A tonhal helyzete javul, a komodói varánuszé romlik

Négy tonhalfaj helyzete javul, a komodói varánuszé romlik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) új jelentése szerint.

Egyenesen Svájcból érkeztek ezek a füttyögő madarak hazánkba

A vadonban már kihalt kardszarvú antilopok érkeztek hazánkba

Két kardszarvú antilop érkezett februárban Lipcséből a debreceni Nagyerdőbe. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája szerinti vadon kihalt besorolás mellett szerepel a washingtoni egyezmény (CITES) nemzetközi kereskedelemmel szemben védettséget nyújtó I. mellékletében is.

Hasonlóságot találtak a kihalás veszélyének kitett fajok között

Az emberi tevékenység nyomasztó ütemben sodorja a növényeket és az állatokat a kihalás veszélye felé. Az élőhelyek elvesztésétől kezdve a túlhalászáson és az orvvadászaton át a globális felmelegedésig és környezetszennyezésig a fajok gyorsabban pusztulnak ki, mint ahogy azt felfognánk.

Ötszáz állatfajt nem láttak ötven éve, talán már kihaltak

A biológiai sokféleség a világ számos részén komoly veszélyben van: az ENSZ jelentése szerint több mint egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye, és az előrejelzések még rosszabbnak tűnnek. A fajok kihalásáról szóló bejelentések azonban még mindig nagyon ritkák, főként azért, mert bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy egy faj utolsó egyede valóban elpusztult-e.

Megmentheti a hibridizáció a veszélyeztetett fajokat a kihalástól?

A hibridizáció ellenállóbbá teheti az állatokat a globális felmelegedéssel szemben, de a fajok teljes elvesztését is jelentheti. Ahogy arra a kutatók rámutattak, a környezet jelenleg gyorsuló ütemben változik, miközben a biológiai sokféleség csökkenése soha nem látott mértéket mutat. Más szóval a szakemberek úgy vélik, hogy ha meg tudják megmenteni a már meglévő fajokat, akkor talán segíthetnek a természetnek újakat létrehozni, amelyek nagyobb valószínűséggel maradnak életben. Ezzel kapcsolatban merült fel a hibridizáció kérdése.

A zátonyokon élő halak szépsége befolyásolja a védelmi státuszukat

Egy tanulmány szerint bár rengeteg „szép" hal úszkál a tengerben, ám a „csúnya" társaik is megérdemlik a szeretetet. A kutatók szerint azokról a halakról van szó, amelyeket a tudósok a legesztétikusabbnak ítélnek, ezért magasabb védettségi státuszt kapnak, pedig a „csúnyának" ítélt halak a leginkább a legveszélyeztetettebb fajok.

Közel száz éve kihaltnak hitt magnóliafajt fedeztek fel újra

Egy természetvédő csapat most először fedezett fel egy őshonos magnóliafát a haiti erdőben azóta, amióta 1925-ben „elveszítette" azt a tudomány. A tiszta fehér virágokkal és egyedi formájú levelekkel büszkélkedő észak-haiti magnólia (Magnolia emarginata) eredetileg Morne Colombo erdőjében élt, amelyet az erdőirtás azóta kipusztított. Veszélyeztetettnek, majd kihaltnak nyilvánították és szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Vörös Listáján is, ám újrafelfedezése reményt keltett Haiti erdőinek esetleges újraélesztésével kapcsolatban.

A vadon élő fajok több mint felét a kihalás fenyegeti

Egy faj védelme érdekében a természetvédőknek a lehető legtöbb információra van szükségük – attól kezdve, hogy az hol él, hogyan szaporodik és milyen veszélyekkel néz szembe. Világszerte azonban több ezer fajról hiányoznak ezek az alapvető adatok, ami megnehezíti a védelmüket. Egy új tanulmány szerint ezeknél az „adathiányos" fajoknál a hír hiánya valószínűleg maga a rossz hír.

Hiába félelmetes, hatméteres hüllők, a fennmaradásukért küzdenek

India és Nepál folyóiban egy hosszú és vékony orr úszik a felszín alatt. Az állatnak több mint 100 foga van. Ez a gaviál, amely leghosszabb az összes krokodil közül: a hím akár 6,25 méter hosszú és 977 kilogramm testtömegű is lehet, míg a nőstény akár 4 méter. A hüllők már a kréta időszak óta, tehát mintegy 140 millió éve úsznak ezekben a vizekben, de egy új tanulmány szerint most nagy bajban vannak.