A magyar acéliparban nincs többletkapacitás

A magyar acéliparnak nincs többletkapacitása, mivel Magyarország végrehajtotta az Európai Unióval kötött Európai Megállapodásnak az iparág rekonstrukciójával összefüggő vállalásait, és kapacitását csaknem a felére csökkentette - hangsúlyozta Tóth László, a Dunaferr vezérigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján.

A világ legnagyobb acélgyártó-csoportja jött létre

Erős versenyvédő megkötésekkel ugyan, de engedélyezte szerdán az EU brüsszeli bizottsága a spanyol Aceralia, a luxemburgi Arbed és a francia Usinor acélipari cégek egyesülését, amelyből a világ legnagyobb acélgyártó csoportja jön létre.

Bátor acélipari privatizáció Lengyelországban

A Dunaferrt megdöbbentették a dömpingvádak

A Dunaferr Rt. szerint körültekintés nélkül kezdeményezett ellene dömpingeljárást a nyugat-európai acélipari szövetség (Eurofer) a melegen hengerelt acéltermékekre vonatkozóan az Európai Bizottságnál. A társaság szerint az acélipar dekonjunktúrája, és az USA piacvédő intézkedés-tervezete miatt szabadulnak el az indulatok a nemzetközi acélkereskedelem szereplői között.

Talpig vasban: acélháború körvonalazódik

Akár kereskedelmi háborúhoz is vezethet, amennyiben az ifjabbik George Bush megfogadja az ITC tanácsadó szervezet ajánlásait. A kereskedelmi ügyekben nagy hatalmú ITC ugyanis az amerikai acélipar érdekeire hivatkozva védővámok kivetésére és importkontingensek bevezetésére szólította fel az elnököt. Egy ilyen lépés azonban nem csupán az acéltermelő országok érdekeit sértené, hanem a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályaiba is ütközne.

Az erős dollár miatt kerülhetett válságba az USA acélipara

Az erős dollárnak és a különböző acélipari termékcsoportokra kivetett védővámoknak nincs közük egymáshoz - mondta Paul O'Neill amerikai pénzügyminiszter Wim Duisenberg valutauniós jegybankelnök állítására válaszolva. Duisenberg a védővámok bevezetésének indoklását egyébként "szánalmasnak" minősítette.

Acélháború után légügyi adóvita az EU és Amerika között 

Alig pár nappal az amerikai acélipart védő 8 és 30 százalék közötti vámtarifák bejelentése után az Európai Bizottság az amerikai légitársaságokra kivetett adó bevezetésére készül. A brüsszeli tervek szerint a jövőben a repülőtéri adó növelésével, esetleg a leszállási jogok korlátozásával küszöbölnék ki az állami támogatásban részesülő nem-uniós - főként amerikai - légitársaságok jogtalan előnyszerzését. 

Elindult az amerikai acéloffenzíva

Globális kampányba kezdett az amerikai kormányzat a túltermelési krízis mélypontjára érkezett nemzetközi acélipar stabilizálása érdekében. A kereskedelmi minisztérium tárgyalódelegációk tucatjait küldi Tokióba, Szöulba, Pekingbe és Brüsszelbe, hogy az érintett országok kormányait és a meghatározó acélipari vállalatokat meggyőzze a radikális termelés-visszafogás elkerülhetetlenségéről. A vállalatok hajlanának az alkura, de csak azzal a feltétellel, ha az USA eláll az acél importtarifái egyoldalú emelésének tervétől.

Európa visszavágásra készül

Egyre inkább elmérgesedik, és úgy tűnik, az acéliparon is túlgyűrűzik az amerikai védővámok bevezetésével újrakezdődött USA-EU kereskedelmi háború. Miközben a nemzetközi kereskedelemért felelős amerikai miniszterhelyettes azzal fenyegetőzik, hogy a védővámok más területekre, például az agrár és a félvezetők szektorára is hatással lehetnek, Brüsszel kedden be kívánja jelenteni, hogy korlátozná az unión kívüli, igazságtalan állami támogatásokat élvező (elsősorban amerikai) légitársaságok gépeinek leszállási engedélyeit, és magas pótdíjakkal fogja sújtani őket.