Várkonyi Zoltán (rendező)

címke rss

Akit szovjet katonák vallattak, a kommunisták a színházából is kitiltották és élete utolsó 11 évében betegágyában feküdt

Kultúra2021.04.06, 11:32

Mezei Mária egyike volt a honi színháztörténet legnagyobb drámai színésznőinek. Ám ritkán kapott drámai szerepet. Pedig eredeti egyénisége, személyiségének lírai és drámai vonásai, a színészi átlagot meghaladó műveltsége is predesztinálta erre a szerepkörre. Amikor tehette, bizonyította: képes az összetettebb hősnőket is olyan árnyaltan, emberi mélységeiket feltárva megformálni, ahogy a franciás kokottok, vampok sorát. Mely utóbbiakhoz olykor maga adott plusztartalmakat, ha a darab szerzője elmulasztotta alaposabban kidolgozni az adott karaktert. A színésznő helyzetét az is megnehezítette, hogy a háborút megelőző években „baloldali ...

Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói

Kultúra2021.03.15, 18:59

Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...

A Rákosi-korszak, majd Nyugat-Németország ünnepelt színésznője - és Kádár János bosszúja

Kultúra2021.02.07, 18:33

Ferrari Violetta idén lett volna kilencvenéves. Húszévesen kezdte hivatását a Nemzeti Színházban, olyan művészekkel játszott együtt, mint Timár József, Gobbi Hilda, Kállai Ferenc, illetve első férjével, Básti Lajossal. 1950-től 1956-ig egyebek között eljátszotta Miller Lujzát (Schiller: Ármány és szerelem), Hippolytát, az amazonkirálynőt (Shakespeare: Szentivánéji álom), Ophéliát (Shakespeare: Hamlet), Cherubint (Beaumarchais: Figaro házassága) és Tündét (Vörösmarty: Csongor és Tünde). 1950-től filmezett is. Határozott, de érzelmes lányokat alakított a Dalolva szép az élet (1950), a Civil a pályán (1951) című filmvígjátékokban, szemmüveges ...

A legendás színész, aki idős korában, a kommunizmusban eltartási szerződés kötésére kényszerült, és egy panelház alagsorában búcsúzott az élettől

Kultúra2021.01.03, 18:03

Eszmélésétől kezdve színésznek készült. Rákosi Szidi színiiskolájában operettszínésznek képezték ki. Vidéki évei alatt kötött legendás barátságot Kabos Gyulával, majd pesti kabarészínészként lett országosan ismert. Speciális produkciója miatt egy időben csak úgy emlegették a rajongói: „Füttyös Gyuri". Később Németh Antal invitálja a Nemzeti Színház társulatához. Gózon Gyula ott eljátszott szerepeiben vált generációja egyik legjobb karakterszínészévé. Feleségével, Berky Lililivel az életben és a színpadon is legendás párost alkottak. A háború alatt Berky Lili bujtatja a származása miatt színpadról leparancsolt Gózon Gyulát. A kommuniista ...

A politikai nézeteimet megtartottam magamnak

Kultúra2021.01.02, 09:07

A kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes művész Harsányi Gábor gátlásos, de ambiciózus fiatalemberként került be a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Diplomázva a Thália Színházhoz szerződött, ahol tizenegy tartalmas évet töltött el. Utóbb a nagyobb kötetlenséget biztosító Mafilm társulatának lett tagja, majd egyik alapítója volt az ország első magánteátrumának, a Karinthy Színháznak. Dolgozott a Nemzeti Színházban is, majd a Vidám Színpadhoz igazolt. Idővel az Újpesti Kulturális Központnak lett a művészeti vezetője, a kerületben működik a színiiskolája is. A művészt már pályakezdése idején megismerte az ország, olyan filmekben, soorozatokban ...

Egy drámai képességű vidám színésznő kalandos élete

Kultúra2020.05.19, 13:01

Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész. Mészáros Ági kétszeres Kossuth-díjas színésznő és Voith Lajos főhadnagy lánya. Egy diákcsíny miatt - az 1956-os forradalom után társaival gyászszalagot rakott osztálytermének Kossuth-címerére - kicsapták az iskolából. Az 1957-58-as évet a svájci Biel-Bienne-ben, illetve az olaszországi Bolzanóban, apácák intézetében töltötte. A színésznőnek máskor is lett volna lehetősége, hogy külföldi karrierbe kezdjen, de mindig akadt valami, ami haza húzta, illetve itthon tartotta. Nemcsak középiskolásként, színészhallgatóként is zabolázhatatlan volt, de amit nem volt kedve bebiflázni a szakmai órákon, az amúgyy ...

Miért vonult vissza a színészettől Szombathy Gyula?

Kultúra2020.05.17, 10:59

Márciusban Kossuth-díjjal is elismerték a Jászai-díjas, kiváló- és érdemes művész Szombathy Gyula munkásságát. A színművész jelenleg balatonalmádi otthonában várja a járvány miatt elhalasztott átadót. Az Origónak adott telefonos interjújában felidézi gyermekkora intézetben töltött korszakát, szolnoki pályakezdését - amely időszakban megtanulhatta az öngondoskodás legfontosabb tudnivalóit is. Szó esik a Vígszínházban, az Arizona Színházban, a soproni Petőfi Színházban, a Radnóti Miklós Színházban, a Thália Színházban megélt élményeiről. Szerepekről és egyéb tapasztalatokról az emberi viszonyok kapcsán. Azt is elmondja: miért vonult vvissza ...

Óhatatlanul átláttuk a rendszer lényegét

Kultúra2020.05.02, 19:01

A Kossuth-díjas színésznő két éves koráig képes visszaemlékezni élete meghatározó pillanataira. Úgy véli, nincs ebben semmi különös, mert ha egy gyermeket veszteség ér, megőrzi magában a veszteség előtti korszakának fontos történéseit. Edzett memóriával pedig a többi is könnyen rögzül. Piros Ildikó arról is beszél, hogy bár az emlékek is beépülnek mindabba, ami hozzájárul a színpadi figurák megformálásához, de a művészet lényege nem rendezhető képletekbe. Felidézi a kecskeméti kislányt, egykori önmagát, aki a Színművészeti Főiskolára kerülve azonnal filmezni kezdett, s a szakma elsajátítása közben már magabiztosabb volt a kamera előőtt ...

Bilicsi Tivadar, a családteremtő művész küzdelmei

Kultúra2020.02.23, 22:27

Táncos komikusként kezdte a pályát, majd a drámai karakterszerepek is megtalálták. 1945-ig több mint hetven filmben szerepelt. Aztán a mellőzöttséget is megtapasztalta. Hívő emberként nehezen viselte a második világháború utáni történéseket, az 1956-os forradalom után négy gyermekével együtt el akarta hagyni a hazáját. Elfogták, majd egyre színvonalasabb feladatokkal bízták meg. Tartottak a népszerűségétől. Mozifilmben nem foglalkoztatták többet, de vígszínházi szerepei mellett sokat dolgozott a televízióban, rádióban is. A hatvanas-hetvenes években az USA-ban, Kanadában, Svédországban turnézhatott, valamint fellépett Csehszlovákiábban, ...

Benkő Gyula békebeli eleganciája a Kádár-korban

Kultúra2019.12.27, 17:56

Halála után a legtöbb megemlékező civilben is kifinomult stílusát emelte ki. Egyikük úgy fogalmazott: „Egy darab békebeli elegancia távozott vele." Benkő Gyula eleganciája elsősorban a tiszta értékeket ösztönösen felismerő, s azokhoz ösztönösen ragaszkodó szellemiségéből fakadt. A Vígszínház művészét még Jób Dániel szerződtette a társulathoz, amelyben természetesen nemcsak elegáns alakokat formált meg, de még azokat is elegánsan jelenítette meg, mert megértette motivációikat, és a róluk alkotott véleményét is „beleépítette" a karakterükbe. Néhány évvel a második világháború lezárása után tagja lett a Vígszínházat vezető igazgatói háármasnak, ...