Világegyetem
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Univerzum
- Õsrobbanás
- világûr
- galaxis
- csillagászat
Olyan ütemben tágul az univerzum, hogy erre a modern fizika sem tud választ adni
Alapjaiban változtathatja meg az ûrkutatást és a csillagászatot az a felfedezés, amelyrõl most közölt friss információkat a NASA. Az amerikai szervezet gigászi adatelemzési munka eredményérõl számolt be, és jelenleg a tudósok sem tudják, mihez kezdjenek az egymásnak ellentmondó számokkal.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Nagy Összeomlás: hamarosan az egész világ elpusztulhat
Az általunk ismert univerzum a mintegy 13,8 milliárd éve bekövetkezett õsrobbanás után alakult ki. A világegyetem a „Nagy Bumm" óta folyamatosan és ráadásul gyorsulva tágul, ami csillagászati megfigyelésekkel alátámasztott tény. Az einsteini modell szerint a tágulás, vagyis az univerzum felfúvódása végtelen folyamat, amit viszont az Amerikai Tudományos Akadémia szaklapjában, a PNAS-ban egy most publikált tanulmány megkérdõjelez.
Sokkolta a fizikusokat egy kísérlet, minden borulhat, amit az univerzumról gondolunk
Egy évtizednyi mérés után a tudósok bejelentették, hogy a W bozon nevû elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum mûködésérõl alkotott elképzelést.
A Svábhegyi Csillagvizsgálóba érkezik a Tapintható Univerzum kiállítás
A Svábhegyi Csillagvizsgálóban március 13-án ingyen látogatható a Tapintható Univerzum címû kiállítás; az egynapos tárlaton 90, tapintható, domborított, egyedileg fejlesztett modellen keresztül ismerhetik meg a vak és gyengénlátó látogatók a Naprendszer égitesteit - olvasható a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont az MTI-hez eljuttatott közleményében.
- címkék:
- világûr
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Rémisztõ elõrejelzés: üstökösök fogják bombázni a Földet
Néhány tízezer év múlva az emberiség ûrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra. Bemutatjuk, mire számíthat az emberiség a távoli jövõben.
Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?
A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebbõl továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az õsrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami elõtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idõ. Az õsrobbanás-elméletbõl vezethetõ le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövõbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerûsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...
- címkék:
- Albert Einstein
- Edwin Hubble
- téridõ görbület
- térelmélet
- galaxisok
- Világegyetem
- kozmológia
- fénysebesség
- multiverzum
- gravitáció
- Univerzum
- Õsrobbanás
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridõ
- vöröseltolódás
- táguló világegyetem
- speciális relativitáselmélet
- párhuzamos univerzumok
- Címkefelhõ »
Felfedeztek két õsi galaxist
Új megfigyelési módszerek segítségével fedeztek fel két õsi galaxist csillagászok. A Chilében lévõ ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus idõszakába.
Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltûnni az égen
A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy õsi csillag tízmilliárd ezelõtti megsemmisülése, aminek fénye elõször 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble ûrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhetõ – írja a Live Science.
KVÍZ: Mennyit tudsz az univerzumról?
Az egyik legizgalmasabb téma az ûr és az ûrkutatás, a körülöttünk lévõ világ felfedezése. Annak ellenére, hogy az emberek már régóta igyekeznek adatokat gyûjteni róla, nagyon keveset tudunk. Teszteld tudásod, te mennyire ismered az univerzumot!
Több ezer bolygóról figyelhetik most is a Földet
Összesen 2034 olyan csillagrendszert azonosítottak az Amerikai Természettudományi Múzeum és a Cornell Egyetem kutatói, ahonnan kiválóan rá lehet látni a Földre. Ezek ráadásul nagyon közel vannak hozzánk.
Furcsa robbanást észleltek az ûrben, a kutatók sem értik, mi történt
Minden eddiginél részletesebben figyeltek meg gamma-kitörést a csillagászok. Az eredmények elemzése során egy egészen váratlan dologra bukkantak.
Újabb részletek derültek ki az õsrobbanásról
Az õsrobbanás eddig ismeretlen részleteit tárja fel egy új kutatás: a Koppenhágai Egyetem szakembereinek tanulmánya a kezdetekbe, a kvark-gluon plazma nevû anyag tulajdonságaiba enged betekintést.
Ezek a teleszkópok fejthetik meg az õsrobbanás utáni elsõ idõszak rejtélyeit
Az Õsrobbanás utáni idõkbõl érkezõ fotonok mind a távoli infravörös tartományban vannak, viszont ezeket nem lehet a Föld felszínérõl megfigyelni. A feladat mindössze annyi, hogy a légkör tetejére egy futballpálya méretû ballonnal fel kell bocsátani egy teleszkópot, és az abszolút nulla fok közelébe kell hûteni. Nem bonyolult, igaz?
Kísértetiesen emlékeztet egymásra az agy és az univerzum
Meglepõ tanulmányt írt a Bolognai Egyetem asztrofizikusa, Franco Vazza, és a Veronai Egyetem idegsebésze, Alberto Feletti; a kutatók szerint a természet két legbonyolultabb struktúrája, az emberi agy idegsejtjeinek hálózata, és az univerzum galaxisainak kozmikus hálózata feltûnõen hasonlít egymásra – tudósít az EurekAlert tudományos hírportál.
- címkék:
- agy
- Univerzum
- idegsejt
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Vajon léteznek más világok? A szuperhúrelmélet rejtélye
Az átlagember számára az univerzum a csillagok, a galaxisok, valamint minden egyéb más, a teret kitöltõ anyag illetve energia egyetlen nagy egységet alkotó összessége. Egyes elméleti fizikusok viszont úgy vélik, hogy az általunk ismert világegyetem csupán egy sokkal, de sokkal nagyobb egységnek, a multiverzumnak alkotja az egyik parányi szeletét.
Sötét energiából áll az univerzum legnagyobb része
A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum 31 százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia.
Valamilyen rejtélyes folyamat zajlik a világegyetemben, és aranyat termel
A nehéz elemek, például a nemesfémek létét a neutroncsillagok ütközéseinek köszönhetjük – tartja a kurrens elmélet. Viszont valami hibádzik a matekban, mert az ütközõ neutroncsillagok nem termelhettek annyi aranyat, amennyi van ma a világegyetemben.
Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége
Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de elõtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.
Rejtélyes fénygyûrût láttak az égen, most kiderült, mit találtak
Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepõen hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepõ a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdõjelezi jelenlegi tudásunkkat ...
Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba
Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.
Elkészült a világegyetem minden eddiginél nagyobb 3D-s térképe
A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport - számolt be róla a Swissinfo.ch svájci hírportál.
Elõször figyeltek meg óriásbolygót fehér törpecsillag közelében
Elõször figyeltek meg óriásbolygót fehér törpecsillag közelében. A felfedezést az Európai Ûrügynökség (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjával tették - adta hírül az MTI.
Nincs magyarázat arra, amit az ûrben láttak
A több millió fényévre található galaxisokat egy láthatatlan, masszív intergalaktikus struktúra köti össze egymással.
Már az univerzum csecsemõkorában léteztek óriás galaxishalmazok
Az eddig megfigyelt legöregebb, több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkant tudósok egy nemzetközi csoportja. A felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezésének megismeréséhez.
Láthatatlan galaxisok tömegeit fedezték fel
Harminckilenc, korábban láthatatlan, hatalmas õsi galaxist fedeztek fel japán kutatók. Ez az elsõ eset, hogy ennyi galaxist fedeznek fel egyszerre.
- címkék:
- galaxis
- világûr
- Univerzum
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Nincs jele földönkívüli intelligens életnek a szomszédos csillagrendszerekben
Egyelõre nem hozott eredményt a földönkívüli intelligens élet keresését (SETI) célzó eddigi legátfogóbb program, amelynek keretében 1327 szomszédos csillagrendszerben kutattak intelligens földönkívüliek után a szakemberek – írja a LiveScience címû ismeretterjesztõ hírportál.
Megtalálták az univerzum legrégebbi molekuláját
Kimutatták az ûrben az univerzum legrégebbi, az õsrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.
Több mint tízezer fémben szegény csillagjelöltet találtak
Több mint tízezer, fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok. Ez segíthet megismerni a korai univerzumot és az elsõ csillagok és galaxisok kialakulását.
- címkék:
- Univerzum
- csillag
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejû kitörés
Másodszor is sikerült ismétlõdõ rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthetõ.
Létezik a világunknak egy tükörképe, ahol az idõ visszafelé halad
Az univerzumnak létezik egy tükörképe, ahol az idõ nem elõrefelé, hanem visszafelé halad – írja egy most megjelent új tanulmány. Ez az anti-univerzum az õsrobbanás elõtt létezett.
- címkék:
- Univerzum
- idõ
- Õsrobbanás
- tér
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Újraalkották az õsrobbanás elsõ teremtményét
Kutatók egy csoportja olyan apró, ultraforró anyagcseppeket hozott létre, amik a korai univerzumot építették fel. Háromféle alakzatban és méretben sikerült elõállítani õket: körökként, ellipszisekként és háromszögekként.
Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet
Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus fõnyereményt: rövid idõn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejû kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik õket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseirõl a felfedezést tevõ csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.
Láthatatlan fénytõl izzik a világegyetem
Az ESO VLT távcsõegyüttesének MUSE mûszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetõvé tette a halvány hidrogénfelhõk Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.
Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélõje
Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai idõszakában született.
Azt hitték megoldották a sötét anyag rejtélyét, de tévedtek
Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tûnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.
Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag
Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkezõ anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthetõ egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelû objektum olyan bivalyerõs mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelõre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésrõl a Nature magazinban publikált tanulmány vezetõ szerzõjét kérdeztük.
Csillagok háborúja a por ellen
Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködérõl, a Carina-ködrõl az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában mûködõ VISTA távcsõvel készítettek gyönyörû felvételt. Az infravörös tartományban észlelõ VISTA a ködöt kitöltõ forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.
Egy miénknél õsibb univerzum nyomaira találhattak rá
Az égbolt örvénylõ mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Õsrobbanást megelõzõ világegyetembõl származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.
Óriási erejû jel érkezett az ûr mélyérõl, akár idegenek is küldhették
Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világûr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezõk által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.
Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet
A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.
Megvan a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó része
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtõzködõ hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét.
Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?
Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezsõ, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok
Egy 13,28 milliárd fényévre lévõ galaxisban az õsrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Megtalálták a világegyetem legfalánkabb bestiáját
Az univerzum leggyorsabban növekvõ óriási fekete lyukát fedezték fel, amely kétnaponta a Napénak megfelelõ tömeget nyel el - jelentették kedden ausztrál csillagászok.
Egy második õsrobbanás hozza el a világegyetem pusztulását
Világegyetemünk úgy érhet véget, ahogy született: egy hatalmas, mindent elsöprõ, óriási robbanással – derítették ki a Harvard Egyetem fizikusai.
Stephen Hawking szerint ez lehetett a világegyetem születése elõtt
A 76 éves korában meghalt Stephen Hawking nem csupán egy világhírû kutató volt, de egyúttal profi tudománykommunikátor is, aki igyekezett közelebb hozni az emberekhez az elméleti fizika sokszor kibogozhatatlanul bonyolult világát. Egyik utolsó tévés szereplése során azt vázolta Neil deGrasse Tyson asztrofizikusnak (aki szintén neves ismeretterjesztõ), hogy mi lehetett a világegyetem kezdetét jelentõ „Nagy Bumm" elõtt.
A korai univerzumból érkezett jelet fogott egy rádióantenna
Az univerzum legelsõ csillagainak korát sikerült meghatározniuk a kutatóknak abból a gyenge jelbõl, amelyet egy ausztrál rádióantenna fogott a napokban.
Üzenet érkezett a korai univerzumból
Még csak 180 millió éves, szinte gyermek volt a világegyetem, amikor útnak indultak azok a rádiójelek, amelyeket most észlelt egy ausztrál csillagászati antenna. A hidrogéngáz eddigi legkorábbi üzenete szerint az univerzum még hidegebb hely volt akkoriban, mint gondoltuk.
Megpillantották az univerzum legelsõ csillagait
Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésû antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévõ világegyetemet az õsrobbanás után - közölték amerikai kutatók a Nature címû tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.
Az univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegû galaxisokat
Az univerzum legnagyobb fekete lyukai gyorsabban nõnek, mint a galaxisukban formálódó csillagok, így végül a falánk fekete lyukak felfalják a nagy tömegû galaxisokat - állapította meg két egymástól független kutatás. Az eredmények a NASA Chandra röntgencsillagászati mûholdja és más teleszkópok adatain alapulnak.
Nem e világi jelenséget figyelt meg a szovjetek után kémkedõ mûhold
Amikor 2017 októberében az Oumuamua belépett a Naprendszerbe, sokan idegen civilizáció produktumának gondolták a messzirõl jött aszteroidát: alakja egyetlen korábban észlelt kisbolygóéra sem hasonlított. Azóta persze bebizonyították, hogy szó sincs kis zöld emberkék által épített ûrhajóról, egyszerû természetes képzõdmény száguldozik az ûrben. A furcsa forma persze sokak fantáziáját megmozgatta, akárcsak több olyan korábbi felfedezés, amelyekrõl szintén kiderült, hogy sokkal racionálisabb magyarázat van létezésükre.
Kideríthették, mi küldi felénk az univerzum legfurcsább rádiójeleit
A tudósok egy jelentõs lépéssel közelebb jutottak ahhoz, hogy megfejtsék, honnan is erednek a világegyetem legrejtélyesebb jelenségei közé sorolt gyors rádiókitörések.
Sikerült megvizsgálni a bébigalaxisok mozgását
Elõször sikerült megvizsgálni az univerzum elsõ galaxisainak, az úgynevezett bébigalaxisoknak a mozgását.
Masszív csillagokkal van tele a világegyetem
Jóval gyakoribbak az univerzumban a nagytömegû csillagok, mint azt eddig hitték - derült ki a Nagy Magellán-felhõ egyik régiójának elemzésekor.
- címkék:
- Univerzum
- csillag
- tömeg
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Tizenhárom milliárd fényévre tõlünk egy kozmikus szörny pusztít
A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegû fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Hatmilliárd fényévre lévõ kozmikus kígyót figyeltek meg
Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetõen sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévõ gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.
Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie
Óriási planétát találtak az ûrben. Ez önmagában nem lenne túl érdekes hír, ám a szóban forgó bolygó egy törpecsillag körül kering. A felfedezés alaposan felforgathatja mindazt, amit a bolygókeletkezésrõl ismerünk.
Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés
A téridõ fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelsõ észlelése tudománytörténeti jelentõségû eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világûr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetõvé, amikrõl korábban nem is álmodozhattunk. Most az elsõ észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttmûködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhetõ jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...
Egy lépéssel közelebb a második Föld megtalálásához
219 új bolygójelöltet tartalmaz a NASA Kepler ûrteleszkópjának most nyilvánosságra hozott friss katalógusa. A potenciális planéták közül 10 Föld-nagyságú, ráadásul csillaguk lakhatósági zónájában keringenek, ami azt jelenti, hogy a folyékony víz jelenléte sem kizárható rajtuk.
Mégis hologram lehetett az univerzum
A kutatók (és a laikusok is) már évtizedek óta játszadoznak a gondolattal, hogy az univerzumunk valójában egy óriási hologram – vagy legalábbis az volt valamikor. Ebben a fizika törvényeihez csupán csak két dimenzióra van szükség, de számunkra minden három dimenzióban jelenik meg.
A sötét anyag megöli a galaxisokat
Közelebb kerültek a galaxisok halála titkának megfejtéséhez ausztrál kutatók: úgy vélik, a sötét anyag is felelõs lehet a galaxisok elhalásáért.
Létrehozták a világ legnagyobb csillagkatalógusát
A világ eddigi legnagyobb csillagkatalógusát alkotta meg egy nemzetközi kutatócsoport: több milliárd csillag, galaxisok és más égitestek, az éjszakai égbolt háromnegyede szerepel a lexikonban.
Ritkább és simább a sötét anyag, mint gondoltuk
Az univerzum mintegy negyedét kitevõ sötét anyag makacsul ellenáll a kozmológia ostromainak. Most csillagászok egy csoportja a távoli galaxisok fényének elhajlásából arra következtet, hogy a sötét anyag ritkább és egyenletesebb eloszlású, mint ahogy a korábbi modellek jósolták.
Most tesztelheti, mennyire ismeri a világegyetemet
Kevés olyan dolog van a világon, ami annyira megfogná az ember képzeletét, mint a végtelennek látszó világegyetem. Korábban szinte semmit nem tudtunk e misztikus hangulatot árasztó kozmikus birodalomról, ám hála a tudomány fejlõdésének, az egyre modernebb mûszereknek és az elkötelezett tudósembereknek, az univerzum titkai lassan, de biztosan feltárulnak elõttünk. Kvízsorozatunk elsõ részében a világûrrõl teszünk fel kérdéseket olvasóinknak.
Stephen Hawking továbbra is erõsen tart az idegenektõl
Stephen Hawking véleménye szerint a földön kívüli fejlett civilizációk potenciális fenyegetést jelenthetnek az emberiség számára. Korunk legismertebb elméleti fizikusa ismét az idegenekkel kapcsolatos aggodalmait hangoztatja új dokumentumfilmjében.
Hihetetlenül részletes képek a világegyetem legõsibb galaxisairól
Brit csillagászok egy hawaii infravörös távcsõ segítségével elkészítették az égbolt négy teleholdnyi méretû részének eddigi legrészletesebb térképét. A képeken szerepel az univerzum legtávolabbi galaxisai közül is néhány.
Elõször találtak az ûrben aszimmetrikus molekulát
Elõször találtak az ûrben komplex szerves molekulát, propilén-oxidot, amelynek szerkezete ugyanúgy aszimmetrikus, mint a földi életben kulcsszerepet játszó molekuláké.
A végén szétszakadhat az egész univerzum
Gyorsabban tágul az univerzum, mint korábban gondolták, állítja egy új kutatás.
Újabb megfigyelés boríthatja fel a kozmológia törvényeit
A legújabb mérések szerint az Univerzum gyorsabban tágul, mint korábban gondolták. Ha az eredményeket megerõsítik, elképzelhetõ, hogy át kell írni a kozmológiai törvényeket.
Erõs és titokzatos jelek érkeznek a Tejút szívébõl
Különösen erõs jelek érkeznek a Tejút szívébõl, a Harvard tudósai a sötét anyag megsemmisülésének tulajdonítják õket.
Új programmal szimulálják a világegyetem tágulását
A világegyetem tágulását és a kozmikus struktúrák kialakulását vizsgáló programot fejlesztettek ki a Genfi Egyetem tudósai, akik szerint szimulációik pontosabbak az eddigieknél, mert Albert Einstein relativitáselméletén alapulnak.
Túl a határokon: az Õsrobbanás-elmélet titokzatos kérdései
Az Õsrobbanás-elmélet korántsem teljes, számos kényes kérdésre nem képes választ adni eredeti formájában, mint például az Univerzumban megfigyelhetõ anyageloszlásra vagy éppen a kezdeti szingularitás leírására. Vajon képesek vagyunk-e megmagyarázni a jelenlegi kozmológiai tudásunkkal felvértezve az Õsrobbanás-elmélet hiányosságait?
Idõutazás: a jövõ fantazmagórikusan szép zenéje
Az idõutazás fikciója egyike az emberi fantáziát legjobban megmozgató kérdéseknek. Izgalmas eljátszani azzal a gondolattal, hogy milyen is lenne visszaugrani az ókori Rómába, vagy akár a dinoszauruszok rég elsüllyedt világába. Talán még ennél is érdekesebb azonban a tudomány álláspontja ebben az érdekfeszítõ kérdésben.
Elõször sikerült kimutatni, hogy megváltozhat a galaxisok szerkezete
Elõször mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport, hogy a galaxisok struktúrája megváltozhat élettartamuk során.
- címkék:
- ûrkutatás
- galaxis
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Gigantikus égi gyûrût fedeztek fel magyar csillagászok
Gigantikus égi gyûrût, a világegyetem eddig észlelt legnagyobb szabályos alakzatát fedezték fel magyar csillagászok.
Vakítóan fényes galaxis rejtheti az Univerzum elsõ csillagait
Elsõ alkalommal találhattak az Univerzum hajnaláról származó csillagokat a Lisszaboni Egyetem kutatói.
Kihagyhatatlan! Stephen Hawking Monty Pythont énekel!
A világhírû fizikus ezúttal is bebizonyította, hogy milyen jó a humora: elõadta géphangján a Monty Python Galaxy Song címû dalát.
Elkészült az eddigi legjobb térkép az univerzumról
Az eddigi legjobb kozmikus atlasszal rukkoltak elõ kanadai csillagászok. Az eredmények segíthetik a titokzatos sötét anyag megismerését is.
- címkék:
- térkép
- világûr
- Univerzum
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Puskagolyó sebességgel ütközõ galaxist fedeztek fel
Egy távoli rendszerben rendkívül nagy sebességgel ütközõ galaxist fedeztek fel az Univerzumot röntgentartományban kutató XXM-Newton ûrtávcsõ segítségével.
Az Univerzum gyermekei
Az emberi gondolkodást régóta foglalkoztató kérdés, hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban, vagy a világegyetem távoli mélységeiben léteznek hozzánk hasonló fejlett civilizációk. A fantázia, áthágva a fizikai valóság kemény törvényszerûségeit, szempillantás alatt ott teremhet a legtávolabbi csillagrendszerben is, vagy éppenséggel látni véli, amint valamikor a messzi múltban idegenek csillaghajói ereszkedtek le a földre. Fényévek határán, valamint itt a Földön is sóvárogva szeretnénk látni, hogy nem voltunk és vagyunk egyedül, és létrejöjjön két civilizáció képviselõinek harmadik típusú találkozása. De vajon leküzdhetõk-e azok az embberi ...
Meglett a pénz a világ legnagyobb távcsövére
Végre elkezdõdik a világ legnagyobb teleszkópjának építése. Az extrém nagy európai távcsõ a száraz sivatagban a halványabb égitesteket is azonosítani tudja. Fõ célpontjai a Naprendszeren túli bolygók és fiatal Világegyetemek lesznek.
Legyalulnak egy hegyet a világ legnagyobb távcsövéhez
Ha elkészül, ez lesz a világ legnagyobb távcsöve – olvasható sok, még csak papíron létezõ óriásteleszkópról. Igen ám, de meddig? A több százmillió dolláros optikai csodák sorban taszítják le egymást a dobogó tetejérõl, ebben az esetben ugyanis nyugodtan kimondhatjuk, igenis, a méret a lényeg!
Milyen lenne a Világegyetem, ha kívülrõl láthatnánk?
A tudósokat régóta izgatja a kérdés, milyennek látnánk univerzumunkat, ha kiléphetnénk belõle és kívülrõl szemlélhetnénk. Némi képzelõerõ és matematikai modellek segítségével akár ezt is megtehetjük.
Mire költ a NASA a következõ években?
Magáncégekkel építtet ûrhajót, élesbe fordul a Mars kutatása, ûrhajósai ott vannak az ISS-en, készül az újabb ûrtávcsõ és a Cassini szonda lassan egy évtizede kering a Szaturnusz körül. Elég lesz-e a NASA 17 milliárd dolláros 2014-es költségvetése ahhoz, hogy az USA megtartsa vezetõ szerepét az ûrkutatásban?
Ûrhajós hull fekete lyukba
Mi történne egy fekete lyukba zuhanó ûrhajóssal, megsülne vagy szétszakadna? A válasz nem mindegy: ha megsül, akkor vele együtt füstbe megy az általános relativitáselmélet, ha viszont szétszakad a teste, akkor a kvantummechanikával nincs valami rendben.
Kiderült, hogy idõsebb az Univerzum
A Világegyetem százmillió évvel idõsebb, mint eddig gondoltuk, és kicsit több benne a sötét anyag, alapvetõ kozmológiai elméleteink viszont majdnem helyesnek bizonyultak - ez derült ki a Planck-ûrszonda elsõ kozmológiai eredményeit bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón.
Borús jövõ vár a világegyetemre
Az "isteni" részecskével, a Higgs-bozonnal kapcsolatos eddigi számítások borús jövõt festenek a világegyetem számára - fejtette ki Joseph Lykken amerikai elméleti fizikus, a nagyenergiájú részecskefizikára szakosodott Fermilab kutatója.
- címkék:
- Higgs-bozon
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Az ûrkorszak világképformáló fotói - 2.
Káprázatos képek Afrikától a spirálgalaxisokig: ismét a Space.com ûrportál által legfontosabbnak tartott felvételekbõl válogattunk.
A világ hajnaláról közölt képeket a NASA
Folytatódtak a mélyfúrások a Világegyetem múltjába: elõször sikerült több objektumot is megfigyelni a galaxisok hajnalának idõszakából. Az új eredmények alapján is fokozatosan fejlõdtek a galaxisok, és lassan fûtötték fel az Univerzumot.
Kiderült, mikor volt a csúcson a Világegyetem
Egy nemzetközi csillagászcsoport feltérképezte, milyen lehetett a Világegyetem úgy 11 milliárd évvel ezelõtt. Meglepõ felfedezésre jutottak, az Univerzum tágulását a hullámvasút mozgásához hasonlították.
Ezek az ûrkorszak világképformáló fotói
A Hold egén még gyönyörû kékes bolygó a Föld, a Marsén azonban már csak egy apró pötty, és akkor még mindig csak a szomszédban járunk a hatalmas világegyetemben. Kozmikus gondolkodásunk mérföldkövei a Space.com ûrportál képes összeállításában.
A legjobb ufóvideók, amik hamisnak bizonyultak
Túl hatalmas a világegyetem ahhoz, hogy csak a Földünkön legyen élet. Éppen ezért kerülnek nyilvánosságra újabb és újabb videók, amelyek a földönkívüliek létezését bizonygatják. Bármilyen hitelesnek látszanak is ezek a felvételek, a végén mindig kiderül, nem idegen lények szerepelnek a kisfilmekben.
5 megoldatlan fizikai rejtély, amire nincs magyarázat
A Földön és a világegyetemben számtalan rejtély létezik, amelyre még a tudósok sem tudják a megfejtést. Íme a kérdések, amelyre még nincs tudományos magyarázat!
A sötét energia az Univerzum legnagyobb rejtélye
Erõmûnyi energiát képviselõ magányos atommagok, az elsõ fény megjelenése a Világegyetemben, valamint különféle láthatatlan anyag és energia - ezeket tekintik fõ kihívásnak a kutatók napjainkban.
Az eddigi legszebb program a Világegyetem méreteirõl
Mennyivel kisebb egy X-kromoszóma egy rizsszemnél, egy bolygónál, egy galaxisnál? Ha az egész Univerzum betöltõdött a gépébe, kezdõdhet a játék!
Legkésõbb ötmilliárd év múlva költözni kell
Néhány tízezer év múlva az emberiség ûrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra.
Hány világegyetem létezik a miénken kívül?
Egy új kozmológiai elmélet, a multiverzum-modell alapján sok más világegyetem létezik a miénken kívül, és ezek közül sokban létrejöhetett a miénkhez hasonló élet.
- címkék:
- Világegyetem
- multiverzum
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Így nézett ki az õsi Univerzum
Õsi hidrogénfelhõket térképeztek fel minden korábbinál nagyobb távolságban. A Világegyetem kezdõpillanata után 2-4 milliárd évvel létezett hidrogéngáz eloszlása segít az Univerzum jövõjének megismerésében is.
Elõször figyeltek meg antianyagból álló héliumot
Úttörõ eredmény: antihélium-atommagokat észleltek egy amerikai részecskegyorsítóban. Ez az eddigi legnehezebb anti-atommag. Ha az ûrben is sikerülne észlelni, akkor mégis létezhetnek antianyag-galaxisok.
Kidurrant a legnagyobb kozmikus buborék
Egyre gyorsabban tágul az Univerzum, az egyelõre rejtélyes sötét energia miatt. A gyorsuló tágulásra eddig egy másik magyarázat is felmerült: eszerint egy hatalmas, ritkás anyagú kozmikus buborék belsejében élünk, és a gyorsabb tágulás csak optikai csalódás. Ezt a lehetõséget új megfigyelések alapján kizárták.