adójog

címke rss

Adóügyi információcsere (3. rész): elveszti különös jelentőségét a svájci banktitok?

Archívum2013.11.29, 13:09

Pár éve még senki nem vette komolyan az úgynevezett Rubik-egyezményeket és lehetetlennek tűnt a svájci adótitok évszázados intézményének bármifajta gyengülése, a svájci bankszámlákról külföldi államok részére történő bármiféle információadás. Ám nem csupán a svájci, hanem az egész Európai Uniót és egyes tagállamainak tengerentúli területeit érintő változásokról is beszámolnak a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői.

A tartós befektetési számla egy rés a hálón?

Archívum2013.12.20, 21:35

A személyijövedelemadó-törvényt lényegében úgy is fel lehet fogni, mint egyfajta hálót a magánszemély körül, és ez a háló csak akkor engedi jövedelem átjutását, amennyiben az már adóztatásra került. Ám ezen a hálón – hívták fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői -, egy viszonylag nagy rést keletkeztetett a 2010-től bevezetett tartós befektetési számla (TBSZ), amely nem véletlenül vált igen kedvelt megtakarítási formává.

Nem fizet a NAV: az adóhatóság az ország legnagyobb adósa? (1. rész)

Archívum2014.04.02, 07:49

A visszaigényelt áfa-összegek késedelmes kiutalása rendkívüli terhet jelent a hazai vállalkozásokra, gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához. Az áfa-kiutalásokat megelőző NAV ellenőrzések, jóllehet, bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ellenőrzések miatti kiutalási késedelmek semmiképpen nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője egy létező, jelentős problémára. Dr. Harcos Mihály szerint csak idő kérdése, hogy ennek okán a NAAV-nak ...

Offshore cégek: amikor a hátsó ajtón jön be a NAV (4. rész)

Archívum2014.04.02, 07:50

Mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője háromrészes írásában időszerű válaszokat ad ezekre a kérdésekre. Dr. Csővári István egyúttal néhány, az offshore cégekkel kapcsolatos tévhitet is eloszlat. Most a negyedik, befejező részt olvashatja, az első, a második és a harmadik is elolvasható.

Nem fizet a NAV: újabb uniós eljárás a láthatáron? (2. rész)

Archívum2014.04.02, 07:52

A visszaigényelt áfa-összegek késedelmes kiutalása rendkívüli terhet jelent a hazai vállalkozásokra, gyakran előfordul, hogy a vállalkozás teljes pénze bennragad a NAV-ban és a vállalkozásnak hitelt kell felvennie a működése finanszírozásához. Az áfa-kiutalásokat megelőző NAV ellenőrzések, jóllehet, bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ellenőrzések miatti kiutalási késedelmek semmiképpen nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője egy létező, jelentős problémára. Dr. Harcos Mihály szerint csak idő kérdése, hogy ennek okán a NAAV-nak ...

Automatikus banki adatszolgáltatás: szorul a hurok az offshore cégek körül?

Archívum2014.05.16, 21:49

Az Európai Unió Megtakarítási Irányelvének napokban elfogadott módosítása alapján 2017-tól a tagállami pénzintézetek kötelesek lesznek az offshore cégek bankszámlái mögötti magánszemély tulajdonosokat is azonosítani és a róluk begyűjtött információt hazai adóhatóságaiknak megküldeni – hívta fel az Origó figyelmét a nagy horderejű változásokra a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Csővári István valószínűsítette, hogy mindezen változások lényegesen szűkíteni fogják a vagyonok eltitkolásának a lehetőségét.  

Tudomány vagy áltudomány? – K+F tanulmányok a NAV célkeresztjében

Archívum2014.06.23, 22:57

2012-ig a vállalkozások az általuk megrendelt K+F tevékenység költségét levonhatták a fizetendő innovációs járulék összegéből. Ez a vállalkozásokat arra ösztönözte, hogy a fizetendő járulék összege erejéig elemzéseket rendeljenek meg és ezáltal a fizetendő adójukról lényegében maguk rendelkezzenek. Nem meglepő módon, ezen évek során a komoly és tudományos jellegű kutatásokon túl sok esetben kevésbé megalapozott tanulmányok is születtek, amelyek mögött nem állt valódi kutatás-fejlesztési tevékenység – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Házassági vagyonjog (2. rész): a házassági szerződés még nem jelenti a bizalom hiányát

Archívum2014.11.25, 22:18

Bár a házassági vagyonjogi szerződés egyáltalán nem jelenti a bizalom hiányát, és a tapasztalatok szerint sok vitát, pereskedést meg lehet vele spórolni, még mindig sokan idegenkednek az ilyen jellegű megállapodások aláírásától.

Előző
  • 1
  • 2
Következő