Nyártól szabad a meddővé tétel

Júliustól szabadon kérheti minden nagykorú nő művi meddővé tételét - írja a Népszabadság. A korábbi szabályt ugyanis az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, és a jogalkotók még nem módosították a törvényt.

Alkotmánybírósághoz fordul a Pető Intézet főiskolai tanácsa

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Pető Intézet főiskolai tanácsa, mert továbbra is jogsértőnek tartja az új főigazgató, Makói Zita kinevezését - nyilatkozta Demeter Katalin, az intézet tanszékvezető tanára.

Gyurcsány újratárgyalná az ügynöktörvényt

Gyurcsány Ferenc szerint újra kell tárgyalni az ügynöktörvényt. A kormányfő szerint a tárgyalások alapja az a javaslat lehet, amelyet korábban elfogadott a parlament és amelyet adatvédelmi aggályok miatt alkotmányellenesnek talált az Alkotmánybíróság.

Alkotmánysértő a költségvetés salátázása

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a tavalyi költségvetési törvény azon szabályait, amelyek  más törvények módosításáról rendelkeztek. Ezek "salátatörvénnyé" tették a jogszabályt, és ezt kifogásolva fordult az Alkotmánybírósághoz az MDF elnöke.

Jogellenes a kereskedelmi törvény tervezete

Februárban dől el, hogy megtámadja-e a szakma a kereskedelmi törvényt az Alkotmánybíróságon. A készülő végrehajtási rendeletekről megkezdődött az egyeztetés a szakma és a szaktárca között.

Jogsértő a 13. havi bér átalakítása

Az Alkotmánybíróság után a helyettes ombudsman is fogást talált azon a törvényen, amely szerint az év végi 13. havi illetményeket egy januárban kifizetendő nulladik havi bér váltotta fel. Takács Albert szerint ez sérti a jogbiztonságot.

A földtörvényt támadja a Magosz

Az Alkotmánybíróságtól remél jogorvoslatot a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), mert megítélésük szerint a földtörvény módosítása sérti a gazdák alkotmányos jogait.

Elakadt a Fidesz aláírásgyűjtése

Elakadt az állami vagyonnal kapcsolatban indított fideszes aláírásgyűjtés, a párt kezdeményezését ugyanis több magánszemély megtámadta az Alkotmánybíróságon. Az MSZP szintén aláírásgyűjtést hirdetett tavaly ősszel, az akcióval azonban a figyelemfelhíváson kívül nincs különösebb célja.

Késnek a hivatalok az adatközléssel

Akadozva indul a jogszabályok tervezeteinek közzététele: elvileg januártól már az előkészítés alatti jogszabályokat is - amelyeket véleményezhetünk is - nyilvánosságra kellene hoznia a minisztériumoknak. A gyakorlatban azonban a tárcák döntő részénél még nem készültek el ezzel a szolgáltatással, de még az adatvédelmi biztos sem tudja maradéktalanul betartani az előírásokat. A késlekedés egyik oka lehet, hogy csak december legvégén készültek el a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek.

2005: a készülődés éve

Államfőválasztás, érettségi botrány, madárinfluenza-pánik, szécsényi gyerekgyilkosság és móri ítélet - az [origo] összefoglalója 2005-ről, amelyre alaposan rányomta a bélyegét a választási készülődés is.

Sólyom rábólintott a felsőoktatási törvényre

Aláírta az új felsőoktatási törvényt Sólyom László köztársasági elnök, amely így jövő év március elsején hatályba is léphet. Ezzel Magyarország átáll a bolognai típusú képzésre, ami az egységes európai oktatási tér kialakítását tűzte ki célul.

Ősöreg alkotmánysértések a parlamentben

A parlamenti képviselők nem sietik el az alkotmánysértő helyzetek megoldását. Jelenleg hét olyan ügy van, amelyről az Országgyűlés annak ellenére nem hozott jogszabályt, hogy az Alkotmánybíróság előírta számára a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetését. Igaz, a törvényhozók nyugodtan tehetik ezt, ugyanis semmilyen szankció nem fenyegeti őket. A legrégebbi elmaradásuk már 13 éves.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a hallgatók

A héten elfogadott felsőoktatási törvény miatt Alkotmánybírósághoz fordul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A hallgatók kifogásolják, hogy az egyetemek gazdasági tanácsának csak diplomával rendelkezők lehetnek tagjai. Nehezményezik azt is, hogy a új törvény nem ad elegendő garanciát azon diákok számára, akik a régi képzési struktúrában kezdték meg tanulmányaikat.

Lezárta a hatásköri vitát a két főbíró

Lezárta a hatásköri vitát az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ennek előzménye, hogy a Legfelsőbb Bíróság sérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálja jogegységi határozatait. Az LB elnöke ugyanakkor kérte, hogy a jövőben fontolják meg a jogegységi döntés kötelező jellegének megszüntetését. Ezen kívül azt is kérte, hogy az Alkotmánybíróság szabjon bővebb határidőt a megállapított alkotmányellenesség kiküszöbölésére.

Elfogadták az új felsőoktatási törvényt

Elfogadta kedden az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt, amely többek között a bolognai folyamathoz való csatlakozást is tartalmazza. A törvény több pontját októberben alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság. Az új változatot viszont kifogásolja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a törvény ugyanis az egyetemmel kapcsolatos gazdasági döntésekből kizárná a diákokat.

Sólyom szerint túl zárt a bírói pálya

Túlságosan zárt a bírói pálya - jelentette ki Sólyom László államfő, amikor a legfelsőbb bíróval találkozott. Az államfő, aki az Alkotmánybíróság első elnöke volt, kijelentette: a bírói függetlenség nem jelenti az alkotmánytól való függetlenséget. Ennek előzménye, hogy a Legfelsőbb Bíróság sérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálja jogegységi határozatait.

Hiába törvénysértő, a pártok fillérekért kapnak irodát

Ingyen vagy jóval a piaci ár alatt bérelnek irodákat a pártok több önkormányzattól. Annak ellenére, hogy a törvénysértő gyakorlatra az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet, több településen is meghagyták maguknak a kedvezményeket a pártok.

Ismét teljes az Alkotmánybíróság

Megkapta a parlament igazságügyi bizottságának támogatását Balogh Elemér, a Fidesz alkotmánybíró-jelöltje. A parlament is igent mondott a jelölésre, megkapta a kétharmados többséget a kormányoldal által jelölt Holló András is, így több mint három év után ismét teljes létszámú az Alkotmánybíróság.

Nem lehet három gyerek a sterilizáció feltétele

Alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az Alkotmánybíróság az egészségügyről szóló törvény művi meddővé tételről szóló rendelkezését. A testület szerint ugyanis sérti az alaptörvényt az a szabály, amely szerint csak azok sterilizáltathatják magukat, akiknek legalább három vér szerinti gyerekük van.

Beiktatták az Alkotmánybíróság új elnökét

Beiktatták hivatalába Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság új elnökét. Az új elnök beszédében a testület hagyományaihoz való ragaszkodást emelte ki A leköszönő elnököt, Holló Andrást az Országgyűlés várhatóan ismét alkotmánybíróvá választja.

Szegedi professzort jelöl alkotmánybírónak a Fidesz

A Fidesz Balogh Elemér szegedi jogászprofesszort jelölte az Alkotmánybíróságba. Balogh a 2002-es önkormányzati választáson indult a szegedi polgármesteri székért egyebek mellett a Fidesz támogatásával.

Jövőre eltüntetik az apró szakokat

Jövőre már csak az új rendszerben lehet továbbtanulni: a szakok nagy része eltűnik. A bölcsészképzésben hatalmas átalakulások lesznek, az apró szakok beolvadnak 13 alapszakba, a magyar például tíz szakot egyesít. Kevesebb lesz a jogász és a kommunikáció szakos is. Az első három év után csak a diákok harmada mehet tovább ingyen. Mielőtt a felvételi tájékoztató megjelenne, az [origo] használati utasítást készített a Bologna-rendszerhez, összegyűjtötte azt is, hogy mely szakok szűnnek meg.

Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény

Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény több pontja az Alkotmánybíróság keddi döntése szerint. A május 23-án elfogadott jogszabályt Mádl Ferenc korábbi államfő küldte meg véleményezésre a testületnek, mivel úgy látta, az több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel. Az oktatási minisztérim úgy véli: az alkotmányossági kifogások nem érintik a törvény legfontosabb elveit, a bolognai típusú képzésre való áttérés nem áll le.

15 éve nem akaszthatnak fel senkit

Október 24-én van a halálbüntetés eltörlésének tizenötödik évfordulója. Noha a magyar lakosság nagyobb része, hasonlóan a kelet-európai országokéhoz, valószínűleg még ma is a visszaállítása mellett foglalna állást, Európában ma már egyetlen országban sem hajtanak végre halálos ítéletet.

A skizofrének járnak legrosszabbul a drága recepttel

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Pszichiátriai Társaság a magánorvosi receptírás korlátozása miatt. A magánorvosok októbertől ugyanis nem írhatnak fel gyógyszereket kiemelt támogatással. A pszichiáterek szerint a skizofrén betegek orvosváltásra kényszerülhetnek a korlátozás bevezetése miatt, ez pedig visszavetheti a kezelésüket, sőt az öngyilkosság kockázata is nőhet. Az ombudsman indokoltnak tartja, hogy a társaság az Alkotmánybírósághoz fordult.

Bihari Mihály lesz az Alkotmánybíróság elnöke

Az Alkotmánybíróság (AB) titkos szavazáson korábbi előadónkat, Bihari Mihályt választotta meg a testület jövőbeli elnökének. A politológus professzor november 12-én veszi át a hivatalt Holló Andrástól, az AB jelenlegi vezetőjétől.

Bihari Mihály az Alkotmánybíróság új elnöke

Bihari Mihályt választotta titkos szavazással a jelenleg tíztagú Alkotmánybíróság negyedik elnökének. Bihari novembertől tölti be posztját három éven át, addig Holló András marad az elnök. Azt, hogy milyen arányban döntöttek az új elnökről, nem közölte az Alkotmánybíróság. Bihari neve legutóbb lehetséges köztársaságielnök-jelöltként merült fel.

Az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt

Az Országgyűlés hétfőn módosította a felsőoktatási törvényt, igazítva azt ezzel a bolognai folyamathoz.  A kormánypárti képviselők által beadott módosító javaslat szerint a kormány szabályozná az új képzési rendszer részleteit. Minderre azért van szükség, mert az ezt szabályozó új törvény jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van. A Fidesz még a szavazás előtt bejelentette, ha az Országgyűlés igennel szavaz az indítványra, Alkotmánybírósághoz fordul.

Kedden új elnököt választ az Alkotmánybíróság

Új elnököt választ kedden az Alkotmánybíróság. Holló András jelenlegi elnök mandátuma ugyanis novemberben lejár.

Alkotmányellenes az ügynöktörvény

Az Alkotmánybíróság döntése szerint a májusban elfogadott ügynöktörvény alkotmányellenes. A jogszabály megszüntetné az ügynökök, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkosságát, így bárki megismerhetné, hogy ki működött együtt az előző rendszer állambiztonságával. Jelenleg csak a közszereplők adatai nyilvánosak. Az MSZP a döntés után úgy vélte: nekik nincs tennivalójuk. A Fidesz csak annyi módosítást támogatna, hogy tételesen sorolják fel, ki számít közszereplőnek. Az SZDSZ pedig kibővítené a közszereplők körét.

Kiutasíthatják a kamerákat a próbafülkékből

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatában alkotmányellenesnek találta a vagyonvédelemről szóló törvény több pontját. Az Ab azt kifogásolta, hogy a törvény lehetővé tette volna, hogy olyan helyeken is használjanak kamerát, mint például a próbafülkék vagy a mosdók. Az Ab szerint az intim helyzetben történő megfigyelés sérti az emberi méltóságot. A jogszabály miatt még Mádl Ferenc köztársasági elnök fordult a taláros testülethez.

Alkotmánybírákat választhat a parlament

Két alkotmánybíró-jelöltről szavaznak hétfőn a parlamentben. A testület két új tagja Bragyova András és Kovács Péter lehet. Utoljára több mint fél évtizede, 1999 júniusában választott alkotmánybírákat az Országgyűlés.

Ab: Alkotmányellenesek a 13. havi fizetésre vonatkozó szabályok

Alkotmányellenesek a 13. havi fizetésre vonatkozó egyes rendelkezések az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntése szerint, ezért azokat a testület visszaható hatállyal megsemmisítette. A Pénzügyminisztérium ennek pénzügyi hatásairól az írásos alkotmánybírósági döntés tanulmányozása után nyilatkozik - mondta Pichler Ferenc, a tárca kabinetfőnöke.

Az Alkotmánybírósághoz fordult egy volt rákbeteg

Az Alkotmánybírósághoz fordult egy volt rákbeteg, mert úgy látja, hogy a prosztatadaganatos betegeket Amerikában jobban gyógyítják, mint itthon. Emellett egy kiadványt is terjeszt, melyben arra bíztatja a férfiakat, hogy menjenek szűrővizsgálatra.

Lábady nem akar alkotmánybíró lenni

Nem vállalja újra a jelölést Lábady Tamás volt alkotmánybíró. Igaz, az SZDSZ is bejelentette, hogy nem támogatják volt alkotmánybírók újbóli megválasztását.

A négy új alkotmánybíróból kettő régi lesz

A közel egy éve húzódó vita az új alkotmánybírákról várhatóan szeptember 12-én megoldódik: a már tavasszal kijelölt két új bíró mellett meghosszabbítják Holló András mandátumát, és visszatérhet a testületbe Lábady Tamás.

Helyhiány miatt rakják ki a tévéket a parlamentből

Technikai akadálya van annak, hogy valamennyi kereskedelmi tévé közvetítsen a Parlamentből, ugyanis nem férnek el - közölte az igazságügyi miniszter. Petrétei József szerint ez nem sérti a sajtószabadságot. A közelmúltban öt kereskedelmi tévé és az újságíró-szövetség is az Alkotmánybírósághoz fordult azért, mert a plenáris üléseken nincs lehetőség saját képanyag készítésére.

Mádl álma nem teljesült

Az elnöki tisztről leköszönő Mádl Ferenc egyszer sem tévedett: ha egy törvényt az Alkotmánybíróságnak elküldött, akkor az legalább részben biztosan megsértette az alaptörvényt. Visszafogott elnök volt, aki kerülte a feltűnést és a konfliktusokat, bár óvatosan többször is méltatlankodott Medgyessy Péter volt kormányfő vagy a baloldali koalíció működése miatt. Sok energiát fektetett a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyébe, de erőfeszítései kudarcot vallottak. Pedig ez volt az egyetlen ügy, amelyben éveken át kezdeményezőként lépett fel.

TASZ: az eddigi legszigorúbb drogtörvény készül

A Társaság a Szabadságjogokért Egyesület szerint minden idők legszigorúbb drogtörvénye készül. Az Igazságügyi Minisztériumban viszont úgy vélik, hogy a szigorítás minimális, amit muszáj bevezetniük az Alkotmánybíróság korábbi határozata miatt. A jogvédők többek között azt kifogásolják, hogy a tervezet szerint súlyosabb büntetés jár egy füves cigi átadásáért az iskolában, és hogy továbbra sem tesznek különbséget az egészségre veszélyes, és kevésbé veszélyes kábítószerek között, holott ez uniós előírás.

Pechje van az OM-nek az érettségivel

Többéves előkészítés után indult el a kétszintű érettségi gépezete, az Oktatási Minisztérium (OM) mégsem tudta megúszni botrányok és alkotmánybírósági, ombudsmani elmarasztalások nélkül. A pechsorozat még nem ért véget, legutóbb az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy igazságtalan előnyt kaptak a korábban érettségizettek. Az [origo] összegyűjtötte az OM érettségis bakijait.

Újra büntetnék a gyűlöletbeszédet

Újra és újra előkerül a gyűlöletbeszéd büntethetővé tételének gondolata. Legutóbb az MSZP jogi és közigazgatási tagozata állt ki emellett, és a kezdeményezésüket a miniszterelnök is támogatja. A gyűlöletbeszéd szankcionálását két éve szavazta meg a parlament, azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség miatt megsemmisítette az erről született jogszabályt.

Liberális maradna a drogtörvény

Továbbra is megúszhatnák a börtönt azok a 21 éven alatti fiatalok, akik közös szórakozás alkalmával droggal kínálják kiskorú társaikat - írja a Népszabadság a drogtörvény új tervezetéről. A lap szerint, ha ilyen formában rábólint a parlament a tervezetre, az ellentétes lehet az Alkotmánybíróság korábbi döntésével.

Alkotmánybíróság: mulasztott a kormány az érettségivel

Alkotmányellenesen mulasztott a kormány, amikor a felvételi pontok számításában igazságtalan előnyt adott a korábban érettségizetteknek - állapította meg az Alkotmánybíróság. Az ide vonatkozó rendeleteket azonban nem semmisítik meg, mert az alkotmánybírák szerint az anarchiát okozna. A problémával szülői szervezetek fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a korábban érettségizők most "pénzen vett plusz hét ponttal" juthattak be az egyetemekre.

Az esztétikum miatt tilthatják a koldulást Pesten

Megtiltanák a koldulást a Hősök terén, a Várban, a Váci utcában és a Vörösmarty téren egy MDF-es javaslat alapján. Az indoklás szerint a társadalom és a gazdaság érdeke is, hogy a koldusok ne lepjenek el minden helyet. Kaposvár és Szeged hasonló intézkedései miatt Béki Gabriella SZDSZ-es képviselő korábban az Alkotmánybírósághoz fordult, döntés azonban még nem született.

Alkotmányt kapnak az érettségizettek a kormánytól

A kormány által használt szlogennel felcímkézett ("Lendületben az ország") alkotmányt kap minden érettségiző a bizonyítványához ajándékba. A Fidesz szerint öniróniára vall, hogy a kormány az alaptörvényt osztogatja a fiataloknak, miközben az Alkotmánybíróság jelenleg is vizsgálja az érettségi és felvételi pontszámítási rendszerét.

Mádl nem írta alá a kisebbségi választást

Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult a kisebbségi választásról szóló törvénnyel. Az elnök szerint nem tűnik alkotmányosnak, hogy a legtöbb szavazatot kapó kisebbségi képviselő a települési önkormányzatnak is tagja lesz.

A tollas csalást kizárja az új választási törvény

A négy parlamenti párt megállapodott a választási eljárási törvény módosításáról. A javaslat, amely rendezni próbálja az Alkotmánybíróság által észrevételezett hiányosságokat, rendelkezik a külföldön történő szavazás lebonyolításáról, valamint egyértelműsít bizonyos pontokat, így például a politikai hirdetésekkel kapcsolatos szabályszegés szankcionálását és a jogorvoslati eljárásokat.

Mádl szerint alkotmányellenes az ügynöktörvény

Az Alkotmánybírósághoz küldte az államfő az ügynöktörvényt, mivel egyes rendelkezései álláspontja szerint alkotmányellenesek. Mádl Ferenc szerint a módosítás megfelelő alkotmányos indokok nélkül korlátozza az ügynökök személyes adatainak védelmét. Az ügynökkérdés rendezése így még tovább húzódhat.

Folytatódik az elnökválasztás

A hétfői eredménytelen forduló után kedden folytatódik a köztársaságielnök-választás, amelynek két jelöltje továbbra is Szili Katalin házelnök és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke. A második forduló 10 órakor kezdődik, a harmadik pedig 13 órakor.

Nem írta alá Mádl az új felsőoktatási törvényt

Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá az új felsőoktatási törvényt. Mádl véleményezésre az Alkotmánybírósághoz küldte az új törvényt, mert szerinte a törvény több pontja is ellentétes az alkotmánnyal.  

Elfogadták az ügynöktörvény módosítását

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az  úgynevezett ügynöktörvény módosítását előírányzó törvényjavaslatot, melynek szocialista készítői előzőleg arra kérték a köztársasági elnököt, hogy jogkörénél fogva kérjen alkotmányossági normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

Sólyom Lászlót egyelőre nem foglalkoztatja az államfői poszt

Mivel egyetlen párt sem jelölte, így egyelőre nem tekinti magát köztársaságielnök-jelöltnek Sólyom László, aki a Mindentudás Egyetemén az alkotmánybíróságokról tartott előadást. Az Alkotmánybíróság (AB) első elnöke szerint pártok sosem próbáltak meg közvetlenül nyomást gyakorolni a taláros testületre, az AB helyzetét azonban meg tudja nehezíteni, ha a parlament sokáig húzza az alkotmánybírák kinevezését.

Az Alkotmánybíróság neutrális

A Magyar Alkotmánybíróság sikerét annak köszönheti, hogy neutrális, pártpolitikától mentes és munkáját szakmai alapon végzi - állítja Holló András, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, akit Sólyom László előadása után kérdeztünk. 

Alkotmányellenesen kérnek másolási díjat a periratokért

Az Alkotmánybíróság szerint sérül a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jog azzal, hogy sokszor horribilis összegű másolási illetékeket kell fizetniük azoknak a gyanúsítottaknak és vádlottaknak, akik a nyomozati vagy perirataikhoz hozzá akarnak jutni. Az Országgyűlésnek év végéig ingyenessé kell tennie a másolást a terheltek vagy védőik számára.

A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a felsőoktatási törvény miatt

A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul az új felsőoktatási törvény miatt. A párt szerint a jogszabály tizenkét ponton ellentétes az alaptörvénnyel. Az  MDF is aggályosnak tartja a hétfőn elfogadott új felsőoktatási törvényt, ezért nem is támogatja azt.

AB: Ismét mulasztott az Országgyűlés

Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét és ezzel összefüggésben az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését állapította meg hétfőn kihirdetett határozatában.

Alkotmánybíróságnál a vagyonvédelmi törvény

A köztársasági elnök pénteken az Alkotmánybírósághoz fordult, mert kifogásolhatónak találja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény több rendelkezését.

Bibliográfia

Az alkotmány őrei

"Az Alkotmánybíróság egyrészt kikényszerítette, hogy a politika betartsa az alkotmányt; másrészt ítéleteivel logikus rendszert épített belőle" - fogalmazott lapunknak adott őszi interjújában (Élet és tudomány 2004/43) a magyar rendszerváltásról Sólyom László alkotmányjogász. Ezúttal arról kérdeztük, hogy milyen eszközei vannak a "taláros testület"-nek arra, hogy őrködjön az alkotmányosság felett.

Június elején lesz az államfőválasztás

Jogszerűen titkolózik az Alkotmánybíróság

Jogerősen elutasították a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatok kiadása érdekében az Alkotmánybíróság ellen indított keresetét. A jogvédők azért indítottak pert az Alkotmánybíróság ellen, mert a testület nem adta ki egy országgyűlési képviselő alkotmánybírósági indítványát.

Nincs egyezség a taxik fix tarifájáról

Hiába találkozott szerdán szinte az összes érintett szervezet képviselője, továbbra sem tudtak közös nevezőre jutni a taxizás új szabályairól. A Gazdasági Versenyhivatal nem támogatja a fix tarifa bevezetését, sőt kilátásba helyezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, ha mégis bevezetnék azt. A taxisok képviselői a fix tarifát elfogadnák, bár a tervezett összeggel és a házhoz rendelési díj bevezetésével nem mindenki ért egyet.

Ismét elmarad az Alkotmánybíróság ülése

Az április 18-19-i alkotmánybírósági ülések is elmaradnak, mert a testület határozatképtelen lenne. Ezt megelőzően márius 21-22-én sem tudott ülésezni a testület. Az AB létszáma ugyanis jelenleg nyolc fő, ezért ha valaki hiányzik,  határozatképtelenné válik a testület.

Környezetvédelmi okokból alkotmányellenes a Balaton-törvény

Több ponton is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a négy évvel ezelőtt meghozott balatoni területrendezésről szóló törvényt. A testület többek között azt kifogásolta, hogy a törvény túl széles jogkört biztosít a közigazgatási szerveknek, és ezért félő, hogy a gazdasági és idegenforgalmi érdekek kerekednek felül a tó védelméhez fűződő környezetvédelmi szempontokkal szemben.

Elvennék az alkotmánybíró-jelölést a képviselőktől

Egy szocialista javaslat kivenné a parlament kezéből az alkotmánybíró-jelölés jogát, ha 15 napon nem tudnának jelöltet állítani. Ezt az alkotmánymódosítást azzal indokolják, hogy lassan két éve képtelen új bírákat választani az Országgyűlés, amellyel a saját maguk által hozott törvényeknek nem tesznek eleget. 

Alkotmánybíróság dönthet a koldulásról

A Társaság a Szabadságjogokért és a Menhely Alapítvány közös indítvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz. Azt kérik, hogy a testület semmisítse meg azokat az önkormányzati rendeleteket, melyek kitiltják a koldusokat Kaposvár és Szeged egyes területeiről.

Több egyházi pénzért harcolnak az Alkotmánybíróságon

Egyszerre fordult az Alkotmánybírósághoz három képviselő, valamint a katolikus, protestáns és evangélikus egyház a költségvetési támogatások megkurtítása miatt. A képviselők szerint a egyházi intézményeknek juttatott támogatások megvonása ellentétes a magyar állam és a Vatikán között létrejött 1997-es szerződéssel.

Novemberre teljesen ellehetetlenülhet az Alkotmánybíróság

A héten nem tudott ülésezni az Alkotmánybíróság, mivel nem tudott minden alkotmánybíró megjelenni az ülésen. Az Országgyűlés mulasztásából csak nyolc bíró van a tizenegy helyett, annyi, amennyi a működéshez éppen elegendő. Novemberben azonban újabb alkotmánybírónak jár le a mandátuma, ha addig nem tudnak megegyezni a pártok az új bírákról, akkor teljesen ellehetetlenül a testület.

Az AB-hez fordult egy képviselő a koldulás tiltása miatt

Az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult Béki Gabriella SZDSZ-s képviselő amiatt, hogy több város önkormányzata kitiltotta a kéregetőket a belvárosból. Eddig ilyen rendeletet hozott Kaposvár, Szeged, valamint hasonló lépésre készül Pécs is.

Az Ab-nél támadják az igazságtalan érettségit a szülők

Az Alkotmánybírósághoz fordul két szülői szervezet, azt kérve, hogy semmisítsék meg a kétszintű érettségire vonatkozó rendeletnek a pontszámításra vonatkozó részét. A szülők szerint ugyanis a korábban érettségizettek igazságtalanul előnyt élveznek a most érettségizőkkel szemben. Az Oktatási Minisztérium szerint viszont a kétszintű érettségi új szabályozása kiállja az alkotmányosság próbáját.

Sólyom Lászlót akarja elnöknek 110 híres ember

A Védegylet nevű környezetvédő csoport 110 közéleti személyiségtől szerzett aláírást, akik mind Sólyom Lászlót akarják köztársasági elnöknek. Sólyom alkotmányjogász, a rendszerváltás után nyolc évig ő volt az Alkotmánybíróság elnöke. Az aláírók között vannak jobb- és baloldali elkötelezettségű emberek is. Az [origo]-nak nyilatkozó politikusok korainak tartják a jelölést, de azt sem zárták ki, hogy Sólyomnak lehet esélye.

Szakértők bírálták a drogtörvény visszaszigorítását

A Magyar Kriminológiai Társaság ülésén jogászok, politikusok és szakértők vitatták meg az Alkotmánybíróság döntését, melyben büntetőtörvénykönyv több, a kábítószerekre vonatkozó részét semmisítették meg. Ezzel az Alkotmánybíróság tulajdonképpen "visszaszigorította" a drogszabályozást. A felszólalók nagy része hibásnak, elfogultnak és korszerűtlennek tartja a határozatot.

Draskovics kérdőre vonja Járait

Draskovics Tibor az állam képviseletében levelet írt Járai Zsigmondnak, amelyben tájékoztatást kért a jegybank elnökétől: igaz-e, hogy közreműködött annak a beadványnak az összeállításában, amelyet a Fidesz az Alkotmánybírósághoz intézett a Monetáris Tanács tagjainak megváltozott kinevezési rendje miatt.

Alkotmánybíróság előtt az esztergomi vízháború

A környezetvédelmi tárca szerint Esztergom hamarosan a Dunából és a karsztvízból is nyerhet ivóvizet, így indokolatlanul fordult a város az Alkotmánybírósághoz. A tárca szerint a szennyeződések ellen a kasztvíz sem jelent biztosítékot. Esztergom viszont állítja: a minisztérium nem tesz semmit a karsztvíz bevezetése érdekében. A város a tavalyi dunai szennyezés miatt akar áttérni a mélyből nyert ivóvízre.

Saját döntését hagyta figyelmen kívül az Ab

Az Alkotmánybíróság (Ab) a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesület elleni perében többek között azzal érvelt, hogy egy hozzá érkezett beadványt azért nem adhat ki, mert az döntés-előkészítő irat. Ezt az eljárást pont az Ab egy saját korábbi határozatában alkotmánysértőnek minősítette. A döntés-előkészítő iratok titkosságára vonatkozó jogszabályokat ugyanakkor az Országgyűlésnek már egy hónapja meg kellett volna változtatnia. 

Titkolhatja a beadványokat az Alkotmánybíróság

Első fokon elvesztette az Alkotmánybíróság (Ab) ellen indított pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédő szervezet azért perelte be az Ab-t, mert nem tette lehetővé, hogy megismerjék az egyik kábítószerekre vonatkozó büntetőjogi szabályokkal kapcsolatos indítványt. A TASZ fellebbez.

A Fidesz Alkotmánybírósághoz fordult az MNB-törvény miatt

Az Alkotmánybírósághoz fordult hétfőn a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője, Varga Mihály, és a kabinet egyik tagja Hargitai János, mert alkotmányellenesnek tartják a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását - közölte az ellenzéki párt.

Készül az új drogtörvény

Már készül a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó új tervezet az Igazságügyi Minisztériumban. Erre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság egy hónapja megsemmisítette a kábítószerrel való visszaélésre vonatkozó szabályozás egyes passzusait. A kormány ezeket 2003-ban azért vette be a büntető törvénykönyvbe, hogy az Orbán-kormány által hozott szigorúbb intézkedéseket enyhítse. A sokat bírált "visszaszigorító" Ab-határozat ellenére a kormány folytatni próbálja eddigi drogpolitikáját.

A jogvédők szerint nem lehet a táskákban kutatni

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében január 1-jétől áruházakban a biztonsági őrök nem nyúlhatnak bele a szerintük gyanús vásárlók táskájába, legalábbis a sajtóban megjelent értelmezés szerint. A Belügyminisztérium és a szakmai kamara szerint azonban nem kell változtatni az eddigi ellenőrzési szokásokon, azért, mert az AB megsemmisítette az őröket erre feljogosító szabályokat. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet nyílt levélben tiltakozott a BM állásfoglalása ellen. Szerintük a csomagok átvizsgálása jogellenes.

Törvényt sért a parlament az alkotmánybíró-választással

Noha december végétől már a működőképessége végső határához ér az Alkotmánybíróság a létszámcsökkenések miatt, csak februárban választ új alkotmánybírákat a parlament, ráadásul a harmadik jelölt személyéről egyelőre nem tudtak megállapodni. Az Országgyűlés nem először sérti meg a jogszabályokat az alkotmánybírák válaszátsával összefüggésben.

A jóindulattól függ most a füvezők sorsa

Az eltereléssel foglalkozó szakemberek szerint az Alkotmánybíróság úgy semmisített meg paragrafusokat a drogtörvényből, hogy a hétköznapi élettől távol álló, furcsa helyzetet teremtett. Mostantól ugyanis a börtön helyetti elterelés lehetősége a lebukott fogyasztó haverjai és a rendőrök jóindulatától függ. A kormány olyan törvényt szeretne hozni, ami életszerűbb, és továbbra is az elterelést részesíti előnyben.

Medgyessy alkotmányellenes szabály miatt maradt 30 napig

Alkotmányellenes a kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezése, hogy a kormányfő csak harmincnapos határidő megjelölésével mondhat le posztjáról. Ezt a részt ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Így Medgyessynek egy alkotmányellenes rendelkezés miatt kellett még 30 napig maradnia lemondása után.

Fantomszakokat hirdetnek az egyetemek

A napokban megjelenő felsőoktatási felvételi tájékoztató már az új háromciklusú képzésnek megfelelő szakokat tartalmazza annak ellenére, hogy a főiskolai-egyetemi képzést felváltó, új struktúrának nincs meg a törvényi háttere. Az új tipusú képzést szabályozó rendeleteket ugyanis formai okok miatt hétfőn megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A Fidesz szerint mindez káoszt okozhat, az oktatási tárca viszont állítja, év végéig a parlament elé kerül a hiányzó jogszabály.

Az Alkotmánybíróság visszaszigorította a drogtörvényt

A büntetőtörvénykönyv több, a kábítószerekre vonatkozó részét semmisítette meg az Alkotmánybíróság. A testület azokat a részeket töröltette a törvényből, amelyeket ebben a kormányzati ciklusban fogadtak el, hogy az Orbán-kormány alatt bevezetett szigorú szabályozást enyhítsék. Így az Alkotmánybíróság tulajdonképpen "visszaszigorította" a drogszabályozást. Ezentúl újra büntethető lesz, aki például egy füves cigiből ad egy slukkot a barátjának.

Az AB hétfőn dönt a kormányfő lemondási idejéről

Az Alkotmánybíróság hétfőn határozatot hirdet a miniszterelnök lemondási idejéről. A miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvény Medgyessy Péter augusztus 25-i lemondása kapcsán került az érdeklődés középpontjába.

Új kórháztörvényt akarnak a pártok

Az MSZP és az SZDSZ is azt szeretné, ha jövő tavasszal az Országgyűlés elé kerülne egy új kórháztörvény. Az MSZP szerint az új jogszabálynak a finanszírozási és strukturális átalakítást, valamint a tőkebevonás lehetőségét kell rendeznie. Az SZDSZ szerint jó volt a korábbi kórháztörvény, hiszen azt az Alkotmánybíróság nem tartalmi, hanem formai okokra hivatkozva semmisítette meg. Az MDF önálló javaslatot nyújt be. A Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy közhasznú társaságokként működjenek a kórházak, és a dolgozókat is vonják be a döntéshozásba.

Kitiltották a koldusokat Kaposvár belvárosából

Megtiltotta a kéregetést Kaposvár önkormányzata a belvárosában. A képviselőtestület szerint a koldusok ugyanis zaklatják a járókelőket. A hazai szabályozás a szótlan kéregetést ugyan engedélyezi, az Alkotmánybíróság szerint viszont a helyi önkormányzatok hozhatnak szigorúbb szabályokat.

Hamarosan eldől, volt-e harminc napja Medgyessynek

Az Alkotmánybíróság megkezdte a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény tárgyalását. A jogszabályt Béres Béla, a kisgazdapárt volt alelnöke, Torgyán egykori bizalmasa és egy magánszemély támadta meg a testület előtt. Mindketten azt a részt kifogásolták, mely szerint a kormányfő harmincnapos lemondási idővel mondhat le. Medgyessy e miatt a jogszabály miatt maradhatott lemondása után még harminc napig hivatalában.

Beperelik az Alkotmánybíróságot

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet pert indít az Alkotmánybíróság ellen (Ab), mert nem tette lehetővé, hogy megismerjék az egyik kábítószerekre vonatkozó büntetőjogi szabályokkal kapcsolatos beadványt. A TASZ szerint ezzel az Ab sérti a közérdekű adatok megismerésének jogát, és megakadályozza, hogy vita alakuljon ki egy közérdekű kérdésről. A TASZ emellett egy beadványt is intéz a bírákhoz, mert jelenleg nincs megszabva, hogy az Ab-nek mennyi idő alatt kell elbírálni egy beadványt, és ez sértheti a jogbiztonságot.

Megtartható a népszavazás a kettős állampolgárságról

Az Alkotmánybíróság kedden jóváhagyta az Országgyűlés határozatát a kettős állampolgárságról tartandó népszavazással kapcsolatban. Két alkotmánybíró különvéleményt, kettő pedig párhuzamos indoklást fűzött a határozathoz.

Az EKB kifogásolja a jegybanktörvény módosítását

Az Európai Bírósághoz fordul a Európai Központi Bank (EKB), amennyiben a parlament megváltoztatja a jegybanktörvényt és a jogszabályt jóváhagyja az Alkotmánybíróság is - mondta a Magyar Nemzeti Bank szóvivője Gyöngyösön.

Veres András püspök: Összehangolt támadás éri az egyházat

A Magyar Katolikus Egyház az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés a jövő évi költségvetési törvény jelenlegi tervezetét fogadja el - közölte Veres András püspök csütörtökön, rendkívüli budapesti sajtótájékoztatóján. Gulyás Kálmán egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkár "túl keménynek" ítélte a püspök megnyilatkozását. Az államtitkár azt mondta, hogy a költségvetési törvényről az egyeztetések elkezdődtek.

December 5-én szavazhatunk a korházprivatizációról

Mádl Ferenc köztársasági elnök szerdán december 5-ére kitűzte a kórházprivatizációval kapcsolatos ügydöntő népszavazást. Az államfő ugyanakkor felszólította az Országgyűlést, hogy haladéktalanul hozzák meg a szükséges törvényeket a külföldön tartózkodó magyar választók szavazásának biztosításához.

Nem lesz egyszerre három népszavazás

Nem vonható össze a tervezett három népszavazás, legfeljebb a kórház-privatizációról és a határon túli magyaroknak a kettős állampolgárság egyszerűsített megadása érdekében kezdeményezett referendumról voksolhatunk egyszerre - írja a Népszabadság. Ez is csak akkor lehetséges, ha az Alkotmánybíróság november 15-ig határozatot hirdet a szavazás elleni beadványról.

Veszélyesnek tartják a titkos kormányüléseket

Nyilvánosak és az interneten bárki számára ingyenesen hozzáférhetőek lesznek a bírósági ítéletek és a teljes hatályos magyar joganyag - derül ki az informatikai tárcánál készített törvényjavaslat koncepciójából. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet szerint a javaslat színvonalas, azonban több lényeges kérdést nem szabályoz. Kimaradt belőle például az alkotmánybírósági beadványok, illetve a kormányülések nyilvánossá tétele. Ez utóbbi a TASZ szerint "súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot", hiszen a kormány munkája közügy, az ülésein elhangzottakat mégis 50 évre titkosítani lehet.

Kisbér jegyzője pereskedne Keletivel

Keleti György MSZP-s képviselőt Kisbér jegyzője beperelte becsületsértés miatt. Tavaly ugyanis Keleti bejelentést tett a megyei főügyésznek egy önkormányzati ügyben. Az ügyészség vádat emelt Kisbér fideszes polgármestere, a jegyző és egy önkormányzati képviselő ellen. A jegyző a politikus két sajtónyilatkozatát tartotta becsületsértőnek. A mentelmi bizottság azonban nem javasolja Keleti mentelmi jogának felfüggesztését az Alkotmánybíróság nemrég hozott állásfoglalására hivatkozva.

Alkotmánybíróság: lehet népszavazás a kórháztörvényről

Az Alkotmánybíróság elhárította az akadályt az úgynevezett kórháztörvénnyel kapcsolatos népszavazás elől, mivel elutasította az ezt kifogásoló indítványokat. A választópolgárok a megsemmisített kórháztörvényre vagy ellene szavazhatnak.

Továbbra sem rágalmazhatnak a képviselők

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden elutasította azt az indítványt, amely megtámadta a képviselői jogállásról szóló törvény egyik részét. Ez kimondja: a a képviselő nem vonható felelősségre a munkája közben közölt tény vagy vélemény miatt, kivéve, ha rágalmaz vagy becsületsértést követ el.

Alkotmánybírósághoz fordulnának a polgármesterek

Az alkotmánybírósághoz, de akár az Európai Bizottsághoz, sőt az Európai Bírósághoz is elmennek a polgármesterek, ha nem tudnak pénzügyi kérdésekben megegyezni a kormánnyal. A városvezetők az idénre ígért közalkalmazotti béremelés teljes fedezetét, illetve az áfatörvény módosításának visszavonását követelik a kormánytól - írja a Népszabadság.

Vádat emeltek Bácsfi Diána ellen

Az ügyészség önkényuralmi jelkép használata miatt vádat emelt Bácsfi Diána, a magát hungaristának valló Magyar Jövő Csoport vezetője ellen. A közösség elleni izgatás ügyében viszont megszüntették az eljárást.