Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sólyom Lászlót akarja elnöknek 110 híres ember
A Védegylet nevű környezetvédő csoport 110 közéleti személyiségtől szerzett aláírást, akik mind Sólyom Lászlót akarják köztársasági elnöknek. Sólyom alkotmányjogász, a rendszerváltás után nyolc évig ő volt az Alkotmánybíróság elnöke. Az aláírók között vannak jobb- és baloldali elkötelezettségű emberek is. Az [origo]-nak nyilatkozó politikusok korainak tartják a jelölést, de azt sem zárták ki, hogy Sólyomnak lehet esélye.
Szakértők bírálták a drogtörvény visszaszigorítását
A Magyar Kriminológiai Társaság ülésén jogászok, politikusok és szakértők vitatták meg az Alkotmánybíróság döntését, melyben büntetőtörvénykönyv több, a kábítószerekre vonatkozó részét semmisítették meg. Ezzel az Alkotmánybíróság tulajdonképpen "visszaszigorította" a drogszabályozást. A felszólalók nagy része hibásnak, elfogultnak és korszerűtlennek tartja a határozatot.
Draskovics kérdőre vonja Járait
Draskovics Tibor az állam képviseletében levelet írt Járai Zsigmondnak, amelyben tájékoztatást kért a jegybank elnökétől: igaz-e, hogy közreműködött annak a beadványnak az összeállításában, amelyet a Fidesz az Alkotmánybírósághoz intézett a Monetáris Tanács tagjainak megváltozott kinevezési rendje miatt.
Alkotmánybíróság előtt az esztergomi vízháború
A környezetvédelmi tárca szerint Esztergom hamarosan a Dunából és a karsztvízból is nyerhet ivóvizet, így indokolatlanul fordult a város az Alkotmánybírósághoz. A tárca szerint a szennyeződések ellen a kasztvíz sem jelent biztosítékot. Esztergom viszont állítja: a minisztérium nem tesz semmit a karsztvíz bevezetése érdekében. A város a tavalyi dunai szennyezés miatt akar áttérni a mélyből nyert ivóvízre.
Saját döntését hagyta figyelmen kívül az Ab
Az Alkotmánybíróság (Ab) a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesület elleni perében többek között azzal érvelt, hogy egy hozzá érkezett beadványt azért nem adhat ki, mert az döntés-előkészítő irat. Ezt az eljárást pont az Ab egy saját korábbi határozatában alkotmánysértőnek minősítette. A döntés-előkészítő iratok titkosságára vonatkozó jogszabályokat ugyanakkor az Országgyűlésnek már egy hónapja meg kellett volna változtatnia.
Titkolhatja a beadványokat az Alkotmánybíróság
Első fokon elvesztette az Alkotmánybíróság (Ab) ellen indított pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédő szervezet azért perelte be az Ab-t, mert nem tette lehetővé, hogy megismerjék az egyik kábítószerekre vonatkozó büntetőjogi szabályokkal kapcsolatos indítványt. A TASZ fellebbez.
A Fidesz Alkotmánybírósághoz fordult az MNB-törvény miatt
Az Alkotmánybírósághoz fordult hétfőn a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője, Varga Mihály, és a kabinet egyik tagja Hargitai János, mert alkotmányellenesnek tartják a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását - közölte az ellenzéki párt.
Készül az új drogtörvény
Már készül a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó új tervezet az Igazságügyi Minisztériumban. Erre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság egy hónapja megsemmisítette a kábítószerrel való visszaélésre vonatkozó szabályozás egyes passzusait. A kormány ezeket 2003-ban azért vette be a büntető törvénykönyvbe, hogy az Orbán-kormány által hozott szigorúbb intézkedéseket enyhítse. A sokat bírált "visszaszigorító" Ab-határozat ellenére a kormány folytatni próbálja eddigi drogpolitikáját.
A jogvédők szerint nem lehet a táskákban kutatni
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében január 1-jétől áruházakban a biztonsági őrök nem nyúlhatnak bele a szerintük gyanús vásárlók táskájába, legalábbis a sajtóban megjelent értelmezés szerint. A Belügyminisztérium és a szakmai kamara szerint azonban nem kell változtatni az eddigi ellenőrzési szokásokon, azért, mert az AB megsemmisítette az őröket erre feljogosító szabályokat. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet nyílt levélben tiltakozott a BM állásfoglalása ellen. Szerintük a csomagok átvizsgálása jogellenes.
Törvényt sért a parlament az alkotmánybíró-választással
Noha december végétől már a működőképessége végső határához ér az Alkotmánybíróság a létszámcsökkenések miatt, csak februárban választ új alkotmánybírákat a parlament, ráadásul a harmadik jelölt személyéről egyelőre nem tudtak megállapodni. Az Országgyűlés nem először sérti meg a jogszabályokat az alkotmánybírák válaszátsával összefüggésben.