1848-49-es szabadságharc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Kossuth Lajos
- Ferenc József
- március 15.
- Petőfi Sándor
- aradi vértanúk
- legfrissebb
- legrégebbi
Dömötör Csaba: Ez a nap a magyar hazaszeretet napja
Március 15-e csodája abban áll, hogy ilyenkor a nemzet emlékezete, minden történelmi áldozatunk és a szabadságért folytatott küzdelmünk egyetlen egy napban sűrűsödik össze, ez a nap a magyar hazaszeretet napja - jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Nagykanizsán.
Nők, akik férfiruhában harcoltak a magyar szabadságért
Ma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk, ám sokan nem tudják, hogy nem csupán férfiak ragadtak fegyvert. A nők többsége ugyan a sebesülteket ápolta, vagy ellátmányt biztosított a harcolók számára, de voltak köztük olyan hölgyek is, akik katonának álltak. Sokukról csak akkor derült ki, hogy igazából nem is férfiak, amikor megsebesültek vagy meghaltak. A hősies nőkről nem maradt fenn mindössze pár név és élettörténet, ezeket hoztuk most el.
Semjén Zsolt: Az ünnep emlékeztet, de üzen is: megmaradni!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Aradon vett részt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett pénteki megemlékezésen. Kijelentette, hogy 1848. március 15., Arad üzenete az, hogy meg akarunk maradni, magyar életet akarunk élni szülőföldünkön, és nem engedünk a jogainkból a globalizáció könyörtelen világában sem. Március 15-öt a legkedvesebb és legtisztább nemzeti ünnepnek nevezte.
Rétvári Bence: Közösen kell megvédeni a szabad nemzetek Európáját
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Rétvári Bence az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulóján tartott pénteki megemlékezésen azt mondta, hogy Közép-Európa népei nem beáldozhatók a történelemben, vagyis sem a szovjet birodalomnak nem dobhatók oda különböző nemzetközi paktumokban, sem modern kori globális gazdasági letarolás helyszínei nem lehetnek. Kijelentette, hogy „a birodalmi törekvésektől közösen kell megvédeni a szabad nemzetek Európáját, hogy ne legyen bevándorlókontinens, és országaink ne legyenek bevándorlóországok”.
1848 az ingatlanpiacon is forradalmi év volt
Hitelfelvételről pedig csak nagyon kevesen álmodhattak akkoriban - derül ki az Ingatlan.com történelmi visszatekintéséből.
Drónfelvétel készült a rekordhosszúságú magyar zászló kifeszítéséről - videó
Szombaton 1848 önkéntes 1848 méter hosszú szakaszon menetelt egy 1848 méteres magyar nemzeti zászlóval. Az eseményről a Szeretlek Magyarország csapata készített csodálatos felvételeket - madártávlatból!
Tuzson Bence a nemzetek megmaradását hangsúlyozta Brüsszelben
A nemzetek megmaradásának jelentőségét hangsúlyozta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára hétfőn Brüsszelben.
Ismét magyar hadilobogót lengetett a szél a budai vár ormán
Százhetven éve, 1849. május 21-én foglalta vissza a szabadságharcban a magyar honvédsereg Buda várát. Az ostromot parázs vita előzte meg, hogy vajon a győzedelmes tavaszi hadjárat eredményeként nyugat felé menekülő osztrák hadsereg üldözését folytassák-e, vagy pedig foglalják vissza az ország fővárosát. Végül, a közhangulat nyomásának is engedve, a politikai és a katonai vezetés Buda visszavívása mellett döntött.
Máig lezáratlan ügy Petőfi Sándor csontvázkrimije
Harminc éve, 1989. július 18-án szenzációs hírről számolt be a hazai sajtó. Morvai Ferenc nagyvállalkozó, az általa finanszírozott Petőfi-kutatóexpedíció vezetőjének közlése szerint ugyanis az oroszországi Bajkál-tó közelében fekvő Barguzin település temetőjében megtalálták Petőfi Sándor, az 1848-as forradalom és szabadságharc lánglelkű költőjének földi maradványait. A bejelentést követő években parázs, és gyakran indulatoktól sem mentes vita bontakozott ki a feltárt csontmaradványok azonosságáról. Az egymásnak is ellentmondó különböző szakvélemények, és a vitát övező indulatok miatt egyelőre még nem tekinthető véglegesen lezártnak ...
- címkék:
- Petőfi Sándor
- Morvai Ferenc
- Harsányi László igazságügyi orvosprofesszor
- Hrúz Mária
- Barguzin
- genetika
- antropológia
- bizottság
- 1848-49-es szabadságharc
- történelmi forrás
- DNS-analízis
- Kiszely István antropológus
- Megamorv Petőfi Bizottság
- Magyar Tudományos Akadémia
- Szovjetunió Tudományos Akadémiája
- Amerikai Fegyveres Erők Patológiai Intézete
- Címkefelhő »
Világos: drámaian bölcs döntés, vagy hazaárulás?
Százhetven éve, 1849. augusztus 13-án a Világos melletti síkon Görgey Artúr harmincezer fős felvidéki hadteste Fjodor Vasziljevics Rüdiger gróf, lovassági tábornok, a cári intervenciós csapatok III. hadtestének parancsnoka előtt letette a fegyver. E szomorú aktussal fejeződött be a magyar nemzet 1848 tavaszán elkezdődött Habsburg-ellenes szabadságharca. Görgey Artúr harcedzett alakulatai zárt rendben, egy nemzet hadseregéhez méltóan tették le a fegyvert az orosz cár tábornoka előtt. Görgey szándékosan választotta az oroszok előtti megadást, ezzel is kinyilvánítva, hogy nem lázadás történt, - ahogy a Habsburg-hatalom állította-, haneem ...