V. Károly német-római császár
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- II. Lajos magyar király
- I. Ferenc francia király
- mohácsi csata
- II. Ulászló
Holttesteket árultak a lovagkor utolsó csatája után
A 16. század elején a paviai csatában, a Habsburg–Valois küzdelmek utolsó fejezeteként, az arrogáns francia és a német lovagok utoljára vezényeltek rohamot egymás ellen. Évtizedek óta fennálló ellentétet próbáltak dűlőre vinni, de nem sejtették, hogy az ütközet végén holttesteikben jól jövedelmező üzletet látnak majd az élelmes győztesek.
- legfrissebb
- legrégebbi
Mohács rendhagyó emlékezete
Napra pontosan 490 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet, amelyre mind a mai napig úgy tekintünk, mint a magyar történelem egyik végzetszerű eseményére. De valóban Mohács volt-e a hanyatlás fordulópontja a középkori magyar királyság történetében? És vajon mennyiben volt szükségszerű a mohácsi síkon Szulejmán hadaitól elszenvedett vereség? A Mohácshoz vezető út nem érthető meg a korabeli Európa nagyhatalmi és a Magyar Királyság akkori belső viszonyai nélkül.
Tudja-e, hogy hol áll még ma is pellengér Magyarországon?
Pellengérre állítani, kipellengérezni, mondják, amikor valakit nyilvánosan kínos helyzetbe hoznak, megkritizálnak. De mi célt is szolgált ez a középkori büntetőeszköz, a pellengér, amelyből még ma is áll egy hazánkban?
Ravasz csellel csábította el a húsz évvel fiatalabb királyt
A tizenhatodik században azok a nők lehettek a legsikeresebbek, akik szépségét intelligencia is kísérte, és mindkét tulajdonságukat ügyesen használták. Diane de Poitiers hírnevét II. Henrik francia királyra gyakorolt hatásának köszönhette. A korát messze megelőző lelkes feminista nagyon is tudatában volt saját értékeinek.
Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme
A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.
- címkék:
- I. Ferenc francia király
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán
- V. Károly német-római császár
- I. Szelim szultán
- Német-római Császárság
- Mária királyné
- diplomáciai tárgyalások
- szulejmáni ajánlatok
- megnemtámadási szerződés
- iszlám
- Budai Vár
- hadjárat
- követ
- Délvidék
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- paviai csata
- hódoltság
- Címkefelhő »
Magyar tüzérparancsnok szolgált Magellán hajóján a Föld körüli úton
Ötszáz éve, 1519. szeptember 20-án Ferdinánd Magellán öthajós flottával elindult Spanyolországból, hogy a világtörténelem során először, körbehajózza a Földet. Magellán vezérhajója, a Concepción fedélzetén szolgáló tüzérparancsnok, Varga János lehetett az, aki a legénység tagjaként, első magyar származásúként léphetett az Újvilág földjére. Sőt, három év elteltével, a mindössze 18 fővel hazatérő expedícióról is egy magyar tudósította a világot, Erdélyi Miksa személyében, aki a résztvevők személyes beszámolója alapján írta meg tudósítását, De Moluccis Insuli címen.
A spanyol hódítás korából származó hajóhorgonyokat találtak Mexikóban
Akár Hernán Cortés, az azték birodalmat megdöntő spanyol konkvisztádor hajóihoz is tartozhatott az a két 500 éves vas hajóhorgony, amelyet Villa Rica egykori spanyol kolónia közelében találtak Mexikóban a tenger fenekén - jelentette be a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH).
A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme
Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek ...
- címkék:
- Logodi Simon
- Hunyadi Mátyás
- Kinizsi Pál
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- V. Károly német-római császár
- Szulejmán szultán
- Magyar Királyság
- Jagelló-kor
- Szabács vára
- Torma András
- hadjárat
- ostrom
- Délvidék
- Oszmán Birodalom
- hősi halál
- Habsburg Birodalom
- végvári vitézek
- I. Szelim szultán
- nándorfehérvári diadal
- Címkefelhő »
A szerencsétlen sorsú királyné, aki élete végéig gyászolt
A házasságkötés mindig is a nagypolitika fontos eszközének számított a történelmi dinasztiák életében. Az uralkodóházak általában a királyi sarjak frigyével pecsételték meg a szövetségkötéseiket, de a dinasztikus házasságok fontos eszközei voltak a hatalmi befolyás kiterjesztésének is. A magas államérdek cseppet sem volt tekintettel az érzelmekre; az egymásnak kiszemelt főrangú fiatalok gyakran csak a templomi ünnepségen pillantották meg először egymást. A rideg államérdek pedig csak nagyon ritkán találkozott össze a szívbéli szerelemmel. A későközépkori dinasztikus házasságok történetében az egyik ilyen ritka kivétel volt az ifjú III. ...
- 1