A testüreg-átvizsgálást is engedné a fogdákban egy új törvény

Egy készülő törvény szerint újra lehetne testüreg-átvizsgálást végezni  azokon, akiket rendőrségi fogdába visznek. Korábban egy belügyminiszteri rendelet adott lehetőséget erre, de azt a rendelkezést az Alkotmánybíróság alkotmányellenessége miatt megsemmisítette.

Alkotmányellenes a budapesti parkolás szabályozása

Ingyenessé válhat a parkolás jövő nyáron Budapesten az Alkotmánybíróság döntése alapján, ha addig a jogalkotóknak nem sikerül új, a jogállami normáknak megfelelő rendeletet alkotniuk. A testület szerint jogsértő, hogy a fővárosi közgyűlés önkényesen állapíthatja meg a díjakat, miközben anyagilag érdekelt a minél nagyobb bevételben.

Zöld út a szuperbruttónak

Alkotmányos a szuperbruttósítás, miután ez az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező - döntött az Alkotmánybíróság (Ab) a januárban életbe lépő személyijövedelemadó-változásokról.

Komolytalan népszavazási kérdéseken bosszankodik az Ab-elnök

A jelenlegi parlament már nem dönt az Alkotmánybíróság (Ab) hiányzó két tagjáról, és várhatóan a mulasztásos alkotmánysértésekkel sem foglalkozik már - mondta Paczolay Péter, az Ab elnöke. Az elnök szerint megfelelő szabályozás hiányában napokat töltenek el olyan népszavazási kérelmek megtárgyalásával, mint például a sör ingyenessé tétele.

Megelégelte a TASZ az otthon szülés körüli totojázást

Évek óta tartó egyeztetések után az Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet az otthon szülés jogi szabályozása érdekében. A jogvédő szervezet szerint már a rendszerváltás után meg kellett volna alkotni az intézményen kívüli szülés szabályozását.

Az Alkotmánybíróság dönthet az elvárt járulékról

Nem lesz népszavazás a képviselői költségtérítésről

Az Alkotmánybíróság szerint nem tartható népszavazás a képviselők költségtérítéséről. Bár Seres Mária sikeresen gyűjtött össze több mint 500 ezer hiteles aláírást a referendumért, a parlament megelőzte: módosították a képviselői jövedelmeket szabályozó törvényt, és átkeresztelték a költségtérítést választókerületi pótlékra.

Kedden döntenek a költségtérítésről szóló népszavazásról

A képviselői költségtérítésről szóló népszavazásról dönt kedden az Alkotmánybíróság. A parlament június 29-én úgy döntött, jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés - Seres Mária, a népszavazás kezdeményezője szerint egyértelmű, hogy pártok a népszavazást akarták megelőzni.

Alkotmányellenes kivételezni a nagy rádiókkal

Az alaptörvénnnyel ellentétesnek találta az Alkotmánybíróság a médiatörvény tavaly decemberi módosítását, amely lehetővé tett volna, hogy pályázat nélkül meghosszabbítsák a rádiók és tévék műsorszolgáltatási jogosultságát. A testület a köztársasági elnök kezdeményezésére vizsgálta a jogszabályt, amely a bírók szerint indokolatlanul kedvezett volna a médiapiac jelenlegi szereplőinek.

Ab: Sérülnek az elítéltek alkotmányos jogai

Alkotmányellenes, hogy a büntetőeljárási törvény nem szabályozza a jogerősen elítéltek jogát az ügyükről szóló iratokba való betekintésre. Ezzel sérül a tisztességes eljáráshoz fűződő joguk az Alkotmánybíróság szerint.

Versenyt futnak a láthatatlan pénzért a képviselők

Még egy kísérletet tesznek a parlamenti képviselők arra, hogy legalább részben megmentsék a mostani költségtérítési rendszert. Kedden kezdték egy MSZP-s javaslat tárgyalását, amely meghagyná a képviselők mostani juttatásait, de megadóztatná a bérpótlékot, ha nem tudják számlával igazolni, hogy mire költötték. A költségtérítések rendszerét átalakítani kívánó népszavazás kezdeményezője, Seres Mária szerint a javaslattal az a baj, hogy pont azt nem oldaná meg, ami most is probléma: nem derülne ki, mire megy a képviselők bérkiegészítése. Ha a javaslatot elfogadja a parlament, azzal elgáncsolhatják a népszavazást.

Alkotmányos az objektív felelősség

Jóváhagyta az Alkotmánybíróság kedden az objektív felelősségről szóló törvényt, amely szerint a gépjármű üzemben tartója felel a közlekedési jogsértésekért még akkor is, ha nem ő vezette az autót. Az Alkotmánybíróság szerint az élet védelme indokolttá teszi a törvényt.

Alkotmányellenes a tubesi radart ellehetetlenítő rendelet

Az Alkotmánybíróság formai okok miatt megsemmisítette a pécsi közgyűlés rendeletét, amely kizárta a Pécs közelében lévő Tubes hegyre tervezett katonai radar építését. Az Ab azt kifogásolta, hogy a pécsi közgyűlés már hatályon kívül helyezett rendeleteket módosított többször is. Kedden újabb tárgyalás következik a radar ügyében.

AB: alakulhat vizsgálóbizottság a parkolócégek ellenőrzésére

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében parlamenti vizsgálóbizottság alakulhat az önkormányzati parkolócégek vizsgálatára. Korábban nem volt egyértelmű, hogy a parlamentnek van-e jogköre az önkormányzati cégek ügyeiben kutakodni - írja a Népszabadság.

Megbukott az Ab szerint zavaros távoltartási törvény

Megsemmisítette a távoltartásról szóló törvényt az Alkotmánybíróság. A testület szerint a családtagokat bántalmazó emberek távoltartása nem ütközne az alaptörvénybe, de a tavaly decemberben elfogadott törvény túl tág, és lehetőséget ad visszaélésekre. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök küldte a testülethez, aki szerint a parlamentnek új, alkotmányos megoldást kell találnia a problémára.

Alkotmányellenes a vényre írni a betegek nevét

Az Alkotmánybíróság megsemmisített két, a betegek adatainak kezelését szabályozó rendelkezését. Az Ab szerint alkotmányellenes feltüntetni a vényen a betegek nevét, lakcímét, születési idejét és taj számát. Szintén alkotmányellenes feltüntetni a gyógyászati segédeszközök rendelésére szolgáló vényen a beteg kórisméjének kódját. 

Paczolay: Az Ab a beszéd szabadságát védi

A gyűlölködő kifejezések használatát amég megengedettnek minősíti az Alkotmánybíróság, de a tettlegességre való uszítást már nem - mondta a gyűlöletbeszéd szankcionálásáról folyó vitákról Paczolay Péter, a testület elnöke. Az Ab-elnök szerint ma is lehetne büntetni bizonyos jelenségeket, de ennél sokkal hatékonyabb lenne a morális elutasítás.

Az AB dönt a járuléktartozás elengedéséről

Kora tavasszal dönthet az Alkotmánybíróság (AB) arról, hogy elengedheti-e az adóhatóság a járuléktartozásokat. Jelenleg - az adózás rendjéről szóló törvény értelmében - erre nincs lehetősége - írja a Napi Gazdaság.

Újra nekifut a rádiófrekvenciák ügyének az ORTT

Ismét napirendjére veszi az ORTT a két országos rádió, a Danubius és a Sláger frekvenciájának ügyét. Január elején a médiahatóság úgy döntött, hogy nem ír ki pályázatot a két kereskedelmi rádió frekvenciájára, hanem megvárja, hogy az Alkotmánybíróság véleményt nyilvánítson a kérdésben. Az [origo] információi szerint Wéber János ORTT-tag kezdeményezte, hogy tárgyalják újra a pályáztatás kérdését.

Parkolásiper-dömpingtől félnek a bíróságok

A parkolási társaságok döntésén múlik, újraindítják-e az egy évnél régebbi parkolási tartozások behajtására indított pereket, miután az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az ilyen behajtásokat tiltó törvényt. A Magyar Parkolási Szövetség elnöke szerint az Ab döntése több tízezer ügyet érint, a Fővárosi Bíróság attól tart: elárasztják majd a kérelmek a bíróságokat.

Alkotmánybírósághoz fordul a Political Capital a választási körzetek miatt

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Political Capital a ferencvárosi időközi választás apropóján, amiért az Országgyűlés továbbra sem igazította ki a választókerületek határait úgy, hogy nagyjából azonos legyen a választási körzetekben élők száma. A ferencvárosi voksolás névjegyzékét ezen az alapon nem sikerült megtámadniuk, mert a bíróság szerint alkotmányos kérdésről van szó.

Ab: Behajthatók a régi parkolási bírságok

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a törvényt, amely tiltotta az egy évnél régebbi parkolási bírságok behajtását. A testület utólagos normakontroll-indítványok, 870 bírói kezdeményezés, valamint csaknem kétszáz alkotmányjogi panasz alapján vizsgálta a kifogásolt rendelkezést.

Újra nekimehet a rádiópályázatoknak az ORTT

Újra napirendre tűzheti az ORTT a két országos rádió, a Danubius és a Sláger frekvenciájának meghosszabbítását a testület név nélkül nyilatkozó tagjai szerint. Alig két hete a médiahatóság úgy döntött, hogy nem ír ki pályázatot a két kereskedelmi rádió frekvenciájára, mert meg akarják várni, hogy az Alkotmánybíróság véleményt nyilvánítson a kérdésben.

Kikerülhet a versenytörvényből a vezetői felelősség

Alkotmánybírákra várnak a rádiópályázatokkal

Nem ír ki frekvenciapályázatot a két országos kereskedelmi rádió frekvenciájára az ORTT, mert meg akarják várni, hogy az Alkotmánybíróság véleményt nyilvánítson a médiatörvény módosításáról. A törvényt Sólyom László vitte a testület elé, mert aggályosnak tartotta, hogy pályázat nélküli újrázási lehetőséget kapott volna a két nagy rádió.

Nem írta alá Sólyom a távoltartási törvényt

Sólyom László köztársasági elnök szerint részben értelmezhetetlen, részben alkotmányellenes a családon belüli erőszak esetén alkalmazandó, távoltartásról szóló törvény. Az államfő ezért nem írta alá a jogszabályt, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte véleményezésre.

Nem tetszik Sólyomnak a módosuló médiatörvény

Nem írta alá a médiatörvény módosítását Sólyom László köztársasági elnök, hanem az Alkotmánybíróság véleményét kérte róla. A törvény pályázat nélkül hosszabbítaná meg több rádió szerződését - ez érdemben a Sláger és a Danubius Rádiót érinti. Az államfő szerint a módosítás sérti az egyenlő bánásmód elvét.

Csak félmegoldás lett volna a meleg párok bejegyzése

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amivel valójában az azonos nemű párok jogaiért állt volna ki. A törvény legnagyobb baja a melegek szerint az volt, hogy számos praktikus dologban nem volt életszerű: nem rendezte például az azonos nemű párok gyerekükhöz való viszonyát. Az igazságügyi miniszter februárra ígér új törvényt.

Szabályok megsértésével született a költségvetés

A törvényhozás nem tartotta magát teljesen az előírásokhoz a jövő évi költségvetés elfogadásakor. Ezzel Sólyom László köztársasági elnök térfelére került a labda, de akár egy párt is keresztbe feküdhet. Az általunk megkérdezett alkotmányjogász szerint ugyanakkor kevés az esély a törvény utólagos elkaszálására.

Megsemmisítette az Ab a luxusadótörvényt

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a luxusadóról szóló törvényt. A döntés alapvető indoka az ingatlanokra megállapított adókötelezettség szabályozási módja.

Egyelőre nem lehetnek élettársak a melegek

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amely január 1-től lehetővé tette volna az azonos neműek élettársi kapcsolatát is. A testület azt kifogásolta, hogy az új szabályozás megkettőzte volna a házasság intézményét. Az Alkotmánybíróság azonban hangsúlyozta, nem alkotmányellenes az azonos neműek élettársi kapcsolatának biztosítása.

Negyedszer is az Ab elé kerül a gyűlöletbeszéd-törvény

Sólyom László az Alkotmánybírósághoz küldte a gyűlöletbeszéd-törvényt, amely szerinte sérti a szólásszabadságot, és veszélyezteti a jogbiztonságot. Ez a kormány negyedik próbálkozása a gyűlöletkeltő megnyilatkozások szankcionálására, az előző három próbálkozás alkotmányellenesnek bizonyult.

Az igazságtalan priusz ellen lépett az Alkotmánybíróság

Hátrányos megkülönböztetés érheti a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján akár azokat is, akiket gyanúsítottak valamivel, de később nem ítélte el őket a bíróság - derül ki az Alkotmánybíróság keddi határozatából. A bűnügyi adatokat indokolatlanul hosszan, nem egységes elvek alapján őrzik. Pórul járhat már az is, aki valamilyen kisebb súlyú kihágást követ el, és a legkisebb büntetésben, megrovásban részesítették - kifogásolta az AB.

Tíz éve perel a fiáért, de még nem látta

A Strasbourgi Emberjogi bíróságot is megjárta egy férfi ügye, aki tíz éve hiába harcol magyar bíróságokon azért, hogy apasági nyilatkozatot tehessen - írja a Népszabadság.

Elfogadta a parlament a plafontörvényt

Elfogadta a takarékos állami gazdálkodásról szóló plafontörvényre vonatkozó javaslatot hétfői ülésén a parlament. Elutasította viszont a bankmentő csomagról szóló törvényjavaslatot a költségvetési bizottság, egyedül a szocialista képviselők szavaztak mellette. A több-biztosítós egészségügyi rendszerre vonatkozó népszavazás ügyéről is döntött hétfői ülésén az Országgyűlés. A parlament elé kerül a kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló javaslat, az idősotthonokról szóló bizottsági jelentés, és folytatódik az adótörvények, valamint a költségvetés vitája is.

Lesz új agrártámogatási rendszer, ha az AB is akarja

Az Alkotmánybíróság dönt az egységes agrártámogatási rendszer (SPS), mivel Sólyom László köztársasági elnök az testület véleményezését kérte. Ha márciusig nem születik döntés, akkor marad a régi támogatási szisztéma.

Sólyomnak nem tetszik az egységes agrártámogatás

Törvény kell a testüreg-vizsgálathoz

Csupán egy BM-rendelet határozta meg eddig, hogy mikor motozhatják meg, illetve vizsgálhatják át az őrizetbe vettek testüregeit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint ez alkotmányellenes, törvényre van szükség - írja a Népszabadság.

Megtámadja a januári időközi választást a Political Capital

Veszélyben van a soron következő országgyűlési választás a Political Capital elemző cég szerint, mivel az Alkotmánybíróság határozata ellenére sem igazították ki a választókerületek határait úgy, hogy nagyjából azonos legyen a választási körzetekben élők száma. Így már a januári ferencvárosi időközi választás is sérteni fogja az egyenlő választójog elvét a politikai elemző cég szerint. Figyelmeztetésként ezért megtámadják az időközi választás eredményét, bárki nyeri is el a mandátumot.

A hiányzó képviselők miatt ment át a Robin Hood-adó

Késő este kezdi meg hétfőn az Országgyűlés a jövő évi adótörvények általános vitáját, miután egy sor javaslatról szavaztak a képviselők. Zöld utat kapott többek közt a Robin Hood-adóról és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény. Szavaznak a gyűlöletbeszéd szankcionálásáról is, amit az Alkotmánybíróság már háromszor elkaszált.

Visszatérhetnek a megyei közigazgatási hivatalok

December 31-ig kétharmados törvényben kellene szabályozni a közigazgatási hivatalok működését, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábban hatályos kormányrendeletet. A Népszabadságnak nyilatkozó önkormányzati miniszter szerint konszenzust kell kialakítani, így nem kizárt, hogy a regionális szervezetről visszatérnek a megyei szintű működéshez.

Gaskó: Alkotmányellenesen döntött az Alkotmánybíróság

Alkotmányellenesnek tartja a több-biztosítós egészségügyi rendszerről szóló népszavazás tiltását elrendelő alkotmánybírósági döntést Gaskó István. A Liga Szakszervezetek vezetője szerint téved a testület, amikor arra hivatkozik, hogy az egészségbiztosítási rendszerről szóló törvényt időközben hatályon kívül helyezte az Országgyűlés, ezért nincs miről voksolni.

Alkotmányellenes a közigazgatási hivatalokról szóló rendelet

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet. Az indoklás szerint egy kétharmados törvényt nem lehet kormányrendelettel pótolni. Gyenesei István önkormányzati miniszter szerint az ellenzék nem volt partner a törvénymódosításban, a Fidesz szerint viszont az Ab a kormány hatalmi arroganciáját leplezte le. 

Nem lesz népszavazás a több-biztosítós rendszerről

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendeletet, amelyben az Országgyűlés országos népszavazást rendelt el a több-biztosítós egészségbiztosításról. A népszavazást az Albert házaspár kezdeményezte, a félmillió aláírást pedig a Liga Szakszervezetek gyűjtötték össze. A népszavazást kezdeményező Albert Zsolt szerint az ügy még nem zárult le.

Ab: Lehet aláírást gyűjteni a parlament feloszlatásáról

Helyben hagyta az Országgyűlés feloszlatására vonatkozó népi kezdeményezést jóváhagyó OVB-határozatot az Alkotmánybíróság. 50 ezer aláírás összegyűjtése után így a parlamentnek napirendre kell majd vennie saját feloszlatását. A döntéssel több alkotmánybíró nem értett egyet, Bragyova András szerint például ezen az alapon akár Mormon könyvét is a parlament elé lehetne vitetni népi kezdeményezéssel.

Nem hívhatja magát Ferencvárosnak a IX. kerület

Jogtalanul nevezi magát Ferencvárosnak a IX. kerületi önkormányzat - mondta ki az Alkotmánybíróság. A regionális közigazgatási hivatal fordult az ügyben a testülethez, amelynek döntése nyomán lehetséges, hogy a kerületi utcanévtáblákat, pecséteket és levélpapírokat is le kell cserélni - derül ki az MTV Híradó riportjából.

Sólyom és az Ab elnöke sem megy el a nemzeti csúcsra

Sólyom László köztársasági elnök nem megy el a Gyurcsány Ferenc kormányfő által kezdeményezett nemzeti csúcsra, amit több szempontból sem tart jó ötletnek. Keddig az Alkotmánybíróság elnöke és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök jelezte, hogy nem vesz részt a csúcson. A miniszterelnök szombatra hívta össze a csúcsot, amelyen hatvan egykori és jelenlegi közjogi méltóságnak, szakértőnek kéne dűlőre jutnia a világgazdasági válságra adandó válaszon.

Visszakozik a kormány az egészségügy átalakításában

Napokon belül a parlament elé kerülhet az egészségügy átalakításával kapcsolatos törvénymódosító csomag, amelyet az Alkotmánybíróság döntése kényszerített ki - olvasható a Népszabadságban. Visszaállítják az orvoslátogatói díjat, és hét kis szervezetre bontják az Országos Egészségbiztosító Pénztárat. A Világgazdaság azt írja, hogy nincs fedezete a hazai kórházaknak a törvényben előírt 13. havi bérek kifizetésére.

Túl nagynak találta a volt miniszter hatalmát az Ab

Alkotmányellenesnek találta, és ezért megsemmisítette a kórháztörvény több rendelkezését az Alkotmánybíróság. A testület azt kifogásolta, hogy a kórházbezárásokról, ágyszámcsökkentésekről a miniszter egymaga döntött. Az Ab szerint ebben a kérdésben túl nagy hatalom összepontosult a tárcát akkor irányító Molnár Lajos kezében.

Serényen döntöttek saját pénzükről a pártok

Egy nap alatt, ötpárti egyetértéssel lezavart egy törvénymódosítást az Országgyűlés hétfőn. Ha nem tették volna, 300 millió forinttól estek volna el a pártok saját alapítványai. Amikor nem a saját pénzükről van szó, akkor nem kapkodnak a pártok: van olyan kérdés, amit 16 éve nem tudnak megoldani.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a szakszervezetek

Alkotmánybírósághoz fordulnak a szakszervezetek, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy bár a kormány kész módosítani, de nem vonja vissza a Gazdasági Egyeztető Fórum létrehozásáról szóló rendeletét - írta a keddi Népszava.

Elbukhat az Albert-féle népszavazás

A Népszabadság úgy tudja, hogy október elején határozatot hirdethet az Alkotmánybíróság (Ab) az Albert házaspár-féle népszavazással kapcsolatban. Így az államfő már november közepére kitűzheti a referendumot, feltéve, hogy az Alkotmánybíróság így akarja.

Tartanak a melegek az Alkotmánybíróságtól

Az Alkotmánybíróság már az ősszel tárgyalni kívánja a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amelyet tavaly decemberben fogadott el az Országgyűlés. Melegszervezetek attól tartanak, hogy ez a gyorsaság annak a jele, hogy még a januári életbelépés előtt megsemmisítik a jogszabályt - olvasható a szerdai Népszabadságban.

Gumikategóriákkal szűkítené alapjogunkat a kormány

Alakzat, egyenruha, félelemkeltésre alkalmas gyűlés, fizikai ráhatás - a kormány egy sor nehezen meghatározható cselekményt büntetne az eddigieknél keményebben. A probléma nem csak a megfoghatatlan kategóriákkal van: kétharmados többséget igénylő alapjogot szűkítenének egyszerű többséggel. A kormány hasonló tervei az elmúlt években többször fennakadtak az Alkotmánybíróságon.

Alkotmánybírósághoz fordul Kósa Lajos

Megtámadja az Alkotmánybíróságon a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet Kósa Lajos. Debrecen fideszes polgármestere szerint a jogszabály egyértelműen alkotmánysértő.

Megint elbukott a gyűlöletbeszédes tiltás

Megsemmisített az Alkotmánybíróság két olyan törvénymódosítást, amellyel a gyűlöletbeszédet akarta visszaszorítani az MSZP. A testület az alaptörvénybe ütközőnek találta a Btk. módosítását, amely bevezette a gyalázkodás tényállását, és a Ptk. azon rendelkezését is, amely alapján a kisebbségekhez tartozók perelhettek volna a szerintük sértő kijelentések miatt.

Alkotmányellenes az egyházi iskolák finanszírozásának módja

Alkotmányellenes a közoktatási törvény azon rendelkezése, amely a vatikáni szerződéssel ellentétesen állapította meg az egyházi iskolák normatív finanszírozásának mértékét - közölte az Alkotmánybíróság. Miközben a testület nyilvánosságra hozta határozatát, az oktatási minisztérium elkészítette az egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatos új tervezetét, mert a régit az Állami Számvevőszék egy hónappal ezelőtti jelentése elégtelennek találta.

Megtámadták az egészségbiztosításról szóló népszavazást

Hatan támadták meg a több-biztosítós egészségügyi rendszer bevezetésével kapcsolatos népszavazás kiírását. Valamennyien magánszemélyek, kifogásaikról az Alkotmánybíróság kora ősszel dönt. Az Albert házaspár kezdeményezte a népszavazást, később az egészségügyi reformról szóló törvényt visszavonták.

Baráti hitelt adnak maguknak a megdorgált pártok

Olyan törvényt hoztak a pártok, ami lehetővé teszi, hogy százmilliós összegért vásároljanak ingatlant kedvezményes hitelből, ráadásul az állam dönthet úgy, hogy ha nem tudják fizetni, akkor elengedi a hitelt. Minden parlamenti párt vásárol irodákat, a legnagyobb a MDF étvágya. Az Alkotmánybíróság májusban egyszer már elmarasztalta a pártokat, mert olyan törvényt hoztak, amivel indokolatlanul kedvező helyzetbe hozták magukat. Ennek ellenére az ingatlanvásárlást lehetővé tevő módosítást az SZDSZ kivételével minden párt megszavazta.

Katonai építkezésektől tartanak a baranyai fideszesek

Alkotmánybírósághoz fordulnak Baranya megye fideszes országgyűlési képviselői egy június elején elfogadott törvény miatt. Szerintük az érintett önkormányzatok beleegyezése nélkül keresztül lehetne vinni honvédelmi beruházásokat - így a Tubesre tervezett radar megépítését-, amennyiben hatályba lép az általuk kifogásolt jogszabály.

Eltörölte az orvoslátogatói díjat az Ab

Megszűnt az orvoslátogatói díj, az Alkotmánybíróság ugyanis alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisítette a gyógyszergazdaságossági törvény erre vonatkozó részeit. Maga a díj nem lenne eleve alkotmányellenes, de eddig formájában a jövőben nem kell megfizetniük a gyógyszercégeknek. Ezzel orvoslátogatóként évi ötmillió forintot spórolnak meg.

Paczolay veszi át az Alkotmánybíróság vezetését

A leköszönő Bihari Mihály helyett Paczolay Pétert választotta elnökévé az Alkotmánybíróság. Paczolay 2006 óta alkotmánybíró, megválasztása Sólyom László első komoly sikere volt, hiszen ő ajánlotta a pártok figyelmébe hivatalának vezetőjét, és az Országgyűlés elsöprő többsége támogatta.

Holló lehet újra az Alkotmánybíróság elnöke

Holló András egykori elnök és Paczolay Péter jelenlegi elnökhelyettes a két esélyes az Alkotmánybíróság elnöki posztjára - olvasható a keddi Népszabadságban. A mostani elnök mandátuma július elején jár le, a testület tagjai titkos szavazással döntenek az utódról.

Rághatja a gumicsontot a spontán tüntetéseken a rendőrség

Gondolkodik az ORFK, hogyan értelmezze az Alkotmánybíróság spontán tüntetéseket engedélyező határozatát. Bár a kérdésről Bencze József országos főkapitány elvileg már pénteken vezetői utasítást adott ki, az [origo]-nak a rendőrségnél még a vezetői utasítás bejelentése után is azt mondták: még tanulmányozzák az Ab határozatát. A tüntetések sorsa eddig is nagyban azon múlt, hogy értelmezik a rendőrök a gyülekezési törvény megengedő szabályait. Ez most sem változik majd.

Megtámadják a villamosenergia-törvényt

Az Alkotmánybíróságon támadja meg a Magyar Szélenergia Társaság (MSZT) a villamosenergia-törvény úgynevezett menetrendadási passzusát - írta pénteki számában a Világgazdaság.

Nem alkotmányellenes a különadó

Alkotmányos a költségvetés helyzetét javító négyszázalékos különadó - derül ki az Alkotmánybíróság friss határozatából. Két indítványozó is sérelmezte az adó bevezetésének jogosságát, mert szerintük az állam saját ígéretét szegte meg azzal, hogy 2006-ban bevezette a négyszázalékos adót - írja a Napi Gazdaság.

Öt böhöm nagy Audit vesz az őrezred

Ab: Megtarthatók a be nem jelentett békés tüntetések

A késedelmes bejelentésre hivatkozva nem oszlathatja fel a rendőrség a jövőben azokat a békés rendezvényeket, amelyeket a gyülekezési törvény szerint három nappal korábban be kellett jelenteni. Az Alkotmánybíróság ugyanis megsemmisítette a jogszabálynak ezt a részét.

Nem engedné a bírósági tudósítások korlátozását a TASZ

Alkotmánybírósághoz fordult a TASZ jogvédő szervezet a miatt a rendelet miatt, amelyre hivatkozva a bíróságok több esetben megtiltották az újságíróknak, hogy tudósítsanak a nyilvános bírósági tárgyalásokról. A jogvédő civil szervezet a jogszabály megsemmisítését akarja elérni.

Jogellenesen szednek útdíjat Budapesten

Az Alkotmánybíróság egyik rendelete szerint az önkormányzatok nem szedhetnek úthasználati díjat, ezért jogellenes a Fővárosi Közgyűlésnek az a határozata, amely útdíjat kér a teherfuvarozóktól - írja a Népszabadság.

A KDNP is megtámadta a pénztártörvényt

Az MDF és a Nemzeti Egészségügyi Kerejkasztal után a KDNP is az Alkotmánybírósághoz fordult. Ők is azt kérik, a testület swemmisítse meg a szerintük alkotmányellenes jogszabályt. Közben azonban már az MSZP sem biztos benne, hogy jó a törvény: a szocialisták visszakozása miatt valószínűleg a koalíció is felborul.

Nem támogatta saját népszavazási kérdéseit az MSZP és a Fidesz

Az alkotmányügyi bizottság hétfőn azt javasolta az Országgyűlésnek, ne írjon ki népszavazást abban a hat kérdésben, amelyet korábban vezető képviselők nyújtottak be. A testület szocialista elnöke azzal indokolta a döntést, hogy a kérdések egy részéről azóta már törvény született.

Életmentő műtét ellen nincs joga tiltakozni a szülőnek

Hamarosan változik a kötelező védőoltásokra vonatkozó jogszabály. Ha az oltás veszélybe sodorhatja a gyerek egészségét, akkor szülei jogorvoslatot kérhetnek, ha akaratuk ellenére kényszerítenék őket az oltás beadatására. A vallási, világnézeti ellenérzése azonban sem az oltás, sem más orvosi beavatkozás esetében nem elég. A makacs szülőket általában meg lehet győzni, de a szülők és orvosok közti párbeszéd Amerikában és Nyugat-Európában jól működő terei még hiányoznak Magyarországról, ahol a többség az atyáskodó szemlélettől vár javulást.

Civilek támadták meg a biztosítási törvényt

Februárban egy magánszemély, csütörtökön a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal nevű civil szervezet támadta meg az Alkotmánybíróság előtt az egészségbiztosítási reformról szóló törvényt. A februárban elfogadott jogszabály lehetővé teszi, hogy a betegek ellátását megszervező pénztárakban megjelenjen a magántőke.

Gyurcsány-csomaggal kapcsolatos beadványról döntött az Ab

Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény egészére vonatkozóan alkotmányellenesség megállapítását kérő és a jogszabály megsemmisítésére irányuló indítványt; ezzel a testület a tizenkettedik döntését hozta meg az úgynevezett Gyurcsány-csomaggal összefüggésben.

Saját népszavazási kérdéseik lepték meg a pártokat

Tanácstalanok a nagy politikai pártok az után, hogy az Alkotmánybíróság szabad utat engedett összesen hat, általuk kezdeményezett népszavazási kérdésnek. A kezdeményezések ugyanis egy olyan - nem túl régi - időszakban születtek, amikor még a képviselői fizetések és a Zuschlag-ügy volt a legfontosabb téma, nem a vizitdíj vagy egészségbiztosítás. Népszavazási kérdésből ez utóbbi ügyben sincs hiány.

Berzenkedett és osztott Gyurcsány

Az ellenzéktől az Alkotmánybíróságon keresztül az MSZP-frakcióig mindenki kapott kritikát Gyurcsány Ferenc népszavazás utáni parlamenti beszédében. A kormányfő szópárbajt vívott Orbán Viktorral is, aki hosszú idő után először szólalt fel a parlamentben. A Fidesz elnöke azt mondta, a népszavazáson az emberek az egészségbiztosítási törvényt is elutasították, és teljesen új egészségügyre van szükség. A  népszavazáson elbuktatott díjak eltörléséről kedden tárgyalnak a képviselők.

Alkotmánybírósághoz fordul az MDF a biztosítási törvény miatt

Az MDF szerint több ponton alkotmányellenes az egészségbiztosítási törvény, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A párt azt is aggályosnak tartja, hogy nem készültek el a hatástanulmányok az ellátórendszer és a betegellátás kapcsán.

Normakontrollra küldte Sólyom a büntető törvénykönyvet

Az Alkotmánybírósághoz küldte Sólyom László a büntető törvény módosításáról szóló törvényt, mert aggályai vannak az egyik új szabály alkotmányosságával kapcsolatban. Az államfő szerint sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve az önrendelkezési jogot az, ahogy a gyűlöletbeszédet szabályozták.

Megtámadták az egészségbiztosítási törvényt

Hétfőn írta alá a köztársasági elnök az egészségbiztosítási reformról szóló törvényt, és már a héten megtámadták azt az Alkotmánybíróság előtt.

Minisztériumok lázadtak fel Szetey rendszere ellen

Több minisztériumi szakszervezet is Alkotmánybírósághoz fordul a teljesítmény-értékelési rendszer miatt, amelyet még Szetey Gábor volt személyügyi államtitkár dolgozott ki. Az érdekvédők azt nehezményezik, hogy a dolgozóknak csak előre meghatározott százaléka kaphat jó vagy kiváló minősítést.

Kampánycsendre intené a kormányt a Fidesz

Az OVB után az Alkotmánybíróságtól várja a Fidesz, hogy tiltsa meg a kormánynak a március 9-i népszavazás előtti kampányt. Az Ab egyszer már állást foglalt hasonló kérdésben, de nincs olyan jogszabály amivel csöndre kényszeríthetné a kormányt. A kormányszóvivő szerint nem kampányolnak, csak tájékoztatnak.

Mit hoz a biztosítási törvény? - A reform forgatókönyve

Az Országgyűlés hétfő este ismét megszavazta az egészségbiztosítási reformról szóló törvényt. De mi történik ezek után? Az államfőnek 5 napja lesz, hogy aláírja a jogszabályt, Sólyom László már nem mérlegelhet. Ezután lép életbe a koalíciós pártok és a kormány által elfogadott forgatókönyv. Tudja meg, mi történik majd a következő hónapokban!

Alkotmánybíróság elé kerül az objektív felelősség

Több ponton is alkotmányos alapelveket sért az objektv felelősség bevezetése a közúti szabálysértések ügyében - véli egy ügyvéd, aki ezért az Alkotmánybírósághoz fordult. A jogász szerint az autó tulajdonosának esélye sincs, hogy kimentse magát a neki felrótt szabálysértés alól, ráadásul még többet is kell fizetnie, mintha a söfőrön hajtanák be a büntetést.

Március 9-én lesz a népszavazás

Március 9-én lesz a népszavazás a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és az egyetemi tandíjról - közölte Sólyom László államfő hivatala. A döntés egy nappal azután született, hogy az Alkotmánybíróság az utolsó kifogásokat is elutasította és átengedte a referendumot. A népszavazás megtartására 4,5 milliárd forintot különített el a kormány.

Tarlós áprilisra tippeli a népszavazást

Zöld utat adott a népszavazásnak az Alkotmánybíróság

Egyhangú határozattal elutasította az Alkotmánybíróság azokat a beadványokat, amelyek a Fidesz által kezdeményezett népszavazást elrendelő parlamenti határozatokat támadták. A köztársasági elnök munkatársa szerint Sólyom László nem fog késlekedni a kiírással. A népszavazás március 9. és április 20. között várható.

Sólyom dönt az egészségbiztosítási törvényről

A köztársasági elnökön múlik, hatályba léphet-e a tervezett időben az egészségbiztosítási törvény. Sólyomnak több választása is van, ha aggályosnak tartja a jogszabályt: visszaküldheti a parlamentnek, amely miatt csúszhat az új rendszer életbe lépése, de az Alkotmánybírósághoz is fordulhat. Döntését ma jelenti be a köztársasági elnök. Összegyűjtöttük a lehetséges forgatókönyveket.

Sólyomra számít a biztosítási törvény ellen az MDF

Alkotmánysértőnek tartja a hétfőn elfogadott új egészségbiztosítási törvényt az MDF, ezért arra a párt kéri Sólyom Lászlót, hogy aláírás helyett küldje el normakontrollra az Alkotmánybírósághoz.

Kezdhet izgulni a biztosítási törvényért a kormány

Karácsony és szilveszter között jelentheti be a köztársasági elnök, hogy aláírja-e a hétfőn elfogadott, egészségbiztosítási reformról szóló törvényjavaslatot. Amennyiben Sólyom László visszaküldi a törvényt a parlamentnek, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul, nem biztos, hogy 2009-től életbe léphet az új rendszer. Az Egészségügyi Minisztérium szerint a megszavazott törvényt tovább lehet fejleszteni olyan irányba, hogy minél nagyobb szerepet kapjon a magántőke. Bár ez nem mostanában lesz.

Állami hivatalok is költöttek drága rendszámokra

Egyedi rendszámtáblákat rendelt több minisztérium, önkormányzat, állami hivatal és vállalat - olvasható a Népszabadság keddi számában. A borsos áron beszerezhető különleges betű-szám kombinációk megvételét azok reklámértékével magyarázzák az érintettek.

Nem gyűjt aláírást a Fidesz a patikaliberalizáció ellen

Hiába engedte át az Alkotmánybíróság hétfőn a Fidesz patikaliberalizációval kapcsolatos népszavazási kérdését, a párt úgy döntött: mégsem kezdni meg az aláírásgyűjtést. A Fidesz szerint a kormány szándékosan lassította le a hitelesítést. 

Az Ab elutasította az OVB döntéseit megtámadó kifogásokat

Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította az Országos Választási Bizottság (OVB) patikaliberalizációval kapcsolatos döntéseit megtámadó kifogásokat hétfői ülésén. Eszerint a Fidesz és a KDNP, illetve Kálmán László nyelvész ezzel kapcsolatos, ellentétes tartalmú népszavazási kezdeményezéseiben is megkezdődhet az aláírásgyűjtés. A Fidesz-KDNP kedden reagál az Ab döntésére.

Másfél millió felett a közjogi méltóságok fizetése

Havi bruttó másfél millió forint felett lesz jövőre a legfőbb közjogi méltóságok havi illetménye - írja a Népszava. Öt százalékkal automatikusan meg kell emelni a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökének javadalmazását a kormány és a közszolgálati szakszervezetek között a közszféra 2008-as béremeléséről született megállapodás miatt.

Alkotmánysértő a versengő népszavazások szabályzása

Újabb mulasztásos alkotmánysértést állapított meg az Alkotmánybíróság (Ab) a népszavazási törvényben. Az Ab keddi döntése szerint amiatt áll fenn az alkotmánysértés, mert az Országgyűlés nem szabályozta törvényben, hogy az egymással versengő, különböző időpontban benyújtott népszavazási kérdések hogyan viszonyulnak egymáshoz.

Nem döntenek idén a különadóról

Egyebek mellett a népszavazási kérdések alkotmányossági vizsgálata miatt nem marad ideje az Alkotmánybíróságnak, hogy még az idén határozatokat hozzon a Gyurcsány-csomag miatt beadott indítványokról - írta a csütörtöki Napi Gazdaság.

Sólyom félti a szólásszabadságot a kormánytól

Nem írta alá az államfő a gyűlöletbeszédről szóló törvényt, ehelyett megküldte azt az Alkotmánybíróságnak. A törvény lehetővé tenné, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek polgári perben követeljenek kártérítést a kirekesztő megnyilvánulások miatt. Az államfő szerint a törvény aránytalan mértékben korlátozna a véleménynyilvánítás szabadságát.

Szentesítik a kameramentes parlamentet

Évek óta tartó sikertelen egyeztetések után a parlamenti pártok megállapodtak a házszabály módosításáról. A javaslat több, az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezést is pótol, és szabályozza a televíziós közvetítések rendjét: a házszabály megerősíti a korábbi gyakorlatot, hogy a tévétársaságok kameráinak nincs helyük az ülésteremben.

A szlovák Alkotmánybíróság megválna magyar tagjától

Távozásának mérlegelésére szólította fel szerdán egyik testületi tagját, Horváth Györgyöt a szlovák Alkotmánybíróság. Horváthot egy 1996-ban meghozott, azóta elévült, adócsalás miatt kimondott felfüggesztett szabadságvesztés miatt mondatnák le.

Lehet népszavazás a vizitdíjról és társairól

Lehet népszavazást tartani a felsőoktatási tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj megszüntetéséről - mondta ki hétfőn az Alkotmánybíróság, amely pontot tett annak a vitának a végére, amely az ellenzék népszavazási kezdeményezése után alakult ki.