2. magyar hadsereg
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- Don-kanyar
- Vörös Hadsereg
- Szovjetunió
- Jány Gusztáv
80 éve kezdődött a doni katasztrófa, a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája
Nyolcvan éve, 1943. január 12-én a Vörös Hadsereg jelentős számbeli és technikai túlerőben lévő magasabb egységei az urivi hídfőből kitörve elsöprő erejű támadást indítottak a 2. magyar hadsereg létszámban és felszerelésben sokkal gyengébb alakulatai ellen. Az urivi áttöréssel vette kezdetét az a 2. magyar hadsereg pusztulásával végződött kegyetlenül véres ütközet, ami mind a mai napig a Don-kanyari tragédiaként él a magyar történelmi emlékezetben. A 2. magyar hadsereg pusztulása a magyar történelem legsúlyosabb katonai veresége; a 207 500 fős személyi állomány csaknem kétharmada, 143 ezer fő került a veszteséglistára. A Don-kanyar ...
- címkék:
- Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes
- Kirill Moszkalenko vezérezredes
- második világháború
- visszavonulás
- ellentámadás
- menekülés
- veszteséglista
- Don-kanyar
- 2. magyar hadsereg
- Vörös Hadsereg
- bekerítő haművelet
- sztálingrádi csata
- könnyű hadosztály
- Báró Maximilian von Weichs vezérezredes
- B Hadseregcsoport
- III. hadtest
- Craemer-hadtest
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hősök útja – Hét döntés, amely megváltoztatta a magyar történelmet
Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe mindig jó alkalmat kínál a visszatekintésre. Az ezeréves magyar történelmet megannyi viharos, véres, de fényes és dicsőséges esemény is kíséri amelyeknek közös jellemzője, hogy mindig tetten érhető bennük az egyéni hősiesség és áldozatvállalás. De kik is voltak a hősök, és mi számít hőstettnek? Vajon ma is ugyanazt jelentik ezek a szavak, mint évszázadokkal korábban? A hősök különleges emberek voltak, vagy olyanok, akik mertek dönteni, és minden körülmények között vállalták döntésük következményeit? Nemzeti ünnepünk alkalmából a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Honvédség hagyományőrzői a budaváári ...
- címkék:
- Dobó István
- Szent István
- Hunyadi János
- Szent László
- Kászonyi Dániel
- Muhr Ottmár ezredes
- Duska László
- Árpád-ház
- magyar történelem
- második világháború
- első világháború
- Don-kanyar
- Eger ostroma
- 2. magyar hadsereg
- Anjou-kor
- hódoltság
- nándorfehérvári diadal
- történelmi emlékezet
- Regnum Marianum
- 1848-as forradalom és szabadságharc
- Címkefelhő »
Fagyos orosz hómezőkre terítette ki sötét szárnyait a végzet
1943. január 12-én kora délelőtt az urivi hídfőből indított szovjet offenzívával vette kezdetét az a véres és a 2. magyar hadsereg pusztulásával végződött ütközet, amely a Don-kanyari tragédiaként él a magyar történelmi emlékezetben. A magyar történelemben a 2. magyar hadsereg katasztrófája számít a legsúlyosabb katonai vereségnek, amelynek áldozati száma jelentősen meghaladja az 1526-os, ugyancsak tragikusan végződött mohácsi csata emberveszteségeit.
- címkék:
- Adolf Hitler
- Joszif Visszarionovics Sztálin
- Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes
- Csujkov hadseregtábornok
- Moszkalenko tábornok
- veszteség
- második világháború
- Horthy-korszak
- visszavonulás
- áttörés
- hadtest
- Győzelem Napja
- 2. magyar hadsereg
- Vörös Hadsereg
- Magyar Királyi Honvédség
- urivi hídfő
- könnyű hadosztály
- Báró Maximilian von Weichs vezérezredes
- B Hadseregcsoport
- Cramer-hadtest
- hadparancs
- Wehrmacht
- Honvéd Vezérkar
- Sztavka
- Címkefelhő »
Halálos végjáték a fagyos orosz hómezőkön
Kereken hetvenöt éve, 1943. január 12-én kora délelőtt a Voronyezsi Front 40. hadserege kitört az urivi szovjet hídfőből, és elsöprő erejű támadást indított a 2. magyar hadsereg Don mentén kiépített állásai ellen. A Vörös Hadsereg jelentős túlerőben lévő gépesített alakulatai már az offenzíva első napján áttörték a gyengén felszerelt 7. könnyű hadosztály cérnavékony védelmi állásait. A pörölycsapásszerű szovjet támadás utáni napokban a Don menti fagyos orosz sztyeppén, közel mínusz negyven fokos hidegben bontakozott ki a magyar hadtörténet legmegrázóbb tragédiája.
- címkék:
- Adolf Hitler
- Horthy Miklós
- Jány Gusztáv
- Szombathelyi Ferenc
- Bárdossy László
- második világháború
- áttörés
- Harmadik Birodalom
- Sztálingrád
- Don-kanyar
- 2. magyar hadsereg
- Vörös Hadsereg
- Barbarossa hadművelet
- Magyar Királyi Honvédség
- páncélos hadosztály
- bekerítő haművelet
- Fall Blau
- urivi hídfő
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
Tűzgolyóként robbant fel a földbe csapódó vadászgép
Hetvenöt éve, 1942. augusztus huszadikán, hajnali öt órakor, az oroszországi Ilovka község melletti tábori repülőtérről a magyar királyi honvéd légierő 1/1. vadászrepülő századának két Héja típusú gépe a magasba emelkedett. Néhány perccel később, a repülőtér légterében alacsony magasságban köröző géppár V-421-es lajstromjelű vadászgépe élesen bedöntött bal fordulóba kezdett, majd orrát leadva dugóhúzóba perdült, és öt óra hét perckor a földnek csapódva, vakító tűzgömbként felrobbant. Horthy István tartalékos repülő főhadnagy, Magyarország kormányzóhelyettese a lángoló roncsok közt vesztette életét.
Egész hadjáratom értelmét veszti, ha lemondok Sztálingrádról!
Hetvennégy éve, 1943. február 2-án, a Sztálingrádnál körbezárt 6. német hadsereg megmaradt katonái, mintegy 91 ezer fő, letette a fegyvert a szovjet diktátor nevét viselő, halálos katlanná vált város romjai között. A világtörténelem leghosszabb ideig tartó, minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen utcai harcaiban a Wehrmacht olyan megrendítő vereséget szenvedett el, amelyet többé már nem volt képes kiheverni. Sztálingrád presztízsharccá változott ostroma fordulópontot jelentett a második világháború történetében. Hitler végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton, Sztálingrád után már csak idő kérdése volt a Harmaddik ...
Ekkor kezdték megírni a 2. magyar hadsereg halálos ítéletét
A Szovjetunió elleni invázió kifulladása miatt Adolf Hitler nagyobb katonai részvételt követelt szövetségesitől az újabb, 1942-re tervezett német offenzívához. Hetvenöt éve, 1942 januárjában ennek jegyében először Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, majd Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht Főparancsnokságának feje látogatott el Budapestre, ahol a fenyegetőzést sem mellőzve a honvédség egészének keleti frontra vezénylését követelték.
Rekviem egy hadseregért
1943 január 12-én kora délelőtt, az urivi hídfőből indított szovjet offenzívával vette kezdetét az a véres és a 2. magyar hadsereg pusztulásával végződött ütközet, amely Don-kanyari tragédiaként él a magyar történelmi emlékezetben.
Egy étlapon kínálták fel a doni magyar sereget
Egy szállodai étlap hátuljára skiccelték fel azt a megállapodást, amely megpecsételte a második magyar hadsereg sorsát. A tárgyalások egy évvel a katasztrófa előtt, 1942 januárjában zajlottak Budapesten. A magyar katonai vezetés nem kért biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy a német be is tartsák ígéreteiket, és ez később végzetesnek bizonyult.
Egy hétig hallgattak a doni katasztrófáról
Letargiába esett az ország hetven évvel ezelőtt, amikor kiderültek a Don-kanyarban elszenvedett veszteségek. A 2. magyar hadsereg összeomlása után egy vezérkari alezredes csak annyit tudott mondani a cenzúrázott sajtónak, hogy "a hősi halál mindenesetre dicsőségesebb formája a végnek, mint például az érelmeszesedés".
Egy szál puskával a tankok ellen
Hetven éve, hogy a szovjet csapatok támadást indítottak a Don-kanyarban a 2. magyar hadsereg ellen. A Vörös Hadsereg két ponton roppantotta össze a hiányos fegyverzetű magyarok cérnavékony harcvonalát. Rengetegen vesztek oda azokban a napokban, miközben a csak Hitler parancsára bevethető páncélosok sokáig tétlenül nézték a tragédiát.
Elfagyott kezekkel, éhesen vártak sorsukra a Don-kanyarban
Nyomorúságosabbnál nyomorúságosabb bunkerekben, "embertelenül katasztrofális körülmények" között didergett a 2. magyar hadsereg hetven évvel ezelőtt a Don-kanyarban. Közeleg a katasztrófa évfordulója.
Tudni lehetett, hogy elpusztul a doni hadsereg
A második világháború menetét megfordító, pusztító erejű szovjet offenzíváknak még hírük-hamvuk sem volt 1942 októberében, ám az új magyar honvédelmi miniszter mintha megsejtett volna valamit a közelgő doni katasztrófáról.
- 1