Vörös Lista
címke rss- kapcsolódó címkék:
- IUCN
- veszélyeztetett fajok
- kihalás
- Természetvédelmi Világszövetség (IUCN)
- természetvédelem
- legfrissebb
- legrégebbi
Többször visszatért a halálból ez a furcsa, lógó orrú antilop
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett fajok között tartja számon a tatárantilopot vagy más néven szajgát, amely leginkább Közép-Ázsia hatalmas síkságain él. A fajt több tényező is a kipusztulás szélére sodorta: a tömeges vadászata, az élőhelyük zsugorodása a változó klíma miatt, illetve mert a tülke a hagyományos kínai gyógyászat alapanyaga, ami „aranyat ér" a feketepiacon. Jó hír azonban, hogy az állat populációi az utóbbi időszakban lassú növekedésnek indultak.
Már nem sokáig használhatjuk afrodiziákumként a kínai hernyógombát
Frissítette az úgynevezett Vörös listáját a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), amelyre felkerült az európai hörcsög és a kínai hernyógomba is. A szakemberek szerint első hallásra bármilyen jelentéktelennek is tűnnek ezek a fajok, nem kevésbé fontosak az ökoszisztémában.
Hátborzongató: hatméteres cápát és krokodilt fotóztak
Minél nagyobb méretű egy állat, annál jobb eséllyel kerül a címlapokra, ám ezek a rekordtartó példányok sokat elárulhatnak a tudósoknak a fajok biológiájáról is. Most a National Geographic tudósai szedtek össze néhány olyan "leget", amely rengeteget újat taníthat nekünk az állatvilág csodálatos összetettségéről.
Bölények koponyáiból emeltek óriási hegyet
A bolygó ökoszisztémája az emberi tevékenység miatt folyamatosan változik. Nem túlzás azt állítani, hogy emiatt éljük a fajok pusztulásának talán még soha nem látott időszakát. Ám nem ez az első eset, amikor az emberi tevékenység gyökeresen megváltoztatta a Föld és az élet kapcsolatát. Egy most publikált tanulmány szerint az Észak-Amerika nyugati részéről származó bölények 19. századi kiirtása a fajok katasztrofális elvesztésének egyik legfontosabb példája; és ezt egy híres fénykép is jól hangsúlyozza.
Frissítették a veszélyeztetett fajok vörös listáját
Megmentették a kihalástól az európai bölényt
Csodálatos hírek érkeztek a kihívásokkal teli és zűrzavaros év közepette: az európai bölényeket az Európában folyó természetvédelmi munkák révén már nem tekinthetjük többé veszélyeztetett fajnak. Románia azon kevés országok közé tartozik, ahol ezek a fenséges állatok még a vadonban barangolnak. A vadonba való visszahelyezésük még az 1950-es években kezdődött.
A kihalás széléről térhetnek vissza a vörös farkasok
A vadonban ma már talán legfeljebb tíz vörös farkas vagy más néven rőt farkas maradt, és mind egyetlen helyen él: Észak-Karolinába. Megdöbbentő statisztika ez egy olyan fajról, amely egykor megtestesítette az Egyesült Államok legsikeresebb újrabetelepítési programját, és amely a Yellowstone Nemzeti Park sokat dicsért szürke farkas-rehabilitációs projektjének alapjait is szolgáltatta.
Afrodiziákumként használják a világ legnagyobb gyümölcsmagját
A Coco-de-Mer, más néven tengerikókusz vagy kettős kókuszdió igencsak ritkának számít a világon: a növény ma már mindössze a Seychelle-szigetek két szigetén nő. Alig találták azonban meg, máris meg kell menteni. A növényt ugyanis veszélyeztetettnek nyilvánította a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a vörös listáján.
Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány
Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.
Közelebb léptünk egy súlyosan veszélyeztetett faj megmentéséhez
Egy borneói orangutánbébi születését ünneplik a látogatók és a természetvédők egy dél-spanyolországi állatkertben. Az orangutánpopulációk megfeleződtek az elmúlt évszázadban az indonéziai erdőségekben lévő természetes élőhelyeiken folytatott fakitermelés és az olajpálma-ültetvények kialakítása miatt.