Ma fényfestésbe öltöznek az épületek, megnyitja kapuit az Országház

Ma sem tudni, hogy hány forradalmárt gyilkoltak meg a Magyar Rádió ostrománál

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját. Az egyetemisták követelései pontosan megfogalmazták a magyar társadalomnak az elnyomó kommunista diktatúrával szemben tanúsított ellenérzéseit. A szovjet csapatok kivonását, teljes sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot, többpártrendszert, valamint - többek között - a diktatúra bűnös vezetőinek bírósági felelősségre vonását követelő kiáltvány minden egyes felolvasott pontját hatalmas üdvrivalgás fogadta. Az óriásira duzzadt tömegg ...

Németh Szilárd: Fontos, hogy átélhetővé tegyük 1956-ot

Fontos, hogy érthetővé és átélhetővé tegyük a 65 évvel ezelőtti eseményeket nemcsak a felnőttek, hanem az ifjabb nemzedékek számára is - mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján.

Kövér László: A rendszerváltoztatás az '56-os hősöknek is köszönhető

A tragikus kimenetelű eseményekre is lehet ünneplőbe öltözött lélekkel emlékezni, ha erkölcsi tartalmukkal a jövő generációk gyarapodását szolgálják - mondta a Magyar Nemzetben pénteken megjelent interjújában, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából Kövér László. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy az 1989-90-es rendszerváltoztatás is azok hősiességének köszönhető, akik - akár az életüket adva - részt vettek a forradalomban.

Sztálin kezétől a lyukas zászlóig: 1956 ikonikus tárgyai

Nincs könnyű dolgunk, ha percről percre át akarjuk látni az '56-os forradalom eseményeit, azonban, ha érzelmileg szeretnénk kapcsolódni ahhoz az akadályokat nem ismerő elszántsághoz, mellyel mindössze néhány évtizede a szabadságért küzdöttek az itt élők, nagy segítségünkre lehetnek a fennmaradt tárgyak, és hozzájuk kapcsolódó történetek, melyek összekötik a múltat és a jelent.

Titkos háttéralkuk előzték meg Mindszenty bíboros távozását

Másfél évtizedes titkos diplomáciai alkusorozat eredményeként, ötven éve, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el Mindszenty József bíboros az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ahol 1956. november 4-én, a Magyarország ellen indított fegyveres szovjet intervenció napján lelt menedékre. A megalkuvást nem ismerő főpap már a Horthy-rendszerhez is kritikusan viszonyult, és ugyanúgy elítélte a tobzódó nyilasterrort, ahogy a kommunisták 1945 utáni gátlástalan diktatúráját is. Rákosi Mátyás, aki a kommunista diktatúra egyik legveszedelmesebb ellenfelének tartotta az esztergomi hercegprímást, az 1949-es koholt vádakon alapuló Mindszentyy-perben ...

Fricz Tamás: Egész Európának üzen az október 23-i Békemenet

Egész Európának fogja üzenni az október 23-i Békemenet, hogy tömegek állnak a nemzeti önállóságot védő magyar kormány mögött - mondta a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában az eseményt szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) kurátora.

Nagyszabású békemenet szerveződik a forradalom 65. évfordulóján

Az eddigieknél nagyobb szabású békemenet megszervezésén dolgozik a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány. Csizmadia László elnök szerint Brüsszel egyfajta „saját demokrácia" létrehozására törekszik, amelynek gátat kell szabni. Az október 23-i eseménynek többek között ez is az egyik célja - írja a Magyar Nemzet.

Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására

Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...

Élete végéig küzdött Rákosi, a bukott diktátor, hogy hazatérhessen

Az ország közvéleménye a Magyar Távirati Iroda 1971. február 5-én kiadott szűkszavú közleményéből tudta meg, hogy Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának egykori főtitkára 78 éves korában meghalt. A 20. századi magyar történelem egyik leggyűlöltebb alakját csaknem tizenöt évig tartó száműzetés után a Szovjetunióban, az utolsó tartózkodási helyének kijelölt Gorkijban (ma: Nyizsnyij Novgorod) érte a halál. Rákosi Mátyás neve egybeforrt az 1945 után kiépülő, százezreket és milliókat megnyomorító kegyetlen kommunista zsarnoksággal; az általa szimbolizált korszak a magyar történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Rákosi Mátyás éélete ...

A 20. századi magyar történelem elfeledett hősei

A 20. századi ordas totalitárius eszmék, a bolsevizmus, a nemzetiszocializmus és a fasizmus az egész világon, így szűkebb régiónkban, Kelet-Közép-Európában is szörnyű pusztítást okoztak, hatásuk közvetett módon még napjainkban is tetten érhető. Az elnyomó diktatúrák mindent elkövettek a társadalom teljes körű ellenőrzéséért, de az intézményesített terror korszakában is akadtak olyanok, akik – nem törődve egyéni sorsukkal – a megalkuvás helyett az ellenállást választották. Ezekről a kevéssé ismert, egymástól számos tekintetben különböző életutakról, a hétköznapok hőseiről közöl hiánypótló válogatást a „Magyar hősök. Elfeledett életuttak ...

"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz

1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...

Átlőtt fejjel találtak rá az 56-os magyar forradalmat vizsgáló ENSZ-diplomatára

Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet katonai invázió mélyen felháborította a szabad világ közvéleményét. A szovjet agresszió ügye az ENSZ Közgyűlése elé került, amely 1957 januárjában különbizottság felállítását határozta el a magyar forradalom eltiprásának, és az azt követő törvénytelenségeknek a kivizsgálására. Az úgynevezett Ötös Bizottság másodtitkára, Povl Bang-Jensen dán diplomata megtagadta annak a több mint száz, zártan kihallgatott tanú nevének a nyilvánosságra hozatalát, akik súlyosan terhelő vallomást tettek a szovjetekre és magyar politikai csatlósaikra. 1959. november 26-án, amikor a „magyyar ...

Vérbírák és vészügyészek a kádári megtorlás szolgálatában

Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát a november 4-én hajnalban elkezdődött második fegyveres szovjet intervenció pecsételte meg véglegesen. A Kremlben kormányfőnek megtett Kádár János és ellenkormánya azonban kezdettől fogva rendkívül súlyos legitimációs deficittel küzdött. A brutális szovjet beavatkozás ugyan eltiporta a forradalmat, de az ország nyakára ültetett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalmának megszilárdításához ez még önmagában nem volt elegendő. Az ellenállás szellemének megtörését a régi-új hatalom saját erőszakszervezeteinek gyorsított újraépítésével, valamint a központilag irányított megtorlás útjján ...

A baloldal korábban Moszkvába volt szerelmes, most Brüsszelbe

Példa nélküli mindaz, amit az 1956-os forradalmárok és szabadságharcosok, a pesti srácok tettek, akik szembeszálltak a világ egyik legerősebb hadseregével, a szovjetekkel. Egyedülálló az is, hogy a magyarok nem a megélhetésért, hanem a függetlenségért és szabadságért fogtak fegyvert az elnyomókkal szemben – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Századi Intézet főigazgatója a PestiTV-nek és a PestiSrácok.hu-nak adott ünnepi interjúban, amelyben arról is beszélt: nem szabad hinni a baloldal utópisztikus elképzeléseinek, Magyarország számára a szuverenitásért és megmaradásért folytatott küzdelem elég nagy nagy ...

Szabadságharc a moziban: 23 film az 1956-os forradalomról

Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából huszonhárom filmet gyűjtöttünk össze az 1956-os forradalomról. Listánkon a hazai alkotások mellett szerepel amerikai B-film, olasz dráma, különféle dokumentumfilmek, szerzői művészfilmek, műfaji közönségfilmek és egy rövidfilm is, melyek hol érintőlegesen, hol a lehető legrészletesebben mutatják be a szabadságharc eseményeit.

Az 1956-os forradalom vidéken kezdődött és vidéken ért véget

A nagyközönség számára az 1956-os forradalom és szabadságharc története egyértelműen Budapest központú eseménysorozatnak tűnhet. Noha kormányzati-közhatalmi centrumként kétségkívül a főváros számított a forradalom idegközpontjának, de a kommunista diktatúrát megrengető október 23-i felkelés lángját mégis vidéken lobbantották fel. A forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet intervenció után az ellenállás utolsó parazsai szintén vidéken hunytak ki, jóval az után, hogy Budapesten már kíméletlenül felszámolták azt. A vidék 1956-os szerepével és jelentőségével kapcsolatos új kutatási eredményekről Kiss Réka történész, a Neemzeti ...

Gulyás Gergely: Nem engedhetjük meg, hogy Magyarország sorsáról a megkérdezésünk nélkül döntsenek

Nem engedhetjük meg, hogy a kommunizmus eszméi újra teret nyerjenek mindennapi életünkben, hogy földrészünkön a jogállam fontosságának gyakori emlegetése közepette Marx- és Lenin-szobrokat állítsanak - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője. 

Simicskó István: Emberfeletti erőt ad a magyaroknak a nemzeti önbecsülés, a szabadság iránti vágy és az igazságérzet

Az 1956-os forradalom öröksége arra emlékeztet, hogy a nemzeti önbecsülés, a szabadság iránti vágy és az igazságérzet még a legnehezebb időkben is emberfeletti erőt és elszántságot ad a magyaroknak - írta a KDNP frakcióvezetője az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Így emlékeztek a Fidesz vezető politikusai az 1956-os forradalomra

Az 1956-os forradalomra a kormány tagjai és a Fidesz vezető politikusai közül többen is Facebook-bejegyzéssel emlékeztek.

64 éve tört ki a forradalom, ami először rengette meg a szovjet birodalmat és a kommunizmust

Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat a nyugati, szabad világ cserbenhagyta, így végül véres harcokban elbukott, de a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelemnek. A magyar szabadságharc utóbb végzetesnek bizonyult sebet ejtett a szovjet rendszeren, ez is vezetett négy évtizeddel később az összeomlásához. 64 évvel ezelőtt a hónapok óta fokozódó elégedetlenség következtében 250 ezren vonultak Budapesten az utcákra, majd amikor a kommunista vezetők ellenforradalomnak nevezték az eseményeket és csőcseléknek a tüntetőket, az ÁVH-sok pedig az emberek közé lőttek, a tömeg fegyvert szerzett és szembeszállt a diiktatúrával. ...

Nem akarta elfelejteni a magyarok szabadságharcát

A magyarok szabadságszeretetéről szóló dalnak nevezte az MTI-nek az Előre budai srácok-at a szerző, Pier Francesco Pingitore, akinek október 23. alkalmából a magyar érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adományozzák.

Tetteik és eszméik örökre élni fognak - Nagy Imre kivégzésére emlékeztek az Országgyűlésben

Ma is emlékeznünk kell azokra, akik 1956-ban mindenüket feláldozták hazánk sorsának jobbrafordulásáért, tetteik és eszméik örökre élni fognak - mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke. A képviselők kedden Nagy Imrének és mártírtársainak 62 évvel ezelőtti kivégzésére emlékeztek. 

Budapest filtervalóság nélkül

A város élő múzeum, amely féltékenyen őrzi a körülötte és benne zajló konfliktusok emlékeit. Ma is számos olyan helyszín akad, amely hősies mélabúval emlékeztet Budapest szenvedéseire, megpróbáltatására és szabadságvágyára. Fekete Rajmund recenziója a Budapest hegei című kiadványról.

A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca

Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...

A Jobbik még október 23-án is a Gyurcsánnyal való összefogást védte - videó

Ahogy arról az Origo is beszámolt, a balliberálissá vált Jobbik az október 23-i megemlékezését a Corvin közben tartotta, a rendezvény azonban érdektelenségbe fulladt, mivel pár tízen, maximum százan voltak csak kíváncsiak a nemzeti oldal árulóinak a beszédeire. Ráadásképpen Stummer Jánosnak, a párt egyik alelnökének „sikerült" meggyaláznia a Corvin köz legendás parancsnokának, néhai Pongrátz Gergelynek az emlékét, azt üzenve, hogy az 56-os hős csak forogjon a sírjában, mert a Jobbik továbbra is része kíván maradni a balliberális „összefogásnak".

Novák Katalin: 1956 mércéjének kell a jelenben és a jövőben is újra és újra megfelelnünk

Novák Katalin elmondta: 1956 mércét állított a magyarság elé, és ennek a mércének kell megfelelnünk a jelenben is, és a jövőben is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Kolozsváron beszélt erről, a forradalmi évfordulón a kolozsvári magyar főkonzulátus által szervezett gálaműsor előtt.

Orbán Viktor képeket tett közzé a Zeneakadémiáról

1956. Zeneakadémia - címen osztott meg képeket Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán az október 23-i ünnepségről. A kormányfő arról beszélt, hogy se Európa, se Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul. A miniszterelnök hangsúlyozta, 1956-ban szabad és független Magyarországot akartunk a nemzetek Európájában.

Orbán Viktor: 1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk a nemzetek Európájában

Se Európa, se Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul - mondta  Orbán Viktor  ünnepi beszédében a Zeneakadémián. A miniszterelnök hangsúlyozta, 1956-ban szabad és független Magyarországot akartunk a nemzetek Európájában.

Élőben közvetítjük Orbán Viktor október 23-i ünnepi beszédét

Orbán Viktor miniszterelnök a Zeneakadémián mond beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 63. évfordulóján. 

Azok a magyar kommunisták, akik 1956-ban idegen hatalmakat hívtak ide és életeket tettek tönkre, ma is köztünk járnak

Ünnepséggel és koszorúzással emlékeztek meg az 1956-os forradalomról a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházánál szerdán, Budapesten. 

Németh Zsolt: 1956 nélkül nem lett volna rendszerváltozás

Az 1956-os forradalom és szabadságharc nélkül nem lett volna rendszerváltozás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Dél-Koreában. 

Fidesz: 1956 a szabadságszerető magyar nép lázadása volt az internacionalista baloldal diktatúrája ellen  

Ötvenhat hősei egy olyan szabad hazáért harcoltak és áldozták az életüket, amely szuverén, amelyet nem mások irányítanak, amely maga dönt sorsáról, a gazdaságáról, amelyet nem bábok vezetnek, amelynek senki nem diktálhatja, hogyan és kivel éljenek a magyarok, amelytől senki nem veheti el a kultúráját és a nemzeti szuverenitását - olvasható a Fidesz közleményében, amit az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján adtak ki. 

Palkovics László: 1956 különleges helyet foglal el szívünkben

1956 különleges helyet foglal el szívünkben, minden eredményünknek ez az origója - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn a budapesti Vigadóban tartott ünnepségen, ahol az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából állami kitüntetéseket és egyetemi, főiskolai tanári címeket adott át.

Kontrát Károly: Magyarország mindig kiállt magáért

Magyarország mindig kiállt magáért, a közelmúltban bebizonyítottuk, hogy minket nem lehet háttérbe szorítani, a magyar nép kiáll a nemzetért és megvédi közös érdekeit - hangoztatta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének 63., valamint a köztársaság kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából rendezett minisztériumi ünnepségen.

Máig nem tudni, kik lopták el Kádár János koponyáját és csontjait

Tizenkét éve, 2007. május 2-án hátborzongatóan furcsa hírről tudósított a Magyar Távirati Iroda: az éjszaka leple alatt ismeretlenek a Fiumei úti sírkertben feldúlták Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori első emberének sírját, és ellopták a néhai főtitkár koponyáját, valamint pár csontját. A tudósítás szerint Kádár Jánosné Tamáska Mária urnájának is nyoma veszett. Annak ellenére, hogy külön nyomozócsoportot hoztak létre a bizarr eset kivizsgálására, mind a mai napig nem derült fény sem az elkövetők kilétére, sem pedig a furcsa sírrongálás motívumára, ami miatt számos összeesküvéselmélet-szerű teória keletkezett Kádárr ...

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.

Az emberarcú szocializmus álarc mögé rejtett embertelen arca

1956. október 25. fordulópontnak számít a két nappal korábban kitört és szabadságharcba torkolló forradalom történetében. Az 1956-os események históriájába csak „véres csütörtökként" bevonult és óvatos becslések szerint is több száz halottat követelő Kossuth téri vérengzés újabb szörnyű példát adott a hatalmát féltő kommunista diktatúra brutális kegyetlenségéről. Máig a múlt homályába veszik, hogy kik, és kinek a parancsára nyitottak tüzet a Kossuth téren gyülekező békés tömegre, véres mészárszékké változtatva a Parlament előtti teret.

Orbán Viktor: Európa a nemzetek hazája

A magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazárdírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt. Európa nagyságát, erejét és dicsőségét az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták - jelentette ki a miniszterelnök. Brüsszelt ma azok uralják, akik a szabad nemzetek szövetsége helyére európai birodalmat kívánnak, olyan európai birodalmat, amelyet nem a nnépek ...

Orbán Viktor: Európa a nemzetek hazája

Óriási sikert aratott az 1956-os emlékév dala - videó

A Desmond Child világhírű zeneszerző által az '56-os emlékévre komponált dalra két évvel ezelőtt többen is fanyalogtak a hivatalból mindenen fanyalgók. Most a Figyelő megnézte, hogy ment a szám klipje a YouTube-on. Az eredmény magáért beszél.

Most kiderült, ki volt Kádár valódi népe

Az élet különböző területeiről összegyűjtött példák alapján mutatja be a Nemzeti Emlékezett Bizottsága által kiadott kiadvány, hogyan próbálta formálni a társadalom gondolkodását a mögöttünk hagyott kommunista diktatúra időszaka. Betekintést nyerhetünk abba az időszakba, amikor még illegalitásban voltak a hazai kommunisták, de emellett képet kapunk a párton belüli vitákról az 1956-os forradalom utáni időszakból is. A kiadványban arra is vállalkoztak, hogy bemutassák, hogyan élhette meg a hazai cigányság a szocializmus évtizedeit.

Oszd meg és uralkodj: a Kádár-rendszer kulisszatitkai

A katolikus egyház „lassú” restaurációja az 1956-os forradalom után egyértelműen azt bizonyítja, hogy a Rákosi-rendszer antiklerikális rohama a legnagyobb magyar egyházat nem tudta igazán megtörni, legfeljebb csak fél térdre kényszeríteni. A forradalomig eltelt évek nem voltak elegendőek erre a diktatúra számára. Dr. Bertalan Péter történész, politológus most megjelent könyve az országos, a megyei és helyi szintű egyházpolitikai történések összefüggéseit tárja fel.

A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul

A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.

Brezsnyev Tökölre parancsolta Kádárt, hogy átadja ultimátumát

Negyvenöt éve, 1972. november 27-én Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára a diplomáciai protokollt felrúgva rajtaütésszerűen érkezett meg a tököli szovjet katonai repülőtérre. A magyar pártvezetést és az MSZMP első titkárát, Kádár Jánost csak alig néhány órával a szovjet kormánygép moszkvai felszállása előtt értesítették a fenyegető élű „baráti" látogatásról. Alighogy landolt a gép, Brezsnyev azonnal magához hívatta Kádárt, hogy átadja részre az 1968-ban bevezetett magyar gazdasági reform felfüggesztését követelő ultimátumot.

Boross: Arra kell nevelni az utódainkat, hogy a haza minden előtt

A magyarság kivételes szabadságvágyáról beszélt Boross Péter volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a nemzeti gyásznap alkalmából szombaton Budapesten, a Rákoskeresztúri új köztemetőben tartott megemlékezésen. A rendezvényt a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Szabadságharcosokért Közalapítvány közösen szervezte, de képviseltette magát a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a Honvéd Vezérkar, a Fővárosi Önkormányzat, a Fidelitas és az LMP is.

Nemzeti gyásznap: Félárbócon a magyar zászló a Kossuth téren

Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 61. évfordulóján, szombat reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A köztársasági elnök felkereste az Új köztemető 301-es parcelláját, ahol lerótta kegyeletét a hősök, és a mártír miniszterelnök, Nagy Imre sírjánál.

Bíboros a történelem szövevényes hálózatainak rabságában

Mindszenty bíboros életútjának kutatása a modern egyháztörténet egyik legfontosabb feladata. Példamutató, következetes magatartása a forradalom napjaiban méltán váltja ki az utókor elismerését. Bertalan Péter történészprofesszor írása a bíboros 1956 októberének végén, novemberének elején kiteljesedő, szilárd erkölcsi talapzaton álló politikáját veszi górcső alá az újabb szakirodalmi kutatások alapján.

Egy nap, amely megrengette a világot

Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.

Soltész: Ma is vannak gazemberek, akik elárulják a nemzetet

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn Lajosmizsén, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére rendezett ünnepségen mondott beszédet.

Az 1956-os forradalomra emlékeztek a magyar ENSZ-képviseleten

Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek pénteken este New Yorkban a magyar ENSZ-képviseleten.

25 ember haláláért felelősek, mégis vígan élnek közöttünk

Azt szeretném, ha a cikksorozatom azoknak a hősöknek állítana emléket, akiknek a megtorlás során kellett meghalniuk - mondta Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója az Origónak annak kapcsán, hogy keddtől egy hétrészes cikksorozatban mutatja be az 1956-os szabadságharc megtorlásában aktív szerepet játszó, még köztünk élő öt ember életpályáját. Békés kifejtette, nem hiszi, hogy az igazságszolgáltatási szervek ezekkel az emberekkel szemben igazságérzetünket kielégítő módon és gyorsan tudnának eljárni, a megtorlók megtorlása ugyanakkor nem csak jogi, hanem érzelmi kérdés.