Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyûlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Határozottabb fellépést ígér az Alkotmánybíróság elnöke
Kétharmados parlamenti többség mellett mind Romániában, mind Magyarországon határozottabb fellépésre van szüksége az Alkotmánybíróságnak az alkotmányosság érvényesülése érdekében - nyilatkozta Paczolay Péter, a magyar és Augustin Zagrean, a román Alkotmánybíróság elnöke szerdán, miután meglátogatták az Egri Törvényszéket.
Az Alkotmánybíróság elõtt az alaptörvény
Az Alkotmánybíróság példátlan gyorsasággal tûzte napirendre az ombudsman indítványát, amely az alaptörvény negyedik módosításának a vizsgálatára irányul. Szabó Máté szerint az alkotmány újabb módosítása közjogilag érvénytelen.
A DK nem alakíthat frakciót
Az Alkotmánybíróság szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy felemelték a frakcióalakításhoz szükséges képviselõ létszámot.
Az ombudsman az Alkotmánybíróságon támadja az alkotmánymódosítást
Szabó Máté ombudsman szerint a márciusban elfogadott, itthon és külföldön is nagy tiltakozást kiváltó alaptörvény-módosítás egyes rendelkezései kapcsán felmerül, hogy nem felelnek meg bizonyos formai, eljárási követelményeknek, ezért az Alkotmánybíróságtól kért vizsgálatot. Az AB-nek harminc napon belül határoznia kell az indítványról.
Hány követ fújnak az alkotmánybírók?
Szerdától többségben vannak az Alkotmánybíróságon a kormányváltás óta kinevezett, azaz a Fidesz által jelölt és a kétharmados parlamenti többség által megszavazott bírák: a hetvenéves Holló Andrást Juhász Imre váltja. Az egykor Orbán Viktort tanító volt miniszter, Stumpf István alkotmánybíróként nem maradt lojális a Fideszhez, de a többi, kormányközelinek tartott bíró eddigi viselkedése is arra mutat: nincs állandóan együtt szavazó fideszes blokk a testületen belül.
Kövér meglenne Stumpf jogászkodása nélkül
Kövér László szerint a demokrácia halálát jelentené Stumpf István ötlete, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálhassa az alkotmányt. Kövér a Heti Válasznak adott interjújában arról is beszélt, hogy a Fidesz-székház udvarán tüntetõk mögött az MSZP és az SZDSZ szellemisége áll.
Aki a Fidesz árulója lett
Amikor megválasztották alkotmánybírónak, mindenki arra számított, hogy õ lesz a kormánypártok helytartója. Stumpf István hamar rácáfolt a várakozásokra, és a fontos kérdésekben sorra a kormánypártok akarata ellenében döntött. Miközben õ magát a demokrácia védelmezõjének látja, a Fideszben sokan árulónak tartják. Orbán Viktor a személyes kudarcának nevezte, az Alkotmánybíróságon pedig a rendszeridegen kívülállót látják benne. Portré a politológusból lett alkotmánybíróról, aki mindig más akar lenni, mint ami éppen.
Új alkotmánybírót választott az Országgyûlés
Alkotmánybíróvá választotta a parlament Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét. A Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatta.
Stumpf nekiment az alkotmánymódosításnak
Az alkotmányos normák túllépésérõl, súlyos dilemmákról beszélt Stumpf István alkotmánybíró egy konferencián. Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke arra figyelmeztetett: a politikának és a közvéleménynek is tiszteletben kell tartania a bírói ítéleteket.
Szabadabb lesz a választás
Nem lesz regisztráció a belföldieknek, megszûnik a kampánycsend, lehet majd publikálni a közvélemény-kutatási adatokat az utolsó idõkben is, és a mozikban is nézhetünk majd politikai reklámokat - derült ki a választási eljárásról szóló törvény legújabb módosító javaslatából. A legfurcsább módosítás azonban mégis az, hogy a kereskedelmi médiában is lehet majd kampányolni, de csak azoknak, akik nem tudtak országos listát állítani. A jogszabály módosítására azért volt szükség, mert januárban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvény több pontját.
Juhász Imre lesz az új alkotmánybíró
Juhász Imrét, a Független Rendészeti Panasztestület elnökét jelölte alkotmánybírónak a 70. életévét hamarosan betöltõ Holló András helyére a parlament illetékes eseti bizottsága. A Fidesz-KDNP közös jelöltjét a kormánypárti és a jobbikos bizottsági tagok egyhangú támogatásával jelölték. Az MSZP nem vett részt az ülésen.
Minden tiltakozás ellenére módosították az alaptörvényt
Itthon civil szervezetek tüntettek ellene, még a Fidesz székházát is megrohamozták, külföldrõl pedig többen fejezték ki az aggodalmukat miatta, a kormánypárti frakciók mégis megszavazták az alaptörvény módosítását. Az alaptörvénybe kerül a röghöz kötés, és azt is kimondja majd, hogy az Alkotmánybíróság nem hivatkozhat korábbi határozataira, illetve, hogy a hajléktalanok nem maradhatnak az utcán. A Fidesz az alkotmányozó hatalmára hivatkozik.
Semmi hatalmat senkinek
Két és fél évvel a kormányváltás után azt hiszem, jobban jártunk volna, ha a gyenge és instabil kormányok bukása miatt évente rendeznek rendkívüli parlamenti választásokat.
Rogán: Az Alkotmánybíróságnak kedvezünk
Rogán Antal szerint az alaptörvény módosításával nem szûkül, hanem bõvül az AB jogköre.
Mit értett félre Jagland?
Az alaptörvény jövõ hétfõre tervezett szavazásának elhalasztását kéri az Európa Tanács fõtitkára. Szerinte a magyar kormány újra bevezetné azokat az intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. A Fidesz szerint félreértett valamit.
Vallásszabadságról szó se essék
Az Alkotmánybíróság döntése nem a vallásszabadságról szól, hanem az elmúlt évek talán legfontosabb problémáiról: a korlátlan parlamenti szuverenitásról és a megfontolt törvénykezés lehetetlenné tételérõl.
A Fidesz átírta az alkotmánymódosítást
Több ponton is átírta a parlament a kormánypártok által kezdeményezett negyedik alkotmánymódosítást, amelyrõl várhatóan a jövõ héten döntenek a képviselõk. A most elfogadott módosítások szerint a legfõbb ügyész mégsem jelölhet ki másik eljáró bíróságot, a kampányban a tévés és rádiós politikai reklámok ingyenesek lesznek, és a rokkantak állami támogatása is bekerül az alaptörvénybe. A szavazás idejére az MSZP és a DK képviselõi kivonultak az ülésterembõl.
Visszajárnak-e a kisegyházak milliói?
Miután az Alkotmánybíróság döntése miatt több kisegyház visszakapja korábbi státusát, elkezdtek lobbizni, hogy ezzel együtt kapják vissza a tavaly elmaradt pénzüket is. Azt is szeretnék elérni, hogy a hívek újra felajánlhassák nekik adójuk egy százalékát. A kormány egyelõre számol.
- címkék:
- adózás
- vallás
- egyház
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Orbánnak továbbra sem jön be a vörös csillag
A miniszterelnök szerint amíg egyetlen olyan ember is él Magyarországon, akit a diktatúra jelképét viselõk hurcoltak el vagy kínoztak meg, addig az ilyen jelképek tiltásának feloldása nem idõszerû, és szemben áll mindazzal, amit az alaptörvény emberi méltóságként határoz meg.
A KDNP nem örül, hogy sarló-kalapáccsal lehet menetelni
A Magyar Munkáspárt fontos lépésnek nevezte az Alkotmánybíróság önkényuralmi jelképeket engedélyezõ lépését. A KDNP szerint az AB-nek figyelembe kellett volna vennie a döntés társadalmi hatásait.
Megsemmisítette a vörös csillag-tilalmat az AB
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetõ törvénykönyvi (Btk.) paragrafust. Az AB azzal indokolta döntését, hogy a szabályozás túl tág, pontatlan, ezért sérti a jogbiztonság követelményét, és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az Alkotmánybíróság kiállt gyülekezési jog mellett
Visszaélt a joggal a fõpolgármesteri hivatal, amikor tavaly március 15-én minden olyan helyszínt lefoglalt Budapesten, ahol nagyobb tüntetést, megemlékezést lehetett volna tartani - mondta ki az Alkotmánybíróság egy keddi határozatban. Az AB-nél az LMP tett panaszt, miután nem engedélyezték a gyûlésüket a Hõsök terére, a fellebbezésüket pedig a bíróság azzal utasította el, hogy nincs jogkörük dönteni. Most elõször fordult elõ, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített egy bírósági döntést.
Sólyom veszedelmes visszalépést lát
Hanyatlik a magyar alkotmányos kultúra, politikai célok alapján módosítják az alaptörvényt, megnyirbálják az alkotmánybíróság jogköreit - errõl Sólyom László beszélt Bernben egy egyetemi elõadáson. Az Alkotmánybíróság elsõ elnöke és egyben korábbi köztársasági elnök szerint a jelenlegi alkotmányozás "fájdalmas és veszedelmes visszalépés" a korábbi helyzethez képest.
Kukorelli: Nem lehet kidobni a korábbi AB-határozatokat
Ellenzi a Fidesz elnökségének terveit Kukorelli István volt alkotmánybíró, amellyel megtiltanák az Alkotmánybíróságnak, hogy hivatkozhasson korábbi ítéleteire. Az alkotmányjogász szerint a "Ctrl C, Ctrl V" messze nem igaz a testület gyakorlatára, a tervezett változtatás ellenben veszélyeztetheti a függetlenségét és a kiszámíthatóságot.
Puskázik-e az Alkotmánybíróság?
A Kósa-nyilatkozatnak csak az lehet a célja, hogy megbántsa és megfélemlítse a feladatukat komolyan vevõ alkotmánybírókat. Egyébként érthetetlen, mit tartalmazna a felvetett törvénymódosítás.
Megtiltja a puskázást a Fidesz az Alkotmánybíróságnak
Az Alkotmánybíróságot érintõ több változtatást is javasol a Fidesz elnöksége. Eszerint a jövõben a legfõbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez, és erõsítenék az testület munkájának nyilvánosságát. Kósa Lajos emellett megerõsítette korábbi információnkat, hogy megtiltanák, hogy a testület a korábbi állásfoglalásait használja. Kósa szerint "puskázni nem lehet úgy, hogy elõveszünk egy régi állásfoglalást, Ctrl C, Ctrl V, és azt mondjuk, kész van".
Hadat üzen a sértett kormány az Alkotmánybíróságnak
Hatáskörei újabb csorbítása helyett az ítéletei alapjául szolgáló, a rendszerváltás után született bírósági döntések felhasználásától tiltaná el az Alkotmánybíróságot bosszúból a kormány - értesült az [origo]. Az elmúlt 20 év alkotmánybírósági gyakorlata helyett a testület a jövõben csak a tavaly hatályba lépett alaptörvény szellemiségét vehetné figyelembe.
Az Alkotmánybíróságon támadja a Cozma-ítéletet Sztojka Iván
Sztojka Iván védõje azt szeretné elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Cozma-gyilkosság ügyében hozott ítéleteket, mert úgy érzik, nem volt tisztességes az eljárás. Szerintük a rendõrség, az ügyészség és a minisztérium nyilatkozatai nem feleltek meg az emberi jogi normáknak.
Az Alkotmánybíróságnál keresi igazát a kormány
Az Európa Tanács tavaly többször is kifogásolta a bírák jogállásról szóló, tavaly módosított jogszabályt. A legutóbbi eset után a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálják meg, összhangban vannak-e az alaptörvénnyel a kifogásolt részek.
Kövér: Politizál az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság tudatosan politikai döntést hozott a választási regisztráció megsemmisítésével fideszes parlamenti elnök szerint. Háromheti ülésezés ebben a ciklusban már biztos nem lesz.
A saját sikerét látja az ellenzék az AB döntésében
Az MSZP és az LMP szerint a Fidesz meghajolt a választók akarata elõtt, amikor az Alkotmánybíróság döntése után úgy döntöttek, hogy nem lesz kötelezõ regisztráció a következõ választásokon. Gyurcsányék a saját sikerüket is látják a döntésben, a TASZ nem teljesen elégedett.
Visszavonulás
Az Ab döntése után a Fidesz - az elsõ reakciókból ítélve - meghátrált. Kitart-e a mértékletesség?
Alkotmányellenes a választási regisztráció
Indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért Alaptörvény-ellenes a választási regisztráció - döntött pénteken az Alkotmánybíróság. A testület szerint alkotmánysértõ a választási kampány korlátozása is. A bírák ugyanakkor azt is kimondták, hogy vannak olyan választói csoportok, amelyek esetében indokolt elõírni a regisztrációt. Öt alkotmánybíró írt különvéleményt a határozathoz, négyen nem értenek egyet a választási regisztráció eltörlésével.
Így nyelte a pofonokat a kormány az Alkotmánybíróságtól
Nem a választási eljárási törvény alkotmányellenesnek nyilvánítása az elsõ alkalom, hogy az Alkotmánybíróság szembemegy a kormány döntéseivel. A legnagyobb horderejû határozatot a nagy összegû végkielégítések utólagos megadóztatása miatt hozta a testület, de több más - a kormánynak fontos - ponton is a másik oldalra állt. A kormány válaszlépései között volt alkotmánymódosítás, zárószavazás elõtti gyors módosítás, de az sem volt ritka, hogy rezignáltan vették tudomásul a bírák döntését.
Nem az [origo]-nak szólt a KDNP feddése
Elfogadhatatlan a KDNP szerint, hogy az Alkotmánybíróság döntését - a választási regisztráció alkotmányellenességérõl - a hivatalos bejelentés elõtt leközölte az [origo] - és utánunk mások. A KDNP több megkeresett politikusa az [origo]-nak ugyanakkor azt mondta: félreérthetõ a közlemény, mert nem azt nem tartják elfogadhatónak, hogy egy hírportál az értesülését megírja, hanem hogy ilyen iformációk kiszivárognak az Alkotmánybíróságról. A kormánypártok amúgy szintén legalább egy nappal korábban értesültek a döntésrõl.
Az okos Fidesz enged a bunkó magyaroknak
Ami jó az jó; egy meg egy az kettõ; sok magyar analfabéta tönkreteszi a választást - ez csak néhány azok közül az érvek közül, amelyekkel a Fidesz az elmúlt egy évben próbálta megindokolni, hogy mi szükség van a választási regisztrációra. Az Alkotmánybíróság pénteken eltörölte a szabályt, a Fidesz bejelentette, hogy 2014-ig nem is hozzák vissza, mert bár erejük lenne hozzá, okosabbak ennél. Hogyan érvelt a Fidesz az egyik legvitatottabb döntése mellett?
Megbuktatja az Alkotmánybíróság a regisztrációt
Információnk szerint egy kivételével minden - Áder János köztársasági elnök által megjelölt - pontban alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvényt. A testület nemcsak formailag, de tartalmilag is vizsgálta a jogszabályt: az AB szerint nem szükségszerû a regisztráció.
A Fidesz még nem beszél a regisztráció bukásáról
A Fidesz szakpolitikusa az Alkotmánybíróság hivatalos határozatáig nem kommentálja az [origo]-nak azt az információját, mely szerint a testület alkotmányellenesnek találta az új választási eljárásról szóló törvényt.
Kapott egy pofont a választási regisztráció
Elkaszálta pénteken az Alkotmánybíróság az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseirõl szóló jogszabály több részét, azokat, amelyek nem átmeneti szabályokat is tartalmaznak. Ez a törvény teszi lehetõvé a választási regisztráció bevezetését, de például a pártállami rendszer vezetõi által felvett nyugdíjak csökkentését is. Tartalmilag nem vizsgálta a megsemmisített részeket az AB, csak a formai ok miatt semmisítette meg ezeket. Az Alkotmánybíróság szerint az Országgyûlés megsértette saját korlátait a törvény egyes részeinek elfogadásával. A kormánypártok nem hátrálnak.
65 év lesz a bírák nyugdíjkorhatára
Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatban, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi törvényt. A javaslat értelmében fokozatosan, tíz év alatt csökkenne 70-rõl 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára. A felmentett bírákat visszavennék az állományba vagy kérhetnék azt is, hogy rendelkezési állományba kerüljenek.
Ombudsman: Alapjogokat sért a pénznyerõk betiltása
Szabó Máté az érintett törvény errõl szóló módosításainak megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Sólyom: Nincs értelme egy puhány Alkotmánybíróságnak
Az alkotmányos kultúra hanyatlásáról és az elvi rendcsinálás szükségességérõl is beszélt az [origo]-nak hétfõn Veszprémben Sólyom László volt köztársasági elnök, aki borúsnak látja a jelenlegi alkotmányos helyzetet. Szerinte nem jó gyakorlat, hogy aktív politikust választanak alkotmánybírónak, mint most a KDNP-s Salamon Lászlót, és úgy látja, ha a testület átengedi a választási regisztrációt, "nincs sok értelme a létezésének".
Megválasztották alkotmánybírónak Salamon Lászlót
A parlament döntése alapján a KDNP-s Salamon László veszi át a korhatárt elérõ Bihari Mihály alkotmánybíró helyét a testületben.
Alkotmányellenes a család fogalma
Megsemmisíti az Alkotmánybíróság a család védelmérõl szóló tavaly elfogadott törvény több pontját. A probléma a család fogalmával és az öröklési szabályokkal van.
Megnyílik az út a választási regisztráció bukása elõtt
Túl szûken értelmezi a család fogalmát a családok védelmérõl szóló törvény - információink szerint az Alkotmánybíróság erre hivatkozva hétfõn bejelenti a tavaly elfogadott jogszabály egyes részeinek megsemmisítését. Úgy tudjuk, hogy az AB hamarosan dönt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseirõl is, mivel több nem átmeneti rendelkezés is került a törvénybe. Ilyen a választási regisztráció is, így ez a döntés az elsõ lépés lehet a szabály eltörléséhez.
Salamon Lászlót jelölték alkotmánybírónak
Az [origo] értesülésével egyezõen Salamon Lászlót jelölik Alkotmánybírónak a februárban távozó Bihari Mihály helyére. A parlament jelölõ bizottságának hétfõi ülésén a kormánypárti képviselõk támogatták a jelölést, az egyetlen jelenlévõ ellenzéki képviselõ, a jobbikos Gyüre Csaba pedig tartózkodott. Az Országgyûlés jövõ hétfõn dönthet Salamon megválasztásáról.
Áder: Aggályos a választási regisztráció
Alkotmányosan aggályos a magyarországi szavazók regisztrációja, problémásak az új kampányszabályok és a közvélemény-kutatásokra vonatkozó szabályok - közölte csütörtökön este Áder János köztársasági elnök. Áder ezért elõzetes vizsgálatra megküldte az Alkotmánybíróságnak a hétfõn elfogadott törvényt. Harminc nap alatt kell dönteni, ha a törvény a bírák szerint is problémás, akkor a kormánypártoknak változtatniuk kell a szabályokon.
Nem hagyja annyiban az AB a hajléktalanok büntetését
Az Alkotmánybíróság elrendelte a hajléktalanokat egy azóta alkotmányellenesnek talált törvényi rendelkezés alapján sújtó szabálysértési ügyek felülvizsgálatát. A megsemmisítést kimondó döntésbõl ez kimaradt, a testület most pótolta.
Nemzeti konzultációt indít a hajléktalanokról Orbán
A miniszterelnök szerint ésszerûtlenül döntött az Alkotmánybíróság a hajléktalanokról, ezért nemzeti konzultáción kikéri a megyei jogú városokban élõk véleményét. Ha a többség úgy akarja, az alkotmányt is módosítani fogják.
Leszálltak a rendõrök a hajléktalanokról
Az Alkotmánybíróság döntése után érezhetõen abbahagyták a rendõrök a hajléktalanok vegzálását. Néhányan már vissza is cuccoltak az aluljárókba, sokan arról számoltak be, hogy jóval ritkábban zaklatják õket a közterületesek és a rendõrök. A fideszes polgármesterek idegesek, és törvénymódosításra készülnek.
Milyen Alkotmánybíróságunk lesz?
Az alkotmánybírák különvéleményeivel a tudósítások nemigen szoktak foglalkozni, pedig érdemes. Ugyanis ezekbõl láthatjuk, milyen lesz az Alkotmánybíróság nemsokára. Vissza fogjuk mi még sírni a mostani, gyengélkedõ és óvatoskodó testületet.
A kormány tavaszra teljesen ráteszi a kezét az Alkotmánybíróságra
Az elsõ Orbán-kormány kancelláriaminisztere és a parlament alkotmányügyi bizottságának volt fideszes elnöke után a testület jelenlegi vezetõjét, a KDNP-s Salamon Lászlót jelöli alkotmánybírónak a Fidesz - értesült az [origo]. A posztot februártól töltheti be a politikus, de áprilisban újabb hely üresedik meg a testületben: erre információink szerint Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság jelenlegi vezetõje is esélyes. A két személycserével immár teljes lesz a Fidesz által a kormányváltás óta delegált tagok többsége a testületben, pedig a 2011-ben bekerült tagok révén már most is gyakran inkább politikai, semmint alkotmányossági vvita ...
Áder: Habozás nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulok, ha kell
Áder János levélben közölte a választási törvény tervezetét kritizáló Mesterházy Attilával, hogy ha a legkisebb alkotmányossági aggály merül fel egy törvénynél, akkor õ megteszi a szükséges lépéseket.
Nem tilos az utcán élni
Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes a hajléktalanok közterületen élésének tiltása. A most megsemmisített törvény a testület szerint a jogbiztonságot is sérti.
Fel van adva a lecke azoknak a külföldieknek, akik magyar közjegyzõk szeretnének lenni
Az EU úgy látja, ellentétes az uniós joggal, hogy Magyarországon állampolgársághoz kötik a közjegyzõi szakmát, mert az sérti az egyik vezetõ uniós elvet, a letelepedés szabadságának elvét. A magyar kormány azzal érvel, hogy a közjegyzõk a magyar alkotmányos jog szerint közhatalmi funkciókat is ellátnak, és hatósági jogszolgáltató tevékenységük révén a magyar igazságszolgáltatás részei. Akadnak olyan vélemények is, amelyek szerint a magyar nyelv ismerete, a közjegyzõi feladatokkal kapcsolatos jogi felkészültség már eleve olyan szintû szakismeretet kíván a hivatás gyakorlóitól, hogy lényegében nincs jelentõsége annak, ha esetleg valammikor ...
Eldõl, jogszerû-e a bírák nyugdíjazása
Az Európai Bíróság sürgõsséggel tárgyalta a magyar bírák nyugdíjazásának ügyét, kedden ítéletet is hirdet.
- címkék:
- nyugdíj
- bíró
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhõ »
Az AB-tól kérik az iskolakerülési törvény felfüggesztését
Az iskolakerülés esetén alkalmazható rendészeti eszközökrõl szóló törvénymódosítás felülvizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól (AB) az ombudsman, szerinte ugyanis a 14 évnél fiatalabb gyermekekkel szembeni rendõri intézkedés lehetõsége szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást jelent.
Washingtonban magyarázta az alaptörvényt Stumpf
Orbán Viktor most is szenvedélyesen elkötelezett a szabadságjogok iránt Stumpf István alkotmánybíró szerint, aki egy washingtoni fórumon beszélt az új magyar alaptörvényrõl. Stumpf szerint amíg õ a testület tagja, addig nem kell félni attól, hogy az Alkotmánybíróság nem védi meg a magyarok szabadságjogait.
Az AB-hez fordul az ombudsman
Szabó Máté szerint alkotmányellenesek a korhatár elõtti nyugdíj megszüntetésének egyes szabályai, például a szolgálati járandóság megvonása bizonyos bûncselekmények esetében. Az ombudsman a Kehi perindítási joga miatt is az AB-hez fordul.
Dunaújvárosi tinit gyanúsítanak az Alkotmány márciusi átírásával
Egy 16 éves dunaújvárosi fiatalt és négy társát gyanúsítja a rendõrség, hogy márciusban feltörték az Alkotmánybíróság honlapját, és átírták az alaptörvényt. A fiatalokra egy augusztus végi túlterheléses támadás után nyomozva bukkantak a rendõrök. A gyanúsítottak beismerték a bûncselekményt, szabadlábon védekezhetnek.
Szabó Máté: Aránytalan a röghöz kötés
Az alapvetõ jogok biztosa szerint az állam és a hallgató nincs azonos helyzetben a szerzõdés megkötésekor: az ugyanis általában nem önkéntes, az állam pedig csak törekszik arra, hogy a végzés után megfelelõ munkát biztosítson a diplomásnak, de ez nem biztos, hogy sikerül. Az ombudsman a hallgatói szerzõdés miatt ismét az Alkotmánybírósághoz fordult.
Visszahelyeztek egy nyugdíjazott bírót
A 62 éves kaposvári bírónõt júliusban nyugdíjazták az életkora miatt. A munkaügyi bíróság szerint jogellenes volt a felmentés, az Alkotmánybíróság ugyanis visszamenõlegesen megszüntette a bírók nyugdíjazásáról szóló törvényt, amelyet 2011-ben fogadtak el a kormánypártok. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az ítéletre úgy reagált, felülvizsgálják az eredeti intézkedést, és elképzelhetõ, hogy sarkalatos, kétharamados törvényben szabályozzák majd a nyugdíjazást.
Normakontrollt szeretne a regisztrációról Navracsics Tibor
Jónak és hasznosnak tartaná Navracsics Tibor, ha elõzetes normakontrollt kérne a kormány az Alkotmánybíróságtól a választási feliratkozás ügyében. A közigazgatási és igazságügyi miniszter az InfoRádió csütörtöki mûsorában azt mondta, hogy számos érv szól a regisztráció bevezetése mellett, a feliratkozásnak azonban egyszerûnek és könnyen elérhetõnek kell lennie.
Az egyházügyi törvényt kifogásolja az ombudsman
Az egyházügyi törvény egyes rendelkezései miatt az Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman.
A szakiskolások miatt fordult az AB-hez az ombudsman
Az Alkotmánybíróságtól kéri a szakképzésrõl szóló törvény megsemmisítését Szabó Máté ombudsman. Szerinte ugyanis sok kérdés nincs szabályozva, ami bizonytalanságot szül. Ráadásul a képzési idõbõl önhibáján kívül, például betegség miatt kicsúszó diákkal is tandíjat fizettetne az új rendszer.
Paczolay: Reménytelen a döntéshozás a megosztott Alkotmánybíróságban
Minden eddiginél megosztottabb volt az Alkotmánybíróság a bírói nyugdíj ügyében - mondta a Népszabadságnak adott interjújában Paczolay Péter, a testület elnöke. Az elnök szerint a megosztottság miatt lelassult a döntéshozatal a testületben, sõt egyes ügyekben teljesen reménytelen a döntés.
Óvodások miatt fordult az AB-hoz az ombudsman
Többek között a védendõ helyzetben lévõ gyermekek jogainak védelme ügyében az alkotmánybírósághoz fordul a köznevelési törvény miatt Szabó Máté ombudsman.
Paczolay óva intette a dacos Orbánt
A jogállamiság egyik legfontosabb kritériumának tartja az Alkotmánybíróság elnöke azt, hogy a testület döntéseit a törvényhozás végrehajtsa. Paczolay ezzel reagált a miniszterelnöknek arra a korábbi kijelentésére, hogy az Ab döntése ellenére tartják magukat ahhoz, hogy leszállítják a bírák nyugdíjkorhatárát.
Elzárta magát Orbán a Fidesz régi álmától
Egykor a Fidesz választási programjában is szerepelt, mára mégis a párt egyik elsõ számú tabuja lett az ingatlanadó. Az Orbán-kormány három elõdje is belevágott, van elõnye is bõven, mégsem lett belõle soha semmi Magyarországon. Most az IMF és az EU újra forszírozza.
Az AB-elnök szavazatával bukott el bírák idõ elõtti nyugdíjazása
Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a nyugdíjkorhatárt elérõ bírák kötelezõ felmentését elõíró törvényi szabályokat az Alkotmánybíróság. A döntés példátlanul szoros szavazatarányokkal született: a megsemmisítést támogató hét alkotmánybíró mellett ugyancsak hét ellenezte azt, így a testület végül Paczolay Péter elnöki voksával minõsítette alaptörvény-ellenesnek a jogszabályt. A testület történetében arra sem volt még példa, hogy ilyen nagy számú - hét - különvéleményt csatoltak volna egy határozathoz. A kormány információink szerint szerdai ülésén foglalkozik az AB döntésével, de a tartalmi szabályozáson, úgy tudjjuk, ...
Hibát talált az adótörvényben az ombudsman
Az adózás rendjérõl szóló törvény egyik bekezdésének megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól az ombudsman. A kifogásolt rész arra ad lehetõséget az adóhatóságnak, hogy az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el, ami után ráadásul illetéket is szed.
Elkaszálja az AB a bírók korai nyugdíjazását
Alkotmányellenesnek tartja és várhatóan megsemmisíti hétfõi ülésén a bírók kötelezõ nyugdíjkorhatárának csökkentését az Alkotmánybíróság - értesült az [origo]. Információink szerint az AB azért tartja problémásnak az intézkedést, mert az nincs összhangban az alaptörvénnyel és a nyugdíjtörvénnyel. A bírák nyugdíjazását az Európai Bizottság is gyorsított eljárásban vizsgálja.
Perelniük kellene a visszahelyezésükért a nyugdíjazott bíróknak
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint még az is értelmezés kérdése, hogy mit jelent egyáltalán az öregségi nyugdíjkorhatár. Azok a bírák, akiket a 62 éves nyugdíjkorhatár miatt küldtek el, már csak a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti az érintett jogszabályt - mondta Handó Tünde.
Hétfõn eldõlhet, alkotmányos-e a bírói nyugdíjazás
A nyári szünet elõtti utolsó ülésén dönt a bírák nyugdíjazásának ügyérõl az Alkotmánybíróság. A nyugdíjkorhatár 62 évre való leszállítását nemcsak az Ab, hanem az uniós bíróság is és az európai emberi jogi bíróság is vizsgálja.
Kártérítést kap a magyar államtól egy indoklás nélkül kirúgott köztisztviselõ
Hatezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága egy volt kormánytisztviselõnek, akit indoklás nélkül bocsátottak el állásából még 2010 szeptemberében. A strasbourgi szervezet szerint a magyar állam megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Rendelettel nem lehet röghöz kötni diákokat
Az alkotmánybírák döntése alapján nem léphet életbe a hallgatói szerzõdésekre vonatkozó kormányrendelet, módosítani kell a törvényt is. Az AB formai okokból semmisítette meg a rendeletet, de az indoklásban felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptörvény nem tiltja ugyan a tandíj bevezetését, de figyelemmel kell lenni arra, hogy ne lehetetlenítsék a jó képességû diákokat, és ne korlátozzák a szabad mozgás jogát.
Elõször függesztett fel törvényt az AB
Az Alkotmánybíróság felfüggesztette a családvédelmi törvény törvényes öröklésrõl szóló rendelkezésének hatálybalépését - tájékoztatta a testület az MTI-t.
Elégedett a Velencei Bizottság, de vannak kifogásai
A Velencei Bizottság szerint az alkotmánybírósági, a nemzetiségi és az ügyészségi törvény megfelelõ, de akadnak hiányosságok. A testület talált homályos megfogalmazást, hiányolt fékeket és ellensúlyokat az ügyész esetében.
Rejtve maradhatnak az informátorok
Az Országgyûlés 257 támogató és 51 ellenszavazattal fogadta el a médiaszabályozás módosításainak minõsített többséget igénylõ részét csütörtökön, az egyszerû többséggel megszavazható paragrafusokat 257 igen és 52 nem szavazattal fogadta el a Ház.
Nagy kudarcok után lesi a lakástulajdonosok zsebét a kormány
A Medgyessy-kormány az ötletig jutott, Gyurcsányék luxusadóját és Bajnaiék vagyonadóját az Alkotmánybíróság kaszálta el. A Fidesz a 2010-es választások elõtt hadakozott az általános ingatlanadó ellen, de tavaly már szabadabb kezet adott volna az önkormányzatoknak a lakástulajdonosok megadóztatásához.
Az AB intelmei szerint módosítaná a kormány a médiatörvényt
Az Alkotmánybíróság tavaly decemberben minõsítette alkotmányellenesnek a médiatörvény több pontját. A csütörtökön benyújtott módosítás mindenben eleget tesz az Alkotmánybíróság kéréseinek, egy apró trükkel azonban azt a szabályt is megszüntetné a kormány, amely szerint politikusok nem vonhatják vissza nyilatkozatukat.
Ötvenezerre büntették Balsai sofõrjét
A menetiránnyal szemben hajtott, ezért ötvenezer forintos pénzbírságra büntették Balsai István alkotmánybíró sofõrjét.
A forgalommal szemben hajtott Balsai
A menetiránnyal szemben hajtott autójával Balsai István alkotmánybíró, volt fideszes országgyûlési képviselõ. Ez a szabálysértés 300 ezer forintig büntethetõ.
Ragaszkodnak az alkotmánybírák Sólyom László elveihez
A kormány alaptörvény-értelmezési kérelme adott lehetõséget az Alkotmánybíróságnak, hogy kimondja: továbbra is érvényesek és használni kell a régi alkotmány alapján hozott határozatokat. A testület szerint meg kell vizsgálni, tartalmilag azonosak-e az alaptörvény és a régi alkotmány rendelkezései, és ha igen, csak külön indoklással lehet figyelen kívül hagyni a régi alapelveket.
Kezdõdik az alkotmányos versenyfutás a kormány kedvenc ügyeiért
Egy gyors alaptörvény-módosítással elõzné meg az Alkotmánybíróság döntését a kormány, amely joggal tart attól, hogy a testület egy sor fontos ügyben keresztbe tesz neki. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit az ombudsman támadta meg, Matolcsy György javaslata azonban az alkotmány védelmébe venné a kormány számára fontos jogszabályt. A végeredmény még bizonytalan, az AB-nek még majdnem egy hónapja van lépni.
Kényelmetlen versenyfutásba hajszolják a kormányt
Több fontos ügyben is keresztbe tehet a kormánynak az alapvetõ jogok biztosa, aki hétfõn felkarolt néhány korábbi ötletet, és a kormánynak fontos törvényeket támadott meg az Alkotmánybíróságon. Állami titkok és fiatal szabálysértõk miatt is izgulhat a kormány, egyik legfontosabb törvényét pedig az idõvel versenyt futva kell védenie.
Gyurcsány: Ne Orbán gyilkos ölelését válasszák
Gyurcsány Ferenc volt kormányfõ arra szólította fel az alkotmánybírókat kedd délután, hogy ne Orbán Viktorhoz legyen hûségesek, hanem Sólyom László hagyományát folytassák. Az általa vezetett Demokratikus Koalíció úgynevezett alkotmányos blokádján Gyurcsány kijelentette, hogy az LMP-vel egy oldalon áll, volt MSZP-s párttársainak pedig azt üzente: ha megtagadják a 2006 utáni idõszakot, "a Fidesz puha diktatúrájának szekértolóivá válhatnak".
Az Alkotmánybíróságtól kéri több törvény megsemmisítését az ombudsman
Az Alkotmánybíróságtól kéri több törvény felülvizsgálatát az ombudsman. Szabó Máténak a pozitív adóslistával nincs gondja, de megsemmisíttetné többek között a titoktörvény és a nemzetbiztonsági szolgálatról szóló törvény néhány, szerinte jogsértõ rendelkezését.
Még májusban módosul a médiatörvény
Bár nem adott tanácsot az Alkotmánybíróság a kormánynak, a KIM a parlament elé terjeszti a médiatörvény módosítását, amelyrõl már májusban szavazhatnak a parlamentben.
Nem adott tanácsot az Alkotmánybíróság a kormánynak
Az igazságügyi miniszter hiába kérte az alaptörvény értelmezését, az Alkotmánybíróság úgy döntött, nem mondhatja meg a parlament helyett, hogy szükséges-e az írott sajtó hatósági felügyelete. A kormány a testület egyik korábbi döntése miatt kért tanácsot, ami miatt május 31-éig módosítani kell a médiaalkotmányt.
Módosítaná az alaptörvényt Matolcsy György
Az átmeneneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik - így módosítaná Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a tavaly áprilisban elfogadott új alaptörvényt. Ez azt jelenti, hogy a jövõben az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatná az átmeneti rendelkezésekrõl szóló törvényt, amelyet az ombudsman is kifogásolt.
Alkotmánybírósághoz fordultak a Hagyó-per ügyvédjei
A Hagyó-ügyben eljáró védõk többsége alkotmányjogi panaszt nyújtott be, mert szerintük az Országos Bírósági Hivatal vezetõje jogorvoslat biztosítása nélkül jelölt ki bíróságot az ügy tárgyalására.
A fiatalok elzárását támadja az ombudsman az Alkotmánybíróság elõtt
Alkotmányellenesnek tartja az alapvetõ jogok biztosa, hogy az új szabálysértési törvény is lehetõséget ad 18 év alattiak elzárására. Szabó Máté szerint ez szükségtelenül korlátozza az érintett gyerekek alapjogait, és ellentétes nemzetközi egyezményekkel is.
Sértheti az alkotmányt az alkotmányjogi panasz szabályozása
Szabó Máté szerint a jogi segítségnyújtásról szóló törvény elzárja a rossz vagyoni helyzetben lévõket attól, hogy alkotmányjogi panaszt tegyenek az Alkotmánybíróságon. A panaszt benyújtó ugyanis nem kaphat jogi támogatást.
Az Alkotmánybíróság megfúrhatja a kormány kedvenc ügyeit
A jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása, a bírósági büntetések miatt kiszabható különadó és a kiemelt perek áthelyezése is veszélybe kerülhet, miután az ombudsman az Alkotmánybíróságnál megtámadta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Bár a kormánytöbbség alkotmányos erejû törvénynek szánta a jogszabályt, Szabó Máté vitatja ezt, és azt kéri az Alktománybíróságtól: mondja ki, hogy az átmeneti rendelkezések ellentétesek magával az alaptörvénnyel.
Az átmeneti rendelkezések sértik a jogállamiság elvét
Szabó Máté ombudsman szerint a tavalyi decemberben elfogadott alaptörvény átmeneti rendelkezései sok esetben nem átmenetiek, ezért Szabó az Alkotmánybírósághoz fordult.
Egyelõre nem tudják visszaállítani az Alkotmánybíróság honlapját
Az Alkotmánybíróság (Ab) múlt hétvégén feltört honlapját közel egy hét alatt sem sikerült visszaállítani, a szervezet ideiglenes honlapot indít a biztonsági problémák teljes felszámolásáig.
Alkotmánybíróságra mennek a rendvédelmiek
Ökölvívó-edzõteremben jelentették be a szakszervezetek, hogy nemcsak normakontrolt kérnek, hanem az ombudsmanhoz is fordulnak.
Hagyott kivánnivalót maga után az Alkotmánybíróság honlapjának védelme
Nem lehetett nehéz dolga az Alkotmánybíróság oldalát feltörõ Anonymous-hackereknek. Biztonsági szakértõk elemzései szerint az állami weblapok védelme bõven hagy maga után kívánnivalót.
Keresi új fegyvereit az Alkotmánybíróság
A bírók kényszernyugdíjazásáról hozhatja meg elsõ döntését az új szabályok alapján az Alkotmánybíróság. Az elmúlt két hónapban szinte kizárólag belsõ ügyeivel foglalkozott a testület, és az elsõ érdemi panaszt csak február végén vette elõ. A bírák is próbálgatják egyelõre, hogyan értelmezzék az új szabályokat, amelyek alapján a korábbinál kevesebben panaszkodhatnak náluk a magyar jogszabályokra.