijelentette: Szalay továbbra is élvezi bizalmát, mert nem volt ügynök. Tóth Károly MSZP-s bizottsági tag szerint furcsa, hogy a Fidesz Szalay lemondását igen, Járai Zsigmond lemmondását ...
Kádár Béla is tisztázódott az ügynökvád alól
Kádár Béla, az Antall-kormány minisztere tisztázódott a Mécs-bizottság előtt. A volt miniszternek regisztrációs száma volt az állambiztonságnál, ezért érintettnek találta a Mécs-bizottság, de beszervezési kísérlete kudarcot vallott. Bogár László és Sárossy László volt politikai államtitkár is cáfolta érintettségét, de Mécs Imre róluk nem nyilatkozott.
Egykori állambiztonságiak szerint hitelesek a D-8-as iratok
A III. főcsoportfőnökség egykori tisztjei szerint hitelesek a Boros Imre, az Orbán-kabinet tárca nélküli minisztere szt-tiszti múltjáról szóló iratok, az azokon levő aláírások.
Iratok a D-8-ról: viták a valódiságukról
Az egykori állambiztonságiak szerint hitelesek a D8-asról megjelentetett dokumentumok, Boros Imre, az Orbán-kormány Phare-minisztere szerint viszont hamisítványok a Népszabadságban közölt iratok, ezért pert fontolgat a lap ellen. Eddig három érintett személy neve került nyilvánosságra: Medgyessy Péter kormányfőé és az Orbán-kormány két miniszteréé, Boros Imre Phare-miniszteré és Járai Zsigmondé.
Állambiztonsági kockázat Balogh szakértőjénél
A Népszabadság információi szerint kettős amerikai-magyar állampolgársága miatt nem érkezett meg Gorka Sebestyén, a Medgyessy-bizottság elnöke által felkért szakértő C-típusú átvilágítását igazoló papír. A lap úgy tudja, hogy Gorka esetében kockázati tényezőket is talált a Nemzetbiztonsági Hivatal. Balogh László, a bizottság elnöke feljelentést tesz titoksértés miatt, amennyiben a hírlapi információ beigazolódik.
Kezdődik az állami vezetők átvilágítása
Közel kétszáz személyt kell átvilágítania az állami vezetők titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottságnak. A munkacsoport arról készít jelentést, hogy az elmúlt 12 év állami vezetői közül kik álltak a szocialista rendszer állambiztonsági szerveinek szolgálatában. Amennyiben az adatvédelmi törvény nem tiltja, a jelentéseket nyilvánosságra hozzák a bizottsági munka lezárulása után.
Medgyessy-bizottság: kedden újra kezdik
Keddre halasztották hétfőn a kormányfő múltját vizsgáló bizottság ülését. A halasztást az elnök, Balogh László (MDF) kezdeményezte, C típusú állambiztonsági átvilágításának hiánya miatt - hogy elkerülje a politikai támadásokat. Balogh szerint a késésért Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár a felelős, aki viszont ezt viszautasítja. A hétfői rövidke ülésen nem folyt érdemi vita.