Tolakodó bulvársajtó? Ugyan már! Néha azért jól jön a "firkász" a háznál

Bulvár mindig volt, van és lesz. Ez egy olyan alaptétel, amit az emberi kíváncsiság, kukkolási vágy, irigység, kárörömre való hajlam és még sok más hozzánk tartozó tulajdonság támaszt alá. Az ember már csak ilyen, pont annyira utálja, ha a magánéletében vájkálnak, mint amennyire imád másokén csámcsogni.

A magyar területek visszafoglalásának egyik legvéresebb csatája

Háromszázhuszonöt éve, 1697. szeptember 11-én vívták a délvidéki Zenta mellett azt a csatát, amely véget vetett a másfél évszázados török uralomnak Magyarország területén.

A "magyar Leonidász"

Hit, erkölcs, bátorság és szabadság. Olyan ideák, amelyek markánsan határozzák meg, és határozták meg nagyívű történelmünk során nemzeti önazonosság tudatunkat. Láttatják a közös néplélek lényegét: a folytonosan bennünk égő parazsat, amely - ha eljön a választott idő - rendre hatalmas tűzzé érik... A bátorság és a szabadság-szeretet tüzévé. Ilyen tűz lobogott a hatalmas oszmán túlerővel harcoló maroknyi hős várvédő, a „magyar 300", s vezérük a „magyar Leonidász" Zrínyi Miklós ereiben is. Akik csakúgy, mint az egykori spárta hősei: Leonidász és a rendíthetetlen 300 harcos -  a bátorság és hazaszeretet példájává váltak az utókor emlékezetében.

Befejeződött a szigetvári várat körülvevő park felújítása

Befejeződött a 2016-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánított szigetvári Zrínyi-várat körülvevő, csaknem nyolchektáros várpark felújítása – tájékoztatta a Baranya Megyei Önkormányzat szerdán az MTI-t.

400 éve született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér

Négyszáz éve, 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2020-at Zrínyi-emlékévvé nyilvánította. 

Újabb nagy felfedezés Szigetváron: megtalálták az ostromsáncokat

Az a multidiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatócsoport, amely Szigetvár határában Pap Norbert és Fodor Pál professzorok vezetésével nagy nemzetközi visszhangot kiváltva megtalálta Szulejmán szultán mauzóleuma valamint a köré emelt oszmán település maradványait, újabb jelentős felfedezést tett. Kitartó terepi kutatómunka, valamint egy 17. századi olasz hadmérnök, Lenadro Anguissola egykorú térképei alapján azonosították annak az ostromsáncnak a nyomait, amelyet a keresztény hadak építettek a törökök megszállta erősség köré, Szigetvár 1688-1689-es visszafoglalása idején. Az ostromsáncok területéről számos értékes régészeti lelet ...

Várandós asszonyként védte Munkács várát Zrínyi Ilona

Zrínyi Ilonát dinasztikus, politikai célzatú házasság sodorta Munkács várába, a nagy múltú fejedelmi családhoz, I. Rákóczi Ferenchez. Kivételes asszonyként ismerték a kortársak, aki nemcsak egymaga intézte a hatalmas Rákóczi-birtok ügyeit, hanem ugyanúgy értett az ágyúkhoz, mint a víváshoz, vagy a solymászathoz. A magyar történelem egyik legbátrabb asszonya és a munkácsi vár bátor védője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja 317 éve, 1703. február 18-án halt meg.

Tudja-e, hogy milyen titkos társaságot rejt az Aranygyapjas rend?

Nagy kérdés, hogy milyen alapvető hasonlóságot találhatunk II. Lajos, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Andrássy Gyula, vagy épp II. Erzsébet brit királynő és Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös között. Valamennyien a keresztény hit védelmére esküdtek fel és ezzel kiérdemelték, hogy felvegyék őket az egyik legrégebbi és legnagyobb tekintélyű lovagrend tagjai közé. Az Aranygyapjas rendet Jó Fülöp burgundiai herceg alapította 1430. január 10-én Bruggében, a burgundi uralkodóház hírnevére, a Boldogságos Szűz és Burgundia védőszentje, Szent András apostol dicsőségére.

Katonai barakk rejtőzött Szulejmán szultán szigetvári türbéje mellett

Egy katonai barakk épületének maradványaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál. Már évek óta keresték az Esterházy Pál által 1664 februárjában készített beszámolóban és stilizált térképen feltüntetett épületet. A türbétől északra fekvő kaszárnya pont azon a helyen került elő, ahol azt a herceg feltüntette egykor a komplexum alrajzában.

Az aranyozott ébenfa báni jogarra is szert tett Zrínyi Miklós

Nyaranta több százezer honfitársunk indul a horvát tengerpart felé, és többségük talán nem is sejti, hogy több mint nyolcszáz éven át milyen szorosan összefonódott a magyarok és a horvátok történelme. A közös múlt szorosan összekovácsolt bennünket, és ezt erősítették azok a hősök, köztük a Kőszeget védő Jurisics Miklós, az erdélyi fejedelemség alapjait letevő Utyeszenics György váradi püspök, akit mi csak Fráter Györgyként ismerünk,vagy éppen az egyházi és világi vonalon is jól mozgó Draskovicsok, kiket mindkét nemzet magáénak érzett. E sorba tartoznak a Kárpát-medence szerte tisztelt Zrínyiek, akik bár a középkori Horvát Királyság ...

Világhódító ambíciók nélkül indult Szigetvár ellen Szulejmán

Az oszmán birodalmi hadsereg hadjáratra indult a Magyar Királyság ellen 1566-ban. A cél Szigetvár és Gyula elfoglalása volt, az ármádiát pedig maga a szultán vezette. A legújabb kutatások szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy az akkorra már idősödő és az aszkézis felé forduló Szulejmán szultán találta ki ezt a hadjáratot, úgy tűnik, hogy eredetileg nem is akart csatlakozni a hadakhoz, nem kizárt, hogy a tanácsosai egyszerűen belehergelték a magyarok elleni megtorló hadjáraton való személyes részvételbe.

Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?

Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.

Balog Zoltán: Zrínyi az évszázados példa

Szigetvári Zrínyi Miklós évszázados példa a magyar nemzetnek, igazi nemzeti hős, és ami Szigetváron történt, az az egész nemzet ügye - mondta a Zrínyi-emlékév központi rendezvénye, a Zrínyi-napok alkalmából az emberi erőforrások minisztere.

Horvát vendégjáték az Operaházban

2016. szeptember 18-án a horvát zeneirodalom egyik legfontosabb alkotását, Ivan Zajc háromfelvonásos operáját, a Zrínyi Miklós-t mutatják be a Magyar Állami Operaházban. A horvát nemzeti operát az Eszéki Horvát Nemzeti Színház előadásában láthatja a magyar közönség, közel 250 vendégművész közreműködésével. Az opera a szigetvári csata 450. évfordulója alkalmából, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566" Emlékév részeként látható Budapesten, az előadás fővédnökei Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és Kolinda Grabar Kitarović, a Horvát Köztársaság elnöke.

Győzelem szülte a megalázó békét

A háromszázötvenkét éve, 1664. augusztus 1-jén lezajlott szentgotthárdi ütközet politikai következményei komoly fordulópontot jelentettek a hódoltságkori Magyarország történetében. Az 1526-os mohácsi és az 1596-ban Mezőkeresztesnél lezajlott ütközetek mellett ez volt a harmadik olyan csata a hódoltság addigi történetében, ahol jelentős létszámú oszmán és keresztény hadak ütköztek meg egymással, ráadásul Szentgotthárd alatt Raimundo Montecuccoli gróf vezényletével a keresztény sereg aratott fényes győzelmet a törökök felett.

Kincsvadászok Szulejmán szigetvári temetkezési helyén

2013 szeptemberében bejelentették, hogy a Fodor Pál és Pap Norbert professzorok vezette nemzetközi kutatócsoport Szigetvár határában egy addig ismeretlen oszmán kori település nyomaira bukkant. Már akkor valószínű volt, hogy a hódoltság idejéből származó települést az Oszmán Birodalom egyik leghíresebb uralkodója, Szulejmán szultán emlékének ápolására építették, aki 1566 szeptemberében a Szigetvár alatti táborban hunyt el. A legújabb eredmények is azt bizonyítják, hogy Szulejmán szigetvári temetkezési helyét találták meg a kutatók.

Akár már 8 millióért öné lehet a Szigeti veszedelem első kiadása

November 14-én délelőtt 300 könyritkaság, térkép és sajtótermék között bocsájtják árverésre Budapesten.

Oroszlánként küzdöttek Szigetvár védői

Szigetváron 1566 nyarán két olyan személy került szembe egymással, akinek egész életében jelentős szerepet játszott a másik népe elleni harc: Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán. Az események úgy alakultak, hogy mindketten az ostrom idején haltak meg, még ha nem is egymás keze által.

Zrínyiek és Európa az Egyetemi Könyvtárban

A szigetvári Zrínyi Miklósnak és leszármazottjának, a XVII. században élt költőnek, prózaírónak állít emléket A Zrínyiek és Európa című kamara-kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtárában.

István királyon is poénkodott az amerikai showman

Bocsánatot kért, amiért Zrínyi Miklóst seggfejnek nevezte, viszont Szent István titulusain viccelődött Stephen Colbert amerikai humorista, aki arra kérte nézőit, hogy szavazzanak rá a magyar kormány által meghirdetett, az M0-s híd nevére vonatkozó pályázaton. Colbert a szavazás első körében több mint 17 millió voksot kapott, és vezet a második fordulóban is.

Kiraly, Bela

Eb-érmekért kick-boxolnak Szlovéniában

Európa-bajnoki érmekért küzd ezen a hétvégén a magyar kick-box válogatott. A Zrínyi Miklós szövetségi kapitány által vezetett csapat ezúttal a szlovéniai Mariborban próbál a sportág hazai hagyományaihoz méltó eredményeket elérni mind semi, mind light-contact szabályrendszerben.

Nem álom, valóság a mesterséges izom

Izompótlásra alkalmas mesterséges anyagokkal, "intelligens gélekkel" folytatott világszínvonalú kísérleteiért és kutatómunkájáért Náray-Szabó-díjjal tüntették ki március 23-án a Magyar Tudományos Akadémián Zrínyi Miklóst, a Műegyetem fizikai-kémiai tanszékének vezetőjét.

Műsorajánló - a Delta szeptember 8-i adásából