Közel kétezer méterrel a földfelszín alatt, a világ legmélyebb ismert barlangjának örök sötétjében bukkantak rá az ősi rovarra.

Plutomurus ortobalaganensis
A rovart a CaveX elnevezésű spanyol-portugál-orosz barlangkutató csoport fedezte fel 2010 nyarán. Az expedíció a Föld legmélyebb ismert barlangjában, a 2190 méter mélyre nyúló abháziai Krubera- (vagy Voronja-) barlangban végzett kutatások során bukkant az állatra. A Plutomurus ortobalaganensis nevű, 4 milliméteres, szárny és szem nélküli ugróvillás 1980 méter mélyből került elő. Egyike a barlangban felfedezett négy ugróvillásnak, amelyek gombákkal és bomló szerves anyagokkal táplálkoznak teljes sötétségben.
"A CaveX csapat több mint 10 éve kutatja a barlangot. A munka kemény és veszélyes a Nyugat-Kaukázus mélyén" - mondta Sofia Reboleira, a portugáliai Aveirói Egyetem barlangi biológusa. A barlangban mindössze 0,5-5 Celsius-fokos a hőmérséklet.
Egészen mostanáig a legmélyebben élő szárazföldi állatnak egy skorpió és egy ezüstös pikkelyke nevű rovar számított. Ezeket nagyjából 920 méter mélyen fedezték fel egy mexikói barlangban. A sajtcsalival befogott P. ortobalaganensis több mint 1000 méterrel tolja ki ezt a rekordot.

A Krubera-barlang mélyén
"A P. ortobalaganensisnek nincs szeme, de hosszú a csápja" - magyarázta Enrique Baquero, a Navarrai Egyetem taxonómusa. Ezek a tulajdonságok jellemzőek a troglobiontákra, azaz a barlanglakó állatokra. Furcsa módon azonban az állat nem teljesen színtelen, mint a troglobionták többsége: szürkés testét sötét foltok borítják.
Az ilyen élőlények felfedezése egy olyan világban, ahová sosem hatol fény és nagyon kevés a táplálék, megváltoztatja a nézeteket a Föld mélyének élővilágáról. "Úgy tűnik, gazdagabb, mint korábban gondoltuk" - mondta Reboleira. A kutatók felfedezésüket a Terrestrial Arthropod Reviews szakfolyóirat legújabb számában tették közzé.
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
Mikor ment világgá a modern ember?
A valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés hamuja alatt talált kőszerszámok megváltoztathatják a mai ember elterjedéséről alkotott képet.
Sorra fedezi fel az új fajokat egy magyar kutató
Antarktiszi felemáslábú rákoktól kezdve, andoki hangyákon át, kongói kígyókig mindenféle állatokat tanulmányoz Nagy Zoltán Tamás, a Belga Királyi Természettudományi ...
A szerbek találták ki a Vajdaság nevet
A magyar kisebbségek közül jelenleg egyetlen csoport, a vajdaságiak rendelkeznek (kulturális) autonómiával. Május 6-án Szerbiában általános, a Vajdaságban pedig ...
Először megy űrszonda a Naphoz
Rekordközelségből, a Merkúr pályáján belülről elemezheti a Napot a Solar Orbiter. Az Európai Űrügynökség által tervezett űrszonda azt vizsgálja majd, hogyan áramlik ki a ...
Magyarországon találhatják meg a Higgs-bozont
Budapestre helyezi első szintű adatközpontját a CERN, miután a Wigner Fizikai Kutatóintézet nyerte az erre kiírt európai tendert. Egy 100 gigabit/másodperc sávszélességű ...
Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember
A szakemberek közül ma már szinte senki sem vitatja, hogy az emberiség bölcsője Afrika volt. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy mikor és milyen útvonalakon rajzott ...
Odaveszett a bugaci puszta legjava
A részleges regeneráció is évtizedeket vesz igénybe a Bugac mellett leégett ősborókásban, amelynek 90 százaléka megsemmisült a vasárnapi tűzben. A szakember szerint az ...
Több ezren bújócskáznak velünk
A Földön körülbelül száz olyan törzs él, amelynek tagjai nem kérnek a külvilágból, és az esőerdő mélyén húzzák meg magukat. Van köztük olyan, amelyiknél a nők maguk ...
Mi lesz az emlősökkel a klímaváltozás miatt?
Amikor a múltban alkalmazkodni kellett a klímaváltozáshoz, a változatosság bizonyult az emlősök leghasznosabb fegyverének. Jelenleg azonban rohamosan csökken az emlősök ...
Merre ment a tölcséres szájú edények népe?
Az emberiség történetének egyik legfontosabb időszaka volt, amikor a vadászatot, gyűjtögetést felváltotta a mezőgazdaság. Egy most bemutatott lelettel ezt a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Jó lett volna rendezni a hálapénzt
Réthelyi szerint az egyetemi férőhelyeket nem így kellett volna csökkenteni.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.