Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hétfőn választja meg a parlament az új alkotmánybírókat
Az országgyűlés hétfői ülésén titkos szavazással megválaszthatja az Alkotmánybíróság öt új tagját, ezt követően kedden dönt a parlament eseti bizottsága a testület új elnökének személyéről. Korábbi fideszes nyilatkozatok szerint a posztra a jelenlegi elnök, Paczolay Péter a legesélyesebb. Az országgyűlés hétfői ülésén megkezdődhet az idei költségvetés kormány által kezdeményezett módosításáról szóló vita is.
Megtartaná a Fidesz Paczolayt az Alkotmánybíróság élén
A jelenlegi elnököt, Paczolay Pétert támogatja az Alkotmánybíróság élére a Fidesz. A nagyobbik kormánypárt azt szeretné, ha a parlament július 4-én választaná meg az Alkotmánybíróság új elnökét.
Az EU-elnökség titkairól faggatták Orbánt - parlament percről percre
Kiválónak ítélték az EU-ban az európai uniós magyar elnökséget Orbán Viktor kormányfő szerint, aki napirend előtt szólalt fel hétfőn a parlamentben. Orbán azt is mondta, sokan érdeklődtek nála, mi a magyar sikerek titka, de szerinte titok nincs, csak kemény munka. A parlament hétfői ülésén döntenek az Alkotmánybíróság öt új tagjának megválasztásáról.
Öt új alkotmánybírót választott a parlament
Megválasztotta a parlament az öt új alkotmánybírót, akik valamennyien a kormánypártok jelöltjei voltak. Az Alkotmánybíróság létszáma ezzel már szeptember 1-től emelkedik 15 főre.
Kedden jelölhet Ab-elnököt a parlamenti eseti bizottság
Kedden dönt az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének jelöléséről az Ab elnökét és tagjait jelölő parlamenti eseti bizottság. A Fidesz frakcióvezetője korábban utalt arra, hogy a jelenlegi vezető, Paczolay Péter a testület elnöke maradhat.
Támogatja a jelölőbizottság a kormánypárti alkotmánybíró-jelölteket
Megkapta a szükséges támogatást a parlamenti jelölőbizottságban az öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt. A parlament már a jövő héten megválaszthatja az Alkotmánybíróság új tagjait.
Két korábbi jelöltjét javasolja alkotmánybírónak az LMP
Ismét a tavaly már jelölt Lehoczkyné Kollonay Csillát és Bándi Gyulát jelöli az Alkotmánybíróság tagjának az LMP.
Az Ab három hete tartott meghallgatást nyugdíjpénztár-ügyben
Három hete már tartott egy meghallgatást a magánnyugdíjpénztárak ügyében az Alkotmánybíróság - mondta a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke csütörtökön. Az Ab nem a jogi tartalomra koncentrált, hanem arra próbált meg választ találni, hogy volt-e gazdasági szükséghelyzet Magyarországon.
A Fidesz még nem döntött az Alkotmánybíróság elnökéről
A Fidesz-frakció döntött az alkotmánybíró-jelöltjeiről, ami nem hozott meglepetést. A párt azokat jelöli, akik a múlt heti sajtóhírekben szerepeltek: Balsai Istvánt, Pokol Bélát, Szalay Pétert, Szívós Máriát és a KDNP jelöltjét, Dienes-Oehm Egont. Az Alkotmánybíróság elnökének személyéről azonban még nincs döntés.
Saját képviselőjét is jelöli alkotmánybírónak a Fidesz
Többek között Balsai István fideszes képviselőt és Pokol Béla politológust, egykori kisgazda képviselőt jelölik a kormánypártok az Alkotmánybíróság új tagjai közé a kiszivárgott információk szerint. Balsai megerősítette a jelöléséről szóló hírt az [origo]-nak. A jelöltekről két hét múlva szavazhat az országgyűlés.
Népszabadság: Az Alkotmánybírósághoz fordulnak a bírák a nyugdíjtervek miatt
Elkészült a Legfelsőbb Bíróságon az az alkotmánybírósági beadvány, amelyben a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítását szabályozó, bár még el sem fogadott törvény ellen kívánnak tiltakozni az érintettek - írta a Népszabadság kedden. A Legfelsőbb Bíróság sajtóosztálya később tévesnek nevezte az értesülést.
Előrehozta az Alkotmánybíróság felduzzasztását a parlament
A hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás értelmében már szeptemberben 15 fősre növelik az Alkotmánybíróságot. A tervezettnél előbb kerül a testület élére új elnök is, akit immár nem a bírák, hanem a parlament fog megválasztani.
Elvált Stumpf útja a kormányétól az Alkotmánybíróságon
Több bírálatot kaptak a kormánypártok tavaly nyáron, amiért alkotmánybírónak jelölték Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány miniszterét. Stumpf egy kormánypárti alkotmánymódosító javaslatnak köszönhetően az Alkotmánybíróság elnöki posztjának közelébe került. Eddig bírói tevékenysége azt mutatja, hogy nem kímélte jobban döntéseivel a kormánypártokat, mint kollégái. Őszre kiderül, hogy tavalyi kinevezése egy hosszú távú terv része volt-e.
Soron kívül törli a különadósok adatait az adóhatóság
Az adóhatóság törölni fogja azoknak az adatait, akik 2005 és 2009 közötti jövedelmük után különadót fizettek be. Az érintettek pedig június közepéig visszakapják a befizetett összegeket. A különadóról szóló, múlt héten elfogadott és kihirdetett törvényt csak a múlt év januárjától megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
Siet az Alkotmánybíróság átformálásával a Fidesz
Már szeptembertől öt új tagja lehet az Alkotmánybíróságnak, ha a parlament megszavazza a fideszes Lázár János és Balsai István erről szóló javaslatát. Az előterjesztés szerint Paczolay Péter lejáró elnöki mandátuma után már nem a bírák választanának új elnököt, hanem az országgyűlés. A Fidesz egyik képviselője korábban, a 98 százalékos különadó megsemmisítésekor azt mondta: tartanak attól, hogy a testület a magánnyugdíjpénztárak ügyében is kedvezőtlen döntést hoz.
Az Alkotmánybírósághoz fordul a különadó miatt a Pedagógusok Szakszervezete
Az emberi méltóságba ütközik a Pedagógusok Szakszervezete szerint a hétfőn harmadszor is elfogadott különadóról szóló törvény módosítása. A szervezet ezért ismét az Alkotmánybírósághoz fordul.
Több gyenge pontja van a 98 százalékos adó új változatának
Szerencséje lehet azoknak, akik már leadták adóbevallásukat, mert szakértők szerint az ő adóévük akár már lezártnak minösíthető, így rájuk nem vonatkozhat az újból bevezetni próbált különadó.
A különadótörvény átszabásába kezdhet hétfőn a parlament
A pénteki alkotmánybírósági döntés, majd Lázár János Fidesz-frakcióvezető bejelentése után akár már hétfőn az országgyűlés elé kerülhet a 98 százalékos különadóról szóló törvény újraszabályozása.
Soron kívül tárgyalja a semmisségi törvény elleni beadványokat az Alkotmánybíróság
Hét beadványban fordultak az Alkotmánybírósághoz az úgynevezett semmiségi törvény ügyében, ezeket soron kívül tárgyalják. A jogszabály alapján semmisnek kell tekinteni a 2006 őszi zavargások miatt a csak rendőri jelentésre alapozott bírósági ítéleteket.
A nyugdíjpénzeket féltik az "aktivista" alkotmánybíróktól a kormánypártok
Veszélyes, saját jogköreit kiterjesztő gyakorlatot folytat kormánypárti képviselők szerint az Alkotmánybíróság. Az [origo]-nak nyilatkozó befolyásos kormánypárti politikusok azt mondták, a 98 százalékos különadóról szóló törvény kétszeri megbuktatása aggasztó, mivel hasonló érvelés alapján a nyugdíjpénztári pénzekről szóló törvényt is megsemmisítheti az Ab. A problémával már a Fidesz elnöksége is foglalkozott.
Lázár: Már készül a módosító javaslat a 98 százalékos különadóról
A magyar emberek érdekével ellentétesnek nevezte Lázár János, hogy az Alkotmánybíróság pénteken megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt. A Fidesz frakcióvezetője szerint már készül az új törvénymódosító javaslat, és arra kér mindenkit, hogy egyelőre ne igényelje vissza a pénzt.
Újra alkotmányellenes a 98 százalékos különadó az Ab szerint
Az Alkotmánybíróság ismét megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt, mert az sérti az emberi méltósághoz való jogot. Az adó az Orbán-kormány első gazdasági intézkedéscsomagjának egyik eleme volt, fenntartása érdekében a kormánypártok még az alkotmányt is módosították.
Alkotmánybíróság: pénteken tárgyalhatnak a 98 százalékos különadóról
A 98 százalékos különadó miatt a testülethez érkezett panaszbeadványokról tárgyalhat pénteken az Alkotmánybíróság - közölte Paczolay Péter, az Ab elnöke csütörtökön.
Nem alkalmazhatók az alkotmányellenesnek nyilvánított parkolási rendeletek
A jogerősen le nem zárt eljárásokban nem alkalmazhatók a parkolási díjjal kapcsolatos, korábban alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések - közölte az Alkotmánybíróság.
Alkotmányellenes pontok a vadászattal kapcsolatos jogszabályokban?
Nagy vihart kavartak a vadászattal kapcsolatos jogszabályok módosításával összefüggésben napvilágot látott információk, ám az [origo] információ szerint az ügyben már évekkel ezelőtt beadványokat nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz.
Népszabadság: Leghamarabb ősszel vizsgálja az Ab a médiatörvényt
Huszonhárom magánszemély és szervezet támadta meg a médiatörvényt az Alkotmánybíróság előtt, a testület leghamarabb ősszel dönthet - írja a Népszabadság.
- címkék:
- médiatörvény
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Felsorolta a kormány, mi kell a tisztviselők kirúgásához
Benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot, amely a kormány- és köztisztviselők elbocsátásának szabályozását tartalmazza. Erre azért kényszerült, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást.
"Az alkotmány nem fogja átvenni a kormány szerepét" - interjú Szájer Józseffel
A szabadság dokumentumának tartja az új alaptörvényt Szájer József fideszes EP-képviselő, aki maga szövegezte iPadjén annak bevezetőjét, a Nemzeti hitvallást. Az alaptörvény szerinte azért hagy nyitva egy sor aktuális kérdést, mert azokról még nem született meg minden politikai döntés, de január 1-jéig ezek is eldőlnek. Bár az alaptörvényt hosszú távra szánják, Szájer szerint akár már fél év után érdemes lehet megnézni, mit kell javítani rajta.
A jövő héten vizsgálja az Ab a végkielégítések különadóját
Az Alkotmánybíróság szóvivője szerint a jövő héten kezdi vizsgálni a testület a végkielégítések különadóját. Az eredeti törvényt 2010 októberében semmisítette meg az Ab, a parlament később úgy módosított, hogy a közszférában elbocsátottak esetén 3,5 millió forint, állami és önkormányzati vezetők esetén 2 millió forint feletti végkielégítések esetén kelljen fizetni.
A zászlóról is meggondolták magukat az alaptörvényről szavazó fideszesek
Elnyerte közel végleges formáját az új alaptörvény, miután a parlament hétfőn szavazott a módosító indítványokról. A kormánypártok meggondolták magukat az Alktománybíróságról, a megyéről és a címeres zászlóról, de nem írják bele az alaptörvénybe a génmódosított szervezetek tilalmát sem. A Jobbik hiába kérte, a halálbüntetést nem állítják vissza.
Sokan kényszerülhetnek alkotmánybírósági harcuk feladására
Mi lesz azzal a rengeteg beadvánnyal, amely feltornyosult az Alkotmánybíróság előtt az elmúlt húsz évben? Az [origo] információi szerint a kormánypártok köreiben és az Alkotmánybíróságon sincs megoldás a problémára, amelyet az új alaptörvény elfogadása vet fel. A testület előtt vannak olyan nagy horderejű ügyek, mint például a médiatörvény és a magánnyugdíjpénztári pénzek elvonása.
Lázár visszavonta a rejtélyes alaptörvény-módosítót
Nem bocsátják szavazásra a parlamentben az a kormánypárti, de a Fideszen belül is zavart okozó javaslatot, amely szerint az alkotmánybíráknak a jövőben az úgynevezett történeti alkotmány alapján kellene döntéseket hozniuk. Az indítványt a benyújtója, Lázár János pénteken visszavonta, de nem árulta el, hogy ki fogalmazta meg, és pontosan mi volt vele a szándéka.
"Belehúztak a létszámleépítésbe" - perre készül több, indoklás nélkül kirúgott köztisztviselő
Nem minden kormányhivatalban állították le az indoklás nélküli kirúgásokat az után sem, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az indoklás nélküli elbocsátásokra lehetőséget adó jogszabályt - állította az [origo]-nak több érintett. A megkérdezett, indoklás nélkül elbocsátott köz- és kormánytisztviselők mindegyike azt mondta, munkaügyi bírósághoz fordul, többen közülük azt mesélték, hogy az indoklás nélküli kirúgás sértő és megdöbbentő volt. Egy szakszervezeti vezető szerint az önkormányzati kirúgások mögött alapvetően nem politikai okok állnak, egyszerűen sok helyen elfogyott a pénz.
Milyen súrlódások voltak eddig a kormány és az Alkotmánybíróság között?
Hivatalba lépése óta négy alkalommal fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság olyan törvényt semmisített meg, amely már az Orbán-kormány idején született. Több nagy jelentőségű ügy is a testület asztalára került, de ezekben még nem született döntés, miközbe a kétharmados kormánytöbbség közben azon dolgozik, hogy szűkítsék az alkotmánybírák mozgásterét.
Elbukott az Alkotmánybíróságon a köztisztviselők kirúgásáról szóló törvény
A kormánytisztviselők után a köztisztviselők esetében is alkotmányellenesnek találta az indoklás nélküli felmentés lehetőségét az Alkotmánybíróság. A törvénymódosítás beterjesztői azzal érveltek, hogy a korábbi szabályok bebetonozták az alkalmatlan tisztviselőket is. Az alkotmánybírók szerint lehet könnyíteni a felmentési szabályokon, de az indoklás nélküli kirúgás több alapjogot is sért.
Egybetűs módosítóval szűkítené tovább az Alkotmánybíróság jogkörét Lázár
A bírósági ítéletek alkotmányossági felülvizsgálata során sem lenne joga költségvetési- és adótörvényeket vizsgálni az Alkotmánybíróságnak egy, az új alaptörvényhez hétfőn benyújtott indítvány szerint. A kormánypárt megváltoztatná az MNB-elnök kinevezési rendjét is: a miniszterelnök helyett a köztársasági elnökre bízná ezt a feladatot. Egy módosító indítvány tiltaná a génmódosított növények termesztését is.
Elbukott a rejtélyes fideszes alaptörvény-módosító
A parlamenti bizottságban leszavazták azt a kormánypárti, de a Fideszen belül is zavart okozó javaslatot, amely szerint az alkotmánybíráknak a jövőben az úgynevezett történelmi alkotmány alapján kellene döntéseket hozniuk. Nemcsak a képviselők negyedének, hanem minden egyes képviselőnek joga lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, miután a parlament alkotmányügyi bizottsága támogatott egy jobbikos módosító indítványt.
Orbán keménysége miatt esélyük sem volt az Alkotmánybíróság védőinek
Bár az utóbbi napokban egyre tekintélyesebb emberek szólaltak fel az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása ellen, az [origo] információi szerint a Fidesz vezérkarán belül Orbán Viktor volt a puhítás legkeményebb ellenzője. Így végül csak egy olyan apróbb engedményt tettek, amelyet egy fideszes politikus is csak "optikai tuning"-nak nevezett.
Orbán szerint a romáktól való félelem miatt bukott el a családi szavazati jog
A miniszterelnök szerint azért bukott el a családi szavazati jog, mert az emberek szerint a roma családoknál több gyerek van, így magasabb arányban részesednének a szavazati jogból. Orbán Viktor a Tv2 Tények című műsorának adott interjújában emellett beszélt arról is, hogy ma már nem a határon túl élő magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája.
Az államadóssághoz kötné az Alkotmánybíróság jogait a Fidesz
Kósa Lajos szerint visszakaphatja korábban elvett jogköreit a költségvetési és adóügyekben az Alkotmánybíróság. Ennek feltétele azonban, hogy az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökkenjen, ami legfeljebb a távoli jövőben következhet be, ebben a kormányzati ciklusban még biztosan nem.
Vármegye nem lesz, de a zászlószíneket elmagyarázzák az alaptörvényben
Hétfőn egy sor módosítást nyújtott be a Fidesz és a KDNP a saját maguk által készített alaptörvény-tervezethez, ezekből kiderül, hogy lemondanak például a vármegye névről, amelynek használatával Orbán Viktornak is voltak aggályai. Megnövelik az Alkotmánybíróság létszámát is, és elmagyarázzák az alaptörvényben a nemzeti zászló színeinek jelentését is.
A paplan alá kerülnek-e az Alkotmánybíróság eddigi határozatai?
Huszonkét év alkotmánybírósági gyakorlatának érvényességét kérdőjelezheti meg alapjaiban az új alaptörvény elfogadása. Vannak, akik szerint el is kellene törölni a felhalmozódott, precedensjogként használt határozatokat, pedig azok egy része beépült a kormánypárti alaptörvény-tervezetbe is. Mások szerint szerint hiába tiltanák meg, az alkotmánybírók otthon akkor is a régi határozatokat lapozgatnák.
Sólyom László szerint súlyos visszalépés lenne az új alkotmány
Az Alkotmánybíróságnak vissza kell kapnia teljes hatáskörét az új alkotmányban Sólyom László szerint. A volt köztársasági elnök szerint az is kár lenne, ha a tervezetnek megfelelően megszüntetnék a jelenlegi ombudsmani pozíciókat.
2013-ig rendezetlenek az élettársak vagyonjogi viszonyai?
Az élettársi viszony fennállása, megszűnése komoly vagyonjogi kérdéseket vet fel a hazai szabályozásban, ám egy hétvégi bejelentés szerint az új polgári törvénykönyv leghamarabb 2013 januárjában léphet hatályba.
Népszabadság: Megfúrhatják a bírák a 2006 őszi ítéletek eltörlését
Alkotmányosan aggályosnak tartja a semmisségi törvényt a Legfelsőbb Bíróság elnöke - írja a Népszabadság. Ha a főbíró véleményét a konkrét ügyeket elbíráló bírák is osztják, akkor Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, és akkor biztos nem születik döntés határidőre a 2006-os zavargások után rendőrök vallomása alapján hozott ítéletek semmisségéről.
A szlovének népszavazást tarthatnak a nyugdíjreformról
A szlovén alkotmánybíróság engedélyezte a népszavazást a nyugdíjreformról. A kormány egységesen 65 évre emelné a korhatárt.
"Megfizettük az árát" - így farolt ki a Fidesz az AB jogkörének visszaadásából
Az utolsó pillanatban döntötte el a Fidesz legfőbb vezetése, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben az új alkotmányban is korlátozott marad az Alkotmánybíróság jogköre. A döntéshozatal részleteinek egyik ismerője az [origo]-nak azt mondta, ugyan tudják, hogy nem elegáns megoldást választottak, de egyrészt tartanak a költségvetés felborításától, másrészt úgy számoltak, hogy a tavaly ősszel nagy vihart kavaró korlátozás politikai árát egyszer már úgyis megfizették.
Korlátozott maradhat az Alkotmánybíróság jogköre
Az új alkotmány tervezetében is szerepel az Alktománybíróság jogköreinek tavaly novemberben elfogadott korlátozása: a testület az új alaptörvény szerint sem semmisíthetne meg korlátlanul adókról vagy költségvetésről szóló jogszabályokat. A tervezetben szerepel egy új eljárás, amellyel a kormánytöbbség maga kérhetne kontrollt a törvények felett.
Soron kívül tárgyalja a Biszku-ügy beadványát az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság soron kívül tárgyalja a Biszku Béla ügyében írt bírói beadványt, amely miatt a volt kommunista belügyminiszter elleni eljárást felfüggesztették. Egyelőre nem tudni, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság mely jogszabály miatt fordult az Ab-hez.
Felfüggesztették az eljárást Biszku Béla ellen
Alkotmánybírósághoz fordult és felfüggesztette Biszku Béla, a Kádár-korszak belügyminisztere elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság.