Így kezdődött az 1956-os magyar forradalom

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.

.Menczer Tamás: Ha a magyarok egységesek, mindig győznek

Ha a magyarok egységesek, mindig győznek. A magyarok a családjukért és a hazájukért mindenre képesek - hangoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője hétfőn Budakeszin.

Frank Füredi: 1956-ban valami fantasztikus dolog történt Magyarországon

Magyarországon 1956. október 23-án valami fantasztikus dolog történt: a sztálinista diktatúrában élő emberek, akik korábban féltek, és csak halkan merték egymásnak elmondani, miben hisznek, aznap büszkén és öntudatosan az utcára mentek, hogy fellázadjanak a rendszer ellen - mondta el brüsszeli ünnepi beszédében Frank Füredi, a Matthias Corvinus Collegium brüsszeli képzési központjának (MCC Brussels) igazgatója.

Képeken a zászlófelvonás az Országház előtt a Kossuth Lajos téren

Dömötör Csaba: 1956 küzdelme minket is kötelez

1956 küzdelme minket is kötelez: bármilyen rázós utat elviselünk, bármilyen terhet felvállalunk, bármilyen ellenerővel szembe szállunk, csak hogy a magyarok jövőjét biztonságban lássuk - hangsúlyozta beszédében Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából rendezett állami ünnepségen vasárnap, a Műegyetemen.

John Sadovy 1956-os fotóiból nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Az 1956-os forradalomról és a szovjet megszállásról beszélt Vlagyimir Putyin - videó

A Valdaj Klub csütörtöki plenáris záróülésén Vlagyimir Putyin orosz elnöktől kérdezett a Moszkvatér.com főszerkesztője. A kérdések között szerepelt az új orosz történelemtankönyvek 1956-ról szóló fejezete is, ami komoly vitát váltottak ki hazánkban. Putyin világossá tette: 1956 a magyarok forradalma volt, amelyet a kommunista vezetés tevékenysége váltott ki, a szovjet megszállás pedig hiba volt.

Leszámolás a hazug "Árpi bácsi"-mítosszal

Óriási sikerrel játsszák a mozik Tősér Ádám rendező és Lajos Tamás producer filmjét, a Blokádot. A film hiteles és emberi jelenetek sorával mesél Antall Józsefről, a rendszerváltás utáni első miniszterelnökről, de a film szól a szeretetről, a családi gyökerekről és persze árulásról is. Politikai árulásról: és itt nem lehet megkerülni az SZDSZ-es köztársasági elnök, Göncz Árpád nevét. A Blokád - a filmművészet kulturált eszközeivel, minden szájbarágás és didaxis nélkül, mintegy a fő történet mellékszálaként - kíméletlenül leleplezi a hazug és nevetséges, tudatosan építgetett és minden alap nélküli "Árpi bácsi"-mítoszt. A filmben nagyyszerű ...

Elképesztő gesztus: 1956 hősei előtt tiszteleg a bolgár focicsapat szurkolótábora - kép

Nemes gesztust tett a bolgár Levszki Szófia labdarúgócsapatának szurkolótábora, amely a Lokomotiv Plovdiv elleni mérkőzésén megemlékezett az 1956-os forradalom és szabadság hőseire.

Demeter Szilárd: Legelőből hazát

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának beszéde.

Szánthó Miklós: Csak egy érdek, egy szenvedély van, és ezt úgy hívják, Magyarország

A szentesi '56-os megemlékezésen mondott beszédet az Alapjogokért Központ főigazgatója, az alábbiakban olvashatják.

Potápi Árpád János: 1956 forradalma az egész magyar nemzet forradalma volt

1956 forradalma az egész magyar nemzet forradalma volt - mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Budapesten.

Fáklyás felvonulás az 1956-os forradalom tiszteletére

A résztvevők a Szent Gellért rakparton vonulnak.

Nemzeti gyásznap: Az 56-os forradalom áldozataira emlékezünk

Országszerte megemlékeznek az '56-os forradalom áldozataira a nemzeti gyásznapon

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulója alkalmából tartanak megemlékezéseket. A központi rendezvények a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren kezdődnek, este pedig a Szent István-bazilikában tartandó koncerttel érnek véget.

Mi köze van Elvis Presley-nek az 1956-os forradalomhoz?

Az 1956-os forradalmat megannyi legenda lengi körül, számtalan olyan történet, melyek az idő múlásával feledésbe merültek. A Life.hu az összeállításában olyan eseményeket, momentumokat írt le, amelyek híven tükrözik a forradalom jelentőségét, és lehetőséget adnak eseményeinek tágabb értelmezésére.

Pesti mesék: az 1956-os forradalom legfontosabb helyszíneinek története

Pesti mesék című cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert helyek, utcák, terek, városrészek történetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, gyakran már a nevükben is. Különleges, ünnepi kiadásunkban pedig most az 1956-os forradalom fővárosi helyszíneinek történetét meséljük el.

Orbán Viktor rendhagyó helyszínen mondja el október 23-i beszédét

Idén már előző nap, vagyis október 22-én elkezdődnek az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezései. Október 23-án Orbán Viktor miniszterelnök rendhagyó helyszínen mondja el beszédét - közölte Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Így készült az október 23-i Sétatörténelem-kisfilm

Film készül az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanújáról

Tévésorozat készül Brenner Jánosról, Rotschild Klára életéről tévéfilm, míg a Vígszínház 125 éves történetéről, továbbá az Országház és Kossuth tér megújulásáról dokumentumfilm foroghat.

Áder János virágot helyezett el Nagy Imre sírjánál

Áder János köztársasági elnök virágot helyezett el Nagy Imre, valamint az 1956-os forradalom névtelen áldozatainak sírjánál a 301-es parcellában, főhajtással tisztelgett a forradalom erdélyi mártírjai előtt a 298-as parcellában, továbbá megkoszorúzta a 300-as parcellában lévő emlékhelyet a köztársasági elnök 63 évvel ezelőtti kivégzésére emlékezve kedden.

Pesti mesék - Az ország egyetlen körterének története

Cikksorozatunkban olyan mindenki által jól ismert budapesti helyek, utcák, terek és városrészek elnevezéseinek eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet, különleges sztorit rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem néhány darabját is. A Hősök tere, az Oktogon, az Astoria, a Római-part, a fővárosi pályaudvarok és a Nagykörút után most következzen a Móricz Zsigmond körtér.

Így végezte 1956-ban Sztálin szobra Budapesten - fotógaléria

Forradalmi mozi - a legemlékezetesebb filmek 1956-ról

Október 23-a alkalmából összeválogattuk azokat a legfontosabb - és általunk legkedveltebb- magyar filmeket, amelyek mozivászonra vitték az '56-os forradalmat. Családok, disszidensek, hazatérők, vízilabdázók, totógyőztesek és pesti vagányok a lyukas nemzeti lobogó alatt.

Képeken az október 23-i zászlófelvonás

Giorgia Meloni: A magyarok emelt fővel saját érdekeiket képviselik - videó

A Római Magyar Akadémián több tucat vendég jelenlétében emlékeztek meg az 1956-os forradalom 64. évfordulójáról. Az ünnepségen részt vett Giorgia Meloni is. Az Olasz Testvérek Pártjának elnöke a Hír TV-nek elmondta: példamutató, ahogyan a magyarok emelt fővel, saját érdekeiket képviselik.

Az 56-os pesti srácokról szóló olasz dal hivatalos, állami elismerését javasolta a Liga politikusa

Törvényjavaslatot terjesztett be Claudio Barbaro, a Liga jobboldali olasz ellenzéki párt szenátora azért, hogy az Előre, budai srácok (Avanti ragazzi di Buda) című dal az olasz állam hivatalos ünnepi dalává váljon, és bekerüljön a tantervbe is - erről maga a politikus számolt be kedden.

Orbán Viktor a Zeneakadémián - videó

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából a Zeneakadémián rendezett díszünnepségen mondott beszédet.

Az elszánt magyar nemzet szembeszállt a világ legnagyobb diktatúrájával

Az 1956-os esztendő több ok miatt is sorsfordítónak számított a történelemben. A világ már kezdte elfelejteni a második világháborút, miközben gyakran ellentmondásos érdekek feszültek egymásnak a nagyhatalmi politikában. A desztálinizáció, az egyre elégedetlenebb magyar nép és a háttérben megbújó szovjet-bizánci birodalmi logika vezette végül Magyarországot a forradalomba. Október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, és fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunista diktatúra valamint a szovjet megszállás ellen. A háttérben végig dolgozott a szovjet-bizánci logika, Hruscsov békegalambként viselkedő héjákat küldöött ...

Újabb 1956-os ítéletek semmisségéről állított ki igazolást a Kúria

Az elmúlt két és fél évben a Kúria összesen 29 hajdani bűnperben 136 résztvevő bosszúálló bírói ítéletének semmisségét tanúsította.

Mansfeld Pétert 60 éve végezték ki

Hatvan éve, 1959. március 21-én, néhány nappal tizennyolcadik születésnapja betöltése után végezték ki Mansfeld Péter ipari tanulót, az 1956 utáni megtorlások legfiatalabb áldozatát.

Ismét jó érzés volt magyarnak lenni az Egyesült Államokban

Ismét jó érzés volt magyarnak lenni az Egyesült Államokban - mondta kedden az MTI-nek Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára, aki New Yorkban a vallásszabadságról és az emberi jogokról rendezett konferencia egyik fő előadója volt.

Orbán Viktor a jövő évi EP-választás tétjét fogalmazta meg

Elemzők szerint Orbán Viktor miniszterelnök október 23-ai ünnepi beszédében a jövő évi európai parlamenti választás tétjét fogalmazta meg. A kormányfő arról beszélt, az emberek egy birodalmi Európa és a szabad nemzetek szövetsége közül választhatnak majd, ezek közül az utóbbi mellett érvelt.

Rengetegen a Fidesz ünnepségén, szánalmasan kevesen az ellenzéknél

Óriási tömeg volt a kormány és a Fidesz ünnepi megemlékezésén, az ellenzéki rendezvényeken alig lézengtek.

Megható lengyel üzenet október 23-án - videó

Zbigniew Herbert A magyaroknak című versét szavalták el lengyelek, magyarul.

A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt

Hálásak vagyunk 1956 valamennyi hősének, mivel nagy szerepük van abban, hogy ma élvezhetjük a szabadságot – mondta a határon túli magyarságnak és a magyar külképviseleteknek küldött videóüzenetében Szijjártó Péter külügyminiszter. A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a budapesti Széna téri '56-os emlékműnél tartott megemlékezésen. Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint 1956 októbere azért volt kivételes, mert megvalósult a nemzeti egység, „ha úgy tetszik, a nemzeti együttműködés rendszere”. A nemzzeti ...

Tommy Vig: A forradalom minden rezdülése benne van a Budapest 1956 című műben

Tommy Vig szerint Budapest 1956 című szimfonikus zenekari műve elmondja, mi történt az 1956-os forradalom elejétől a végéig, és hogyan érzett a magyar nép. A dzsesszdobos-zeneszerző erről az M1 műsorában beszélt.

Országszerte csaknem 600 rendezvényt tartanak az 56-os forradalom emlékére

Országszerte 595 rendezvényt tartanak az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmából – közölte a Kormányszóvivői Iroda.

1956 igazi forradalom volt, az emberek a szabadságukért mentek ki az utcára

Igazi forradalom volt 1956: az emberek nem fizetésemelésért mentek ki az utcára, hanem saját szabadságuk kivívásáért, a hazugságok leleplezéséért – mondta Horváth Attila jogtörténész az M1 műsorában.

Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt

Katonai tiszteletadással, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Gulyás Gergely: Addig maradhatunk szabadok, amíg képesek vagyunk összefogni

Az összefogás fontosságáról beszélt a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen hétfőn a budapesti Bem téren.

Boross Péter: 1956 egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt

"Az 1956-os forradalom egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt" - mondta Boross Péter a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen hétfőn. A rendszerváltást követő második magyar miniszterelnök beszédében kiemelte, reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat kozmopolita irányba akarják kényszeríteni.

Rétvári Bence: Magyarország a hősök földje

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn a Műegyetemnél azt mondta, Magyarország a hősök, a szabadságharcosok földje.

Papnak készült, de az egyik legnagyobb magyar színész lett

Papnak készült, majd erdésznek, kertésznek, végül Jászai Mari írásait olvasva a színészet mellett kötelezte el magát. A feladatból munka lett, a munkából hivatás, amely az egész életét meghatározta. Természetes hatású, őszinte karakterei mögött mindig hangyaszorgalommal végzett kutató- és elemzőmunka állt, ami önfeledtséggel párosulva tette a XX. század második felének egyik legnagyobb magyar színművészévé Sinkovits Imrét, aki szeptember 21-én lenne 90 éves.

Kémkedéssel gyanúsították Psota Irént

Psota Irén csupán egy rövid párizsi látogatással próbálta enyhíteni a forrongó Budapest emlékét 1956-ban. Útja nem tartott sokáig, mégis elég volt ahhoz, hogy jó ideig kémnek gondolja az államvédelem. Meg is tették a szükséges(nek gondolt) lépéseket. 

Újabb ÁVH-s tisztek lepleződtek le

Köztünk él az ÁVH volt börtönőre, későbbi III/III-as osztályvezető és a Kádár-per egyik ávós vizsgálótisztje, akit csak '62-ben küldtek el az elhárítástól. 1956/57-ben mindketten ugyanabban karhatalmista ezredben szolgáltak - írja a szocialista rendszer leggátlástalanabb kiszolgálóiról szóló cikksorozatának legújabb részében a Látószög blog.

Forradalom és bűnhődés - A református egyház a Kádár-korszak kezdetén

Bertalan Péter egyetemi docens cikke a református egyházban 1956-ban kibontakozó ellenállás folyamatát mutatja be korabeli források alapján. Azt vizsgálja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt milyen, hatalmi mozgások játszódtak le a református egyház felső vezetésében. Az írás a korabeli pártállami források csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira támaszkodva következetesen érvényesített forráskritikával a történtek valószínűsíthető verziójának feltárására törekszik.

Az utolsó forradalmárok - a mecseki láthatatlanok

Amikor megjelentek a szovjet tankok Pécs városában, néhány százan úgy gondolták: ezt nem nézheti tétlenül a világ, és egészen biztos, hogy érkezik majd segítség Nyugatról. Felmentek a Mecsek erdeibe néhány puskával, és onnan támadtak a szovjet katonákra. 

Trócsányi: Különös tiszteletet érdemelnek a kárpátaljaiak

A kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a kárpátaljai magyarság központi 56-os megemlékezésén Ungváron.

Orbán Viktor: Ha elvész a szabadság, mi magunk is elveszünk

Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Terror Háza Múzeum előtt rendezett, október 23-ai díszünnepségen. Azt is mondta, hogy az 1956-os forradalom nemzeti forradalom volt. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ma minden választás sorsdöntő Európában. Most dől el, sikerül-e visszaszereznünk a régi, multikulturalizmus előtti, nagyszerű Európánkat.

Megkezdődött a központi ünnepség a Terror Háza Múzeumnál

Megkezdődött az október 23-i központi ünnepség a budapesti Terror Háza Múzeumnál hétfő délután három órakor.Az eső és az ítéletidő ellenére tízezer ember gyűlt össze a Terror Házánál, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Az emberek megtöltik az Andrássy utat az Oktogontól a Vörösmarty utcáig.

A szabadságharcra emlékezik Orbán Viktor

Országszerte és a határokon túl is tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján. A központi rendezvények a Parlament előtti zászlófelvonással kezdődtek, Orbán Viktor kormányfő délután mond ünnepi beszédet, amit percről percre közvetítünk. 

Melyik 1956-os film a kedvence?

A nyolcvanas évektől már készülhettek magyar filmek, amelyekben már többé-kevésbé lehetett beszélni 56-ról. Érintőlegesen persze a hatvanas-hetvenes években is foglalkoztak a filmrendezők a forradalommal, a rendszerváltás után pedig már teljesen szabadon szólhattak a filmek 1956-ról. Olyan filmeket is felsorolunk, amelyek nem kizárólag a forradalomról szólnak, esetleg annak apropóján beszélnek a történelemről, de az adott film lényegéhez alapvetően tartozik hozzá 1956.

Deutsch: Ez a Kádár-rendszer ősbűne

Deutsch Tamás szerint a 2006. október 23-án történtekért még mindig nem történt meg a valódi felelősségre vonás, ezzel a magyar állam továbbra is adósa a törvénytelenségek áldozatainak. Az aljas támadások közepette is sikeresnek tartja az emlékévet, de számára egyértelmű: ahogy 1956-ban, majd azóta mindvégig, úgy az emlékév megítélésében is két oldala van a barikádnak. 

1956: a forradalomra emlékezik az ország

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt, 15 órától Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Terror Háza Múzeumnál. Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezik az ország a 61. évfordulón, rengeteg politikai és családi programot szerveztek mára.

Rákosi Mátyás rettenetesen gyűlölte a vidéket

Az 1956-os forradalmat megelőzően komoly ellátási problémák voltak a városokban, ez is az egyik tényezője volt a forradalomnak - mondta Boros Imre közgazdász az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Kész csoda az 1956-os olimpián szerzett kilenc magyar aranyérem

Kész csoda, hogy a körülmények ellenére kilenc aranyérmet szereztek a magyarok az 1956-os melbourne-i olimpián - erről Hencsei Pál sporttörténész, olimpiakutató beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

Gulyás: A 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom

A 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője vasárnap Szentesen.

Ingyenes és látványos programokkal készülnek október 23-ra

Október 23-án számos programmal várják a családokat is, a mozi, a múzeum, a koncert és a különleges fényfestés csak néhány program az ünnepi hétvégéről.

60 éve ártatlanul végezték ki Kádárék Tóth Ilonát

A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája után ki lehet jelenteni: Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának az elnöke a Origónak Tóth Ilona kivégzésének 60. évfordulóján.

Nagy Imre kivégzésére és újratemetésére emlékeztek

Nagy Imre szobránál emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökére és mártírtársaira. Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst 1958. június 16-án végezték ki, Szilágyi Józsefet már két hónappal korábban, Losonczi Géza pedig 1957. decemberében meghalt a börtönben. 31 évvel később, 1989. június 16-án a rendszerváltás talán legfontosabb szimbolikus eseménye volt az újratemetésük, a Hősök terén több százezren voltak a megemlékezésen.

Meggyőző lett az 56-os forradalom akcióképregénye

Képregényes formában is megörökítették az '56-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét: a Budapest Angyalá-t a 60. évforduló alkalmából Futaki Attila, Magyarország leghíresebb képregényrajzolója készítette el Tallai Gábor forgatókönyve alapján. A történet főhőse egy, a megtorlás idején az Egyesült Államokba emigrált szabadságharcos, aki évtizedekkel később visszatér Magyarországba, hogy bosszút álljon azon az orosz tiszten, aki meggyilkolta a bajtársait. A különleges kötetről az alkotók meséltek az Origónak.

Esztergomban kémkedtek az oroszok

A szovjet elhárítás egy téves információ miatt két hét alatt átvilágította Esztergomot, a táblázatba foglalt információk a Kremlbe, Zsukov marsallhoz is eljutottak - mondta Kun Miklós, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő hétfőn Esztergomban, az 1956-os emlékév városi programjainak záró rendezvényén.

Schmidt: A szabadság számunkra olyan fontos, mint a levegő

Félidőben vagyunk, egy nagyon fontos eseménysoron vagyunk túl – mondta Balog Zoltán az emberi erőforrás minisztere. Az 1956-os emlékév kapcsán az egyik legfontosabb cél volt, hogy a fiatal generációt elérjék, így a romkocsmákban is megjelentek, valamint 1700-an pályáztak az '56-os dalpályázatra is – vonta meg az emlékév eddigi mérlegét a miniszter. 

Megdöbbentek a szabadságharcosok

A Szabadságharcosokért Közalapítvány Kuratóriuma megdöbbent azon a hajszán, amelyet egyes sajtóorgánumok folytatnak Dózsa László '56-os hős ellen.

Az 56-os körúti pokol testközelből

Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik gócpontja volt a Nagykörút Corvin közi szakasza: a Corvin mozinál fontos felkelőállás alakult, a vele szomszédos Kilián laktanya pedig tökéletes helyen volt ahhoz, hogy az itt állomásozó felkelők az Üllői úton beözönlő szovjet tankokkal szembeszálljanak. A történelemkönyvekből a tényeket már jól ismerjük – de miről számoltak be azok, akik valóban itt harcoltak, vagy a környéken éltek?

Áder: A magyarok adtak reményt Európában

1956. október 23. után a világ visszavonhatatlanul másmilyen lett - mondta Áder János köztársasági elnök pénteken, a nemzeti gyásznapon a főváros XVIII. kerületében lévő Hargita téren tartott megemlékezésen.

Szovjet forgószél csapott le az országra

November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.

Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat

Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.

Miért hagyott minket magunkra a Nyugat 1956-ban?

A szuezi válság és a magyarországi forradalom szinte napra pontosan egybeesett 1956-ban, és sokan ma is úgy vélik, ha az egyiptomi események nem terelik el a nyugati országok figyelmét, és nem osztják meg az ENSZ-t, lett volna esély a nemzetközi fellépésre Magyarország ügyében. Egy biztos: a britek és a franciák nemzetközi jogot semmibe vevő agressziójával párhuzamosan a Szovjetunió joggal érezhette, hogy büntetlenül kezébe veheti a bíráskodást Budapesten, írja Peter Unwin, Nagy-Britannia korábbi budapesti nagykövete a Nagyhatalmi játszmák – 1956 a magyar forradalom a világpolitika erőterében című könyvében.

CIA 1956: Az ábrándos vakság állapotában

Hatvan évvel ezelőtt szó szerint megdöbbentek Langleyben, az amerikai hírszerzés főhadiszállásán, hogy Budapesten kitört a forradalom. Mit sem tudtak a szovjetek Moszkvában zajló heves vitáiról azzal kapcsolatban, be kell-e vetni a tankokat, és úgy általában fogalmuk sem volt arról, hogy Magyarországon "forr a levegő". Örültek volna, ha Budapest felszabadul, de nem segítettek, mert nem segíthettek. Mítosz, hogy ők robbantották ki a forradalmat.

Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!

Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szűkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leveréséről. Az SZKP első embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetőinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendő vezetője, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.

Súlyos veszteség érte a magyar sportot 1956-ban

Minden idők legsikeresebb magyar olimpiai szereplése, az 1952-es helsinki játékok 16 aranyérme után Melbourne-ben már 24 olimpiai bajnoki címmel számoltak itthon, azonban a forradalom alapjaiban rengette meg a sportéletet. Az Aranycsapat széthullott, olimpiai bajnokok egész sora emigrált, a forradalom során nyolc élvonalbeli sportoló is meghalt.

Nagyhatalmi színjáték volt a magyar forradalom ügye

Az 1980-as évek végétől, illetve a 90-es évek elejétől részben kutathatóvá váltak az ENSZ, az amerikai külügyminisztérium, valamint a szovjet pártvezetés 1956-os magyar forradalomra vonatkozó titkos iratai. Az 1956. október végén megélénkülő nagyhatalmi diplomáciában elsősorban a zárt ajtók mögötti informális találkozók bizonyultak sorsdöntőnek.

ÁVH 1956: Táblára írva nyakadba akasztjuk történeted

Futottak a golyózáporukban, rettegtek tőlük, miközben gyűlölték, a bátrabbak "vadásztak" rájuk, megtámadták, felakasztották és meg is rugdosták az ÁVH-sokat a forradalmárok. Miközben szétesett az Államvédelmi Hatóság, sok magyar ügynök a szovjetekhez menekült. Az ÁVH-t 60 éve, október 28-án oszlatták fel. Így élték át a forradalmat a pesti srácok ellenségei.

Énekelve sétáltak a vesztükbe Mosonmagyaróváron

Hivatalosan 55, más források szerint több mint száz áldozata volt az 1956-os forradalom egyik legvéresebb sortüzének Mosonmagyaróváron. A mai napig nem tudni biztosan, ki adott parancsot a tüzelésre, ahogy azt sem, hogy a honvédségi laktanya katonái és a rendőrség után miért nem álltak át a felkelők oldalára a „zöld ávósok”-ként emlegetett határőrök is, akik végül a békésen tüntető tömegbe lőttek. A bűnösöket nem vonták felelősségre, a laktanya parancsnokát, Dudás Istvánt évekig hősként ünnepelték, és a 90-es évek végéig még csak szóba sem jöhetett, hogy őt és tisztjeit elítéljék – a mosonmagyaróvári halottak hozzátartozói soha nem ...

Akik beszélnek 56-ról, azok is szétszedik egymást

Három rendező, három generáció és három film: a Szerelem, a Szamárköhögés és a Szerencsés Dániel. Az Origónak Makk Károly, Sándor Pál és Gárdos Péter mesélte el, hogyan élte meg az 56-os forradalmat. Hogy milyen volt végigfilmezni a harcokat, az akasztást, az üres Rákosi-villát. Milyen retorziók jöttek, és hogyan lehetett átbújni a cenzúrán. Milyen volt dilemmázni a Nyugatiban, hogy menjek, vagy ne menjek, és annak örülni nyolcévesen, hogy a forradalom miatt elmarad a tanítás. És a filmcsinálás: Bodrogi Gyula nagy zabálása, Garas Dezső és Törőcsik Mari adok-kapokja, na meg a fiatal Rudolf Péter. 1956 a filmesek szemén keresztül. 

Kossuth tér – a kommunista terror véres csütörtökje

Mind a mai napig sűrű homály fedi, hogy ki volt a felelős az 1956-os forradalom idején, október 23. és november 4. között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortűz közül a legbestiálisabb, a történelmi köztudatba csak véres csütörtökként bevonult Kossuth téri vérengzésért. A forradalom vérbe fojtása utáni évtizedekben a Kossuth téri mészárlás tabutémának számított, és más karhatalmi akciókkal szemben, emiatt senki sem jelentkezett a szovjet szuronyokkal hatalomra segített Kádár-féle forradalmi munkás-paraszt kormánynál az „ellenforradalom” leverésében játszott szerepe elismertetéséért.

Az ember annyira kiéhezett, hogy ha felállt, elsötétült a szeme

Ivan Szerov, a KGB vezére személyesen felügyelte az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit, már október 23-án Budapesten volt, de budapesti nagykövetként későbbi utódja is sokat tett titkosszolgálati karrierje építéséért a magyar szabadság napjai alatt. Ennek ellenére nem egyértelmű, hogy pontosan mit csináltak a szovjet ügynökök és elhárítók, mert Moszkva jóvoltából a titkos iratok többsége még ma sem hozzáférhető. Amit viszont tudunk, az önmagában elegendő bizonyíték arra, hogy háborús bűncselekmény történt: több ezer magyart kínoztak, éheztettek és szállítottak hadifogságba.

Október 23. – a nap eseményei képekben

Így emlékeztünk az 1956-os forradalomra és szabadságharcra a 60. évfordulón. Nézze meg az Origo gyűjtését!

Az 1956-os forradalom fővárosi helyszínei hatvan éve és napjainkban

Az 1956. október 23-i budapesti tömegtüntetés a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, ami a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatallmak ...

A menekültválság, amelyet a tárt karok oldottak meg

Az Egyesült Államokba tartó 56-os magyar menekültek útközben még arra gondoltak, hogy „a szentségit, mi lesz velünk”, de hamarosan kiderült, hogy a nagylelkű megoldások válság idején is működnek, sőt nagyon is észszerűek tudnak lenni. A hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarország, hanem az amerikai magyar emigráció történetében is fontos fordulópont. Egy lelkes csapat most leltárt készített azokból a tapasztalatokból, traumákból és sikerekből, amelyeket az Amerikába érkező magyarok átéltek.

Orbán: A saját nemzeti függetlenségünk védhet meg minket

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök is beszédet mondott az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján rendezett díszünnepségen a Kossuth téren. Tüntetők egy csoportja síppal, fülyüléssel, kiabálással tiltakozott a műsor és a beszédek alatt.  Az Origóval percről percre követhette az eseményeket.

Fazekas Sándor: A magyarságnak kell a saját sorsát alakítania

Fazekas Sándor szerint a magyarságnak kell a saját sorsát alakítania, mert csak egy egységes nemzet tud alakítani történelmet, akár világtörténelmet is. A földművelésügyi miniszter vasárnap Karcagon tartott beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen.

Amikor elszabadult a pokol – a rádió ostroma

Rajk László és társai 1956. október 6-i újratemetése fordulópontot jelentett a kommunista elnyomással szemben kibontakozó, zsarátnokként izzó társadalmi elégedetlenségben, az esemény nyílt, rendszerellenes tüntetésbe torkollott. Az újratemetés utáni napokban aktivizálta magát az egyetemi ifjúság, a párton belüli reformkommunista csoport, valamint az ellenzéki értelmiséget tömörítő Petőfi Kör és a Magyar Írók Szövetsége. A szabadság szelleme október 23-án végleg kiszabadult a diktatúra fojtogató palackjából. 

Egyetemisták '56-ban: Sztálinizmus pusztuljon!

Az egyetemisták az egész magyar társadalmat érintő kérdéseket meg tudták fogalmazni 1956-ban – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történeti Intézetének igazgatója, dr. Borsodi Csaba. 

Az oroszok bejöttek Magyarországra, és itt rosszalkodtak

A Cseppszínház növendékei kisiskolás létükre már igazán tapasztalt színészek, évek óta játszanak színpadon. Olyan előadások vannak mögöttük, mint például a Valahol Európában, és olyanok előttük, mint mondjuk Pilinszky KZ-oratóriuma. Az elkövetkezendő napokban pedig az '56 másképp című darabban láthatjuk őket. Elárulták, hogyan kell legyőzni a lámpalázat, hogy milyen híres szerepben éreznék jól magukat, és beszéltek arról is, milyen az 56-os forradalmárok bőrébe bújni.

Így lettünk a nagy fekete autók országa

Kékes füstöt eregető Trabantok, dülöngélő Nysa mentőautók, rogyásig pakolt IFA-k: a múlt rendszer autós élményeire ki-ki nosztalgiával vagy lesajnálóan gondol, a feledés homályába vész ugyanakkor mindaz, ami a gulyáskommunizmus előtti sötét korszakban történt. Pedig a protekciós benzinjegyek, kisajátítások, rettegett ÁVH-s kocsik, amerikai limuzinnal járó nagykutyák és nélkülözések évtizede a közlekedésen keresztül is segít megérteni, milyen hangulat uralkodhatott a forradalom előestéjén.

Boross Péter: Széles körű és emelkedett a mostani ünnep

Boross Péter szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe még soha nem volt olyan emelkedett és széleskörű, mint most. A volt miniszterelnök a 60. évforduló alkalmából Budapesten, a Műegyetem rakparton lévő 1956-os emlékműnél tartott megemlékezésen mondott beszédet szombaton.

Exfeminista disszidáló kommunista újságíró voltam az ötvenes években

Egy napra bárki az ötvenes években élő újságíró, focista, pap, ÁVH-parancsnok vagy egyetemista lehetett: a Hosszúlépés. Járunk? ingyenes, a forradalom előtti budapesti belváros hangulatát idéző játékán korabeli jellemző karakterek bőrébe bújva ismerhettük meg a korszak hangulatát. Korrupció, besúgórendszer, abortusztörvény, meghurcoltatások, agitáló sajtó és disszidálás – a különböző életutak az időszak egy-egy égető problémájára világítanak rá. Október 29-én jön a folytatás, akkor a forradalmi Budapestet járhatjuk majd végig.

Egy Google-alkalmazásában elérhető a Széchényi Könyvtár 1956-os archívumának egy része

Szombat óta egy kattintással elérhetők az Országos Széchény Könyvtár 1956-os archívumának bizonyos fényképei és dokumentumai. Október 23-án pedig új, 56-os tematikájú portált is indít a könyvtár

Most tesztelheti, mennyire ismeri 56-ot

Idén hatvan éve tört ki a magyar történelem talán egyik legmeghatározóbb eseménye, az 1956-os forradalom és szabadságharc. Bár a szovjet hadigépezet ellen vívott bátor harc végül elbukott, a magyar ellenállók hazafiassága példaként szolgál az utókor számára. Mennyit tudunk erről a meghatározó eseményről? Kvízsorozatunk második részében ezt igyekszünk kideríteni.

Nagyon ütős lett az új 56-os imázsfilm

Forrás: magyarforradalom1956 middle off 640 267 Sztarenki időskori változatát legendás színésznő alakítja, a Kossuth-díjas Kassai Ilona, aki számtalan nagyszerű szerep mellett arról is híres, hogy ő Ganxsta Zolee édesanyja. A Félvilág csapatából Szászon, Sztarenkin és Lőtén kívűl még Köbli Norbert forgatókönyvíró és Nagy András operatőr is dolgozott a szpoton, aminek vasárnap érkezik a kétperces verziója, és állítólag az még ennél is erősebb lesz. A kisfilm zenéjét Ákos szerezte. Negyven fölött már szaga van a nőknek - kritikánk a Félvilágról http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20151209-ez-mar-a-harmadik-zsenialiss-magyar-film-iden-felvilag-kritika-gryllus-dorka-kovacs-patricia.html ...

Forradalmárok az 1956. október 23-ai szabadságharcból

Mohai Balázs képein keresztül megismerhetünk forradalmárokat, akik 1956-ban a mi szabadságunkért is küzdöttek. Ez a forradalom Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

Van, amivel már elégedett Andy Vajna, de olyan is, amivel nem

Nem kell neki senkit győzködnie, egyszerűen csak jól kell végeznie a munkáját, ezt mondja Andy Vajna. Már gyerekkorában érdekelte a színház, később pedig - gyerekként, de már az Egyesült Államokban - gyakorlatilag egyértelmű lett, hogy a filmiparban fog dolgozni. A magyar filmmel kapcsolatban van, amivel már elégedett, de még mindig nem látja minden anyagon, hogy valakinek valamit el akar mondani a készítő, pedig ez lenne a cél. Fontosnak tartja, hogy sikeres legyen a TV2 és a hozzá tartozó kábelcsatornák. A nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a TV2 tulajdonosa a 888.hu-nak adott interjút.

Évtizedek óta zárva tartó kaput nyitnak ki az Andrássy úton

Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján kiállítással és egy új közösségi tér megnyitásával készülnek a Képzőművészeti Egyetemen.

Ez a legnagyobb öröksége 1956-nak

Az 1956-os magyar forradalom legyőzetve is győztesnek mutatkozott – többek között erről beszéltek a brüsszeli Európai Parlamentben tartott néppárti megemlékezésen.

Elfeledett romák, akik a magyar függetlenségért harcoltak

Az 1956-os szabadságharc és forradalom felkelőinek legalább hat-nyolc százaléka roma volt. Ők is az ország függetlenségéért harcoltak, mégis nagyon keveset tudunk róluk.

Október 23-án Orbán Viktor és a lengyel elnök is beszél

A Parlament előtti Kossuth téren mond ünnepi beszédet Orbán Viktor miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök az idei október 23-i ünnepen – derül ki a Kormany.hu-n közzétett hivatalos programtervből.