Aczél György
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kádár János
- Marton Endre
- Major Tamás
- Gellért Endre
- Bajor Gizi
A nagy színész, aki a kommunista diktatúra idején sem engedett az igazából és börtönbe is zárták
Az 1953-as Liliomfi című film főhőseként lett országosan ismert. 1956-ban kiszabadította börtönbe került bátyját, amiért utóbb több éves börtönbüntetésre ítélték. Darvas Iván a rácsok mögül szabadulva segédmunkásként dolgozott. A pályára visszakerülve a Vígszínház lett színházi otthona, s a Várkonyi Zoltán igazgatta teátrumban játszotta el azokat a főszerepeket kortárs és klasszikus drámák sorában, amelyek saját értékelése alapján súlyt adtak színészi pályafutásának. Az orosz anya és magyar apa gyermekeként született színész – generációjának s a honi színházművészetnek egyik legnagyobb művésze – úgy vélte, a börtönben megszerzett taapasztalatai ...
- címkék:
- Törőcsik Mari
- Haumann Péter
- Karády Katalin
- Ranódy László
- Latinovits Zoltán
- Fábri Zoltán
- Ruttkai Éva
- Psota Irén
- Schwajda György
- Barta Sándor
- Horvai István
- Újvári Erzsi
- Máriássy Félix
- Atkáry Arisztid
- Bilicsi Tivadar
- Páger Antal
- Dajka Margit
- Gábor Miklós
- Rozsos István
- Tomanek Nándor
- Bulla Elma
- Keleti Márton
- Timár József
- Bán Frigyes
- Barta Zsuzsa
- Makk Károly
- Pécsi Sándor
- Sulyok Mária
- Benkő Gyula
- Darvas Attila
- Darvas János
- Rátkai Márton
- Szakáts Miklós
- Szemere Vera
- Fónay Márta
- Szabó Sándor
- Házy Erzsébet
- Darvas Iván
- Hont Ferenc
- Pethes Sándor
- Ajtay Andor
- Turay Ida
- Garas Dezső
- Tolnay Klári
- Várkonyi zoltán
- Aczél György
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hofi Géza: mi is az igazság a legenda mögött?
A Hofi megmondja, a Hofi odamond még Kádárnak is – ez volt a 87 éve született, 21 éve meghalt Hofi Géza köré épített mítosz a kommunizmusban. Ezt a mítoszt leplezte le az M5 História című műsora múlt heti adásában. Arról, valójában ki volt Hofi, és milyen szerepet töltött be a kommunizmusban, milyen kapcsolatokat ápolt Kádár Jánossal és az elvtársakkal, Mező Gábor kutatót kérdeztük. Az Origónak adott interjúban az M5 szerkesztője szerint Hofi kétségtelenül zseniális előadó volt, a baloldali, szocialista vagy prolihumoristák etalonja, azonban karakterét ügyesen kitalálták, ő volt az elvtársaknak is odamondogató „kisember", és ennek oka volt.
Az ÁVH-s kihallgatótiszt, aki létrehozta a Kádárt szolgáló kommunista kabarét
Rabbinövendék volt, bár senki nem emlékszik arra, hogy vallásos lett volna, a második világháború utolsó szakaszában elvitték munkaszolgálatra, ahonnan megszökött, a háború végén pedig önként jelentkezett rendőrnek. Nem sokkal később már az Államvédelmi Hatóságnál töltött be vezetői tisztségeket, de kiképzett kihallgatótisztként a napi rutinmunkától sem zárkózott el. Nemcsak a vádlottak szenvedték meg módszereit, beosztottjai között is akadtak, akik úgy érezték: vezetőjük rendre megfogalmazódó vádaskodásai előbb-utóbb az öngyilkosság felé terelhetik őket. Az ÁVH-tól kikerülve pártlapoknál töltött be fontos pozíciókat, majd alapító-iigazgatója ...
A nagy színész, akivel a Kádár-diktatúra gyakran szórakozott, és aki Pelikán gátőrként vált legendává
1944-ben vették fel a Színművészeti Akadémiára, ahol egy hónapot sem töltött el. Munkaszolgálatból megszökve, szőnyegbombázásokat túlélve, színészi tanulmányokat kihagyva játszotta el Bárdos Artúr Belvárosi Színházában a háborút követő első békeévben Rómeó és Júlia férfi főszerepét. Az előadás színháztörténeti jelentőségű sikert hozott, megalapozva Kállai Ferenc pályafutását. A házasság előtt álló színész a Shakespeare-darab próbáin szenvedélyes szerelembe esett a Júliát alakító, nála évekkel idősebb Fényes Alice-szal. A házasság nem maradt el, és a hamarosan az ország legnagyobb színészei közé emelkedő, nők iránti vonzalmában semmiit ...
- címkék:
- Kállai Ferenc
- Bessenyei Ferenc
- Kiss Ferenc
- Aczél György
- Ferrari Violetta
- Both Béla
- Pécsi Sándor
- Csiszár Imre(rendező)
- Marton Endre
- Ráday Imre
- Vámos László
- Tőkés Anna
- Fényes Alice
- Makláry Zoltán
- Kálmán György
- Zsámbéki Gábor
- Pozsgay Imre
- Schwajda György
- Bacsó Péter
- Sztankay István
- Törőcsik Mari
- Gobbi Hilda
- Ruttkai Éva
- Major Tamás
- Bárdos Artúr
- Sinkovits Imre
- Székely Gábor
- Colette Deréal
- Címkefelhő »
Boldognak hitték, pedig rengeteg szenvedés érte a valaha élt egyik legnagyobb magyar színészt
Bessenyei Ferenc az újkori színháztörténet egyik legnagyobb színművésze volt. Habitusában, orgánumában, megjelenésében hősi karakter. Joggal várta el a rászabott szerepeket. Megformálhatta a magyar történelem legnagyobb alakjait színpadon és filmekben is. Szélesebb skálán is hiteles alakítások voltak a repertoárján. Egyik legnagyobb sikerét a Hegedűs a háztetőn című musical tejesembereként aratta. Igazságérzetének is része volt 1956-os szerepvállalásában. Korábbi sikerei ellenére sem úszhatta meg a rámért penitenciát, de a súlyosabb büntetést annak ellenére is elkerülte, hogy a forradalmat követően megtagadta a párttagságot. Nem vollt ...
- címkék:
- Kiss Manyi
- Dayka Margit
- Bessenyei Ferenc
- Huszti Péter
- Zenthe Ferenc
- Szederkényi Ada
- Ádám Ottó
- Makay Margit
- Ajtay Andor
- Major Tamás
- Fábri Zoltán
- Turay Ida
- Sinkovits Imre
- Máthé Erzsi
- Vámos László
- Várkonyi zoltán
- Kiss Ferenc
- Gellért Endre
- Zách János
- Horváth Jenő
- Kovách Aladár
- Németh Antal
- Oláh Gusztáv
- Nádasdy Kálmán
- Szeleczky Zita
- Csákányi László
- Váradi Hédi
- Béres Ilona
- Ráday Imre
- Avar István
- Aczél György
- Marton Endre
- Honthy Hanna
- Latabár Kálmán
- Jerry Bock
- Címkefelhő »
A színészóriás drámai élete, akit a diktatúra leparancsolt a színpadról, de munkásként is hazájáért küzdött
„Sinkovits Imre nem egyszerűen színész, ő a magyar színész. Nemcsak állampolgársága, anyanyelve és lakhelye szerint magyar, hanem érzései, cselekvései, egész magatartása révén az. Voltak és vannak magyar nyelven játszó színészek, akik ugyan magyar állampolgárságúak, de szemléletükben világpolgárok. Sinkovits Imre magyar, a szónak teljes értelmében, testestül-lelkestül, érzéseiben és gondolkodásmódjában, cselekvéseiben, beszédjében, és – ha kellett – hallgatásában is." Fenti sorok Cenner Mihály színháztörténész laudációjában hangzottak el 1996. december 21-én, amikor Sinkovits Imre megkapta a Magyar Örökség-díjat. A méltatott művész ...
- címkék:
- Sztankay István
- Sinkó László
- Székely Gábor
- Sándor István
- Kállai Ferenc
- Sütő András
- Agárdy Gábor
- Gajdó Tamás
- Bessenyei Ferenc
- Bajor Gizi
- Aczél György
- Gombos Katalin
- Páger Antal
- Gellért Endre
- Pécsi Sándor
- Lehotay Árpád
- Kiss Manyi
- Mészáros Ági
- Marton Endre
- Vámos László
- Ablonczy László
- Rátkai Márton
- Fodor Imre
- Makláry Zoltán
- Timár József
- Zsámbéki Gábor
- Olthy Magda
- Bihari József
- Major Tamás
- Somlay Artúr
- Illyés Gyula
- Sinkovits Imre
- Sinkovits Marianne
- Sinkovits-Vitay András
- Németh László
- Mensáros László
- Orbán Viktor
- Gózon Gyula
- Törőcsik Mari
- Gobbi Hilda
- Apáthy Imre
- Címkefelhő »
Aczél György fenyegetőzött, mert Illyés Gyula megszólalt az erdélyi magyarokért
A 90 éves Czigány György, az egykori Ki nyer ma? legendás műsorvezetője, író, költő, aki első irodalmi díját 1946-ban Mindszenty Józseftől vehette át, interjút adott Szilléry Évának. NÉZZE MEG A BESZÉLGETÉST!
- címkék:
- Czigány György
- Aczél György
- Címkefelhő »
Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására
Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...
- címkék:
- Kádár János
- Mindszenty József
- Aczél György
- Soós Viktor Attila
- államosítás
- rendszerváltás
- állambiztonság
- elnyomás
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- konszolidáció
- Rákosi-korszak
- kádár-rendszer
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- koncepciós perek
- szerzetesrendek
- megfigyelés
- Belügyminisztérium
- Állami Egyházügyi Hivatal
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
A filmdíva, akit a szovjetek vallattak, a magyar kommunisták meg elűztek a hazájából
A két háború között írták róla egy társasági lapban: „Hazai színművészetünk lapossarkú, angolszoknyás, citrom-fanyar, whisky-izű büszkesége." Muráti Lili a maga korában első számú megtestesítője volt a modern nőtípusnak, s talán minden kolleginája közül a legszebb, legszexisebb. A színházi munkát tartotta a legfontosabbnak, de mivel egyike lett az első hazai filmsztároknak is, idolként ugyancsak szépen teljesített: vörös sportkocsival száguldozott a városban; szeretett ott lenni a fontosabb társasági eseményeken, ám rendszerint késve érkezett, úgy nagyobb volt a feltűnés. Öltözködésével is figyelmet keltett, olykor botrányt kavart. ...
- címkék:
- Aczél György
- Kabos Gyula
- Bilicsi Tivadar
- Páger Antal
- Vaszary János
- Szeleczky Zita
- gobbi hilda
- Csortos Gyula
- Honthy Hanna
- Bárdos Artúr
- Somló István
- Mezei Mária
- Gáspár Margit
- Rákosi Szidi
- Berky Lili
- Beregi Oszkár
- Muráti Lili
- Toronyi Gyula
- Ferdinand Bruckner
- Schöpflin Aladár
- Vaszary Gábor
- Vaszary Piri
- Ángel de Andrés López
- Ángel de Andrés López és Emilio Gutiérrez
- Álvaro de la Iglesia
- David Lean
- Jávor Pál
- Címkefelhő »
Édesapját felakasztották a kommunisták, később őt magát a szovjetek meglőtték - egy nagy magyar művész drámai ifjúkora
Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas szobrászművész. Édesapja félig olasz volt, így előbb Rómában, majd Berlinben nevelkedett, de még kisgyerekként Magyarországra költözött a családjával. Édesapját 1950-ben koncepciós perben halálra ítélték. Melocco Miklós tizenhat éves korától dolgozott, hogy segítse családja megélhetését. Harmadik kísérletre került be a Képzőművészeti Főiskolára. A nagy művészt nem csak egyedi portréművei, vagy erős hatású, alkotójuk nemzeti elkötelezettségét is kifejező szobrai, emlékművei kapcsán ismerik. Az is köztudott, hogy közéleti megszólalásaiban is markánsan vállaljaa ...
Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói
Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...
- címkék:
- Szabó István
- Zsámbéki Gábor
- Székely Gábor
- Verebes István
- Várkonyi Zoltán (rendező)
- Hevesi Sándor
- Földes Gábor
- Lengyel György
- Bajor Gizi
- Aczél György
- Soós Imre
- Koltay Tamás
- Berek Kati
- Major Tamás
- Ódry Árpád
- Gellért Endre
- Kazimir Károly
- Pártos Géza
- Csiszár Imre(rendező)
- Gábor Miklós
- Marton Endre
- Vámos László
- Németh Antal
- Bárdos Artúr
- Simon Zsuzsa
- Szirtes Ádám
- Horváth Teri
- Ascher Tamás
- Sík Ferenc
- Ladányi Ferenc
- Gobbi Hilda
- Apáthy Imre
- Harag György
- Horváth Árpád
- Rákosi Mátyás
- Páskándi Géza
- Hont Ferenc
- Rajk László
- Jancsó Miklós
- Bacsó Péter
- Ádám Ottó
- Címkefelhő »
A filmcsillag, aki Aczél György besúgója is lehetett volna, de inkább irodista lett Amerikában
Eredetileg színházrendezőnek tanult. Még diplomája megszerzése előtt felfedezte a film: mint dekoratív, nagy tehetségű színésznőt. Krencsey Marianne a kilencszázötvenes-hatvanas években olyan alkotásokban játszott főszerepet, mint a Liliomfi, a Külvárosi legenda, a Két emelet boldogság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Az ígéret földje, Az arany ember, A meztelen diplomata. Huszonöt filmszerepe mellett hasonló számú színházi előadásban is fellépett, valamint televíziós produkciókban is részt vett. A filmjei kapcsán tizenegy fesztiválon, illetve filmhéten vett részt. Majd 1966-ban elhagyta a hazáját. Úgy érezte, külhonban nagyobb bizztonságban ...
Herskó János filmrendező, aki "disszidált", miután Kádár János arra kérte: adjon filmszerepet Aczél Györgynek
Meghatározó filmkészítők sorát segítette a pályára, köztük a Mephistóval Oscar-díjat nyert Szabó Istvánt. Önmagát ironikusan az „utolsó sztálinista kultúrpolitikusnak” nevezte, de nem mentalitásra, hanem a hatalom központosítására utalva. Egy időben egyszerre volt vitatott filmrendező, reformpedagógus és a néhány nagyhatalmú „szocialista producer” egyike. Pártfogoltjaiért küzdve – akiket kizárólag tehetségük alapján választott ki – folyamatosan harcban állt azokkal, akik mentalitásuknál fogva voltak végletesen korlátoltak, ugyanakkor a hatalom mániákusai. Herskó János 1970-es, utolsó filmjében Dunába ölte filmbeli énjét, Gábor Miklóóst. ...
Kulissza 10. Gobbi Hilda, az első és utolsó magyar kommunista
Gobbi Hilda közéleti szerepvállalásainak súlya legalább olyan messze ható, mint színészi teljesítményének emlékezete. A II. világháború idején Major Tamás harcostársa volt az ellenállásban, aztán a Major vezette Nemzeti Színház társulatának tagja, amíg harcostársa ki nem rúgta. A mágnáscsaládból indult, mélyszegénységet is megtapasztalt Gobbi Hilda azonban nemcsak önmagát volt képes olykor a saját hajánál fogva talpra rántani, hanem emberek sokaságát segítette jobb helyzetbe. Egyedi karaktere másokat is irritálhatott a hatalom birtokosai közül, de sosem találtak rajta fogást. Pedig nem csupán a bagót szívta zsinórban, de szerette a ...
Kulissza 9. Madaras József, aki előtt Kádár János irodája mindig nyitva állt
A Kádár-kori világ egyik legnépszerűbb színésze volt. A Kossuth-díjas művész első, legendássá lett színpadi sikerét 1963-ban aratta a Thália Színházban. Fejes Endre Rozsdatemető című színművének Hábetler Janijaként, amely figurát – recenziók szerint – „teljes átéléssel, befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el életre-halálra". A hatvanas évektől több mint harminc filmben szerepelt. Jancsó Miklós rendezései közül – egyebek mellett – a Szegénylegényekben, az Égi bárányban, a Még kér a népben, a Csend és kiáltásban vagy éppen a Csillagosok, katonákban. Emlékezetes alakítást nyújtott Lugossy László Köszönöm, megvagyunnk ...
Kulissza 8. Somogyvári Rudolf, akiről Aczél György „mindent tudott”, ezért száműzte
A művelt budai polgárfiú előbb szalondarabokban brillírozott. Szovjet hadifogsága idején hivatása mélységeiben is elmerült. Tábori színházat alapítva rabtársainak is segített a túlélésben. Hazatérése után pártfunkcionáriusok száműzték vidékre, rehabilitációját követően a puszta sors bánt vele szűkmarkúan. Generációjának egyik legerősebb tehetsége a Vígszínháznál töltötte utolsó éveit, ott ismerte meg a színházban is fellépő LGT tagjait. Presser Gábor írta a színész halála után az „Egy megkésett dal" című számban: „Cikkek jelentek meg sorra, / Persze mindegyik dicsért, / Most csak jó kritikát kaptál / a befejezett szerepért. / És mégg ...
Most megnézheti, hogyan nyaralt Kádár és a kommunista elit
Ez volt Rákosi Mátyás kedvenc nyaralóhelye, itt sakkozott rendszeresen Kádár János és Aczél György, itt szállt meg a Magyarországra látogató Fidel Castro, Gagarin vagy Ho Si Minh. A Budapesthez legközelebb eső Balaton-parti települést, Balatonaligát 1948-ban sajátították ki maguknak a kommunista vezetők, akik fegyveres őrökkel és kutyákkal vigyáztak arra, hogy senki se zavarhassa meg tóparti nyugalmukat. Augusztusban és szeptemberben lehetőségünk nyílik arra, hogy szervezett séta keretében bepillantsunk az egykori kiváltságosok világába.
Aczél György kicsit morgolódott
Kovalovszky Márta művészettörténész és elefántgyűjtő a hatvanas években pezsgő szellemi központtá alakította a székesfehérvári Szent István Király Múzeumot. Az ott rendezett tárlatok szombati megnyitóira özönlött a közönség az ország számos pontjáról, mert szabadulást ígértek az aczéli kultúrpolitika szorításából, és mert bűn lett volna kihagyni, ha például Pilinszky János nyitotta meg Kondor Béla kiállítását. A székesfehérvári Városi Képtár-Deák Gyűjtemény most elefántgyűjteményének egy részét állította ki. Ennek apropóján beszélgettünk elefántokról, a múzeumba kiránduló Aczélról, Hruscsov lelkendező feleségéről, gatyában lábasból ...
- 1