Szinte csak vízből áll a szaunabolygó

A Naprendszerben nincs párja annak az exobolygónak, amelyet főleg folyékony víz és forró vízgőz alkot. Bár az égitesten sok víz van, a magas hőmérséklet miatt nem kedvező az általunk ismert élet számára.

A Hubble-űrtávcső

"Ilyen bolygót eddig még nem ismertünk" - mondta Zachory Berta (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics, Cambridge) a GJ 1214b jelű égitestről. A Földnél 2,7-szer nagyobb méretű és 7-szer nagyobb tömegű exobolygó egy úgynevezett szuperföld, amely 40 fényév távolságban, az Ophiuchus (Kígyótartó) csillagképben található.

A GJ 1214b a Földről nézve 38 óránként halad át halvány csillaga előtt. Az égitestet még 2009-ben fedezték fel az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 3,6 méteres chilei teleszkópjával, és az azon üzemelő HARPS (High Accuracy Radial velocity Planet Searcher) detektorral. Már az első megfigyelések arra utaltak, hogy légkör övezi az égitestet, ezért nemrég a Hubble-űrtávcsővel is részletesen megvizsgálták.

A mérések alapján a légkörön a sugárzásnak olyan széles tartománya jut keresztül, hogy főleg vízgőz alkotja az atmoszférát. Az égitesten igen meleg is van, jellemző légköri hőmérséklete +200 Celsius-fok körüli lehet - tehát forró, kellemetlen vízpára burkolja a planétát.

Az exobolygó mindössze 2 millió kilométerre kering központi csillagától - ez körülbelül hetvenötször kisebb távolság, mint ami a Földet a Naptól elválasztja. Ugyanakkor a központi csillag gyengébben sugároz a Napnál: ha a Naprendszerbe helyeznénk, közel 100-szor halványabb lenne nála. A központi égitest tömege 16 százaléka, mérete pedig 20 százaléka a Napénak.

Fantáziarajz a forró, vízgőz légkörű bolygóról (NASA, ESA, and D. Aguilar, Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics)

A GJ 1214b átlagos sűrűsége mindössze 2 gramm/köbcentiméter, ez alapján jelentős része víz lehet. Olyan bolygótípus, amelynek anyaga főleg vízből és vízgőzből áll. Ilyen típusú égitest nem létezik a Naprendszerben, azonban más csillagok körül talán gyakori, és akár egy elterjedt bolygófajta képviselője is lehet.

"Egy csillaggal élni"

A Nap viselkedésének változásait és annak következményeit, az űridőjárást bemutató előadásra és kerekasztal-beszélgetésre kerül sor pénteken a budapesti Cervantes Intézetben. Az előadó napfizikus Európa egyik legjelentősebb csillagászati kutatóközpontjából, a kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézetéből látogat Magyarországra. Az előadást követő vitában magyar szakértők is részt vesznek. A szinkrontolmácsolással kísért rendezvény a széles nyilvánosságnak szól, minden érdeklődő számára nyitva áll.

• Időpont: 2012. február 24., péntek 16 óra
• Helyszín: Cervantes Intézet, 1064 Budapest, Vörösmarty u. 32.
• Előadó: Dr. Hector Socas Navarro (Instituto de Astrofísica de Canarias)

A vitában részt vesznek még:

• Dr. Petrovay Kristóf napfizikus (ELTE)
• Dr. Lichtenberger János magnetoszféra-fizikus (ELTE)
• Farkas Bertalan űrhajós