Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Határozottabb fellépést ígér az Alkotmánybíróság elnöke
Kétharmados parlamenti többség mellett mind Romániában, mind Magyarországon határozottabb fellépésre van szüksége az Alkotmánybíróságnak az alkotmányosság érvényesülése érdekében - nyilatkozta Paczolay Péter, a magyar és Augustin Zagrean, a román Alkotmánybíróság elnöke szerdán, miután meglátogatták az Egri Törvényszéket.
Az Alkotmánybíróság előtt az alaptörvény
Az Alkotmánybíróság példátlan gyorsasággal tűzte napirendre az ombudsman indítványát, amely az alaptörvény negyedik módosításának a vizsgálatára irányul. Szabó Máté szerint az alkotmány újabb módosítása közjogilag érvénytelen.
A DK nem alakíthat frakciót
Az Alkotmánybíróság szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy felemelték a frakcióalakításhoz szükséges képviselő létszámot.
Az ombudsman az Alkotmánybíróságon támadja az alkotmánymódosítást
Szabó Máté ombudsman szerint a márciusban elfogadott, itthon és külföldön is nagy tiltakozást kiváltó alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései kapcsán felmerül, hogy nem felelnek meg bizonyos formai, eljárási követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróságtól kért vizsgálatot. Az AB-nek harminc napon belül határoznia kell az indítványról.
Hány követ fújnak az alkotmánybírók?
Szerdától többségben vannak az Alkotmánybíróságon a kormányváltás óta kinevezett, azaz a Fidesz által jelölt és a kétharmados parlamenti többség által megszavazott bírák: a hetvenéves Holló Andrást Juhász Imre váltja. Az egykor Orbán Viktort tanító volt miniszter, Stumpf István alkotmánybíróként nem maradt lojális a Fideszhez, de a többi, kormányközelinek tartott bíró eddigi viselkedése is arra mutat: nincs állandóan együtt szavazó fideszes blokk a testületen belül.
Kövér meglenne Stumpf jogászkodása nélkül
Kövér László szerint a demokrácia halálát jelentené Stumpf István ötlete, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálhassa az alkotmányt. Kövér a Heti Válasznak adott interjújában arról is beszélt, hogy a Fidesz-székház udvarán tüntetők mögött az MSZP és az SZDSZ szellemisége áll.
Aki a Fidesz árulója lett
Amikor megválasztották alkotmánybírónak, mindenki arra számított, hogy ő lesz a kormánypártok helytartója. Stumpf István hamar rácáfolt a várakozásokra, és a fontos kérdésekben sorra a kormánypártok akarata ellenében döntött. Miközben ő magát a demokrácia védelmezőjének látja, a Fideszben sokan árulónak tartják. Orbán Viktor a személyes kudarcának nevezte, az Alkotmánybíróságon pedig a rendszeridegen kívülállót látják benne. Portré a politológusból lett alkotmánybíróról, aki mindig más akar lenni, mint ami éppen.
Új alkotmánybírót választott az Országgyűlés
Alkotmánybíróvá választotta a parlament Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét. A Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatta.
Stumpf nekiment az alkotmánymódosításnak
Az alkotmányos normák túllépéséről, súlyos dilemmákról beszélt Stumpf István alkotmánybíró egy konferencián. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke arra figyelmeztetett: a politikának és a közvéleménynek is tiszteletben kell tartania a bírói ítéleteket.
Szabadabb lesz a választás
Nem lesz regisztráció a belföldieknek, megszűnik a kampánycsend, lehet majd publikálni a közvélemény-kutatási adatokat az utolsó időkben is, és a mozikban is nézhetünk majd politikai reklámokat - derült ki a választási eljárásról szóló törvény legújabb módosító javaslatából. A legfurcsább módosítás azonban mégis az, hogy a kereskedelmi médiában is lehet majd kampányolni, de csak azoknak, akik nem tudtak országos listát állítani. A jogszabály módosítására azért volt szükség, mert januárban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvény több pontját.
Juhász Imre lesz az új alkotmánybíró
Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét jelölte alkotmánybírónak a 70. életévét hamarosan betöltő Holló András helyére a parlament illetékes eseti bizottsága. A Fidesz-KDNP közös jelöltjét a kormánypárti és a jobbikos bizottsági tagok egyhangú támogatásával jelölték. Az MSZP nem vett részt az ülésen.
Minden tiltakozás ellenére módosították az alaptörvényt
Itthon civil szervezetek tüntettek ellene, még a Fidesz székházát is megrohamozták, külföldről pedig többen fejezték ki az aggodalmukat miatta, a kormánypárti frakciók mégis megszavazták az alaptörvény módosítását. Az alaptörvénybe kerül a röghöz kötés, és azt is kimondja majd, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat korábbi határozataira, illetve, hogy a hajléktalanok nem maradhatnak az utcán. A Fidesz az alkotmányozó hatalmára hivatkozik.
Semmi hatalmat senkinek
Két és fél évvel a kormányváltás után azt hiszem, jobban jártunk volna, ha a gyenge és instabil kormányok bukása miatt évente rendeznek rendkívüli parlamenti választásokat.
Rogán: Az Alkotmánybíróságnak kedvezünk
Rogán Antal szerint az alaptörvény módosításával nem szűkül, hanem bővül az AB jogköre.
Mit értett félre Jagland?
Az alaptörvény jövő hétfőre tervezett szavazásának elhalasztását kéri az Európa Tanács főtitkára. Szerinte a magyar kormány újra bevezetné azokat az intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. A Fidesz szerint félreértett valamit.
Vallásszabadságról szó se essék
Az Alkotmánybíróság döntése nem a vallásszabadságról szól, hanem az elmúlt évek talán legfontosabb problémáiról: a korlátlan parlamenti szuverenitásról és a megfontolt törvénykezés lehetetlenné tételéről.
A Fidesz átírta az alkotmánymódosítást
Több ponton is átírta a parlament a kormánypártok által kezdeményezett negyedik alkotmánymódosítást, amelyről várhatóan a jövő héten döntenek a képviselők. A most elfogadott módosítások szerint a legfőbb ügyész mégsem jelölhet ki másik eljáró bíróságot, a kampányban a tévés és rádiós politikai reklámok ingyenesek lesznek, és a rokkantak állami támogatása is bekerül az alaptörvénybe. A szavazás idejére az MSZP és a DK képviselői kivonultak az ülésteremből.
Visszajárnak-e a kisegyházak milliói?
Miután az Alkotmánybíróság döntése miatt több kisegyház visszakapja korábbi státusát, elkezdtek lobbizni, hogy ezzel együtt kapják vissza a tavaly elmaradt pénzüket is. Azt is szeretnék elérni, hogy a hívek újra felajánlhassák nekik adójuk egy százalékát. A kormány egyelőre számol.
- címkék:
- adózás
- vallás
- egyház
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Orbánnak továbbra sem jön be a vörös csillag
A miniszterelnök szerint amíg egyetlen olyan ember is él Magyarországon, akit a diktatúra jelképét viselők hurcoltak el vagy kínoztak meg, addig az ilyen jelképek tiltásának feloldása nem időszerű, és szemben áll mindazzal, amit az alaptörvény emberi méltóságként határoz meg.
A KDNP nem örül, hogy sarló-kalapáccsal lehet menetelni
A Magyar Munkáspárt fontos lépésnek nevezte az Alkotmánybíróság önkényuralmi jelképeket engedélyező lépését. A KDNP szerint az AB-nek figyelembe kellett volna vennie a döntés társadalmi hatásait.
Megsemmisítette a vörös csillag-tilalmat az AB
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust. Az AB azzal indokolta döntését, hogy a szabályozás túl tág, pontatlan, ezért sérti a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az Alkotmánybíróság kiállt gyülekezési jog mellett
Visszaélt a joggal a főpolgármesteri hivatal, amikor tavaly március 15-én minden olyan helyszínt lefoglalt Budapesten, ahol nagyobb tüntetést, megemlékezést lehetett volna tartani - mondta ki az Alkotmánybíróság egy keddi határozatban. Az AB-nél az LMP tett panaszt, miután nem engedélyezték a gyűlésüket a Hősök terére, a fellebbezésüket pedig a bíróság azzal utasította el, hogy nincs jogkörük dönteni. Most először fordult elő, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített egy bírósági döntést.
Sólyom veszedelmes visszalépést lát
Hanyatlik a magyar alkotmányos kultúra, politikai célok alapján módosítják az alaptörvényt, megnyirbálják az alkotmánybíróság jogköreit - erről Sólyom László beszélt Bernben egy egyetemi előadáson. Az Alkotmánybíróság első elnöke és egyben korábbi köztársasági elnök szerint a jelenlegi alkotmányozás "fájdalmas és veszedelmes visszalépés" a korábbi helyzethez képest.
Kukorelli: Nem lehet kidobni a korábbi AB-határozatokat
Ellenzi a Fidesz elnökségének terveit Kukorelli István volt alkotmánybíró, amellyel megtiltanák az Alkotmánybíróságnak, hogy hivatkozhasson korábbi ítéleteire. Az alkotmányjogász szerint a "Ctrl C, Ctrl V" messze nem igaz a testület gyakorlatára, a tervezett változtatás ellenben veszélyeztetheti a függetlenségét és a kiszámíthatóságot.
Puskázik-e az Alkotmánybíróság?
A Kósa-nyilatkozatnak csak az lehet a célja, hogy megbántsa és megfélemlítse a feladatukat komolyan vevő alkotmánybírókat. Egyébként érthetetlen, mit tartalmazna a felvetett törvénymódosítás.
Megtiltja a puskázást a Fidesz az Alkotmánybíróságnak
Az Alkotmánybíróságot érintő több változtatást is javasol a Fidesz elnöksége. Eszerint a jövőben a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez, és erősítenék az testület munkájának nyilvánosságát. Kósa Lajos emellett megerősítette korábbi információnkat, hogy megtiltanák, hogy a testület a korábbi állásfoglalásait használja. Kósa szerint "puskázni nem lehet úgy, hogy előveszünk egy régi állásfoglalást, Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van".
Hadat üzen a sértett kormány az Alkotmánybíróságnak
Hatáskörei újabb csorbítása helyett az ítéletei alapjául szolgáló, a rendszerváltás után született bírósági döntések felhasználásától tiltaná el az Alkotmánybíróságot bosszúból a kormány - értesült az [origo]. Az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlata helyett a testület a jövőben csak a tavaly hatályba lépett alaptörvény szellemiségét vehetné figyelembe.
Az Alkotmánybíróságon támadja a Cozma-ítéletet Sztojka Iván
Sztojka Iván védője azt szeretné elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Cozma-gyilkosság ügyében hozott ítéleteket, mert úgy érzik, nem volt tisztességes az eljárás. Szerintük a rendőrség, az ügyészség és a minisztérium nyilatkozatai nem feleltek meg az emberi jogi normáknak.
Az Alkotmánybíróságnál keresi igazát a kormány
Az Európa Tanács tavaly többször is kifogásolta a bírák jogállásról szóló, tavaly módosított jogszabályt. A legutóbbi eset után a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálják meg, összhangban vannak-e az alaptörvénnyel a kifogásolt részek.
Kövér: Politizál az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság tudatosan politikai döntést hozott a választási regisztráció megsemmisítésével fideszes parlamenti elnök szerint. Háromheti ülésezés ebben a ciklusban már biztos nem lesz.
Visszavonulás
Az Ab döntése után a Fidesz - az első reakciókból ítélve - meghátrált. Kitart-e a mértékletesség?
Alkotmányellenes a választási regisztráció
Indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért Alaptörvény-ellenes a választási regisztráció - döntött pénteken az Alkotmánybíróság. A testület szerint alkotmánysértő a választási kampány korlátozása is. A bírák ugyanakkor azt is kimondták, hogy vannak olyan választói csoportok, amelyek esetében indokolt előírni a regisztrációt. Öt alkotmánybíró írt különvéleményt a határozathoz, négyen nem értenek egyet a választási regisztráció eltörlésével.
Így nyelte a pofonokat a kormány az Alkotmánybíróságtól
Nem a választási eljárási törvény alkotmányellenesnek nyilvánítása az első alkalom, hogy az Alkotmánybíróság szembemegy a kormány döntéseivel. A legnagyobb horderejű határozatot a nagy összegű végkielégítések utólagos megadóztatása miatt hozta a testület, de több más - a kormánynak fontos - ponton is a másik oldalra állt. A kormány válaszlépései között volt alkotmánymódosítás, zárószavazás előtti gyors módosítás, de az sem volt ritka, hogy rezignáltan vették tudomásul a bírák döntését.
Nem az [origo]-nak szólt a KDNP feddése
Elfogadhatatlan a KDNP szerint, hogy az Alkotmánybíróság döntését - a választási regisztráció alkotmányellenességéről - a hivatalos bejelentés előtt leközölte az [origo] - és utánunk mások. A KDNP több megkeresett politikusa az [origo]-nak ugyanakkor azt mondta: félreérthető a közlemény, mert nem azt nem tartják elfogadhatónak, hogy egy hírportál az értesülését megírja, hanem hogy ilyen iformációk kiszivárognak az Alkotmánybíróságról. A kormánypártok amúgy szintén legalább egy nappal korábban értesültek a döntésről.
Az okos Fidesz enged a bunkó magyaroknak
Ami jó az jó; egy meg egy az kettő; sok magyar analfabéta tönkreteszi a választást - ez csak néhány azok közül az érvek közül, amelyekkel a Fidesz az elmúlt egy évben próbálta megindokolni, hogy mi szükség van a választási regisztrációra. Az Alkotmánybíróság pénteken eltörölte a szabályt, a Fidesz bejelentette, hogy 2014-ig nem is hozzák vissza, mert bár erejük lenne hozzá, okosabbak ennél. Hogyan érvelt a Fidesz az egyik legvitatottabb döntése mellett?
A saját sikerét látja az ellenzék az AB döntésében
Az MSZP és az LMP szerint a Fidesz meghajolt a választók akarata előtt, amikor az Alkotmánybíróság döntése után úgy döntöttek, hogy nem lesz kötelező regisztráció a következő választásokon. Gyurcsányék a saját sikerüket is látják a döntésben, a TASZ nem teljesen elégedett.
Megbuktatja az Alkotmánybíróság a regisztrációt
Információnk szerint egy kivételével minden - Áder János köztársasági elnök által megjelölt - pontban alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvényt. A testület nemcsak formailag, de tartalmilag is vizsgálta a jogszabályt: az AB szerint nem szükségszerű a regisztráció.
A Fidesz még nem beszél a regisztráció bukásáról
A Fidesz szakpolitikusa az Alkotmánybíróság hivatalos határozatáig nem kommentálja az [origo]-nak azt az információját, mely szerint a testület alkotmányellenesnek találta az új választási eljárásról szóló törvényt.
Kapott egy pofont a választási regisztráció
Elkaszálta pénteken az Alkotmánybíróság az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály több részét, azokat, amelyek nem átmeneti szabályokat is tartalmaznak. Ez a törvény teszi lehetővé a választási regisztráció bevezetését, de például a pártállami rendszer vezetői által felvett nyugdíjak csökkentését is. Tartalmilag nem vizsgálta a megsemmisített részeket az AB, csak a formai ok miatt semmisítette meg ezeket. Az Alkotmánybíróság szerint az Országgyűlés megsértette saját korlátait a törvény egyes részeinek elfogadásával. A kormánypártok nem hátrálnak.
65 év lesz a bírák nyugdíjkorhatára
Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatban, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi törvényt. A javaslat értelmében fokozatosan, tíz év alatt csökkenne 70-ről 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára. A felmentett bírákat visszavennék az állományba vagy kérhetnék azt is, hogy rendelkezési állományba kerüljenek.
Ombudsman: Alapjogokat sért a pénznyerők betiltása
Szabó Máté az érintett törvény erről szóló módosításainak megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Megválasztották alkotmánybírónak Salamon Lászlót
A parlament döntése alapján a KDNP-s Salamon László veszi át a korhatárt elérő Bihari Mihály alkotmánybíró helyét a testületben.
Alkotmányellenes a család fogalma
Megsemmisíti az Alkotmánybíróság a család védelméről szóló tavaly elfogadott törvény több pontját. A probléma a család fogalmával és az öröklési szabályokkal van.
Sólyom: Nincs értelme egy puhány Alkotmánybíróságnak
Az alkotmányos kultúra hanyatlásáról és az elvi rendcsinálás szükségességéről is beszélt az [origo]-nak hétfőn Veszprémben Sólyom László volt köztársasági elnök, aki borúsnak látja a jelenlegi alkotmányos helyzetet. Szerinte nem jó gyakorlat, hogy aktív politikust választanak alkotmánybírónak, mint most a KDNP-s Salamon Lászlót, és úgy látja, ha a testület átengedi a választási regisztrációt, "nincs sok értelme a létezésének".
Megnyílik az út a választási regisztráció bukása előtt
Túl szűken értelmezi a család fogalmát a családok védelméről szóló törvény - információink szerint az Alkotmánybíróság erre hivatkozva hétfőn bejelenti a tavaly elfogadott jogszabály egyes részeinek megsemmisítését. Úgy tudjuk, hogy az AB hamarosan dönt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről is, mivel több nem átmeneti rendelkezés is került a törvénybe. Ilyen a választási regisztráció is, így ez a döntés az első lépés lehet a szabály eltörléséhez.
Salamon Lászlót jelölték alkotmánybírónak
Az [origo] értesülésével egyezően Salamon Lászlót jelölik Alkotmánybírónak a februárban távozó Bihari Mihály helyére. A parlament jelölő bizottságának hétfői ülésén a kormánypárti képviselők támogatták a jelölést, az egyetlen jelenlévő ellenzéki képviselő, a jobbikos Gyüre Csaba pedig tartózkodott. Az Országgyűlés jövő hétfőn dönthet Salamon megválasztásáról.
Áder: Aggályos a választási regisztráció
Alkotmányosan aggályos a magyarországi szavazók regisztrációja, problémásak az új kampányszabályok és a közvélemény-kutatásokra vonatkozó szabályok - közölte csütörtökön este Áder János köztársasági elnök. Áder ezért előzetes vizsgálatra megküldte az Alkotmánybíróságnak a hétfőn elfogadott törvényt. Harminc nap alatt kell dönteni, ha a törvény a bírák szerint is problémás, akkor a kormánypártoknak változtatniuk kell a szabályokon.
Nem hagyja annyiban az AB a hajléktalanok büntetését
Az Alkotmánybíróság elrendelte a hajléktalanokat egy azóta alkotmányellenesnek talált törvényi rendelkezés alapján sújtó szabálysértési ügyek felülvizsgálatát. A megsemmisítést kimondó döntésből ez kimaradt, a testület most pótolta.
Nemzeti konzultációt indít a hajléktalanokról Orbán
A miniszterelnök szerint ésszerűtlenül döntött az Alkotmánybíróság a hajléktalanokról, ezért nemzeti konzultáción kikéri a megyei jogú városokban élők véleményét. Ha a többség úgy akarja, az alkotmányt is módosítani fogják.
Leszálltak a rendőrök a hajléktalanokról
Az Alkotmánybíróság döntése után érezhetően abbahagyták a rendőrök a hajléktalanok vegzálását. Néhányan már vissza is cuccoltak az aluljárókba, sokan arról számoltak be, hogy jóval ritkábban zaklatják őket a közterületesek és a rendőrök. A fideszes polgármesterek idegesek, és törvénymódosításra készülnek.