1848
címke rss- kapcsolódó címkék:
- március 15.
- forradalom
- szabadságharc
- márciusi ifjak
- Kossuth Lajos
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Benkő Tibor: A magyar ember soha nem akarta feladni függetlenségét
A magyar ember soha nem akarta feladni függetlenségét – emelte ki a honvédelmi miniszter a tárca március 15-e alkalmából rendezett ünnepségén csütörtökön Budapesten.
- címkék:
- Benkő Tibor
- 1848
- honvédelem
- Címkefelhő »
Orbán Balázs: 1848-ban a magyarok beírták magukat Európa történelmébe
A magyarok 1848-ban vér nélküli forradalommal írták be magukat Európa történelmébe, példa nélküli nemzeti egységben vívták ki a nemzet szabadságát és függetlenségét a birodalom elnyomásával szemben – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára csütörtökön Csornán, az önkormányzat március 15-i megemlékezésén.
- címkék:
- Orbán Balázs
- 1848
- Címkefelhő »
Tudja, honnan származik az „egy füst alatt elintézni” szólásunk?
Egy füst alatt elintézni valamit, azt jelenti, egyszerre lerendezni több dolgot. Mint sok szólás-mondásunk, ez is egy, a régmúltba gyökerező falusi szokást őriz.
Ez áll most a forradalom híres helyszínei helyén
Az 1848–49-es szabadságharc legfontosabb helyszínei közül rengeteg nincs már meg, de azok, amelyek még megvannak, általában közel sem mutatják azt a pompát és fontosságot, amit kellene nekik. A Pilvax kávéháznak csak a másolata áll nem messze a régi helyszíntől, Landerer nyomdájából pedig egyszerű polgári ház lett, mindössze egy táblával az oldalán, amely a valahai dicsőséges eseményeknek állít emléket.
Női sorsok a magyar forradalom és szabadságharc idején
Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál vagy éppen Táncsics Mihály - nevek, amelyek egybeforrtak Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározó eseményével, az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal. Bátor, elszánt férfiak voltak, akik félelmet nem ismerve álltak ki elveikért. Ám esetükben is igaz az a közismert mondás, miszerint minden sikeres férfi mögött egy erős nő áll.
Amikor megremegett jóságos Ferdinánd trónja
Az európai 1848-as tavaszi földindulás, közte a március 15-i pesti forradalom a 18. századi viszonyokat konzerváló Szent Szövetségi rendszer válságából kinőtt polgári reformkísérletek következménye volt. Nemzeti függetlenség nagyhatalmi érdekek ellenében, vagy a Habsburg Birodalomba betagozódó, konszolidált modernizáció? Kossuth vagy Széchenyi? E nagy és feszítő kérdések 1848 kora tavaszára érték el a robbanáspontot.
Mivel alapoztak Petőfiék a Pilvaxban?
Március 16-án a Pilvaxban kérdi a pincér: „Petőfi úr, óhajt egy sört és Unicumot?” A költő karikás szemmel felnéz: „Ah, hagyjuk, lám tegnap is mi lett belőle!”
Huszárok rohanják le fél Magyarországot
A hétvégén kezdődött és április nyolcadikáig tart a 26. Tavaszi Hadjárat, Közép-Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénye. Az 1949-es tavaszi hadjárat emlékére idén is mintegy száz lovas huszár járja be a hadjárat útvonalait Magyarországon és a Felvidéken.
- címkék:
- Magyarország
- 1848
- program
- lovas
- Címkefelhő »
Foglaljanak le egy nyomdagépet!
1848. március 15. egyik fontos szereplője Landerer Lajos nyomdaipari vállalkozó volt, az ő nevéhez kötődik a szabad sajtó első termékeinek kinyomtatása. Saját korában is sokszor vádolták őt azzal, hogy a bécsi kormány besúgója, pedig a forradalomban még a Kossuth-bankók nyomtatását is rá bízták. A legjobban az üzlettársa, Heckenast Gusztáv járt, aki március 15-én nem ment be a nyomdába.
Villámgyorsan lebontották a régi Magyarországot
Noha az 1848-as pesti forradalom mozgalmas eseményei azok, amelyek inkább megmozgatják az izgalmakra vágyó emlékezők romantikus fantáziáját, a lényeg mégis alig egy hónappal később, egy látszólag unalmas jogalkotási lépés során történt. 165 éve, 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd az áprilisi törvényeket, amelyek mindössze három hét alatt készültek el, hogy fölszámolják a rendi társadalom Magyarországát, és helyébe korszerűbb, új országot teremtsenek.
Kié volt a magyar föld 1100 éven át?
Külföldieknek sokszor és sokan adományoztak földet Magyarországon a történelem során, de a föld jogilag mindig a királyé maradt. A Habsburgok aztán elkapatták magukat a török kiűzése után, néhány helyen még a magyarok letelepedését is megtiltották Magyarországon. A hazai földek csak 1848 után kerültek kereskedelmi forgalomba.
Milyenek voltak valójában a betyárok?
Nem Robin Hood magyar megfelelői voltak a betyárok: gyakran raboltak, gyilkoltak, sőt részt vettek etnikai tisztogatásokban is. Legnagyobb alakjaik a legszegényebb Csongrádból származtak.
Kossuth nem beszélt forradalomról
Nem engedünk a negyvennyolcból! - az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása idején (1867-1918) ez volt a függetlenségi ellenzék jelszava. Pedig 1848-ban is lehetett tudni, hogy időnként irreális célokat követtek a forradalom és szabadságharc egyes résztvevői, és még a legradikálisabbak, Petőfiék is kénytelenek voltak engedni - már rögtön március 15-én. Kossuth amúgy ezt a napot nem is nevezte forradalomnak.
Haszonlesők a forradalmárok nyomában: újsághirdetések 1848 tavaszán
Sok jó szándékú vagy annak tűnő vállalkozás mellett 1848 tavaszán is voltak ügyeskedők, akik igyekeztek kiaknázni a márciusi forradalmi lázat, de akadtak olyanok is, akik korábbi befektetéseik után kaszáltak áprilisban. Kik és milyen hirdetéseket tettek közzé a március 15. utáni bő másfél hónapban? Megérte-e például Windischgrätz-sorsjegyet venni?
Műgyanta huszárokkal masírozunk a közös tavaszba
Februárban a kommunisták, áprilisban a nácik
Itt az iskolai ünnepélyek szezonja. Néhány hete a kommunizmus áldozataira emlékeztek a tanintézményekben, most nyakunkon március 15-e, hamarosan itt van a holokauszt áldozatainak emléknapja is. Mire tanítjuk a diákokat ezekkel az ünnepekkel?
- 1