Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Összefog az MSZP és az LMP az alkotmánymódosítás ellen
Mesterházy Attila, az MSZP és Schiffer András, az LMP frakciójának vezetője szerdán közösen írt nyílt levélben fordult Schmitt Pál álamfőhöz. Arra kérték a köztársasági elnököt, hogy lépjen fel az ellen a fideszes kezdeményezés ellen, amellyel a kormánypárt korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét. A két ellenzéki párt között eddig kifejezetten hűvös volt a viszony.
Commerzbank: Sérül a jogbiztonság a Fidesz alkotmánymódosítási tervével
A Fidesz Alkotmánybíróságot (Ab) korlátozó terve aláássa a befektetők bizalmát a magyar jogbiztonságot tekintetében - írta a Businessweek a Commerzbank elemzésére hivatkozva.
Különvéleményt is írtak alkotmánybírók a 98 százalékos adó hibáiról
Diszkriminatív rendelkezései és visszamenőleges hatálya miatt is alkotmányellenes volt az a kedden megsemmisített törvény, amely 98 százalékos adót írt elő a 2 millió forint feletti állami végkielégítésekre - állítják a döntéshez különvéleményt csatoló alkotmánybírák. A döntést több bíró is kiegészítéssel látta el, amelyben saját érvrendszert adnak hozzá a testület döntéséhez.
Alkotmányellenes a GVH-alelnökök kinevezésének megszüntetése
Megsemmisítette a nyáron módosított versenytörvény egyik új rendelkezését az Alkotmánybíróság. A döntés értelmében nem szűnik meg a versenyhivatal elnökhelyetteseinek megbízatása, ha lejár az elnök mandátuma. Nem ellentétes az alkotmánnyal viszont az, hogy már az elnöki posztra javasolt személy is kezdeményezheti helyetteseinek kinevezését.
Alkotmányellenes a kormány 98 százalékos különadója
Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a jogszabályt. A különadót az első akcióterv keretében jelentette be Orbán Viktor és október 1-jével lépett hatályba. Az Ab azzal indokolta döntését, hogy az adó nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.
Régen még védte a Fidesz az Alkotmánybíróságot
Nem a jelenlegi kormány az első, amelynek gazdasági kérdésekben meggyűlik a baja az Alkotmánybírósággal. 15 évvel ezelőtt a Horn-kormány számításait is keresztülhúzta, hogy a testület megsemmisítette a stabilizációs csomag több elemét. Ezt a kormány nyilatkozatban ítélte el, amit viszont az akkor ellenzékben lévő Fidesz minősített "súlyos és elhibázott lépésnek".
Schmitt Pálhoz és az Alkotmánybírósághoz fordulnak a nyugdíjpénztárak
A magán-nyugdíjpénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség szerint az elfogadott nyugdíjtörvény több szempontból is ellentétes az alkotmánnyal. A szövetség arra kéri a köztársasági elnököt, hogy kérjen alkotmánybírósági normakontrollt, az Alkotmánybíróságnál pedig kérelmezik majd, hogy haladéktalanul helyezzék hatályon kívül a jogszabályt.
Alkotmánymódosítással válaszol a Fidesz a különadó megsemmisítésére
Az Alkotmánybíróság mozgásterének korlátozását tervezi a Fidesz, miután a testület megsemmisítette a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adóról szóló törvényt. A párt frakcióvezetője szerint olyan módosítást nyújtanak be, ami kimondaná, hogy az Alkotmánybíróság nem dönthet olyan kérdésben, amiről népszavazást sem lehet tartani. A Fidesz egyik képviselője az [origo]-nak azt mondta, számoltak a törvény bukásával, tudták, hogy nem elegáns megoldásról van szó.
Mi köze a Tocsik-pernek a végkielégítések különadójához?
Az Alkotmánybíróság szerint a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések megadóztatásával nincs gond, az [origo] által megkérdezett jogászok szerint viszont az korántsem egyértelmű, hogy hol van a jó erkölcs határa. Az indoklásban feltűnő "jó erkölcsbe ütközés" fogalma kulcsszerepet játszott a Tocsik-perben is.
Az Alkotmánybíróság dönthet a megemelt román nyugdíjkorhatárról
Alkotmánybíróságon készül megtámadni a román Szociáldemokrata Párt (PSD) a képviselőház által elfogadott új nyugdíjtörvényt.
A Gárda korlátozása miatt az Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik
A Magyar Gárda érdekében fordul az Alkotmánybírósághoz a Jobbik. A párt szerint meg kellene semmisíteni a közbiztonsági törvénycsomagnak azt a részét, amely szigorúbban bünteti a feloszlatott szervezet tevékenységében való részvételt.
Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a médiacsomag miatt
Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a párt szerint alkotmánysértő a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításával létrehozott intézményrendszer és finanszírozási rendszer, valamint a jogszabály számos más paragrafusa. A július 22-én elfogadott jogszabály visszamenőleges megszüntetését kérik a szocialisták.
Boross szerint korlátozni kellene az Alkotmánybíróság hatáskörét
Túl nagy az Alkotmánybíróság szerepe, ezért korlátozni kellene a beavatkozási körét, és meg kellene határozni azt is, hogy kik fordulhatnak a testülethez - mondta Boross Péter egykori miniszterelnök, aki tagja az új alkotmányt előkészítő bizottságnak. A korábban MDF-es politikus - aki az MTV reggeli műsorának nyilatkozott - úgy tartja, a köztársasági elnöknek igazodnia kell a kormányhoz.
Kevésnek tartják Stumpf szakmai gyakorlatát az ellenzéki pártok
Az MSZP, az LMP és a Jobbik is Stumpf István alkotmánybírónak jelölése ellen szavazott az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén. Az ellenzéki pártok kétségbe vonták, hogy Stumpf rendelkezik a törvény által előírt szakmai tapasztalattal. Stumpf kijelentette, hogy szerinte bőven megvan a kellő szakmai tapasztalata, az pedig szerinte kifejezetten az Alkotmánybíróság hasznára válik majd, hogy volt kancelláriaminiszter. A bizottság kormánypárti többsége végül az ellenszavazatok ellenére alkalmasnak találta Stumpfot, akit Orbán Viktor miniszterelnök javasolt az Alkotmánybíróság tagjának.
Orbán is felszólal az utolsó parlamenti ülésnapon
Jövő hét csütörtökön lesz az országgyűlés nyári ülésszakának utolsó napja, ekkor napirend előtt Orbán Viktor kormányfő is felszólal. A napirendi javaslat szerint az utolsó napra marad az új házelnök és az alkotmánybírók megválasztása, az alkotmány két módosítása, a gazdasági törvénycsomag és a médiafelügyelet átalakítása is.
Az LMP is megtámadta Orbán nyilatkozatának kifüggesztését
A nemzeti együttműködés nyilatkozat kötelező kifüggesztése az LMP szerint sérti a közigazgatási szervek és a fegyveres testületek pártsemlegességének elvét, ezért az Alkotmánybíróságtól kérik az ezt elrendelő korményhatározat megsemmisítését. Schiffer András frakcióvezető szerint az is gond, hogy az ügyeiket intézők akkor is szembesülnek vele, ha nem akarják.
Alkotmányellenesség a mezőgazdasági támogatási törvényben
Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányellenes az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik rendelkezése.
Fideszes többségű bizottság jelölheti az Alkotmánybíróság tagjait
Tizenöt tagú, fideszes többségű bizottság jelöli a jövőben az Alkotmánybíróság tagjait a parlament hétfői határozata szerint. A parlament a tervek szerint jövő csütörtökön választja meg az új alkotmánybírákat.
- címkék:
- jogalkotás
- Fidesz
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Megtámadták az Alkotmánybíróságon Orbán nyilatkozatát
A nemzeti együttműködés nyilatkozatának kötelező kifüggesztéséről szóló kormányhatározat megsemmisítését kérte valaki az Alkotmánybíróságtól. A beadvány már megérkezett a testülethez, de leghamarabb ősszel foglalkoznak vele.
Új Ptk. 2013-ban: széles körű egyeztetést ígér a Fidesz
Várhatóan 2013. január 1-jén léphet hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.) - közölte a tavaly elfogadott kódex hatályba nem lépéséről szóló előterjesztés vitája során Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Médiatörvényt alkot és ÁSZ-elnököt választ a parlament
Csak részletkérdésekben enged a Fidesz az alkotmánybírók jelöléséről szóló, az államfő által visszaküldött törvényben, amelyet hétfőn várhatóan ismét elfogad a parlament. Az országgyűlés hétfőn szavaz az új médiafelügyeletről szóló törvényről, megválasztja az Állami Számvevőszék új vezetőit, illetve felállítja az új alkotmányt előkészítő bizottságot is.
Sólyommal dacolva döntött az alkotmánybírók jelöléséről a parlament
Sólyom László köztársasági elnök vétója ellenére másodszor is megszavazta az országgyűlés azt az alkotmány- és törvénymódosítást, amely lehetőséget ad a kormányoldalnak, hogy maga jelöljön és válasszon alkotmánybírókat. Az előterjesztő fideszes képviselő csak egy olyan technikai módosítást tett a javaslatban, hogy minden frakció helyet kapjon a jelölőbizottságban.
Megválasztották az ÁSZ új elnökét - parlamenti tudósítás percről percre
Meggondolta magát a Fidesz, az alkotmánymódosítás kivételével levették a parlament hétfői napirendről a médiacsomagot. Az országgyűlés megválasztotta az Állami Számvevőszék új elnökét, Domokos László, és alelnökét, Warvasovszky Tihamért. A parlament felállította az új alkotmányt előkészítő bizottságot is. Parlamenti tudósítás percről percre.
Káros mellékhatásai lehetnek a Fidesz gyógyírének
Saját jelöltjeivel szúrhat ki a Fidesz, ha az államfő fenntartásai ellenére módosítja az alkotmánybírák jelölésének módját. Az elmúlt 20 évben működő rendszer valóban működésképtelen, mert a pártok nem képesek szót érteni egymással, a Fidesz javaslata viszont csak addig jobb ennél, amíg valakinek megvan a kétharmados többsége - mondták az [origo] által megkérdezett egykori alkotmánybírák. A Fidesz ráadásul egy olyan szabályt kárhoztat a hibákért, amelyet többek között ő követelt 1989-ben.
Sólyom visszadobta az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt is
Egy héten belül már két törvényt küldött vissza a parlamentnek Sólyom László köztársasági elnök, aki hétfőn közölte, újra kellene gondolni az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvény módosítását, mert az nem javítja, hanem akár ronthatja is a jelenlegi helyzetet. A jogszabály-módosítással a Fidesz és a KDNP kényelmes helyzetbe kerülne, de Sólyom azt szeretné, ha az államfő és a Legfelsőbb Bíróság is szerepet kapna a jelölésben.
Bihari Mihályt jelöli alkotmánybírónak a Fidesz
Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét, volt szocialista parlamenti képviselőt jelöli alkotmánybírónak a Fidesz. A párt elnöksége arról is döntött, hogy június 25-én tesznek javaslatot az új köztársasági elnök személyére. Kósa Lajos alelnök szerint jelenleg több mint hat személy van a listájukon.
Nagyobb beleszólása lesz a Fidesznek az alkotmánybírák jelölésébe
Elfogadta hétfőn a parlamenti többség azt a javaslatot, amelynek értelmében a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően felállított bizottság jelöli a jövőben az alkotmánybíróság tagjait. A javaslat elfogadásához többek között az alkotmányt is módosítani kellett.
Magyar Nemzet: Megússzák a vagyonosodási vizsgálatot a távozó kormánytagok
Megússzák a távozó kormánytagok a vagyonosodási vizsgálatot, mert az ezt előíró törvény hibás, a javítást pedig az elmúlt két évben a parlament kérése ellenére sem készítette elő sem a Gyurcsány-, sem az Orbán-kormány - írja a Magyar Nemzet.
Btk.-módosítás: kóros elmeállapotú bűnelkövetők a pszichiátriákon?
Májustól számos ponton változott a Büntető törvénykönyv, ám egyes módosításokat értetlenséggel fogadott a szakma. Elsősorban pedig a kényszergyógykezelésre vonatkozó, módosult előírásokat, melyek lényege, a kezelés nem addig tart, míg az szükséges.
Alkotmányellenes az új Ptk. hatálybaléptetése
Az Alkotmánybíróság (Ab) április 26-án elfogadott határozatában alkotmányellenessé nyilvánította az új Polgári törvénykönyv (új Ptk.) hatálybaléptetéséről szóló törvény (Ptké.) egyes rendelkezéseit.
Megakadályozza az Alkotmánybíróság az új Ptk. hatálybalépését
Mégsem lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv első két könyve május 1-jén az Alkotmánybíróság hétfői döntése alapján. A Fidesz kérte a hatálybalépésről szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát, és alkotmányellenességre hivatkozva, a május 1-i hatályabalépésről szóló rendelkezés megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság határozata szerint túl kevés lett volna az idő felkészülni az új jogszabályokra, a kétlépcsős hatálybaléptetéssel járó átmeneti rendelkezések miatt pedig sérült volna a jogbiztonság. A beadványt benyújtó fideszes képviselő, Répássy Róbert hétfőn azt mondta: idén még biztos nem fog hatálybalépni egy új Polgári Törvénykönyv.
Alkotmányellenes volt a traktoros tüntetés megtiltása 2006-ban
Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes volt a fővárosi közgyűlés négy évvel ezelőtti rendelete, amely a szerveződő traktoros gazdatüntetés előtt kimondta, hogy minden egyes járműre külön területfoglalási engedélyt kell kérni. A rendelet miatt végül nem tudtak tüntetni 2006 őszén a gazdák a Kossuth téren.
Jogvédő szervezetek támadják a titoktörvényt az Alkotmánybíróságon
Megtámadja az Alkotmánybíróságon a tavaly decemberben elfogadott, idén április 1-én hatályba lépő titoktörvényt három jogvédő szervezet. Úgy vélik, az új jogszabály visszalépést jelent a régihez képest is, és áprilistől könnyebb lesz államtitokként elrejteni információkat a nyilvánosság elől. Az egyik jogvédő szervezet munkatársa szerint az is gyanús, hogy a törvényt nagy egyetértéssel, gyorsított eljárásban fogadták el.
Megsemmisítette az Ab az építtetőket védő szabályt
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a jogszabályt, amely az építési vállalkozók védte volna a nem fizető megrendelőktől. A döntés értelmében nem jegyezhetnek be jelzálogot az általuk épített ingatlanra.
Rábólintott a regisztrált élettársi kapcsolatra az Alkotmánybíróság
Elutasította az Alkotmánybíróság az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló törvényt támadó indítványokat, ezzel szabad utat adott annak, hogy a házassághoz hasonló kapcsolatban éljenek a melegek. A testület 2008 végén még megsemmisítette a jogszabály korábbi változatát, mert az az azonos neműekre is vonatkozott, így megkettőzte volna a hazasság intézményét.
A benzinárhoz kötné a parkolási díjat a kormány
A parkolási díjak maximálását is célul tűzte ki a kormány egy új javaslatcsomagban, amelynek elfogadását a következő országgyűlésre hagyja. A javaslat szerint a parkolási díjakat a 95-ös ólmozatlan benzin árához kötnék, és csak olyan helyeken lehetne pénzt kérni a parkolásért, ahol átlagban 70 százalékban kihasználják a parkolóhelyeket az autósok. Az új szabályozás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság novemberben megsemmisítette az önkormányzati parkolási rendeleteket.
Az Ab-hez fordul az iskolák pénze miatt az egyház
Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az egyházi iskoláknak járó kiegészítő támogatás ügyében.
Törölte az APEH a vagyonadó-kalkulátor adatait
Törölte az APRH a vagyonadó-kalkulátor által rögzített adatokat. A nagy értékű ingatlanról bevallást benyújtó adózókat külön is értesíti a hivatal.
Bajnai: Letett a kormány az ingatlanadóról
A kormány nem írja át a vagyonadóról szóló törvényt - közölte szerdán Bajnai Gordon. A kormányfő hozzátette: keresik a megoldást, hogyan lehet pótolni a költségvetés egyéb fejezeteiből, illetve a tartalékokból az ingatlanadó megsemmisítése miatt kieső 50 milliárd forintot.
Megt�madja a Visa a jutal�ksapk�t
Az Alkotm�nyb�r�s�gra viszi a Visa bankk�rtyt�rsas�g a bankk�zi jutal�kok t�rv�nyi korl�toz�s�t. A c�gnek m�r a GVH-val is folyamatban van egy pere.
- címkék:
- bankkártya
- GVH
- Alkotmánybíróság
- Visa
- Címkefelhő »
Alkotmányellenes az ingatlanadó
Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó részét, mondván, a szabályok sértik a jogbiztonságot. A határozat szerint a vagyonadó több passzusa,az autókra, a vízi- és légi járművekre kivetett adó kiállta az alkotmányossági próbát. Az Ab döntése 50 milliárd forinttal rövidítheti meg a költségvetést. A határozat szövegét itt elolvashatja.
Még ötlete sincs a kormánynak az ingatlanadó pótlására
Bár a kormány bízott abban, hogy a korábbi kudarc után az újracsomagolt ingatlanadót elfogadja az Alkotmánybíróság, ám a testület a második verziót is eltörölte, mondván, a szabályok sértik a jogbiztonságot. A döntés miatt 50 milliárd forintos lyukat ütött a befektetők által árgus szemekkel figyelt költségvetésben, a hiányzó összeg pótlására egyelőre ötlete sincs a kormánynak.
Nem elég jók magyar ügyvédnek a határon túliak
Hiába van meg minden képzettségük, se közalkalmazott, se ügyvéd, se köztisztviselő nem lehet Magyarországon sok külföldi. A törvény sújtja többek között az Ukrajnában és Szerbiában élő határon túli magyarokat is, pedig van olyan európai ország, ahol még a rendőröknek sem kell állampolgárság. Jogvédők szerint a tiltás diszkriminatív, és semmi nem indokolja, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak.
Fizetnek az alkotmánybírók, ha átmegy a vagyonadó
Az alkotmánybírók nagy többségének biztosan kell vagyonadót fizetnie, ha nem semmisítik meg februárban az új adónemet bevezető törvényt. Vagyonnyilatkozataik alapján egyikük sem tekinthető különösebben tehetősnek. Autója csak pár alkotmánybírának van, hajójuk, repülőjük, helikopterük és földjeik nincsenek, de többségüknek van olyan ingatlanja, ami adóköteles lehet.
Akár április végéig is csúszhat a választások időpontja
Bár már több helyen, így az [origo]-n is megjelent, hogy a parlamenti választások legvalószínűbb időpontja április 11., a külképviseleti szavazás szabályai felülírhatják ezt az időpontot. Ha a köztársasági elnök szigorúan értelmezi az erről szóló törvényt, akkor vagy két héttel későbbre, április 25-re tűzi ki a választást, vagy szakít a hagyományokkal és vasárnap helyett hétköznap lesz a voksolás.
A benzin árához kötnék a parkolási díjakat
A főváros vezetése egyetért a közlekedési minisztérium azon javaslatával, hogy a benzin árához kössék a parkolási díjakat. Eszerint a 95-ös benzin előző évi átlagára alapján számítanák ki a fizetendő összeget. Az elképzelés szerint Budapesten a legdrágább és a legolcsóbb parkolási övezetekben csökkenne a díj.
Januártól nyilatkozhatnak az élettársak
Január 1-jétől lehetőség van arra, hogy az élettársak a közjegyzőnél nyilatkozzanak kapcsolatuk fennállásáról, és nyilvántartásba vételüket kérjék. Mi a különbség a "rendes" élettársak, a bejegyzett élettársak, illetve az élettársi kapcsolatról hivatalosan nyilatkozók jogi helyzete között? A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője világított rá az eltérésekre.
Megsemmisítette az Ab a jogalkotási törvényt
Alkotmányellenes a jogalkotás rendjéről szóló törvény az Alkotmánybíróság szerint. A testület úgy döntött, a törvény nincs összhangban a jogrendszerrel. A rendszerváltás óta minden kormány megpróbálta lecserélni a most megsemmisített 1987-es jogszabályt, de nem jártak sikerrel.
- címkék:
- jogalkotás
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Alkotmányellenes a családi pótlék adóztatása
Alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembe vételét előíró rendelkezéseket, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette őket az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatában. A kormányszóvivő szerint a költségvetési hiánycélt a döntés nem érinti.
Elgáncsolná a magánnyugdíjtörvényt a Fidesz
Alkotmányellenesnek tartja a Fidesz a hétfőn elfogadott, új magánnyugdíj-biztosítási rendszerről szóló törvényt, ezért szeretnék, ha az államfő az Alkotmánybírósághoz fordulna előzetes normakontrollért.