ORIGO CÍMKÉK - Vörös Hadsereg

Sikerülhetett-e volna Magyarország kiugrása a második világháborúból?

Archívum2020.10.18, 20:11

Általánosan elfogadott tétel, hogy a történettudományban nincsen helye a mi lett volna ha? – kérdés feltevésének. Pedig nem csak a jelenben, hanem a múltban is a politikai döntéshozók mindig több lehetőség közül választhattak. Kísérletet teszünk, hogy megnézzük: egy sorsdöntő helyzetben milyen valós alternatívák álltak az egykori döntéshozók előtt, és mik voltak azok a szempontok, ami alapján végül döntöttek, történelemmé téve elhatározásuk következményeit. Magyarország újkori történetében ilyen drámai sorsfordulónak számítanak az 1944. októberi események, amikor Horthy Miklós kormányzó megkísérelte az ország kivezetését a háborúbóól. ...

Világháborús hajóroncs felfedezése borzolja a kedélyeket

Archívum2020.10.01, 20:04

Egy második világháborús német gőzhajó csaknem sértetlen állapotban lévő roncsát találták meg lengyel búvárok a Balti-tengerben. A felfedezés talán segít megoldani a legendás borostyánszoba több évtizedes rejtélyét.

Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre

Archívum2022.05.05, 13:13

Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről 2017 őszén, a sikertelen kiugrási kísérlet évfordulóján exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak. A nagy visszhangot kiváltó interjút változtatás nélkül ismét közreadjuk, Farkas Ernő közeledő 100. születésnapja alkalmából. Sorozatunkban az elmúlt évek legolvasottabb cikkeit idézzük fel - ez 2017 októberében jelent meg először.

Hetvenöt éve ért véget a világtörténelem legvéresebb konfliktusa, a második világháború

Archívum2020.09.02, 23:17

Hetvenöt éve, 1945. szeptember 2-án délelőtt, a Tokiói-öbölben horgonyt vetett USS Missouri csatahajó fedélzetén a japán császári kormány, valamint a vezérkar képviselői aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló kapitulációs okmányt. Ezzel az aktussal hivatalosan is véget ért a második világháború, nem egészen négy hónappal azután, hogy Európában végleg elhallgattak a fegyverek. A második világháború mind az abban részt vett hadseregek méretét, mind az áldozatok számát és az összecsapások földrajzi kiterjedtségét, valamint a háború kegyetlenségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A második világháborúú ...

Mindenütt kilőtt harckocsik százai lángoltak a prohorovkai csatamezőn

Archívum2020.07.14, 20:38

A keleti front utolsó nagy német offenzív kísérlete, a kurszki kiszögellés felszámolására indított Citadella hadművelet többszöri halasztás után 1943. július 5-én kezdődött el, több mint ötven német hadosztály, valamint 2 500 harckocsi és rohamlöveg bevetésével. A másfél hétig váltakozó kimenetellel hullámzó ütközetsorozat tetőpontján, 1943. július 12-én a Prohorovka mellett lezajlott tankcsatában, a második világháború legnagyobb páncélos ütközetében, a szovjet erők megrendítően súlyos veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, de a németek mégsem tudták továbbfejleszteni a jelentős túlerővel szemben kivívott taktikai győzelmükeet; ...

Hetvenöt éve ért véget a második világháború Európában

Archívum2020.05.09, 08:04

1945. május 7-én a kora hajnali órákban Eisenhower hadseregtábornoknak, az angolszász szövetséges haderő főparancsnokának reimsi főhadiszállásán Alfred Jodl vezérezredes, a Wehrmacht, német véderő főparancsnokság hadműveleti főnöke a Harmadik Birodalom új államfője, Karl Dönitz vezértengernagy megbízásából aláírta a náci Németország feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A német megadás dokumentuma május nyolcadikán éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. Ezzel az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború hivatalosan is véget ért az európai kontinensen. A kapituláció hírére a ...

75 éve lett öngyilkos Adolf Hitler, hogy elkerülje a felelősségre vonást

Archívum2020.05.02, 11:27

A Harmadik Birodalom összeomlásának utolsó óráiban, 1945. április 30-án délelőtt a Berlint ostromló 1. belorusz front parancsnoka, Georgij Zsukov marsall személyes utasítására a szovjet 3. csapásmérő hadsereg különleges felderítőszázada azt a parancsot kapta, hogy törjön át a Birodalmi Kancelláriához, és próbálja meg élve elfogni a kancellária bunkerébe bezárkózott Adolf Hitlert. Az ekkor már két hete tartó berlini csata a végéhez közeledett: a Vörös Hadsereg belvárosba benyomult rohamosztagai alig 500 méterre álltak a náci Németország egykori központjától, a Birodalmi Kancellária rommá lőtt épületétől.

Így győzte le a Sárrét a német Királytigriseket

Archívum2022.05.05, 13:01

Hetvenöt éve, 1945. március hatodikán hajnalban vette kezdetét az európai hadszíntér utolsó nagy német ellentámadása, a hadtörténelembe balatoni csata néven bevonult Tavaszi ébredés (Unternhemen Frühlingserwachen) hadművelet. A német véderő még megmaradt páncélos tartalékainak összevonásával Adolf Hitler arra tett kétségbeesett kísérletet, hogy megtartsa a Harmadik Birodalom számára utolsó üzemanyagforrásnak számító dunántúli kőolajmezőket, és megpróbálja feltartóztatni a Vörös Hadsereg Ausztria irányába kibontakozó offenzíváját. A Balaton és a Velencei-tó közti térségben lezajlott összecsapás a kurszki, az ardenneki és az alföldi üütközet ...

75 éve ért véget Budapest ostroma

Archívum2020.02.13, 23:21

Hetvenöt éve, 1945. február 13-án ért véget a magyar főváros elfoglalásáért vívott 102 napig tomboló hadművelet, a budapesti csata. A főváros területén kereken 51 napig dúló pusztító helységharc romhalmazzá változtatta Budapestet, az ostrom hevessége csak a Sztálingrádért és Berlinért folytatott harcokhoz hasonlítható. Budapest értelmetlen pusztulása 38 ezer civil, 48 ezer német és magyar, illetve 70 ezer szovjet katona halálával járt együtt. A magyar főváros elsősorban Adolf Hitler eszelős, a hadászati realitásokat teljesen figyelmen kívül hagyó és az utolsó töltényig való ellenállást elrendelő parancsa miatt vált füstölgő romhalmazzá.

Roosevelt naivitása Sztálin kezére játszotta Közép-Kelet-Európát

Archívum2020.02.04, 23:41

A három szövetséges nagyhatalom képviselői 1945. február 4-én a németektől csak alig tíz hónappal korábban visszafoglalt Krím-félszigeti Jaltában, a cárok egykori nyári rezidenciáján, a Livágyija-palotában találkoztak, hogy egyezségre jussanak a náci Németország bukása utáni európai rendezés legfőbb kérdéseiben. Jaltára úgy tekinthetünk, mint a „három nagy", Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943 végén Teheránban megtartott első tanácskozásának folytatására azzal a jelentős különbséggel, hogy az időközben alaposan megváltozott hadi helyzetre figyelemmel a jaltai konferencián szinte az összes fontos döntésben Sztálin akarata érvényesült.