Orbán Viktor ünnepi beszédet mondott Zalaegerszegen - képek

Orbán Viktor: A baloldal nem érti, hogy az ország nem azonos Budapesttel

1956 nem egy város, hanem az egész nemzet forradalma volt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Zalaegerszegen az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján. A kormányfő szerint a forradalmárok hittek abban, hogy sikert érhetnek el, és 1956-ban valódi esély volt a függetlenségre, de a Nyugat árulása miatt a szabadságharcot a szovjet tankok eltiporták. 

Orbán Viktor ünnepi beszéde élőben az Origón

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Mindszentyneum épületének átadóján.

Demeter Szilárd: Legelőből hazát

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának beszéde.

Szánthó Miklós: Csak egy érdek, egy szenvedély van, és ezt úgy hívják, Magyarország

A szentesi '56-os megemlékezésen mondott beszédet az Alapjogokért Központ főigazgatója, az alábbiakban olvashatják.

Egy sorsfordító nap: a forradalom kivételes és alig ismert részletei

1956. október 23. fontos mérföldkőnek számít a hidegháborús korszak történetében. Az elnyomó kommunista rendszer ellen kitört magyar forradalmat és szabadságharcot a nagyhatalmi érdekek oltárán feláldozva eltiporták ugyan, de 1956 októbere halálos és befoltozhatatlan sebet ütött a megdönthetetlennek látszó szovjet típusú rendszeren. Ami a forradalom véres eltiprása után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, a magyar forradalom és szabadságharc olyan mély rést repesztett a kommunizmus monolit alapjába, ami négy évtizeddel később az egész rendszer összeomlásához vezetett.

Láng Zsolt: A szabadság a legnagyobb dolog, amit soha nem homályosíthat el a múló idő

A szabadság a legnagyobb dolog, amit soha nem homályosíthat el a múló idő és nem halványulhat azok példája, emléke sem, akik életüket adták érte - jelentette ki Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz elnöke, országgyűlési képviselő szombaton, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett budapesti megemlékezésen.

Harrach Péter: 1956 üzenete a nemzet szabadságáról szól

1956 üzenete szól a fiatalokról, a szabadságról és a nemzet szabadságáról, amelyet kivívni és védeni kell - mondta Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke az 1956-os Műegyetemi emlékműnél tartott koszorúzáson szombaton Budapesten.

Tóth Ilonka kivégzése: a Kádár-diktatúra egyik legaljasabb gyilkossága

Hatvanöt éve, 1957. június 28-án hajtották végre a Kozma utcai gyűjtőfogházban Tóth Ilona huszonnégy éves szigorló orvosnőn a Fővárosi Bíróság B. Tóth Matild vezette büntetőtanácsa által első fokon kiszabott, és másodfokon megerősített halálos ítéletet. Tóth Ilona ügye több szempontból is egyedülállónak számít az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő kádári megtorlásban. Ez volt ugyanis lényegében az egyetlen olyan 56-os per, ami nagy nyilvánosságot kapott. A szovjet szuronyokkal hatalomra segített, és mindenfajta legitimációt nélkülöző kommunista hatalom Tóth Ilona perével egyrészt az „ellenforradalom" állatias, szaddista ...

Így jutottak el a nagyhatalmak az orosz-ukrán háborúig

A második világháború után fél évszázadig kitartó új világrend jött létre. A Hitler-ellenes nagyhatalmi koalíció, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy Britannia már az 1943. november végén megtartott teheráni konferencián elvi megállapodásra jutott a háború utáni befolyási övezetek határairól, amit az 1945. februári jaltai értekezleten véglegesítettek. A háború utáni évtizedek világpolitikai eseményeit egészen a Szovjetunió 1991. decemberi megszűnéséig a hidegháború korának két katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekei tematizálták. A hidegháború korának viszonylagos nagyhatalmi erőegyensúlyáát ...

Nemzeti gyásznap: Az 56-os forradalom áldozataira emlékezünk

November 4. - Új 1956-os online adatbázist tesz elérhetővé a Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Új 1956-os adatbázist tesz online elérhetővé a forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum.

Ismét a nemzetközi baloldal küzd a nemzeti szuverenista erőkkel

Az köti össze 1956-ot és 2006-ot napjainkkal, hogy ahogy akkor, úgy most is a "nemzetközi baloldal küzd a nemzeti szuverenista erőkkel" - mondta az Alapjogokért Központ igazgatója vasárnap a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Orbán Viktor: A magyarok sorsáról a magyarok fognak dönteni

Arra a csodálatos napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk, kik is vagyunk valójában - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédében. A kormányfő hangsúlyozta: a nemzetek életében vannak pillanatok, amikor hirtelen mindenki úgy érzi, elég volt, nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig mentek. Orbán Viktor úgy fogalmazott: "mi, magyarok jól döntöttünk, protestáltunk, felegyenesedtünk, fellázadtunk és harcoltunk". Szabadság a rabsággal szemben, függetlenség a megszállás ellen, magyar hazafiak a kommunisták ellenében - folytatta a kormányfő, ...

Életképek az 1956-os Budapestről

Németh Szilárd: 1956 egy nagy, ma is tartó háború része volt

1956 egy nagy, ma is tartó, Magyarország szabadságáról szóló háború hősies pillanata volt - mondta Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton, a csepeli Királyerdei Művelődési Házban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!

1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.

KDNP: Ismét veszély fenyegeti a nemzet szuverenitását

Napjainkban is szükség van az '56-os forradalom hőseinek elszántságára és szilárd meggyőződésére, "hiszen szabadságunkat, nemzetünk szuverenitását ismét veszély fenyegeti" - közölte a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője, Újbuda országgyűlési képviselője szombaton az MTI-vel.

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján szombat délelőtt Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

Ma fényfestésbe öltöznek az épületek, megnyitja kapuit az Országház

Ma sem tudni, hogy hány forradalmárt gyilkoltak meg a Magyar Rádió ostrománál

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját. Az egyetemisták követelései pontosan megfogalmazták a magyar társadalomnak az elnyomó kommunista diktatúrával szemben tanúsított ellenérzéseit. A szovjet csapatok kivonását, teljes sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot, többpártrendszert, valamint - többek között - a diktatúra bűnös vezetőinek bírósági felelősségre vonását követelő kiáltvány minden egyes felolvasott pontját hatalmas üdvrivalgás fogadta. Az óriásira duzzadt tömegg ...

Németh Szilárd: Fontos, hogy átélhetővé tegyük 1956-ot

Fontos, hogy érthetővé és átélhetővé tegyük a 65 évvel ezelőtti eseményeket nemcsak a felnőttek, hanem az ifjabb nemzedékek számára is - mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján.

Kövér László: A rendszerváltoztatás az '56-os hősöknek is köszönhető

A tragikus kimenetelű eseményekre is lehet ünneplőbe öltözött lélekkel emlékezni, ha erkölcsi tartalmukkal a jövő generációk gyarapodását szolgálják - mondta a Magyar Nemzetben pénteken megjelent interjújában, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából Kövér László. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy az 1989-90-es rendszerváltoztatás is azok hősiességének köszönhető, akik - akár az életüket adva - részt vettek a forradalomban.

Sztálin kezétől a lyukas zászlóig: 1956 ikonikus tárgyai

Nincs könnyű dolgunk, ha percről percre át akarjuk látni az '56-os forradalom eseményeit, azonban, ha érzelmileg szeretnénk kapcsolódni ahhoz az akadályokat nem ismerő elszántsághoz, mellyel mindössze néhány évtizede a szabadságért küzdöttek az itt élők, nagy segítségünkre lehetnek a fennmaradt tárgyak, és hozzájuk kapcsolódó történetek, melyek összekötik a múltat és a jelent.

Titkos háttéralkuk előzték meg Mindszenty bíboros távozását

Másfél évtizedes titkos diplomáciai alkusorozat eredményeként, ötven éve, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el Mindszenty József bíboros az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ahol 1956. november 4-én, a Magyarország ellen indított fegyveres szovjet intervenció napján lelt menedékre. A megalkuvást nem ismerő főpap már a Horthy-rendszerhez is kritikusan viszonyult, és ugyanúgy elítélte a tobzódó nyilasterrort, ahogy a kommunisták 1945 utáni gátlástalan diktatúráját is. Rákosi Mátyás, aki a kommunista diktatúra egyik legveszedelmesebb ellenfelének tartotta az esztergomi hercegprímást, az 1949-es koholt vádakon alapuló Mindszentyy-perben ...

Fricz Tamás: Egész Európának üzen az október 23-i Békemenet

Egész Európának fogja üzenni az október 23-i Békemenet, hogy tömegek állnak a nemzeti önállóságot védő magyar kormány mögött - mondta a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában az eseményt szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) kurátora.

Nagyszabású békemenet szerveződik a forradalom 65. évfordulóján

Az eddigieknél nagyobb szabású békemenet megszervezésén dolgozik a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány. Csizmadia László elnök szerint Brüsszel egyfajta „saját demokrácia" létrehozására törekszik, amelynek gátat kell szabni. Az október 23-i eseménynek többek között ez is az egyik célja - írja a Magyar Nemzet.

Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására

Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...

Élete végéig küzdött Rákosi, a bukott diktátor, hogy hazatérhessen

Az ország közvéleménye a Magyar Távirati Iroda 1971. február 5-én kiadott szűkszavú közleményéből tudta meg, hogy Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának egykori főtitkára 78 éves korában meghalt. A 20. századi magyar történelem egyik leggyűlöltebb alakját csaknem tizenöt évig tartó száműzetés után a Szovjetunióban, az utolsó tartózkodási helyének kijelölt Gorkijban (ma: Nyizsnyij Novgorod) érte a halál. Rákosi Mátyás neve egybeforrt az 1945 után kiépülő, százezreket és milliókat megnyomorító kegyetlen kommunista zsarnoksággal; az általa szimbolizált korszak a magyar történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Rákosi Mátyás éélete ...

A 20. századi magyar történelem elfeledett hősei

A 20. századi ordas totalitárius eszmék, a bolsevizmus, a nemzetiszocializmus és a fasizmus az egész világon, így szűkebb régiónkban, Kelet-Közép-Európában is szörnyű pusztítást okoztak, hatásuk közvetett módon még napjainkban is tetten érhető. Az elnyomó diktatúrák mindent elkövettek a társadalom teljes körű ellenőrzéséért, de az intézményesített terror korszakában is akadtak olyanok, akik – nem törődve egyéni sorsukkal – a megalkuvás helyett az ellenállást választották. Ezekről a kevéssé ismert, egymástól számos tekintetben különböző életutakról, a hétköznapok hőseiről közöl hiánypótló válogatást a „Magyar hősök. Elfeledett életuttak ...

"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz

1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...

Átlőtt fejjel találtak rá az 56-os magyar forradalmat vizsgáló ENSZ-diplomatára

Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet katonai invázió mélyen felháborította a szabad világ közvéleményét. A szovjet agresszió ügye az ENSZ Közgyűlése elé került, amely 1957 januárjában különbizottság felállítását határozta el a magyar forradalom eltiprásának, és az azt követő törvénytelenségeknek a kivizsgálására. Az úgynevezett Ötös Bizottság másodtitkára, Povl Bang-Jensen dán diplomata megtagadta annak a több mint száz, zártan kihallgatott tanú nevének a nyilvánosságra hozatalát, akik súlyosan terhelő vallomást tettek a szovjetekre és magyar politikai csatlósaikra. 1959. november 26-án, amikor a „magyyar ...

Vérbírák és vészügyészek a kádári megtorlás szolgálatában

Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát a november 4-én hajnalban elkezdődött második fegyveres szovjet intervenció pecsételte meg véglegesen. A Kremlben kormányfőnek megtett Kádár János és ellenkormánya azonban kezdettől fogva rendkívül súlyos legitimációs deficittel küzdött. A brutális szovjet beavatkozás ugyan eltiporta a forradalmat, de az ország nyakára ültetett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalmának megszilárdításához ez még önmagában nem volt elegendő. Az ellenállás szellemének megtörését a régi-új hatalom saját erőszakszervezeteinek gyorsított újraépítésével, valamint a központilag irányított megtorlás útjján ...

A baloldal korábban Moszkvába volt szerelmes, most Brüsszelbe

Példa nélküli mindaz, amit az 1956-os forradalmárok és szabadságharcosok, a pesti srácok tettek, akik szembeszálltak a világ egyik legerősebb hadseregével, a szovjetekkel. Egyedülálló az is, hogy a magyarok nem a megélhetésért, hanem a függetlenségért és szabadságért fogtak fegyvert az elnyomókkal szemben – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Századi Intézet főigazgatója a PestiTV-nek és a PestiSrácok.hu-nak adott ünnepi interjúban, amelyben arról is beszélt: nem szabad hinni a baloldal utópisztikus elképzeléseinek, Magyarország számára a szuverenitásért és megmaradásért folytatott küzdelem elég nagy nagy ...

Szabadságharc a moziban: 23 film az 1956-os forradalomról

Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából huszonhárom filmet gyűjtöttünk össze az 1956-os forradalomról. Listánkon a hazai alkotások mellett szerepel amerikai B-film, olasz dráma, különféle dokumentumfilmek, szerzői művészfilmek, műfaji közönségfilmek és egy rövidfilm is, melyek hol érintőlegesen, hol a lehető legrészletesebben mutatják be a szabadságharc eseményeit.

Az 1956-os forradalom vidéken kezdődött és vidéken ért véget

A nagyközönség számára az 1956-os forradalom és szabadságharc története egyértelműen Budapest központú eseménysorozatnak tűnhet. Noha kormányzati-közhatalmi centrumként kétségkívül a főváros számított a forradalom idegközpontjának, de a kommunista diktatúrát megrengető október 23-i felkelés lángját mégis vidéken lobbantották fel. A forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet intervenció után az ellenállás utolsó parazsai szintén vidéken hunytak ki, jóval az után, hogy Budapesten már kíméletlenül felszámolták azt. A vidék 1956-os szerepével és jelentőségével kapcsolatos új kutatási eredményekről Kiss Réka történész, a Neemzeti ...

Gulyás Gergely: Nem engedhetjük meg, hogy Magyarország sorsáról a megkérdezésünk nélkül döntsenek

Nem engedhetjük meg, hogy a kommunizmus eszméi újra teret nyerjenek mindennapi életünkben, hogy földrészünkön a jogállam fontosságának gyakori emlegetése közepette Marx- és Lenin-szobrokat állítsanak - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője. 

Simicskó István: Emberfeletti erőt ad a magyaroknak a nemzeti önbecsülés, a szabadság iránti vágy és az igazságérzet

Az 1956-os forradalom öröksége arra emlékeztet, hogy a nemzeti önbecsülés, a szabadság iránti vágy és az igazságérzet még a legnehezebb időkben is emberfeletti erőt és elszántságot ad a magyaroknak - írta a KDNP frakcióvezetője az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Így emlékeztek a Fidesz vezető politikusai az 1956-os forradalomra

Az 1956-os forradalomra a kormány tagjai és a Fidesz vezető politikusai közül többen is Facebook-bejegyzéssel emlékeztek.

64 éve tört ki a forradalom, ami először rengette meg a szovjet birodalmat és a kommunizmust

Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat a nyugati, szabad világ cserbenhagyta, így végül véres harcokban elbukott, de a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelemnek. A magyar szabadságharc utóbb végzetesnek bizonyult sebet ejtett a szovjet rendszeren, ez is vezetett négy évtizeddel később az összeomlásához. 64 évvel ezelőtt a hónapok óta fokozódó elégedetlenség következtében 250 ezren vonultak Budapesten az utcákra, majd amikor a kommunista vezetők ellenforradalomnak nevezték az eseményeket és csőcseléknek a tüntetőket, az ÁVH-sok pedig az emberek közé lőttek, a tömeg fegyvert szerzett és szembeszállt a diiktatúrával. ...

Nem akarta elfelejteni a magyarok szabadságharcát

A magyarok szabadságszeretetéről szóló dalnak nevezte az MTI-nek az Előre budai srácok-at a szerző, Pier Francesco Pingitore, akinek október 23. alkalmából a magyar érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adományozzák.

Tetteik és eszméik örökre élni fognak - Nagy Imre kivégzésére emlékeztek az Országgyűlésben

Ma is emlékeznünk kell azokra, akik 1956-ban mindenüket feláldozták hazánk sorsának jobbrafordulásáért, tetteik és eszméik örökre élni fognak - mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke. A képviselők kedden Nagy Imrének és mártírtársainak 62 évvel ezelőtti kivégzésére emlékeztek. 

Budapest filtervalóság nélkül

A város élő múzeum, amely féltékenyen őrzi a körülötte és benne zajló konfliktusok emlékeit. Ma is számos olyan helyszín akad, amely hősies mélabúval emlékeztet Budapest szenvedéseire, megpróbáltatására és szabadságvágyára. Fekete Rajmund recenziója a Budapest hegei című kiadványról.

A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca

Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...

A Jobbik még október 23-án is a Gyurcsánnyal való összefogást védte - videó

Ahogy arról az Origo is beszámolt, a balliberálissá vált Jobbik az október 23-i megemlékezését a Corvin közben tartotta, a rendezvény azonban érdektelenségbe fulladt, mivel pár tízen, maximum százan voltak csak kíváncsiak a nemzeti oldal árulóinak a beszédeire. Ráadásképpen Stummer Jánosnak, a párt egyik alelnökének „sikerült" meggyaláznia a Corvin köz legendás parancsnokának, néhai Pongrátz Gergelynek az emlékét, azt üzenve, hogy az 56-os hős csak forogjon a sírjában, mert a Jobbik továbbra is része kíván maradni a balliberális „összefogásnak".

Novák Katalin: 1956 mércéjének kell a jelenben és a jövőben is újra és újra megfelelnünk

Novák Katalin elmondta: 1956 mércét állított a magyarság elé, és ennek a mércének kell megfelelnünk a jelenben is, és a jövőben is. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Kolozsváron beszélt erről, a forradalmi évfordulón a kolozsvári magyar főkonzulátus által szervezett gálaműsor előtt.

Orbán Viktor képeket tett közzé a Zeneakadémiáról

1956. Zeneakadémia - címen osztott meg képeket Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán az október 23-i ünnepségről. A kormányfő arról beszélt, hogy se Európa, se Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul. A miniszterelnök hangsúlyozta, 1956-ban szabad és független Magyarországot akartunk a nemzetek Európájában.

Orbán Viktor: 1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk a nemzetek Európájában

Se Európa, se Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul - mondta  Orbán Viktor  ünnepi beszédében a Zeneakadémián. A miniszterelnök hangsúlyozta, 1956-ban szabad és független Magyarországot akartunk a nemzetek Európájában.

Élőben közvetítjük Orbán Viktor október 23-i ünnepi beszédét

Orbán Viktor miniszterelnök a Zeneakadémián mond beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 63. évfordulóján.