Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Pechje van az OM-nek az érettségivel
Többéves előkészítés után indult el a kétszintű érettségi gépezete, az Oktatási Minisztérium (OM) mégsem tudta megúszni botrányok és alkotmánybírósági, ombudsmani elmarasztalások nélkül. A pechsorozat még nem ért véget, legutóbb az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy igazságtalan előnyt kaptak a korábban érettségizettek. Az [origo] összegyűjtötte az OM érettségis bakijait.
Liberális maradna a drogtörvény
Továbbra is megúszhatnák a börtönt azok a 21 éven alatti fiatalok, akik közös szórakozás alkalmával droggal kínálják kiskorú társaikat - írja a Népszabadság a drogtörvény új tervezetéről. A lap szerint, ha ilyen formában rábólint a parlament a tervezetre, az ellentétes lehet az Alkotmánybíróság korábbi döntésével.
Alkotmánybíróság: mulasztott a kormány az érettségivel
Alkotmányellenesen mulasztott a kormány, amikor a felvételi pontok számításában igazságtalan előnyt adott a korábban érettségizetteknek - állapította meg az Alkotmánybíróság. Az ide vonatkozó rendeleteket azonban nem semmisítik meg, mert az alkotmánybírák szerint az anarchiát okozna. A problémával szülői szervezetek fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a korábban érettségizők most "pénzen vett plusz hét ponttal" juthattak be az egyetemekre.
Az esztétikum miatt tilthatják a koldulást Pesten
Megtiltanák a koldulást a Hősök terén, a Várban, a Váci utcában és a Vörösmarty téren egy MDF-es javaslat alapján. Az indoklás szerint a társadalom és a gazdaság érdeke is, hogy a koldusok ne lepjenek el minden helyet. Kaposvár és Szeged hasonló intézkedései miatt Béki Gabriella SZDSZ-es képviselő korábban az Alkotmánybírósághoz fordult, döntés azonban még nem született.
Alkotmányt kapnak az érettségizettek a kormánytól
A kormány által használt szlogennel felcímkézett ("Lendületben az ország") alkotmányt kap minden érettségiző a bizonyítványához ajándékba. A Fidesz szerint öniróniára vall, hogy a kormány az alaptörvényt osztogatja a fiataloknak, miközben az Alkotmánybíróság jelenleg is vizsgálja az érettségi és felvételi pontszámítási rendszerét.
Mádl nem írta alá a kisebbségi választást
Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult a kisebbségi választásról szóló törvénnyel. Az elnök szerint nem tűnik alkotmányosnak, hogy a legtöbb szavazatot kapó kisebbségi képviselő a települési önkormányzatnak is tagja lesz.
A tollas csalást kizárja az új választási törvény
A négy parlamenti párt megállapodott a választási eljárási törvény módosításáról. A javaslat, amely rendezni próbálja az Alkotmánybíróság által észrevételezett hiányosságokat, rendelkezik a külföldön történő szavazás lebonyolításáról, valamint egyértelműsít bizonyos pontokat, így például a politikai hirdetésekkel kapcsolatos szabályszegés szankcionálását és a jogorvoslati eljárásokat.
Mádl szerint alkotmányellenes az ügynöktörvény
Az Alkotmánybírósághoz küldte az államfő az ügynöktörvényt, mivel egyes rendelkezései álláspontja szerint alkotmányellenesek. Mádl Ferenc szerint a módosítás megfelelő alkotmányos indokok nélkül korlátozza az ügynökök személyes adatainak védelmét. Az ügynökkérdés rendezése így még tovább húzódhat.
Folytatódik az elnökválasztás
A hétfői eredménytelen forduló után kedden folytatódik a köztársaságielnök-választás, amelynek két jelöltje továbbra is Szili Katalin házelnök és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke. A második forduló 10 órakor kezdődik, a harmadik pedig 13 órakor.
Nem írta alá Mádl az új felsőoktatási törvényt
Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá az új felsőoktatási törvényt. Mádl véleményezésre az Alkotmánybírósághoz küldte az új törvényt, mert szerinte a törvény több pontja is ellentétes az alkotmánnyal.
Elfogadták az ügynöktörvény módosítását
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az úgynevezett ügynöktörvény módosítását előírányzó törvényjavaslatot, melynek szocialista készítői előzőleg arra kérték a köztársasági elnököt, hogy jogkörénél fogva kérjen alkotmányossági normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
Sólyom Lászlót egyelőre nem foglalkoztatja az államfői poszt
Mivel egyetlen párt sem jelölte, így egyelőre nem tekinti magát köztársaságielnök-jelöltnek Sólyom László, aki a Mindentudás Egyetemén az alkotmánybíróságokról tartott előadást. Az Alkotmánybíróság (AB) első elnöke szerint pártok sosem próbáltak meg közvetlenül nyomást gyakorolni a taláros testületre, az AB helyzetét azonban meg tudja nehezíteni, ha a parlament sokáig húzza az alkotmánybírák kinevezését.
Az Alkotmánybíróság neutrális
A Magyar Alkotmánybíróság sikerét annak köszönheti, hogy neutrális, pártpolitikától mentes és munkáját szakmai alapon végzi - állítja Holló András, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, akit Sólyom László előadása után kérdeztünk.
Alkotmányellenesen kérnek másolási díjat a periratokért
Az Alkotmánybíróság szerint sérül a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jog azzal, hogy sokszor horribilis összegű másolási illetékeket kell fizetniük azoknak a gyanúsítottaknak és vádlottaknak, akik a nyomozati vagy perirataikhoz hozzá akarnak jutni. Az Országgyűlésnek év végéig ingyenessé kell tennie a másolást a terheltek vagy védőik számára.
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a felsőoktatási törvény miatt
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul az új felsőoktatási törvény miatt. A párt szerint a jogszabály tizenkét ponton ellentétes az alaptörvénnyel. Az MDF is aggályosnak tartja a hétfőn elfogadott új felsőoktatási törvényt, ezért nem is támogatja azt.
AB: Ismét mulasztott az Országgyűlés
Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét és ezzel összefüggésben az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését állapította meg hétfőn kihirdetett határozatában.
Alkotmánybíróságnál a vagyonvédelmi törvény
A köztársasági elnök pénteken az Alkotmánybírósághoz fordult, mert kifogásolhatónak találja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény több rendelkezését.
Az alkotmány őrei
"Az Alkotmánybíróság egyrészt kikényszerítette, hogy a politika betartsa az alkotmányt; másrészt ítéleteivel logikus rendszert épített belőle" - fogalmazott lapunknak adott őszi interjújában (Élet és tudomány 2004/43) a magyar rendszerváltásról Sólyom László alkotmányjogász. Ezúttal arról kérdeztük, hogy milyen eszközei vannak a "taláros testület"-nek arra, hogy őrködjön az alkotmányosság felett.
Jogszerűen titkolózik az Alkotmánybíróság
Jogerősen elutasították a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatok kiadása érdekében az Alkotmánybíróság ellen indított keresetét. A jogvédők azért indítottak pert az Alkotmánybíróság ellen, mert a testület nem adta ki egy országgyűlési képviselő alkotmánybírósági indítványát.
Ismét elmarad az Alkotmánybíróság ülése
Az április 18-19-i alkotmánybírósági ülések is elmaradnak, mert a testület határozatképtelen lenne. Ezt megelőzően márius 21-22-én sem tudott ülésezni a testület. Az AB létszáma ugyanis jelenleg nyolc fő, ezért ha valaki hiányzik, határozatképtelenné válik a testület.
- címkék:
- létszám
- testület
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Nincs egyezség a taxik fix tarifájáról
Hiába találkozott szerdán szinte az összes érintett szervezet képviselője, továbbra sem tudtak közös nevezőre jutni a taxizás új szabályairól. A Gazdasági Versenyhivatal nem támogatja a fix tarifa bevezetését, sőt kilátásba helyezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, ha mégis bevezetnék azt. A taxisok képviselői a fix tarifát elfogadnák, bár a tervezett összeggel és a házhoz rendelési díj bevezetésével nem mindenki ért egyet.
Környezetvédelmi okokból alkotmányellenes a Balaton-törvény
Több ponton is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a négy évvel ezelőtt meghozott balatoni területrendezésről szóló törvényt. A testület többek között azt kifogásolta, hogy a törvény túl széles jogkört biztosít a közigazgatási szerveknek, és ezért félő, hogy a gazdasági és idegenforgalmi érdekek kerekednek felül a tó védelméhez fűződő környezetvédelmi szempontokkal szemben.
Elvennék az alkotmánybíró-jelölést a képviselőktől
Egy szocialista javaslat kivenné a parlament kezéből az alkotmánybíró-jelölés jogát, ha 15 napon nem tudnának jelöltet állítani. Ezt az alkotmánymódosítást azzal indokolják, hogy lassan két éve képtelen új bírákat választani az Országgyűlés, amellyel a saját maguk által hozott törvényeknek nem tesznek eleget.
Alkotmánybíróság dönthet a koldulásról
A Társaság a Szabadságjogokért és a Menhely Alapítvány közös indítvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz. Azt kérik, hogy a testület semmisítse meg azokat az önkormányzati rendeleteket, melyek kitiltják a koldusokat Kaposvár és Szeged egyes területeiről.
Több egyházi pénzért harcolnak az Alkotmánybíróságon
Egyszerre fordult az Alkotmánybírósághoz három képviselő, valamint a katolikus, protestáns és evangélikus egyház a költségvetési támogatások megkurtítása miatt. A képviselők szerint a egyházi intézményeknek juttatott támogatások megvonása ellentétes a magyar állam és a Vatikán között létrejött 1997-es szerződéssel.
Novemberre teljesen ellehetetlenülhet az Alkotmánybíróság
A héten nem tudott ülésezni az Alkotmánybíróság, mivel nem tudott minden alkotmánybíró megjelenni az ülésen. Az Országgyűlés mulasztásából csak nyolc bíró van a tizenegy helyett, annyi, amennyi a működéshez éppen elegendő. Novemberben azonban újabb alkotmánybírónak jár le a mandátuma, ha addig nem tudnak megegyezni a pártok az új bírákról, akkor teljesen ellehetetlenül a testület.
Az AB-hez fordult egy képviselő a koldulás tiltása miatt
Az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult Béki Gabriella SZDSZ-s képviselő amiatt, hogy több város önkormányzata kitiltotta a kéregetőket a belvárosból. Eddig ilyen rendeletet hozott Kaposvár, Szeged, valamint hasonló lépésre készül Pécs is.
Az Ab-nél támadják az igazságtalan érettségit a szülők
Az Alkotmánybírósághoz fordul két szülői szervezet, azt kérve, hogy semmisítsék meg a kétszintű érettségire vonatkozó rendeletnek a pontszámításra vonatkozó részét. A szülők szerint ugyanis a korábban érettségizettek igazságtalanul előnyt élveznek a most érettségizőkkel szemben. Az Oktatási Minisztérium szerint viszont a kétszintű érettségi új szabályozása kiállja az alkotmányosság próbáját.
Sólyom Lászlót akarja elnöknek 110 híres ember
A Védegylet nevű környezetvédő csoport 110 közéleti személyiségtől szerzett aláírást, akik mind Sólyom Lászlót akarják köztársasági elnöknek. Sólyom alkotmányjogász, a rendszerváltás után nyolc évig ő volt az Alkotmánybíróság elnöke. Az aláírók között vannak jobb- és baloldali elkötelezettségű emberek is. Az [origo]-nak nyilatkozó politikusok korainak tartják a jelölést, de azt sem zárták ki, hogy Sólyomnak lehet esélye.
Szakértők bírálták a drogtörvény visszaszigorítását
A Magyar Kriminológiai Társaság ülésén jogászok, politikusok és szakértők vitatták meg az Alkotmánybíróság döntését, melyben büntetőtörvénykönyv több, a kábítószerekre vonatkozó részét semmisítették meg. Ezzel az Alkotmánybíróság tulajdonképpen "visszaszigorította" a drogszabályozást. A felszólalók nagy része hibásnak, elfogultnak és korszerűtlennek tartja a határozatot.
Draskovics kérdőre vonja Járait
Draskovics Tibor az állam képviseletében levelet írt Járai Zsigmondnak, amelyben tájékoztatást kért a jegybank elnökétől: igaz-e, hogy közreműködött annak a beadványnak az összeállításában, amelyet a Fidesz az Alkotmánybírósághoz intézett a Monetáris Tanács tagjainak megváltozott kinevezési rendje miatt.
Alkotmánybíróság előtt az esztergomi vízháború
A környezetvédelmi tárca szerint Esztergom hamarosan a Dunából és a karsztvízból is nyerhet ivóvizet, így indokolatlanul fordult a város az Alkotmánybírósághoz. A tárca szerint a szennyeződések ellen a kasztvíz sem jelent biztosítékot. Esztergom viszont állítja: a minisztérium nem tesz semmit a karsztvíz bevezetése érdekében. A város a tavalyi dunai szennyezés miatt akar áttérni a mélyből nyert ivóvízre.
Saját döntését hagyta figyelmen kívül az Ab
Az Alkotmánybíróság (Ab) a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesület elleni perében többek között azzal érvelt, hogy egy hozzá érkezett beadványt azért nem adhat ki, mert az döntés-előkészítő irat. Ezt az eljárást pont az Ab egy saját korábbi határozatában alkotmánysértőnek minősítette. A döntés-előkészítő iratok titkosságára vonatkozó jogszabályokat ugyanakkor az Országgyűlésnek már egy hónapja meg kellett volna változtatnia.
Titkolhatja a beadványokat az Alkotmánybíróság
Első fokon elvesztette az Alkotmánybíróság (Ab) ellen indított pert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédő szervezet azért perelte be az Ab-t, mert nem tette lehetővé, hogy megismerjék az egyik kábítószerekre vonatkozó büntetőjogi szabályokkal kapcsolatos indítványt. A TASZ fellebbez.
A Fidesz Alkotmánybírósághoz fordult az MNB-törvény miatt
Az Alkotmánybírósághoz fordult hétfőn a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője, Varga Mihály, és a kabinet egyik tagja Hargitai János, mert alkotmányellenesnek tartják a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását - közölte az ellenzéki párt.
Készül az új drogtörvény
Már készül a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó új tervezet az Igazságügyi Minisztériumban. Erre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság egy hónapja megsemmisítette a kábítószerrel való visszaélésre vonatkozó szabályozás egyes passzusait. A kormány ezeket 2003-ban azért vette be a büntető törvénykönyvbe, hogy az Orbán-kormány által hozott szigorúbb intézkedéseket enyhítse. A sokat bírált "visszaszigorító" Ab-határozat ellenére a kormány folytatni próbálja eddigi drogpolitikáját.
A jogvédők szerint nem lehet a táskákban kutatni
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében január 1-jétől áruházakban a biztonsági őrök nem nyúlhatnak bele a szerintük gyanús vásárlók táskájába, legalábbis a sajtóban megjelent értelmezés szerint. A Belügyminisztérium és a szakmai kamara szerint azonban nem kell változtatni az eddigi ellenőrzési szokásokon, azért, mert az AB megsemmisítette az őröket erre feljogosító szabályokat. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet nyílt levélben tiltakozott a BM állásfoglalása ellen. Szerintük a csomagok átvizsgálása jogellenes.
Törvényt sért a parlament az alkotmánybíró-választással
Noha december végétől már a működőképessége végső határához ér az Alkotmánybíróság a létszámcsökkenések miatt, csak februárban választ új alkotmánybírákat a parlament, ráadásul a harmadik jelölt személyéről egyelőre nem tudtak megállapodni. Az Országgyűlés nem először sérti meg a jogszabályokat az alkotmánybírák válaszátsával összefüggésben.
A jóindulattól függ most a füvezők sorsa
Az eltereléssel foglalkozó szakemberek szerint az Alkotmánybíróság úgy semmisített meg paragrafusokat a drogtörvényből, hogy a hétköznapi élettől távol álló, furcsa helyzetet teremtett. Mostantól ugyanis a börtön helyetti elterelés lehetősége a lebukott fogyasztó haverjai és a rendőrök jóindulatától függ. A kormány olyan törvényt szeretne hozni, ami életszerűbb, és továbbra is az elterelést részesíti előnyben.
Medgyessy alkotmányellenes szabály miatt maradt 30 napig
Alkotmányellenes a kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezése, hogy a kormányfő csak harmincnapos határidő megjelölésével mondhat le posztjáról. Ezt a részt ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Így Medgyessynek egy alkotmányellenes rendelkezés miatt kellett még 30 napig maradnia lemondása után.
Fantomszakokat hirdetnek az egyetemek
A napokban megjelenő felsőoktatási felvételi tájékoztató már az új háromciklusú képzésnek megfelelő szakokat tartalmazza annak ellenére, hogy a főiskolai-egyetemi képzést felváltó, új struktúrának nincs meg a törvényi háttere. Az új tipusú képzést szabályozó rendeleteket ugyanis formai okok miatt hétfőn megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A Fidesz szerint mindez káoszt okozhat, az oktatási tárca viszont állítja, év végéig a parlament elé kerül a hiányzó jogszabály.
Az Alkotmánybíróság visszaszigorította a drogtörvényt
A büntetőtörvénykönyv több, a kábítószerekre vonatkozó részét semmisítette meg az Alkotmánybíróság. A testület azokat a részeket töröltette a törvényből, amelyeket ebben a kormányzati ciklusban fogadtak el, hogy az Orbán-kormány alatt bevezetett szigorú szabályozást enyhítsék. Így az Alkotmánybíróság tulajdonképpen "visszaszigorította" a drogszabályozást. Ezentúl újra büntethető lesz, aki például egy füves cigiből ad egy slukkot a barátjának.
Az AB hétfőn dönt a kormányfő lemondási idejéről
Az Alkotmánybíróság hétfőn határozatot hirdet a miniszterelnök lemondási idejéről. A miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvény Medgyessy Péter augusztus 25-i lemondása kapcsán került az érdeklődés középpontjába.
Új kórháztörvényt akarnak a pártok
Az MSZP és az SZDSZ is azt szeretné, ha jövő tavasszal az Országgyűlés elé kerülne egy új kórháztörvény. Az MSZP szerint az új jogszabálynak a finanszírozási és strukturális átalakítást, valamint a tőkebevonás lehetőségét kell rendeznie. Az SZDSZ szerint jó volt a korábbi kórháztörvény, hiszen azt az Alkotmánybíróság nem tartalmi, hanem formai okokra hivatkozva semmisítette meg. Az MDF önálló javaslatot nyújt be. A Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy közhasznú társaságokként működjenek a kórházak, és a dolgozókat is vonják be a döntéshozásba.
Kitiltották a koldusokat Kaposvár belvárosából
Megtiltotta a kéregetést Kaposvár önkormányzata a belvárosában. A képviselőtestület szerint a koldusok ugyanis zaklatják a járókelőket. A hazai szabályozás a szótlan kéregetést ugyan engedélyezi, az Alkotmánybíróság szerint viszont a helyi önkormányzatok hozhatnak szigorúbb szabályokat.
Hamarosan eldől, volt-e harminc napja Medgyessynek
Az Alkotmánybíróság megkezdte a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény tárgyalását. A jogszabályt Béres Béla, a kisgazdapárt volt alelnöke, Torgyán egykori bizalmasa és egy magánszemély támadta meg a testület előtt. Mindketten azt a részt kifogásolták, mely szerint a kormányfő harmincnapos lemondási idővel mondhat le. Medgyessy e miatt a jogszabály miatt maradhatott lemondása után még harminc napig hivatalában.
Beperelik az Alkotmánybíróságot
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet pert indít az Alkotmánybíróság ellen (Ab), mert nem tette lehetővé, hogy megismerjék az egyik kábítószerekre vonatkozó büntetőjogi szabályokkal kapcsolatos beadványt. A TASZ szerint ezzel az Ab sérti a közérdekű adatok megismerésének jogát, és megakadályozza, hogy vita alakuljon ki egy közérdekű kérdésről. A TASZ emellett egy beadványt is intéz a bírákhoz, mert jelenleg nincs megszabva, hogy az Ab-nek mennyi idő alatt kell elbírálni egy beadványt, és ez sértheti a jogbiztonságot.
Megtartható a népszavazás a kettős állampolgárságról
Az Alkotmánybíróság kedden jóváhagyta az Országgyűlés határozatát a kettős állampolgárságról tartandó népszavazással kapcsolatban. Két alkotmánybíró különvéleményt, kettő pedig párhuzamos indoklást fűzött a határozathoz.