üvegházgázok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- szén-dioxid emisszió
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Rekonstruálták az óceánok hõmérsékletének 700 ezer éves változásait
Rekonstruálták az óceánoknak az elmúlt 700 ezer évben történt hõmérsékleti változásait a Berni Egyetem klímakutatói. Eszerint az utolsó hét jégkorszakban a hõmérséklet három Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás elõtti, referenciaként használt érték fölé.
Rekordmagas volt a permafroszt hõmérséklete tavaly a svájci Alpokban
Az elmúlt 20 évben 2019 szeptembere és 2020 október között volt a legmagasabb a permafroszt hõmérséklete a svájci Alpokban - közölte csütörtökön a svájci permafroszt megfigyelõ hálózat (PERMOS).
A klímaváltozással várhatóan súlyosbodni fognak a szénanátha szezonok
Az emelkedõ hõmérséklet és növekvõ szén-dioxid emisszió következtében a fák és füvek több pollent fognak kibocsátani, ami a súlyosbítja a szénanáthás szimptómákat.
Gyorsabban tûnik el a bolíviai Tuni gleccser, mint azt eddig vélték
Az eddig véltnél gyorsabb ütemben tûnik el a bolíviai Tuni gleccser tudósok szerint. Ez tovább súlyosbítja a 60 kilométerre lévõ fõvárost, La Pazt már most is sújtó vízhiányt.
Az olvadó jégsapkák miatt végveszélybe kerülhetnek a jegesmedvék
A fenséges jegesmedvéknek összefüggõ, nagy jégtáblákra van szükségük utódaik felneveléséhez és a táplálkozáshoz. Az északi-sarki jégtáblák kiterjedése azonban egyre csökken.
A vártnál hamarabb elérte az Északi-sarkot a vékony jég miatt a Polarstern kutatóhajó
A vártnál hamarabb elérte a Föld legészakibb pontját a vékony és gyorsan olvadó jég miatt a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idõk legjelentõsebb expedíciója keretében kutatja az Északi-sarkvidék klímáját.
Nyolcvan éven belül tíz centivel nõhet a tengerek vízszintje a grönlandi olvadás miatt
Olyan tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát - ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi
A tavalyi volt a három legmelegebb év egyike az idõjárási feljegyzések szerint, amely gleccserek olvadásával, tengerszint-emelkedéssel, rengeteg bozóttûzzel, hõhullámokkal és szárazságokkal járt. Az Amerikai Meteorológiai Társaság Közlönyében (BAMS) szerdán jelent meg az errõl szóló tanulmány.
Megújuló energia lett az eladatlan, lejárt sörbõl Ausztráliában
Biogázt termeltek a koronavírus-járvány idején eladatlan, lejárt sörkészletbõl Ausztrália egyik szennyvíztisztítójának energiaellátására.
Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban
Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.
Az Északi-sark rendkívül gyorsan melegszik
Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghõmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hõhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemû olvadásához.
Egyre melegebb a permafroszt a svájci Alpokban
Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei (permafroszt), a jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hõmérséklete lehet tudósok szerint.
Az aszálykárok megelõzése kulcskérdés
A Duna-menti régiót gyakran sújtja vízhiány és aszály, ez a probléma azonban Magyarországon csak az elmúlt néhány évben kapott kellõ figyelmet. A klímaváltozás hatására viszont egyre gyakrabban számíthatunk szélsõséges idõjárási eseményekre és a csapadék átlagostól eltérõ eloszlására, így hazánk egyre inkább ki lesz téve az aszály veszélyének is. Az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) projekt szakértõi által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja kapcsán tesszük közzé.
A légkör szén-dioxid koncentrációja újabb rekordszintre nõtt májusban
A légkör szén-dioxid koncentrációja májusban elérte a 417,2 ppm-et, ami 2,4 ppm-mel volt magasabb, mint a 2019-ben mért legnagyobb - 414,8 ppm - érték derült ki az amerikai Mauna Loa obszervatórium méréseibõl.
Nem csak képzeli, a pollenszezon tényleg évrõl-évre rosszabb
A pollenallergiások száma világszerte folyamatosan emelkedik, és nem csak öröklött hajlam kérdése, hogy valakinél jelentkezik-e a betegség. A klímaváltozás több módon is hozzájárul, hogy egyre több a szénanáthás, egyre tovább tart a szezon és erõsebbek az allergiás tünetek. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont fõorvosa elmondta, hogy mire kell figyelni ezzel kapcsolatban az allergiás betegeknek.
Több ezer halált elõzött meg a légszennyezés csökkenése Kínában
A koronavírus-járvány feltartóztatására Kínában elrendelt karantén nem csupán a Covid-19 betegség terjedését gátolta, hanem a jelentõsen javította a levegõ minõségét, elejét véve ezáltal több ezer elhalálozásnak a világ egyik leginkább légszennyezett országában - mutatták ki az amerikai Yale Egyetem kutatói.
Négy évtizede elõször csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában
Négy évtizede óta elõször csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában, ami részben a járvány miatt elrendelt korlátozásoknak köszönhetõ - derült ki egy friss tanulmányból.
Erdõtelepítés és -fenntartás a klímavédelem jegyében a Pilisi Parkerdõnél
A Pilisi Parkerdõ Zrt. valamennyi erdészeténél folyik erdõfelújítás és erdõtelepítés a most záruló ültetési idõszakban. A fõváros környékén a szakemberek az erdõk többségét természetes módon újítják meg, de csemeteültetés, mesterséges ültetés is történik. Az állami erdõgazdaság, amely az erdõsítések során a klímaváltozásnak jobban ellenálló erdõk létesítésére törekszik, az Országfásítási Programhoz 10 hektár erdõ telepítésével járul hozzá.
Nyolc méterrel növelte a tengervízszintet az eurázsiai jéglemez olvadása
Nyolc méterrel emelte meg a tengerek vízszintjét az eurázsiai jéglemez mintegy 14 ezer évvel ezelõtti leszakadása egy új kutatás szerint, amely a jégsapka mai gyors olvadásának veszélyeire hívja fel a figyelmet.
Már 2050 elõtt jégmentes lehet nyáron a Jeges-tenger
Nagy valószínûséggel már 2050 elõtt jégmentes lehet néha nyáron a Jeges-tenger - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 40 különbözõ klímamodell elemzése alapján.
A túl gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland jégveszteségéhez
A szokatlanul gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland tavalyi jelentõs mértékû jégveszteségéhez egy új kutatás szerint.
Évtizedekkel ezelõtt volt olyan kevés szén-dioxid a légkörben, mint most
A második világháború vége óta nem látott mértékben csökkenhet idén a világ szén-dioxid-kibocsátása a koronavírus-járvány okozta gazdasági leállások következtében - mutatott rá a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás számszerûsítésével foglalkozó szervezet, a Global Carbon Project (GCP) elnöke.
Nullára lehetne csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását 2070-re
Egy nagy szabású új, sok tudományterületet felölelõ kutatás szerint nullára lehetne csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2070-re.
Mérsékelt égövi esõerdõ maradványaira bukkantak az Antarktiszon
Mérsékelt égövi esõerdõ maradványaira, tûlevelûek és páfrányok nyomaira bukkantak az Antarktisz nyugati részén az óceánfenék alatt 30 méterrel.
Valószínûleg az "évszázad legrosszabb éve volt" a tavalyi Ausztráliában
Valószínûleg az "évszázad legrosszabb éve volt" a tavalyi Ausztráliában, ahol a hõség és a szárazság példátlan pusztítást végzett az évente kiadott Környezeti Jelentés szerint.
Az óceánvíz melegedése miatt egyre több a bálnák és a hajók ütközése
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentõsen növeli a halálos kimenetelû összeütközések kockázatát a vízi jármûvek és a tengeri emlõsök között.
Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna Táti-szigeteit
Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét - közölte csütörtökön a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja.
Elõször keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett
Elõször keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett. A sarkvidék felett két hete folyamatosan olyan kis mértékûre csökkent az ózonréteg vastagsága, amelyet a Déli-sarkvidék területén már ózonlyukként definiálnak - közölte Markus Rex, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet légkörkutató részlegének vezetõje szerdán.
Mintegy öt kilométert húzódott vissza a Denman-gleccser
Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser - állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói.
A természetfilmek növelik a fajok iránti tudatosságot
A természetfilmek, úgy mint a Sir David Attenborough nevéhez kötõdõ Bolygónk, a Föld 2. címû televíziós minisorozat hatására az emberek érdeklõdõbbek lesznek a bemutatott fajok iránt - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint ennek a fokozott érdeklõdésnek a kiváltásához nincs szükség nyílt természetvédelmi üzenetre, csupán az érintett fajok "bõséges szerepeltetésére".
Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede
Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede az idõjárási feljegyzések kezdete óta - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentésébõl, amely szerint az üvegházhatású gázok koncentrációja továbbra is emelkedik a légkörben.
Veszélyben van a tengeri erdõk biodiverzitása a hõhullámok miatt
A nyugat-ausztráliai partoknál lévõ víz alatti hínárerdõk genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hõhullám - állapította meg egy nemzetközi szakemberekbõl álló kutatócsoport.
Szoronganak a brit gyerekek a klímaváltozás miatt
Minden ötödik brit gyereket gyötörnek az éghajlatváltozással kapcsolatos rémálmok - derült ki egy új felmérésbõl.
Jégtörõvel juttatták el az ellátmányt a klímakutató hajóhoz
Egy orosz jégtörõnek sikerült elszállítania az ellátmányt és a friss személyzetet minden idõk legjelentõsebb sarkkutató expedíciójához, mely a német Polarstern (Sarkcsillag) kutatóhajón, az Északi-sarktól több mint 150 kilométerre vizsgálja a klímaváltozást - közölte az Alfred Wegener Kutatóintézet.
A melegedõ óceánvíz óriási fenyegetés a Nagy-korallzátony számára
Az átlagosnál melegebb óceánvíz miatt egy újabb súlyos korallfehéredés veszélye fenyegeti az ausztrál Nagy-korallzátonyt - figyelmeztetett kedden az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS).
A növekvõ szén-dioxid szint újabb veszélye: a tömeges elbutulás
Ha nem szüntetjük meg szén-dioxid emissziót, nem csak súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal, hanem tömeges elbutulással is számolnunk kell.
Kevesebb klímakárosító fluorgázt fog használni az Európai Unió
Kevesebb klímakárosító fluorgázt fog elõállítani és használni az Európai Unió, amely jó úton van afelé, hogy teljesen felhagyjon a gázok használatával - közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a héten Koppenhágában.
Víz alá kerülhetnek New York repterei a század végére
Víz alá kerülhet a világ legforgalmasabb repülõtereinek egy része, köztük New York légikikötõi is a század végére, ha a globális felmelegedés hatására tovább emelkedik a tengerek szintje - figyelmeztetnek a kutatók.
Növényevõ állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása
Az észak-sarki tundra nagytestû növényevõ állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelõk ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.
A globális felmelegedés megállítása gazdaságilag is megéri
A párizsi klímaegyezmény gazdasági szempontból is észszerû megállapodás a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) hétfõn bemutatott tanulmánya szerint, amelynek készítõi arra jutottak, hogy a globális felmelegedés mértékének 2 Celsius-fokban való korlátozásakor a legkisebbek a klímaváltozás költségei.
Idén nagyot ugrik a légköri szén-dioxid koncentráció
Az egyik legnagyobb mértékû emelkedés várható idén a légköri szén-dioxid-koncentrációban, a globális felmelegedés egyik fõ elõidézõjében a mérések több mint hat évtizeddel ezelõtti kezdete óta, és a növekedésben közrejátszanak az ausztráliai erdõ- és bozóttüzek is - közölte pénteken a brit meteorológiai szolgálat.
Tömeges madárpusztulást okoztak a klímaváltozás miatti hõhullámok
Tömeges madárpusztulást okoztak a klímaváltozás miatti hõhullámok a Csendes-óceánban. Több tízezer madarat sodort ki a víz 2015 közepe és 2016 eleje között az Egyesült Államok nyugati partjaira és Alaszka partvidékeire.
Az ausztrál bozóttüzek felgyorsítják a kihalást
Már legkevesebb egymilliárdra tehetõ az Ausztrália-szerte tomboló erdõ- és bozóttüzekben elpusztult nagyobb állatok - emlõsök, madarak, hüllõk - száma - közölte Chris Dickman, a Sydney-i Egyetem kutatója.
Ritkábban fognak befagyni a széles folyók a klímaváltozás miatt
Ritkábban fognak befagyni a széles folyók a klímaváltozás miatt egy friss elemzés szerint.
Az élelmiszerek 14 százaléka elvész, még mielõtt a boltokba kerül
A világon elõállított élelmiszerek körülbelül 14 százaléka elvész még az elõtt, hogy kereskedelmi forgalomba kerülne - hívta fel a figyelmet a veszteségre az ENSZ Élelmezésügyi és Mezõgazdasági Szervezete, a FAO hétfõn közzétett jelentésében.
Veszélyben a Földközi-tenger térségének élelmiszer- és vízkészlete
A globális átlagnál jóval gyorsabban emelkedik a hõmérséklet a Földközi-tenger térségében, fenyegetést jelentve a régió élelmiszer- és vízkészleteire - figyelmeztetnek kutatók egy új tanulmányban.
Növekszik a kereskedelmi repülõgépek üvegházgáz emissziója
Jelentõsen megnövekedett a légiközlekedés okozta széndioxid-kibocsátás mértéke a világban.
Egyre több áldozata van a klímaváltozásnak
Megduplázódhat a katasztrófák segítségre szoruló károsultjainak száma 2050-re a globális felmelegedés okozta aszályok, nagy erejû viharok, árvizek és tûzvészek miatt - figyelmeztet a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC) új jelentése.
Öt gyakorlati megoldás a klímaváltozással szemben
A következõ tíz évben 1800 milliárd dollárt (541 ezer milliárd forintot) kellene ráfordítani világszerte azokra a stratégiákra, amelyek lehetõvé tennék, hogy a bolygó alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz - mutatott rá jelentésében egy globális bizottság.
Túl lassan alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz a madarak
A madarak különbözõ stratégiákkal képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, tempójával azonban nem tudnak lépést tartani. Így akár az olyan alkalmazkodóképes fajok is, mint a széncinege, a füsti fecske és a szarka is veszélyeztetetté válhatnak hosszútávon.