zsidótörvények

címke rss
Emlékezzünk: április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

Emlékezzünk: április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

Magyarországon 2001 óta minden évben ezen a napon emlékezünk a holokauszt hazai áldozataira; azokra az ártatlan emberekre, akik származásukkal, életszemléletükkel vagy betegségükkel nem feleltek meg a nemzetiszocialista eszme emberideáljának.

Kabos Gyula komédiákban, tragédiákban bővelkedő, fájdalmasan rövid élete

Kultúra2018.12.31, 08:15

Kabos Gyula negyvenéves kora után kezdett forgatni. Aztán már folyamatosan készültek a nevével fémjelzett mozidarabok – egészen addig, amíg a zsidótörvények miatt el nem hagyta az országot. Majd Amerikában azért nácizták, mert védte Magyarországot. Amúgy sokszor maga adta az ötleteket a sztorikhoz, vagy saját érzése szerint igazított a forgatókönyvön. Unikális profizmusa miatt nemcsak filmgyári stábok, de a közönség is úgy kezdte emlegetni: a magyar Chaplin. Mindemellett a színész csak pénzkeresetnek tekintette a mozgóképes lehetőségeket, valójában a színpadon vágyott nagy drámai feladatokra. Abból kevés jutott neki. Annál bővebben ...

150 éve született Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója

Tudomány2018.06.19, 11:07

A 20. századi magyar történelmet hosszú időre determináló, az első világháborút követő bő két évtized eseményei elválaszthatatlanok az osztrák-magyar flotta utolsó főparancsnoka, az 1920. március elsején Magyarország kormányzójának megválasztott Vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagy személyétől. Noha az admirális nevével fémjelzett Horthy-korszak már több mint hét évtizede véget ért, a történelmi távlat ellenére is e két évtized és Horthy személyének mindenfajta aktuálpolitikától mentes, tárgyilagos megítélése még várat magára.

Vérbe borultak az ukrajnai mezők

Tudomány2016.08.28, 22:20

Hetvenöt éve, 1941. augusztus 28-án ért véget a Magyarországról Ukrajnába kitoloncolt zsidók véres kálváriája a deportált emberek tömeges kivégzésével. Az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij határában két napon át tartó vérengzés a magyar holokauszttörténet első súlyos atrocitása. Az ukrajnai véres eseményekhez vezető út az 1930-as évek derekán vette kezdetét a diszkriminatív, faji alapú törvénykezéssel.

Magyar érzelmünk oly szívből jövő, mélyről fakadó

Tudomány2016.07.11, 16:36

A magyar törvényhozásban az 1930-as évek második felétől vette kezdetét – nem függetlenül a nemzetközi helyzetben és a hazai belpolitikában bekövetkezett változásoktól – a jogkorlátozó, majd később totálisan jogfosztó, úgynevezett zsidótörvények megalkotása, amelyek az 1867-es kiegyezés után sikeresen emancipálódott és a magyar polgárosodásban, a kultúra, a tudományok és művészetek felvirágoztatásában is komoly szerepet vállalt magyar zsidóságot fokozatosan kitaszították a nemzet testéből. A jogfosztó törvények hatálya alóli mentesítési kérelmek e korszak egészen különleges és kevéssé ismert, kortörténeti értékű dokumentumai.

Videó a meghiúsult szoboravatásról

Itthon2016.02.24, 21:16

Tüntetők jelentek meg a Páva utca és az Üllői út sarkán, ahol egy zsidótörvényeket támogató második világháborús parlamenti képviselő szobrát leplezte volna le Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke és Boross Péter volt miniszterelnök. A szobrot nem avatták fel, viszont rendőrök védték.

Nem szeretnék zsidó lenni Németországban

Tudomány2015.11.09, 20:52

Az 1938. november 9-én kirobbant és a történelmi köztudatba kristályéjszakaként bevonult pogrom fordulópontnak számít a náci zsidóüldözések történetében. Az 1935-ös nürnbergi jogfosztó törvények elfogadása után a Harmadik Birodalom elsősorban kivándorlásra akarta kényszeríteni a németországi zsidóságot. A kristályéjszakával elkezdődött folyamat betetőzése a zsidóság fizikai megsemmisítését elhatározó 1942. januári wannseei konferencia volt.

80 éve fogadták el a szégyenteljes nürnbergi törvényeket

Tudomány2015.09.16, 08:37

1935 fordulópontnak bizonyult a feltörekvő Harmadik Birodalom, de az európai civilizáció történetében is. A nagynémet világuralmat meghirdető Adolf Hitler vezér és kancellár, félresöpörve a versaielles-i békeszerződés tilalmát, 1935. márciusában bevezette az általános hadkötelezettséget, ország-világ előtt kinyilvánítva ezzel Németország fenyegető újrafegyverkezését. Alig fél évvel később szeptember 15-én, a nürnbergi pártnapokon pedig a hűvös paragrafusokba rendezett hitleri fajelméletet emelték törvényerőre.

Így kezdték számolni a magyar zsidókat

Tudomány2012.11.28, 11:37

Egy jobbikos képviselő hétfőn azt vetette fel a parlamentben, hogy listát kell készíteni zsidó kormánytagokról. A zsidólistázások egy új elmélet szerint a 20. század elejét végigkísérték, az iskolai és munkahelyi faji szabályozások pedig egyenesen vezettek a zsidóirtásig. Felfűzhető-e egyetlen ívre a Horthy-korszak egészének zsidóellenes törvénykezése?

Előző
  • 1
Következő