Mikola Mádlt győzködte kórháztörvény-ügyben

Mikola István, volt egészségügyi miniszter arra kéri Mádl Ferenc köztársasági elnököt, hogy a hétfőn elfogadott kórháztörvényt küldje az Alkotmánybíróság elé. Mikola a gyógyszerkereskedelem liberalizációja miatt is aggódik.

Az Alkotmánybíróság dönthet a kórháztörvényről

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Munkáspárt és várhatóan a Fidesz is a kórháztörvény miatt. A legnagyobb ellenzéki párt csütörtökig dönt erről. A kórházörvényt szerdán is támadták az ellenzők a parlamentben, a fideszes Selmeczi Gabriella a jogszabály várható következményeit kérte számon az egészségügyi miniszternél - írja a Magyar Hírlap.

Alkotmánybírósághoz fordulnának a tanárok

Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, ha a közoktatási törvényt június 23-án jelenlegi formájában fogadja el a parlament. Az érdekvédelmi szervezet megbeszélést kezdeményezett az Országgyűlés oktatási bizottságának elnökével.

Az orvosi kamara a kórháztörvény visszavonását kéri

A kórháztörvény javaslatának visszavonására szólította fel szombati küldöttgyűlése után a Magyar Orvosi Kamara a miniszterelnököt, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy profitorientált vállalkozások működjenek a privatizált egészségügyben. A 251 fővel határozatképes küldöttgyűlésen 98 képviselő kezdeményezte az elnökség visszahívását, ám a kérdést jogtechnikai kifogásra hivatkozva nem tűzték napirendre. Az EDDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul a törvényjavaslat miatt, mert úgy véli, súlyos jogsértéseket tartalmaz.

Gyorsítanák az Alkotmánybíróság munkáját

Módosítaná a kormány az Alkotmánybíróság működésére vonatkozó törvényeket. A terv szerint határidők kényszerítenék a testületet arra, hogy bizonyos idő múltán mindenképpen foglalkozzon a beadványokkal, és bővítenék a soron kívül elbírálandó beadványok körét. A változtatáshoz az alkotmány módosítására van szükséges.

Tíz képviselőből lehet majd egy frakció

A jövőben tíz parlamenti képviselő is alakíthat képviselőcsoportot, és a függetleneket is megilletik a frakciókéhoz hasonló jogok, ha az Országgyűlés megszavazza az ügyrendi bizottság mai ülésén elfogadott javaslatot. A frakcióalakításról szóló szabályok módosítására az Alkotmánybíróság kötelezte a képviselőket.

Takács Albert: A beteg döntsön az életéről!

Egy héttel az Alkotmánybíróság elutasító határozata után válaszolt az [origo] olvasóinak kérdéseire Takács Albert, a beadvány egyik készítője. Az ombudsman szerint elsősorban arra lenne szükség, hogy a betegek olyan méltó körülmények között érjenek el életük befejezéséhez, hogy annak utolsó percig élni akarjanak. Ugyanakkor azt a kérdést, hogy a beteg akarjon-e élni mindvégig vagy sem, rajta kívül senki más nem döntheti el - vélekedik Takács Albert.

Újra az Alkotmánybírósághoz kerülhet az eutanázia

Takács Albert általános ombudsmanhelyettes vizsgálatot indít a betegek önrendelkezési jogának érvényesülése ügyében, miután az Alkotmánybíróság elutasította az eutanáziáról szóló - Takács és Kmetty Ildikó által benyújtott - beadványt. Az ombudsman szerint az AB az aktív eutanáziára koncentrált, így a beadvány eredeti célja - a passzív eutanázia egyszerűbbé tétele - nem teljesült. A Társaság a Szabadságjogokért szervezet szerint a mindenkori kormányt terheli a felelősség azért, hogy eddig egyszer sem vizsgálták, hogy a betegek egészségügyi törvényben biztosított jogai érvényesülnek-e.  

Ma hirdetnek határozatot az eutanáziáról

Hétfőn hirdet határozatot az Alkotmánybíróság egy 10 évvel ezelőtti beadványról, mely szerint az önrendelkezési jog korlátozása, hogy a haldokló nem kérheti, hogy vessenek véget életének. Az AB ma állást foglalhat úgy is, hogy ne változzon a jelenlegi szabályozás, vagyis csak a passzív eutanáziát - a kezelés visszautasítását - tartja elfogadhatónak, vagy dönthet a passzív eutanázia procedúrájának egyszerűsítése mellett, illetve állást foglalhat az aktív eutanázia engedélyezése mellett is, amikor az orvos közreműködésével rövidítik meg a beteg szenvedését.

Nem az eutanáziára

Az Alkotmánybíróság hétfőn nyilvánosságra hozott döntése alapján nem alkotmányellenes az eutanázia jelenlegi szabályozása. Az AB döntését az élethez való jog védelmével indokolta. Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd, az indítvány benyújtói az [origo]-nak elmondták: várható volt, hogy az AB elutasítja az aktív eutanázia engedélyezését. Az egészségügyi törvény jelenleg csak a passzív eutanázia alkalmazását teszi lehetővé, melynek gyakorlati megvalósulása azonban kérdéses, ezért hamarosan ombudsmani vizsgálat indul, melyben azt vizsgálják majd, hogy milyen mértékben teljesül a passzív eutanázia. 

Hétfőn dönt az Alkotmánybíróság az eutanáziáról

Tíz év után hétfőn döntés születhet az eutanáziáról. 1993 novemberében két jogász azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB) a kegyes halál kapcsán, mert egy asszony saját kezével segítette halálba gyógyíthatatlan gyerekét, és emiatt az anyát emberölésért elmarasztalta a bíróság. A beadványban azt kérik az AB-től, hogy semmisítse meg az egészségügyi törvénynek az önrendelkezési jogot korlátozó paragrafusait, és állapítsa meg a mulasztásos alkotmánysértést azért, mert hiányzik a büntető törvénykönyvből a "méltányossági ölésnek" nevezett tényállás.

10 év után dönt az AB az eutanáziáról

Az Alkotmánybíróság az eutanáziával kapcsolatos indítvány ügyében április 28-án, hétfőn nyilvános határozathirdetést tart. Az indítványt még 1993-ban adta be Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd.

Megszüntették a kárpótlási rendelet alkotmányellenes részeit

Diszkriminatívak az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló kormányrendeletnek azok a részei, amelyek a Szovjetunióba elhurcolt személyek két csoportjának biztosították a juttatást, míg a harmadik csoportnak, a hadifoglyoknak nem. Erről szóló határozatát az Alkotmánybíróság kedden, budapesti nyilvános ülésén hirdette ki.

Alkotmányellenes rendelkezés egy 2000-es kormányrendeletben

Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság egy 2000-ben elfogadott kormányrendelet egyik rendelkezését, mert nem kellően világos a megfogalmazása. A testület szerint a kárpótlási kormányrendeletből nem lehet pontosan megállapítani, mely történelmi események alkalmával elítéltek kérhetnek kárpótlást.

Alkotmánybírósághoz fordult a Civilek a Békéért

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Civilek a Békéért mozgalom az iraki háborúval kapcsolatos kormánydöntések miatt. A szervezet szerint a taszári kiképzés és a légtérhasználattal kapcsolatos kormánydöntések alkotmányellenesek.

Az Alkotmánybírósághoz fordul az eTel

Az eTel távközlési szolgáltató szerint az informatikai tárca intézkedései fékezik a távközlési piacnyitást. A telefontársaság az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.

Alkotmánybírósághoz fordul a katolikus egyház

Alkotmánybírósághoz fordul a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a szociális törvény parlament által elfogadott módosítása miatt. Az előkészítés alatt álló beadvány kapcsán azt várják, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki: az egyházaknak alanyi joguk szociális intézmények alapítása.

Az ombudsman nem adná ki a vagyonnyilatkozatokat

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos módosító indítványt javasol benyújtani az üvegzsebtörvényhez. Ebben az állna, hogy az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata ne legyen nyilvános. Az ombudsman szerint az is aggályos lehet, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatát az újságok ismertetik. Ezzel a kérdéssel azonban, mivel erről az Alkotmánybíróság már rendelkezett, nem foglalkozik.

A zsidó szombat hiába ütközik a népszavazással

Nem semmisítheti meg az Alkotmánybíróság az Európai Unióhoz való magyar csatlakozásról döntő népszavazás időpontjáról szóló rendelkezést, mert az már az alkotmány részévé vált. Egy névtelenséget kérő tiltakozó azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a csatlakozásról szóló népszavazást április 12-re, szombatra tették, így a zsidó vallású magyar állampolgárok nem tudnak szavazni.

Néhány héten belül döntenek az eutanáziáról

Az Alkotmánybíróság (AB) várhatóan néhány héten belül határozatot hirdet eutanáziaügyben - írja a Népszabadság. Kolláth György alkotmányjogász szerint az AB ki fogja mondani, hogy bizonyos feltételek mellett az emberi méltóság joga megelőzheti az élethez való jogot.

Felülvizsgálatot kér Tocsik

Jogbizonytalanságot okoz, emiatt sérti a jogállam alapelvét, hogy a törvényes szerződést is semmisnek nyilváníthatják, ha a jó erkölcsbe ütközik. Tocsik Márta jogi képviselője, Jován László erre hivatkozva az ünnep után panaszt tesz az Alkotmánybíróságon - írja a Magyar Hirlap. Az ügyvéd a Legfelsőbb Bíróságot is megkeresi, és kérni fogja az október 22-én kihirdetett jogerős ítélet felülvizsgálatát. Erre január 16-áig van lehetőség.

Az MDF megtámadja a költségvetést

A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja az Alkotmánybírósághoz fordul a 2003. évi költségvetési törvényben elfogadott, az egyházak támogatására vonatkozó rendelkezés miatt.

Elnököt választ jövőre az Alkotmánybíróság

Az áprilisi EU-népszavazás mellett az Alkotmánybíróság új elnökének megválasztása ígérkezik a jövő esztendő egyik legfontosabb közjogi eseményének. Németh János, a testület jelenlegi vezetője jövőre eléri a korhatárt, ezért meg kell válnia a poszttól. A Népszabadság információi szerint különösen két alkotmánybírónak, Holló Andrásnak és Erdei Árpádnak van esélye arra, hogy elnyerje kollégái támogatását.

Áder szerint hazudik a belügy a logó-ügyben

A Fidesz frakcióvezetője szerint a Belügyminisztérium részéről több hazugság is elhangzott azt követően, hogy az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek találta a belügyminiszter pártlogókkal foglalkozó rendeletét. Áder János állítja, nem igaz, hogy korábban, így az Orbán-kormány alatt is születtek ilyen rendeletek.

Az Alkotmánybíróság elutasította a népszavazást a termőföldről

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság (OVB) három, a termőfölddel kapcsolatos országos ügydöntő népszavazások ügyében hozott határozatát, és új eljárásra utasította az OVB-t.

Ab: a kilakoltatás nem sért szociális jogokat

A tulajdonjog védelme fontosabb a szociális biztonsághoz való jognál - derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) önkényes lakásfoglalókkal kapcsolatos állásfoglalásából. Eszerint alkotmányos az a rendelkezés, mely szerint a jegyző intézkedhet az önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséről. Az állam csak akkor köteles fedelet adni a kilakoltatottak feje felé, ha közvetlen életveszély fenyegeti őket - mondta ki az Ab.

Alkotmányellenes a pártlogók méretének korlátozása

Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság azt az önkormányzati választások kapcsán alkotott belügyminiszteri rendeletet, amely a jelölő szervezetek szavazólapokon szereplő emblémájának méretét szabályozza. Az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetése napján a rendeletet megsemmisíti. A rendelet ellen az önkormányzati választások előtt tiltakozott a Fidesz, mert a határozat miatt a párt emblémája több más párt logójánál kisebb méretben jelenhetett meg a szavazólapokon. Áder János lemondásra szólította fel a belügyminisztert.

Nem tarthatják nyilván a szexuális szokásokat az orvosok

Jövő év április végétől a szexuális szokásokról szóló adataink nem minősülnek egészségügyi adatnak, mivel az Alkotmánybíróság az erről szóló jogszabályt alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvénynek az ezzel kapcsolatos passzusa sérti a személyes adatok védelméhez fűzödő alapjogot.

Gyűjthetők az aláírások a termőföldről

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatai szerint a Hajrá Magyarország! Mozgalom, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártja megkezdheti az aláírásgyűjtést a termőfölddel kapcsolatos országos ügydöntő népszavazások ügyében.

Nem perelheti a magánnyomozó az Országgyűlést

Az Országgyűlés ellen nem indítható per - mondta ki az alsóbb fokú bíróságokkal ellentétben a Legfelsőbb Bíróság. Faragó Lajos magánnyomozó az úgynevezett megfigyelési ügy kapcsán jó hírnév megsértése miattakarta a parlamentet beperelni. A magánnyomozó azt fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz, illetve a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul.

Decembertől csereberélhető a házasok neve

A kedden elfogadott módosítás lehetőséget ad arra, hogy nemcsak a feleség viselheti december 15-től a férj nevét, hanem fordítva is. A javaslat szerint a jövőben a házasulók a családi nevüket összekapcsolhatják, hozzáfűzve utónevüket.

A HIV-pozitívok ismerőseit is szűrnék

A napokban kezdődik az egyeztetés az ombudsman és az egészségügyi tárca között a kötelező AIDS-szűréssel kapcsolatos törvénymódosításről. A parlament előtt lévő jogszabály-tervezet szövegét az adatvédelmi biztos ugyanis aggályosnak ítélte.

Még nem csereberélhetik nevüket a házasok

Az Országgyűlés keddi ülésén a szocialisták javaslatára levették a napirendről a házasságról rendelkező törvényt. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy nemcsak a feleség viselheti majd a férj nevét, hanem fordítva is. A javaslat szerint a jövőben a házasulók a családi nevüket összekapcsolhatják, hozzáfűzve utónevüket.

Az Alkotmánybíróságon az eutanázia kérdése

A kegyes halál kérdésével foglalkozó beadványt tárgyalja egy héten keresztül az Alkotmánybíróság - írja a Népszabadság. A testülethez Takács Albert alkotmányjogász és Kmetty Ildikó ügyvéd fordult még 1993-ban azzal a kéréssel, hogy a bírák mondják ki: az alkotmány alapján az önrendelkezési jogból következik-e az, hogy a betegnek joga van eutanáziát kérni.

Elkészült a határozat az eutanáziáról

Egy nagyon régi ügy eldöntése várható a közeli jövőben az Alkotmánybíróságon (AB). A Magyar Hírlap értesülése szerint lényegében elkészült a válasz arra a kérdésre: megengedhető-e a hazai gyakorlatban az eutanázia.

A férj is felveheti felesége nevét

A parlamentben általános vita kezdődik kedden arról a törvénymódosítási javaslatról, mely elfogadása után a férj is felveheti felesége nevét. Korábban ez csak a feleségek joga volt, de ezt az Alkotmánybíróság jogellenesnek nyilvánította.

A férj is felveheti felesége nevét

Rövidesen a parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amelynk alapján lehetővé válik, hogy a jövőben a férfiak is felvehessék feleségük családnevét a házasságkötés után. Korábban ez csak a feleségek joga volt, az Alkotmánybíróság azonban ezt jogellenesnek nyilvánította. A gyerekek ezentúl az anyjuk nevét is kaphatják.

A közmédia-finanszírozás törvényességét firtatják

A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma csütörtöki ülésén felkérte Szadai Károlyt, a testület elnökét, hogy forduljon beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz, s kezdeményezze annak megállapítását: a jelenlegi közmédia-finanszírozási rendszer megfelel-e a hatályos törvényi szabályozásnak.

Mécs: széplelkű, de pontatlan az adatvédelmi törvény

A volt adatvédelmi biztos szerint a titkosszolgálatok áldozatainak joguk van ahhoz, hogy megismerhessék a róluk készült aktákat, de ez nem jelentheti azt, hogy az adatokat nyilvánosságra is hozhassák. Az Alkotmánybíróság volt elnöke szerint félő, hogy egyfajta bűnbakképzés folyamat indulhat el a társadalomban. Mécs Imre szerint az adatvédelmi törvény nem definiálja például az adat fogalmát. A Fidesz tovább bővítené az átvilágítandók körét.

Kárpótlást követelnek a fajtalankodásért bezárt melegek

Kárpótlást fognak követelni azok a melegek, akiket korábban természetellenes fajtalanság miatt letartóztattak vagy börtönbüntetést kaptak. A melegszervezetek szerint csak az európai nyomásnak engedett az AB, s jogellenesnek tartják, hogy kilenc évig halogatta döntését a testület. Veres András katolikus püspök sajnálatosnak tartja, hogy így döntöttek az alkotmánybírák.

Börtönbe is juttatott az alkotmányellenes jogszabály

Húsz-huszonöt bírósági eljárás megszüntetését eredményezi az Alkotmánybíróság keddi határozata, országosan ugyanis ennyi esetben vádolnak azzal felnőtteket, hogy 14 és 18 év közötti azonos neműekkel szexuális kapcsolatot létesítettek. Az alkotmánybírák tegnap hatályon kívül helyezték azt a jogszabályt, mely az ilyen kapcsolatokat megengedte a heteroszexuálisok között, az azonos neműek között azonban büntette. Az alkotmányellenes jogszabály miatt legalább 16-an kerültek börtönbe.

Eltörölték a természet elleni fajtalanság bűntettét

Az Alkotmánybíróság többségi határozatával megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek a természet elleni fajtalanságra vonatkozó rendelkezéseit, mert azok a testület álláspontja szerint sértik a szexuális orientáció szerinti megkülönböztetés tilalmát. A Btk. most megsemmisített paragrafusa szerint az a 18. életévét betöltött személy, aki ennél fiatalabb, azonos nemű személlyel létesít szexuális kapcsolatot, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Sólyom-bizottság: indokolt az ügynöklista közzététele

A választópolgároknak joguk van tudni, kire szavaznak - tartalmazza Medgyessy Péter kormányfő által felkért szakértői bizottság elkészített jelentése a készülő ügynöktörvény kapcsán. A bizottság leszögezi: a rendszerváltozás előtt Magyarország nem volt jogállam, ezért a titkosszolgálatok működése sem lehetett jogállami, és egyes személyek titkosszolgálati múltját sem lehet arra való hivatkozással titokban tartani, hogy a szolgálatok tevékenysége "a jogállammal összeegyeztethető volt".

Alkotmánybírósághoz fordultak a zöldek a gázolaj ára miatt

A zöldek keveslik a gázolaj áremelésének mértékét. Igazságtalannak tartják, hogy a benzin nagyobb mértékben drágul, mint a jóval környezetszennyezőbb gázolaj, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak jogorvoslatért.

Alkotmánybíróság vizsgálja az M7-es felújítását

A Fővárosi Bíróság az Alkotmánybírósághoz fordul amiatt a kormányhatározat miatt, amely alapján közbeszerzési pályázat nélkül kaphatott autópálya-építési megbízást a Vegyépszer Rt. Ha az Alkotmánybíróság megalapozottnak találja az aggályokat, alkotmánysértőnek bizonyulhat az Orbán-kormány által követett pályáztatás nélküli beruházások gyakorlata.

Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyal az eutanáziáról

Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén megkezdi az eutanáziával kapcsolatos indítvány tárgyalását. Két jogász azután fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy gyilkosságért ítélték el azt az asszonyt, aki saját kezével segítette halálba gyógyíthatatlan gyermekét.

Alkotmánybírósági beadvány az állami földek eladása ellen

Az Alkotmánybírósághoz fordul több agrár-érdekképviselet annak érdekében, hogy a testület visszamenőleges hatállyal, sürgősségi elbírálással semmisítse meg az állami földek eladásáról hozott kormányhatározatot. Vonza András agrárminiszter eközben kedden aláírta az állami földek eladását ténylegesen is lehetővé tevő versenytárgyalási szabályzatot.

A frissen privatizált gazdaságok alól nem adják el a földet

A bankszövetség elnöksége hétfőn ülést tart, s elemzi a kormány legutóbbi döntését. A földügyekben az Alkotmánybírósághoz forduló szervezet főtitkára tart attól, hogy az agrárhitelek 80-90 százalékát felvevő gazdálkodói kört negatívan érintheti a kormány földeladásról szóló döntése. A hírek szerint a kormány arról is döntött, hogy a 12 frissen privatizált állami gazdaság által használt földterületet nem vonják be az értékesítésbe.

Hatósági áras lehet a taxis személyszállítás

Hatósági ármegállapítást és 200 forint/kilométer tarifa bevezetését követelik a budapesti taxisok. Még aláírásgyűjtést is indítottak, hogy elérjék céljukat. A fővárosi önkormányzat is indokoltnak tartja a fix ár bevezetését, ám ehhez törvényt kellene módosítania, illetve alkotnia az Országgyűlésnek.

Árrobbanás a hazai földpiacon

Az elmúlt két hónapban megugrottak a hazai földárak: egymillió forintot is kínáltak egy hektár termőföldért az addig szokásos 200-250 ezer forinttal szemben. A napokban hatályba lépett a földtörvény módosítása, amely szigorítja a vétel és bérlet feltételeit. A törvényt több agrárszervezet és párt megtámadta az Alkotmánybíróságon, s erre készül a bankszövetség is.

Alkotmányellenes a bírósági banktitokkezelés

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a napokban a bírósági eljárásokra érvényes banktitok-szabályozást. A jogszabályt azonban csak az év végével helyezi hatályon kívül, hogy addig megszülethessen az új paragrafus. Ne gondolja azonban senki, hogy a folyamatban lévő pereknél szabadon vájkálhatnak mások pénzügyi adataiban. A Fővárosi Bíróságon, amíg nincs új szabályozás, külön mérlegelik, hogy ki milyen adatot ismerhet meg alaposabban a jogi procedúra során.

Az alkotmánybírák leadták vagyonnyilatkozatukat

Alkotmányellenes a bíró általi vádkiterjesztés

Alkotmányellenesek a büntetőeljárási törvény azon rendelkezései, amelyek a büntetőügyben eljáró bírót arra kötelezik, hogy hívja fel az ügyész figyelmét a vádkiterjesztés lehetőségére - áll az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozatában. Az alkotmányellenes rendelkezéseket a testület megsemmisítette.

Végleg lemondhat pénzéről a Gyermekrák Alapítvány

Most már biztos, hogy az alapítvány nem veheti fel az adófizetők által 2000-ben felajánlott összeget. A Legfelsőbb Bíróság, a Fővárosi Bíróság és az Alkotmánybíróság határozatai után már nincs több jogi lehetősége az alapítványnak. A pert az APEH nyerte.

Szabálytalankodott az Alkotmánybíróság

Megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság az Alkotmánybíróság (AB) öt Volvo személyautó beszerzésére szóló eljárását. Az AB ugyanis - a szeptember 11-ei merényletre hivatkozva - nem nyílt, hanem tárgyalásos eljárást folytatott le.

Alkotmánybírósághoz fordultak a könyvelők

A téglatörvénynek nevezett pénzmosás elleni törvényben érintett szakmák képviselői közül elsőként terjesztett beadványt az Alkotmánybírósághoz a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete. Az egyesület már a múlt héten jelezte, hogy a könyvelők és adótanácsadók védelme érdekében alkotmánybírósági eljárást fognak kezdeményezni, mivel alkotmányossági aggályaik vannak a tavaly decemberben elfogadott pénzmosás elleni törvénnyel kapcsolatban. A beadványt csütörtökön terjesztették be.

Alkotmányt sérthetnek a természetvédelmi rendeletek

A Levegő Munkacsoport szerint a természetvédelmi törvény egyik rendelkezése alkotmányellenes, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a prostituáltak

Az Alkotmánybírósághoz fordul a prostituáltak érdekvédelmi szervezete kedden, s terveik szerint nemzetközi jogi fórum előtt is kiteregetik a magyarországi türelmi zónák ügyét. Földi Ágnes, az egyesület elnöke az alkotmánybírósági beadványról nem árult el részleteket.

Vitatják a Földalap alkotmányosságát

Az Alkotmánybírósághoz fordult múlt pénteken a Magyar Agrárkamara a termőföldről szóló 1994. évi törvény módosításával, illetve a Nemzeti Földalapról szóló törvénnyel kapcsolatban - jelentette be a köztestület elnöke, Csikai Miklós.

Közigazgatási hivatal vizsgálja a parkolási rendet

Átfogó vizsgálatot kezdeményez a parkolási rend felülvizsgálására a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője. Grespik László valamennyi vonatkozó jogszabályt ellenőrizni kívánja, helyi rendeleteket és országos hatáskörű törvényeket egyaránt.

Koalíciós viszály Ausztriában

Haider ismét támadást intézett koalíciós partnere ellen, ezúttal a csehországi atomerőmű ürügyén. A Szabadságpárt elnöke az Alkotmánybíróságot is bírálta. A kommentárok szerint ezennel megkezdődtek a 2003 őszén esedékes választások előcsatározásai.

Gyimesi József (1954, Szombathely) - Fidesz

Gyimesi József a Szombathely 1. számú választókerületben szerzett képviselői mandátumot 1998-ban. Az Igazságügyi és a Honvédelmi bizottság tagjaként a Fidesz egyik legaktívabb jogpolitikusa volt a jelenlegi ciklusban. 2001 februárjában ő is részt vett az úgynevezett lex Répássy előkészítésében és benyújtásában, amit a parlament megszavazott, ám az Alkotmánybíróság alkotmány-ellenesnek talált.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a lakbérek miatt

Jogi vélemények szerint alkotmánysértő lehet az önkormányzati bérlakások lakbér-megállapítási gyakorlata, noha a lakástörvény rendelkezéseinek megfelelően hajtják azt végre a kerületi és települési képviselő-testületek. S ráadásul a rendeletben megállapított összeg ellen - mivel arról jogszabályt alkottak - polgári bíróságnál nem, csak az Alkotmánybíróságnál lehet jogorvoslatot kérni. Az érdekvédők még januárban a taláros testülethez fordulnak.

Készül a lex Répássy újabb változata

Január végéig elkészülhet a "lex Répássy" módosított változata. Ismert, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette Répássy Róbert (Fidesz) azon javaslatát, amely bevezetné a kötelező válaszadás jogát a sajtóban megjelenő véleményekre.

Kevés kisebbségi képviselő lesz

A pártok többsége nem tervez a Fidesz-Lungo Drom megállapodáshoz hasonló választási együttműködést cigányszervezetekkel. Ugyanakkor kivétel nélkül minden parlamenti párt indít listán vagy egyéniben kisebbségi jelöltet, a leggyakrabban éppen roma nemzetiségűt. A hazai kisebbségek parlamenti képviselete azonban tíz éve megoldatlan, noha azt az Alkotmánybíróság is előírta a T. Háznak.

Januárban dől el: Alkotmánybírósághoz fordul-e a főváros

Januárban rendkívüli, vagy a soros közgyülés dönti majd el: Alkotmánybírósághoz (AB) fordul-e a főváros a 4-es metró miatt. Az AB véleményének kikérését a főpolgármester kezdeményezte, mert szerinte az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követett el a 4-es metróval kapcsolatban.

Gyorsabb lesz az alapítványok, egyesületek bírósági nyilvántartásba vétele

Az Alkotmánybíróság egy márciusi határozatában kötelezte az Országgyűlést, hogy év végéig alkossa meg azt a jogszabályt, ami lehetővé teszi, hogy a társadalmi szervezetek és az alapítványok bírósági nyilvántartásba vétele ne húzódjon el indokolatlanul.  A hatályos jogi szabályozás ugyanis soron kívüliséget ír elő ezekben az eljárásokban, a gyakorlatban azonban hónapokig is eltart, amíg nyilvántartásba vesznek egy-egy alapítványt vagy egyesületet, ennek megtörténtéig viszont nem tudja megkezdeni működését. A parlament 2001. december 18-i ülésnapján elfogadta a törvényt, amely 2002. január 1-jén lép hatályba.

Demszky az Alkotmánybírósághoz fordul a metró-per miatt

Magyarországon szabályozatlan az állammal kötött szerződések ügye, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult Demszky Gábor, Budapest főpolgámestere. A főváros vesztett ugyanis a metróperben, amelyben ki akarta kényszeríteni, hogy a kormány fizesse ki a rá eső részt a 4-es metró építéséhez.

Bővül a vagyonukról nyilatkozók köre

Újabb regimenttel bővül azoknak a köre, akik a jövőben vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Közöttük a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagjai, a polgármesterek. A helyi képviselőknek még a családtagjait is megnyilatkoztatja a törvény.

Alkotmánybírósághoz fordulnak az ipari nagyfogyasztók

Az ombudsman nem vizsgálhatja az Országgyűlést

A Parlament ma megszavazta az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény módosítását. Az ombudsman nem vizsgálhatja az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, a bíróságokat és az ügyészséget a jövőben, viszont ellenőrizheti a közjegyzőket és a végrehajtókat.

Jogellenes, hogy csak a nő veheti fel férje nevét

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, hogy eddig nem volt jogi lehetőség arra, hogy a a házasságkötést követően a férj is viselhesse a feleség családi nevét.

Elbukott, ám ismét születőben a lex Répássy

Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a lex Répássyként ismertté vált jogszabály válaszadásra vonatkozó részét. E szerint nem kötelezhető egyetlen orgánum sem álláspontjával ellenkező előjelű vélemény közzétételére. Répássy Róbert törvénygazda szerint a testület csak a módszert utasította el, ezért már dolgoznak a jogszabály bevezetésén.

Kedden eldől a lex-Répássy sorsa

Az Alkotmánybíróság kedden határoz a lex-Répássyként elhíresült jogszabály-módosításról. Az Országgyűlés elfogadta ugyan a Polgári törvénykönyv változását, ám Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az AB-tól.

Nem lesz MSZP-s népszavazás

Az MSZP frakcióvezetője bejelentette, hogy a választások közelsége miatt már nem lesz népszavazás az MSZP által indítványozott kérdésekről. A döntést azután hozták meg, hogy az Alkotmánybíróság hétfőn a négyből két kérdést nem hagyott jóvá.

Korlátozható a gyülekezési jog

Az Alkotmánybíróság (AB) szerint a gyülekezési jog nem korlátozhatatlan jog - derült ki az AB hétfői határozatából. Emiatt nem semmisítik meg a gyülekezési jogról szóló törvényt.

Két népszavazási kérdést elutasított az Alkotmánybíróság

Az MSZP négy népszavazási kérdéséből kettőt elutasított, kettőt jóváhagyott az Alkotmánybíróság. A testület szerint a Munka Törvénykönyvével kapcsolatos kérdés nem egyértelmű, a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlésére irányuló népszavazás pedig elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatalmát. Nagy Sándor szocialista frakcióvezető közölte: sajnálatos módon oly mértékben elhúzódtak a népszavazási kezdeményezésükkel kapcsolatos jogi eljárások, hogy a referendumot a 2002. évi választások előtt már nem lehet megtartani.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a zöld területekért

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Levegő Munkacsoport a zöldterületek - szerintük - rohamos fogyása miatt. Állítják: egyre gyakrabban fordul elő, hogy zöld területeket minősítenek át építési övezetté.

Az Alkotmánybíróság Demszkynek adott igazat

Demszky Gábor főpolgármester pénteken ismertette az Alkotmánybíróság döntését, amely szerint 2002. december 31-i hatállyal megsemmisíti a kétéves költségvetési törvénynek a Fővárosi Önkormányzatot terhelő forrásmegosztási rendelkezéseit. Az AB határozata alapján a kormányzat alkotmánysértően járt el, amikor a fővárosiak által befizetett személyi jövedelemadóból a korábbinál jóval nagyobb részt, összesen tizenegy és fél milliárd forintot vont el.

Alkotmányellenes a fővárosi forrásmegosztási gyakorlat

Az Alkotmánybíróság döntése szerint alkotmányellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy az Országgyűlés az önkormányzati törvényben nem szabályozta a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásának elveit és részletes szabályait - derül ki a testület honlapján hozzáférhető határozatából.

Kivonult az ellenzék az alkotmányügyi bizottság üléséről

Alkotmánysértő az ítélőtáblákról szóló törvény

A Volvóval nem versenyeztetne az Alkotmánybíróság 

A Népszava információi szerint csupán egy céget hívott meg az Alkotmánybíróság arra a tenderre, amelyet gépkocsik beszerzésére írt ki a közelmúltban. A közbeszerzési pályázaton tehát csak a Volvo Hungária Kft. vehet részt. November 13-án megérkeztek a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ügy iratai.

A szocialisták feltételhez közik az ombudsmantörvény elfogadását

Az Országgyűlés csütörtökön lefolytatta az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény módosításának részletes vitáját. Az MSZP csak akkor támogatja a kétharmados többséget igénylő javaslat elfogadását, ha a kormányoldal elfogadja indítványaikat.

Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalja a lex Répássyt

Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén tárgyalja a lex Répássyként ismertté vált, még ki nem hirdetett törvényt, melynek normaszövegét Mádl Ferenc köztársasági elnök több ponton alkotmányellenesnek találta.

Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a köztisztviselői eskü szövege miatt

Az Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a köztisztviselői eskü gyakorlati alkalmazásában előforduló visszásságok miatt. Azért döntöttek így, mert Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a szocialisták beadványára adott válaszában nem értett egyet azzal, hogy a köztisztviselői eskütétellel sérülhet az eskütevőnek a személyes adatai védelméhez fűződő joga.

Szűkül az ombudsmanok hatásköre

Az országgyűlési biztosok hatáskörét szűkíti az Igazságügyi Minisztérium által a parlamentnek benyújtott törvénymódosítás. Ezt egy márciusban meghozott alkotmánybírósági határozat nyomán december közepéig kénytelen megalkotni az Országgyűlés. A javaslat többek között az Országgyűlést és a köztársasági elnöki intézményt is kiemeli a vizsgálható szervezetek köréből.

Ma tárgyalja az Alkotmánybíróság a népszavazási kifogásokat

Bár az Alkotmánybíróság ma megkezdi az MSZP népszavazási kezdeményezése ügyében az OVB-hez eljuttatott kifogások tartalmi vizsgálatát, akár még két hónap is eltelhet addig, amíg az MSZP aláírásokat gyűjthet a májusban elhatározott népszavazási kezdeményezéséhez. Szinte csak elméletileg van tehát esély arra, hogy a referendumot még a választások előtt megtartsák.

Demonstrálnak a tűzoltók

Demonstrálás mellett döntött a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete veszélyességi pótlék megvonása miatt. A problémával felkeresték az Országgyűlés önkormányzati bizottságát, és jövő kedden beadványt nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz. Az érdekvédők még bíznak a probléma tárgyalásos rendezésében is, ezért nem dolgozták ki a tiltakozó megmozdulás részleteit.

A vagyonnyilatkozat nem szünteti meg a korrupciót

Az Alkotmánybírósághoz fordult két szocialista képviselő, mert a aggályosnak tartják, hogy azoknak is vagyonnyilatkozatot kell tenniük, akik nem közszereplő politikusok, nem döntéshozó tisztségviselők, a közpénzek felhasználását döntően nem befolyásolják

Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP

A köztisztviselői törvény vagyonnyilatkozatról és illetményről szóló egyes rendelkezései miatt sürgősségi beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (AB) az MSZP. A szocialisták szerint hatályon kívül kellene helyezni a nem vezető köztisztviselők vagyonbevallási kötelezettségét.

Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP

A májusban elfogadott egészségügyi szakellátási kötelezettségekről szóló törvény egyes passzusainak megsemmisítését kéri az MSZP az Alkotmánybíróságtól.

Reménytelenné vált az MSZP népszavazási indítványa

Továbbra sem kezdheti meg a népszavazási kezdeményezéséhez szükséges aláírásgyűjtést az MSZP, hiszen valamennyi kérdése ellen kifogás érkezett. Ezzel szinte az utolsó esély is elveszett arra, hogy még a választások előtt megtarthassák az ügydöntő népszavazást.

Ismételt kifogások az MSZP-népszavazással szemben

Tartalmi kifogások érkeztek az Alkotmánybírósághoz az MSZP kezdeményezte népszavazással szemben. Meg nem erősített értesülések szerint egy volt alkotmánybíró élt a kifogásolás lehetőségével. Az szocialisták négy kérdésből álló népszavazási kezdeményezését formai okok miatt egyszer már visszautasították.

Magzatvédő törvényt akarnak a nagycsaládosok

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete Alkotmánybírósághoz fordult, hogy külön törvényben deklarálják a magzati élet védelmét. Véleményük szerint a meglévő jogszabály rendelkezései alkotmányellenesek.

Jövő héttől vizsgálja a lex Répássyt az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (AB) a jövő héten megkezdi a sajtóban közölt vélemények helyreigazításáról rendelkező, még ki nem hirdetett törvény, a lex Répássy elemzését - közölte tegnap Németh János elnök. Holló András, a testület helyettes vezetője azt emelte ki: az év egyik legfontosabb döntése az a határozat volt, amelyet az adórendőrség ügyében hoztak.

Ma döntenek a népszavazásról

Az Országos Választási Bizottság (OVB) ma dönt az MSZP újra benyújtott népszavazási kezdeményezésről. A testület egyszer már jóváhagyta a szocialisták aláírásgyűjtő ívét, ám az Alkotmánybíróság megsemmisítette a határozatot. Az MSZP tartalmilag nem, csak formailag módosított a kérdéseken, eszerint a hétvégi szabadnapok rendjéről, a nyugdíjemelés módjáról, a hivatásos hadseregre való áttérésről és a közoktatásban megszerezhető ingyenes középfokú nyelvvizsgáról kérdeznék a választókat.

Az eddigi vezetők irányítják tovább az Alkotmánybíróságot

Az Alkotmánybíróság titkos szavazással egyhangúlag megerősítette posztján Németh János elnököt és Holló András alelnököt. Mandátumuk ősszel járt volna le.

Kedden döntenek az MSZP népszavazási kezdeményezéséről

Az Országos Választási Bizottság kedden dönt az MSZP újra benyújtott népszavazási kezdeményezéséről. Ebben a hétvégi szabadnapokról, a nyugdíjemelésről, a hivatásos hadseregre való áttérésről és ingyenes középfokú nyelvvizsgáról szavaztatnák a választókat.

Törvénysértő módon vonták meg a tűzoltók veszélyességi pótlékát

Az alkotmányjogász szerint törvénysértő módon vonták el a tűzoltók veszélyességi pótlékát. Szerinte az érdekvédők akár az Alkotmánybíróságig elmehetnek a jogorvoslatért. A tűzoltók szerdán döntenek a további lépésekről.