Aczél György

címke rss
Aczél György fenyegetőzött, mert Illyés Gyula megszólalt az erdélyi magyarokért

Aczél György fenyegetőzött, mert Illyés Gyula megszólalt az erdélyi magyarokért

A 90 éves Czigány György, az egykori Ki nyer ma? legendás műsorvezetője, író, költő, aki első irodalmi díját 1946-ban Mindszenty Józseftől vehette át, interjút adott Szilléry Évának. NÉZZE MEG A BESZÉLGETÉST!

Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására

Tudomány2021.06.07, 21:50

Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...

A filmdíva, akit a szovjetek vallattak, a magyar kommunisták meg elűztek a hazájából

Kultúra2021.05.09, 19:01

A két háború között írták róla egy társasági lapban: „Hazai színművészetünk lapossarkú, angolszoknyás, citrom-fanyar, whisky-izű büszkesége." Muráti Lili a maga korában első számú megtestesítője volt a modern nőtípusnak, s talán minden kolleginája közül a legszebb, legszexisebb. A színházi munkát tartotta a legfontosabbnak, de mivel egyike lett az első hazai filmsztároknak is, idolként ugyancsak szépen teljesített: vörös sportkocsival száguldozott a városban; szeretett ott lenni a fontosabb társasági eseményeken, ám rendszerint késve érkezett, úgy nagyobb volt a feltűnés. Öltözködésével is figyelmet keltett, olykor botrányt kavart. ...

Édesapját felakasztották a kommunisták, később őt magát a szovjetek meglőtték - egy nagy magyar művész drámai ifjúkora

Kultúra2021.04.25, 18:29

Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas szobrászművész. Édesapja félig olasz volt, így előbb Rómában, majd Berlinben nevelkedett, de még kisgyerekként Magyarországra költözött a családjával. Édesapját 1950-ben koncepciós perben halálra ítélték. Melocco Miklós tizenhat éves korától dolgozott, hogy segítse családja megélhetését. Harmadik kísérletre került be a Képzőművészeti Főiskolára. A nagy művészt nem csak egyedi portréművei, vagy erős hatású, alkotójuk nemzeti elkötelezettségét is kifejező szobrai, emlékművei kapcsán ismerik. Az is köztudott, hogy közéleti megszólalásaiban is markánsan vállaljaa ...

Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói

Kultúra2021.03.15, 18:59

Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...

A filmcsillag, aki Aczél György besúgója is lehetett volna, de inkább irodista lett Amerikában

Kultúra2021.02.28, 18:49

Eredetileg színházrendezőnek tanult. Még diplomája megszerzése előtt felfedezte a film: mint dekoratív, nagy tehetségű színésznőt. Krencsey Marianne a kilencszázötvenes-hatvanas években olyan alkotásokban játszott főszerepet, mint a Liliomfi, a Külvárosi legenda, a Két emelet boldogság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Az ígéret földje, Az arany ember, A meztelen diplomata. Huszonöt filmszerepe mellett hasonló számú színházi előadásban is fellépett, valamint televíziós produkciókban is részt vett. A filmjei kapcsán tizenegy fesztiválon, illetve filmhéten vett részt. Majd 1966-ban elhagyta a hazáját. Úgy érezte, külhonban nagyobb bizztonságban ...

Herskó János filmrendező, aki "disszidált", miután Kádár János arra kérte: adjon filmszerepet Aczél Györgynek

Archívum2018.07.04, 21:11

Meghatározó filmkészítők sorát segítette a pályára, köztük a Mephistóval Oscar-díjat nyert Szabó Istvánt. Önmagát ironikusan az „utolsó sztálinista kultúrpolitikusnak” nevezte, de nem mentalitásra, hanem a hatalom központosítására utalva. Egy időben egyszerre volt vitatott filmrendező, reformpedagógus és a néhány nagyhatalmú „szocialista producer” egyike. Pártfogoltjaiért küzdve – akiket kizárólag tehetségük alapján választott ki – folyamatosan harcban állt azokkal, akik mentalitásuknál fogva voltak végletesen korlátoltak, ugyanakkor a hatalom mániákusai. Herskó János 1970-es, utolsó filmjében Dunába ölte filmbeli énjét, Gábor Miklóóst. ...

Kulissza 10. Gobbi Hilda, az első és utolsó magyar kommunista

Kultúra2017.10.26, 15:13

Gobbi Hilda közéleti szerepvállalásainak súlya legalább olyan messze ható, mint színészi teljesítményének emlékezete. A II. világháború idején Major Tamás harcostársa volt az ellenállásban, aztán a Major vezette Nemzeti Színház társulatának tagja, amíg harcostársa ki nem rúgta. A mágnáscsaládból indult, mélyszegénységet is megtapasztalt Gobbi Hilda azonban nemcsak önmagát volt képes olykor a saját hajánál fogva talpra rántani, hanem emberek sokaságát segítette jobb helyzetbe. Egyedi karaktere másokat is irritálhatott a hatalom birtokosai közül, de sosem találtak rajta fogást. Pedig nem csupán a bagót szívta zsinórban, de szerette a ...

Kulissza 9. Madaras József, aki előtt Kádár János irodája mindig nyitva állt

Kultúra2017.09.05, 10:53

A Kádár-kori világ egyik legnépszerűbb színésze volt. A Kossuth-díjas művész első, legendássá lett színpadi sikerét 1963-ban aratta a Thália Színházban. Fejes Endre Rozsdatemető című színművének Hábetler Janijaként, amely figurát – recenziók szerint – „teljes átéléssel, befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el életre-halálra". A hatvanas évektől több mint harminc filmben szerepelt. Jancsó Miklós rendezései közül – egyebek mellett – a Szegénylegényekben, az Égi bárányban, a Még kér a népben, a Csend és kiáltásban vagy éppen a Csillagosok, katonákban. Emlékezetes alakítást nyújtott Lugossy László Köszönöm, megvagyunnk ...

Kulissza 8. Somogyvári Rudolf, akiről Aczél György „mindent tudott”, ezért száműzte

Kultúra2017.07.23, 21:42

A művelt budai polgárfiú előbb szalondarabokban brillírozott. Szovjet hadifogsága idején hivatása mélységeiben is elmerült. Tábori színházat alapítva rabtársainak is segített a túlélésben. Hazatérése után pártfunkcionáriusok száműzték vidékre, rehabilitációját követően a puszta sors bánt vele szűkmarkúan. Generációjának egyik legerősebb tehetsége a Vígszínháznál töltötte utolsó éveit, ott ismerte meg a színházban is fellépő LGT tagjait. Presser Gábor írta a színész halála után az „Egy megkésett dal" című számban: „Cikkek jelentek meg sorra, / Persze mindegyik dicsért, / Most csak jó kritikát kaptál / a befejezett szerepért. / És mégg ...

Most megnézheti, hogyan nyaralt Kádár és a kommunista elit

[origo] utazás2015.08.18, 17:19

Ez volt Rákosi Mátyás kedvenc nyaralóhelye, itt sakkozott rendszeresen Kádár János és Aczél György, itt szállt meg a Magyarországra látogató Fidel Castro, Gagarin vagy Ho Si Minh. A Budapesthez legközelebb eső Balaton-parti települést, Balatonaligát 1948-ban sajátították ki maguknak a kommunista vezetők, akik fegyveres őrökkel és kutyákkal vigyáztak arra, hogy senki se zavarhassa meg tóparti nyugalmukat. Augusztusban és szeptemberben lehetőségünk nyílik arra, hogy szervezett séta keretében bepillantsunk az egykori kiváltságosok világába.

Aczél György kicsit morgolódott

Kultúra2012.08.12, 11:54

Kovalovszky Márta művészettörténész és elefántgyűjtő a hatvanas években pezsgő szellemi központtá alakította a székesfehérvári Szent István Király Múzeumot. Az ott rendezett tárlatok szombati megnyitóira özönlött a közönség az ország számos pontjáról, mert szabadulást ígértek az aczéli kultúrpolitika szorításából, és mert bűn lett volna kihagyni, ha például Pilinszky János nyitotta meg Kondor Béla kiállítását. A székesfehérvári Városi Képtár-Deák Gyűjtemény most elefántgyűjteményének egy részét állította ki. Ennek apropóján beszélgettünk elefántokról, a múzeumba kiránduló Aczélról, Hruscsov lelkendező feleségéről, gatyában lábasból ...

Előző
  • 1
Következő