Azonosították az egyik marsjáró leszállóegységét az új képeken

A közelmúltban pályára állt Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda fedélzetén található a vörös bolygó körül keringő jelenlegi legjobb kamera (HiRISE), amely minden korábbinál részletesebben, egy méter alati felbontással örökíti meg az égitest felszínét. A november 7-én megkezdődött program első két hetében közel száz felvételt rögzítettek. Az alábbi, most közölt felvételeken a 2004 elején a bolygóra érkezett és még jelenleg is működő Opportunity leszállóhelyét tanulmányozhatjuk, a landolás "maradványaival" egyetemben.

Veszélyes leszállóhely a Marson

A következő Mars-szonda lehetséges leszállóhelyei sziklákkal borított, veszélyes vidékeknek látszanak.

Emlékezés egy pazar Mars-szondára

Az elmúlt napokban a földi irányítók hiába próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor űrszondával. Úgy tűnik, hogy a vörös bolygó kutatását 1997-től új alapokra helyező űreszközt végleg elvesztették. Összeállításunkban felidézzük a legszebb képeket és legfontosabb felfedezéseket is.

Mars-szondák kritikus helyzetben

A bolygó körül keringő Mars Global Surveyor szondával megszakadt a kapcsolat, és előfordulhat, hogy a felszínen dolgozó Opportunity nem tud majd kijönni a Victoria-kráterből.

Egy új napkutató űrszonda pazar felvételei - a hét asztrofotója

A japán Hinode napszonda első képei látványosan mutatják be csillagunk felszíni folyamatait.

A Plútó-szonda első képe a Jupiterről - a hét asztrofotója

Sikeresen tesztelték a New Horizons űrszonda több műszerét a Jupiteren és két holdján. A felvételen részletesen megfigyelhető a bolygó felhőrendszere, valamint az Io és az Europa.

Végső csapás a marsi arcra

A korábban számos vihart kavart, emberi archoz hasonló felszíni képződményről a Mars Express űrszonda is kimutatta, hogy nem más, mint egy egyszerű sziklaalakzat.

A Holdba csapódott az európai űrszonda

Az európai SMART-1 űrszonda 2006. szeptember 3-án magyar idő szerint 7:42-kor, a terveknek megfelelően a Hold felszínébe csapódott. A becsapódással kapcsolatos első tudományos eredményeket folyamatosan közöljük.

Ugráló Mars-szondák

Egy új terv alapján apró, ugráló szondákkal lehetne felderíteni a vörös bolygó veszélyes területeit és felszín alatti üregeit. Az első tesztpéldányokkal 2006 szeptemberében új-mexikói barlangokban végeznek kísérleteket.

A napkorona előrejelzett alakja - a hét asztrofotója

A korábbiaknál pontosabb módszert dolgoztak ki a napkorona alakjának előrejelzésére, amit sikeresen teszteltek is a legutóbbi teljes napfogyatkozáskor.

Készülnek az új mars-szondák

ExoMars néven 2011-re tervezik az első olyan európai Mars-szonda indítását, amely az ESA Aurora programjának "zászlóshajója". A tudományos vizsgálatok mellett a jövőbeli emberes expedíciók megvalósításának irányába mutató technológiai fejlesztéseket is tesztel.

A Mars története az ásványok alapján

A Mars Express űrszonda új adatai alapján a bolygó fejlődésének három eltérő időszakában keletkezett ásványokat azonosítottak. Az eredmények az esetleges ősi, marsfelszíni életnyomok megtalálásában is segíthetnek.

A Venus Express első képei

Nyilvánosságra hozták a Venus Express űrszonda első képeit, amelyek belső bolygószomszédunk sűrű, kavargó légkörének felhőit mutatják. Jól megfigyelhető a pólus körüli szerkezet, ami egyben az egyenlítővel közel párhuzamos felhősávokat jelent.

Pályára állt a Venus Express

Kedden reggel sikeresen a Vénusz körüli pályára állt az európai készítésű Venus Express űrszonda. Megfigyeléseinek fő célja, hogy megállapíthassuk, mi vezetett a rendkívüli üvegházhatáshoz és forrósághoz bolygószomszédunkon.

Pályára állt az új generációs Mars-szonda

Hazai idő szerint pénteken késő este sikeresen a vörös bolygó körüli pályára állt a NASA Mars Reconnaisance Orbiter nevű legújabb Mars-szondája, amely soha nem látott részleteséggel fogja feltérképezni a felszínt.

Úton van az első szonda a Plútó felé

2006. január 19-én, hazai idő szerint 20 órakor startolt a New Horizons szonda, az első űreszköz, amelyet a Plútóhoz küldött az emberiség. 2007 februárjában halad el a Jupiter mellett, és 2015. július 14-én érkezhet meg fő célpontjához.

Az első űrszonda a Plútóhoz

A legutóbbi jelentések szerint a NASA készen áll arra, hogy elindítsa New Horizons nevű űrszondáját a Plútóhoz - az egyedüli olyan, korábban nagybolygónak tartott égitesthez, ahová az emberiség még nem küldött űreszközt. A 9 éves utazás legkorábban január 17-én, hazai idő szerint 19.24-kor veheti kezdetét, egy Atlas 5 hordozórakéta indításával.

Csillagpor érkezett a Földre

A Stardust ("csillagpor") űrszonda 4,6 milliárd kilométeres útja végén visszatért a Föld közelébe, és "ledobta" a Naprendszer ősanyagát tartalmazó mintagyűjtő kapszuláját. A kapszula landolására 2006. január 15-én, hazai idő szerint 11.10-kor került sor. A nagyszerű teljesítmény példátlan az űrkutatás történetében.

A Beagle-2 becsapódásának nyoma

A Beagle-2 űrszonda 2003. december 19-én vált külön a Mars Expresstől, majd hat nappal később kellett volna leszállnia a vörös bolygóra. A légkörbe sikeresen be is lépett, de többet nem adott hírt magáról. Elképzelhető, hogy a szonda becsapódásának nyomára bukkantak.

Ez történt 2005-ben a világűrben

Ismét startolt egy űrrepülőgép, üstökösmagot és kisbolygót "támadtak meg" űrszondák, egy új világ tárult fel előttünk a Szaturnusznál, és az eddigieknél mélyebben pillanthattunk be az Univerzum legnagyobb robbanásainak természetébe.

Sarki fények a Marson - a hét asztrofotója

A Mars Express és a Mars Global Surveyor űrszondák megfigyelései alapján, sok helyen jelentkeznek sarki fények a vörös bolygón. Az új radarmérések révén pedig először pillanthattunk be a felszín alá.

Egy marsi éve a Marson

A vörös bolygón érvényes naptár szerint, a Spirit marsjáró most ünnepelte első születésnapját. A Marson egy év 687 földi napig tart, tehát a mi naptárunk szerint már majdnem két éve működik az űreszköz.

Expressz indult a Vénuszhoz

Szerdán hajnalban Európa útnak indította újabb nagy bolygókutató űrszondáját. A Venus Express - amely a Marsot vizsgáló Mars Express ikertestvére - tíz év óta az első űreszköz, amelynek célpontja a szépséges, ám gyilkos planéta, a Vénusz.

Készülődik a Plútó-szonda

A NASA Plútó-szondája megérkezett a Kennedy Űrközpontba. Amennyiben a teszteken mindent rendben találnak, az űreszköz - ideális esetben - 2006 januárjában indul.

Mars: új folyások a felszínen

A Mars Global Surveyor űrszonda elmúlt években készült felvételein sok változást azonosítottak a vörös bolygó felszínén. Többek között a lejtőkön történt törmelékmozgásokat, új krátereket és a pólussapka zsugorodását sikerült megörökíteni. Most először fordult elő, hogy a felszíni folyásnyomokban is néhány éves szintű változást találtak.

Pályát módosított a marsszonda

A 2005. augusztus 12-én felbocsátott Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda sikeresen elvégzett egy fontos pályamódosítást a vörös bolygó felé vezető úton.

Gondok az Ősrobbanás körül

Egyre több kritika éri a Világegyetem keletkezésének Ősrobbanás (Big Bang) elméletét. A rejtélyes sötét energia kényszerű bevezetése után most az egyik legalapvetőbbnek vélt bizonyítékkal, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással is "problémák" vannak.

Elindult a legélesebb szemű Mars-szonda

A Mars Reconnaisance Orbiter augusztus 12-én, magyar idő szerint 13:44-kor startolt Cape Canaveralból. A szonda fél éves útra indul a Mars felé, amelynek felszínét minden idők legjobb felbontásával térképezi majd. A csütörtöki indítást a hordozórakéta egy hajtóanyag-detektorának hibája miatt halasztották el.

Meteor a Mars egén

A Spirit által a Mars egén megfigyelt fénycsík feltehetőleg nem a bolygó körül keringő űrszonda, hanem egy meteor nyoma. A szonda így "felzárkózott" az Opportunity mögé. Míg utóbbi az első meteoritot találta meg a bolygón, a Spirit elsőként örökített meg meteort az egén.

Megtalálták az öt éve elveszett Mars-szondát

Lehetséges, hogy végre sikerült megtalálni az 1999 decemberében elveszett Mars Polar Lander maradványait, valamint a Viking-2 felszíni egységét a Mars Global Surveyor űrfelvételein.

A Mars-kutatás európai eredményei

A Mars Express űrszonda már működésének első évében számos izgalmas felfedezéssel és rendkívüli eredményekkel bővítette Marssal kapcsolatos ismereteinket. A Mars Society összefoglalója az első tudományos konferenciáról.

Titan: az első színes felvétel és panorámakép

Újabb pazar képeket közöltek a Titánra pénteken leszállt Huygens űrszondától, amelynek küldetése máris az űrkutatás egyik legnagyobb sikertörténete. Az egyik kép már színeket is mutat, egy másikkal pedig madártávlatból körbe is tekinthetünk.

Magához tért a Deep Impact

A NASA legutóbbi helyzetjelentése szerint a Deep Impact üstököskutató űrszonda visszakapcsolt normál üzemmódba, és minden rendszere rendeltetésszerűen működik.

Biztonsági üzemmódba kapcsolt a Deep Impact

A NASA hivatalos jelentése szerint a közép-európai idő szerint szerdán este startolt űrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolta magát.

Startolt az üstökösbe csapódó űrszonda

A Deep Impact űrszonda hatalmas mélyedést robbant egy üstökös felszínébe, így az égitest belső, a Naprendszer születése óta érintetlen rétegeit is tanulmányozhatja. Az űreszköz szerdán este sikeresen startolt Floridából.

Európa okos űrszondája elérte a Holdat

Az Európai Űrügynökség SMART-1 űrszondája jelenleg a pályára állás kritikus műveletét végzi a Hold körül. A fedélzeten lévő új technológiák eddig kitűnően vizsgáztak.

Pazar felvétel a Mars egyik holdjáról

Az Európai Űrügynökség Mars Express űrszondája ismét csodálatosan részletes képet továbbított a Földre.

Újabb lenyűgöző képek a Marsról

A vörös bolygó körül keringő Mars Express űrszonda 3 dimenziós képein a földi gleccservölgyekhez hasonló alakzatok láthatók. Eközben a felszínen vizsgálódó Spirit újabb ígéretes kőzeteket fúrt meg.

Idegen űrhajó lehet a Naprendszerben

Az idegen civilizációkkal való kapcsolatfelvétel legjobb módja üzenetekkel ellátott űrszondák küldése lehet. Nem kizárt, hogy számunkra is van már egy "küldemény" a Naprendszerben - írja két kutató a Nature-ben.

Jelentés az eltűnt Mars-szondáról

2003 decemberében a leszállás során megszakadt a kapcsolat a brit fejlesztésű Mars-szondával, a Beagle 2 leszállóegységgel. A küldetést irányító team most hozta nyilvánosságra hivatalos jelentését.

30 év után űrszonda indult a Merkúrhoz

Augusztus 3-án hajnalban elindult a NASA Messenger űrszondája a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. 30 éve ez lesz az első látogatás az égitestnél.

Képgalériáink

Tízezer fordulat a Mars körül

Az amerikai Mars Odyssey űrszonda, amely 2001. október 24-én állt pályára a Mars körül, megtette tízezredik fordulatát, amelyek során a Vörös bolygó térképezése volt a feladata.

Megérkezett minden idők legdrágább űrszondája

A Cassini-Huygens-űrszondapáros május 18-án belépett a Szaturnusz rendszerébe. Ezzel végéhez közeledik egy hat és fél éves utazás, s rövidesen megkezdődik az űrkutatás egyik legizgalmasabb fejezete.

Kína korábban megy a Holdhoz

Kína 2006 decemberében indítja első űrszondáját a Hold felé, azaz egy évvel korábban, mint tervezték - közölte Lüan En-csie (Luan Enjie), a kínai nemzeti űrügynökség vezetője.

Már egyedül utazik az üstökös felé a Rosetta

Egy Ariane-5 rakéta ma reggel 8.17-kor sikeresen a magasba emelte a Rosetta-űrszondát Kourou-ban (Francia-Guyana), majd 10.31-kor az űrszonda a terveknek megfelelően levált a rakétáról. Ezzel az Európai Űrügynökség (ESA) üstököskutató szondája megkezdte hosszú útját, hogy 2014-ben találkozzon a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel.

Startra kész az üstökösvadász

A régen várt indítással lezárul a tervezés, építés egy évtizedes szakasza és megkezdődik a szintén évtized hosszúságú várakozás. Az űrszonda tervezésében, építésében részt vett kutatók, köztük jó néhány magyar, izgatottan várják február 26-ikát.

Sikeresen kommunikált a Mars Expressz és a Spirit

Sikeres információcsere zajlott le a Mars Expressz európai űrszonda és a Spirit amerikai marsjáró laboratórium között - közölte csütörtökön Párizsban az Európai Űrügynökség (ESA).

A Mars Express megerősítette a vízjég jelenlétét

A 2003. december 25-én pályára állt európai űrszonda, a Mars Express folytatja sikersorozatát: megkezdte a műszeres vizsgálatokat, aminek egyik fontos eredményeként megerősítette, hogy a vörös bolygón vízjég van.

Stardust: sikeres üstökösrandevú

Az európai és amerikai marskutató szondák "inváziója" közötti pár napban egy másik, történelmi jelentőségű küldetés is csúcspontjához érkezett: a Stardust űrszonda január 2-án berepült egy üstökös kómájába és anyagmintát vett belőle, hogy 2006-ban visszahozza a Földre.

Mars, itt jön Európa! - A "támadás" időpontjai

December 25-én az Európai Űrügynökség Mars Express űrszondája megkezdi a pályára állást a vörös bolygó körül, a brit Beagle 2 leszállóegység pedig landol a felszínen. A fontosabb események tervezett időpontjai.

Erősödő porvihar fenyegeti a marsszondákat

Porviharok fenyegethetik a Mars felé tartó európai és amerikai űrszondákat, illetve ezek működését - figyelmeztetnek amerikai szakemberek.

Mars Express: az első kép a vörös bolygóról

A Mars felé közeledő európai űrszonda, a Mars Express elkészítette első felvételét a bolygóról, amelyet eddig nem látott perspektívából tanulmányozhatunk.

Fertőzésveszély a Marson

A japán Nozomi űrszonda megfertőzheti a Marsot, mivel ha továbbra is a jelenlegi pályáján marad, akkor december 14-én becsapódik a bolygóba - állítja egy japán napilap.

Kína a Hold ostromára készül

Kína 3-5 éven belül űrszondát állít Hold körüli pályára. Akárcsak Jang Li-vej űrhajóját, az űrszondát is a Hosszú Menetelés hordozórakéta egyik változatával bocsátják majd fel.

Lenyűgöző felvétel a Naprendszer legnagyobb hegyéről

A vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszonda újabb ínyencfalattal lepte meg a csillagászat és űrkutatás szerelmeseit.

Agyvelőhöz hasonló mintázat a Marson

A vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszonda újabb csodálatos képeit hozta nyilvánosságra szerdán a NASA.

Öt nap múlva elég a NASA sikerszondája

A Jupiter körül keringő legendás Galileo-űrszonda sorsa végleg megpecsételődött. A tervek szerint szeptember 21-én beereszkedik a Jupiter örvénylő felhőrétegeibe, ahol a súrlódás miatt fokozatosan felmelegszik, és elég.

Lépcsős piramis a Marson

Nem mindennapi természeti képződményt kapott lencsevégre a vörös bolygó körül keringő Mars Global Surveyor űrszonda.

Rejtélyes jelenség a Plútón

Valami váratlan dolog zajlik a Naprendszer legtávolabbi bolygóján, a Plútón. Bár a planéta távolodik a Naptól, légköre mégis vastagszik - pedig a csillagászok azt várnák, hogy a csökkenő hőmérséklet miatt fokozatosan vékonyodjon.

Meghibásodás a Mars Express űrszondán

Európa első, június 2-án startolt marskutató űrszondája energiaellátási problémákkal küzd. A repülésirányítók szerint azonban ez nem fogja veszélyeztetni a küldetését.

Megérkezett a Földhöz a súlyosan sérült Mars-szonda

Japán öt éve vergődő Mars-szondája megközelítette bolygónkat, hogy erőt gyűjtsön, és végre megpróbáljon eljutni a vörös bolygóhoz.

Amerikai Mars-szonda: újabb halasztás keddig

Az időjárási viszonyok hétfőn sem kedveztek a starthoz, így újabb 24 órás halasztás következett. A MER-A a legújabb tervek szerint június 10-én, közép-európai idő szerint 19.58-kor, vagy 20.36-kor indul, egy Delta II típusú hordozórakétával.

Elhalasztották a Mars-szonda indítását

Kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt egy nappal elhalasztották a MER-A amerikai Mars-szonda indítását.

Sikeresen startolt a Mars Express

A Mars Express és a Beagle 2 európai Mars-szondák sikeresen startoltak egy orosz Szojuz hordozórakétával hétfőn, közép-európai idő szerint 19.45-kor. A két űreszköz kitűnő állapotban halad a vörös bolygó felé.

880 ezer földlakó indult egy kisbolygóra

Május 9-én egy japán hordozórakétával indult kozmikus útjára a japán fejlesztésű MUSES-C űrszonda. A mintegy négy és fél évig tartó űrkísérlet célja: mintavétel egy kisbolygónál és annak visszaszállítása a Földre.

Európa elindul a Marsra

Kijelölték az Európai Űrügynökség (ESA) első Mars-szondájának indítási időpontját.

Elindult a galaxisvadász

Hétfőn az Egyesült Államokból útnak indították a Galaxy Evolution Explorer (Galex) űrszondát, amely a galaxisok kialakulását és fejlődését (evolúcióját) vizsgálja.

Végső simítások a NASA két Mars-robotján

2003 a Mars-kutatás éve lesz: egyszerre négy űrszonda látogatja meg a vörös bolygót. A kozmikus találkozóra a NASA két felderítő robotot küld.

Az emberiség nagykövetének utolsó üzenete

Megszakadt a kapcsolat a 31 évvel ezelőtt útnak indított Pioneer-10 űrszondával, az emberi faj egyik legtávolabb járó követével.

A Rosetta űrszonda halasztása hazánknak is kudarc

Nem indítják el a Wirtanen-üstökös felé a Rosetta európai űrszondát. Az újabb start időpontját hosszadalmasnak és aprólékosnak ígérkező elemzés után egy későbbi időpontban határozzák meg. A program csúszása a magyar szakemberek számára is sajnálatos.

Elnémult az elpusztíthatatlan űrszonda

Úgy tűnik, a Jupiter körül hét esztendeje keringő Galileo-űrszonda végleg befejezte küldetését. Az óriásbolygóhoz eddig legközelebb merészkedő szerkezet már nem bírta a szélsőséges sugárzási viszonyokat.

Jól működik a marsi ejtőernyő

A Mars Express űrszonda leszállóegysége, a Beagle 2 ejtőernyője pénteken sikeresen átment egy kulcsfontosságú teszten.

Contour-űrszonda: fogy a remény

Egyre kevesebb a remény arra, hogy kapcsolatba lépjenek az üstököskutató űrszondával.

Megvan a NASA eltűnt űrszondája

Valószínűleg két-három darabra tört a NASA üstökösvadásza.

Nyoma veszett a NASA űrszondájának

Egyelőre bottal üthetik a nyomát a Contour-űrszondának.

A NASA új Naprendszer-kutatási programja

Irány a Plútó és a kisebb, jeges égitestek, a Jupiter és Europa nevű holdja, de a Vénusz és a Hold sem maradhat ki. A Mars átfogó vizsgálata pedig nem is lehet kérdéses!

Az ESA-nak a Vénusz is célpont

Az Európai Űrügynökség (ESA) a Mars Express-hez hasonló űrszonda indítását tervezi, amely belső bolygószomszédunk titkait kutatja majd.

Útjára indult az üstökösvadász

A floridai Cape Canaveralból szerdán útjára indították a CONTOUR üstököskutató szondát.

Az üstököshajsza újabb vadászai

Az üstökösök kutatására induló amerikai és európai űrszondák fontos ismeretekkel bővíthetik a Naprendszer keletkezéséről alkotott elméleteket.

NEAR: az első küldetés egy kisbolygóhoz - az [origo] dossziéja

A NEAR-Shoemaker az első űrszonda, amely pályára állt egy aszteroida körül, sőt le is ereszkedett annak felszínére. Az [origo] dossziéjában a küldetésről és előzményeiről, a tudományos eredményekről, illetve a végső manőverről, az Eros kisbolygóra történő leszállásról olvashatnak képes beszámolókat.

Marsi víz: részletes adatok!

Legalább 2-3 méteres, nagy mennyiségű vízjeget tartalmazó réteget fedezett fel a Mars Odyssey a Mars déli pólusánál, amely remek környezetet nyújthat a magyar kutatók által feltételezett baktériumoknak.

Egy csillagközi űrszonda tervei

A megfelelő csillagközi űrszonda tervezése sokat várat még magára. Kérdés, hogy tudományunk nem elég fejlett ehhez, vagy csupán az érdeklődés, a ráfordítandó fantázia és idő hiányáról van szó?

Napba hulló gázfelhők

Veszélyes ózonvékonyodás Európa felett

Jelentkezett az egyik legtávolabbi űrszonda

A 30 évvel ezelőtt elindított Pioneer-10 űrszondával március elsején ismét sikerült kapcsolatba lépni.

Mars: víz, víz, víz!

Csúcsformában kezdett a legújabb Mars-szonda, hatalmas mennyiségű vízjégre utaló jeleket mutatva ki a vörös bolygó déli sarkvidékének talajában.

Mars Odyssey: egy kritikus fázis vége

A legújabb Mars-szonda sikerrel befejezte a levegőfékezést.

Szakítás a mély űrben - egy üstökös sötét kis titkai

A NASA megszakította a kapcsolatot a Deep Space 1 űrszondával. Az űrkutatás egyik legsikeresebb szerkezete meglepő megfigyeléseket végzett egy üstökösmaggal kapcsolatban.

Az új Mars-szonda első felvétele

A 2001 Mars Odyssey a vörös bolygó déli jégsapkáját kapta "lencsevégre".

Lassabban fékez a Mars Odyssey

A NASA október 30-án kiadott hivatalos helyzetjelentése szerint a vörös bolygó körül október 24-én pályára állt 2001 Mars Odyssey űrszonda küldetése a tervek szerint alakul, s egyelőre minden a legnagyobb rendben működik.

A fénymásolót is észrevenné a Marsi Felderítő

Sokan emlékezhetnek arra a fénymásológép-reklámra, amelyben apró zöld "marslakók" is szerepeltek. A következő, példátlan részletességgel térképező Mars-szonda képes lenne "lebuktatni" őket.

A Deep Space 1 berepült az üstökösbe

A Deep Space 1 amerikai űrszonda közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban behatolt Borelly-üstökös magját közvetlenül körülvevő kómába, s a magtól mintegy 2000 kilométeres távolságban sikerült képeket készítenie.

A Naprendszer új családtagja - soha nem látott képek egy üstökös magjáról

Az amerikai Deep Space 1 űrszonda az eddigi legrészletesebb felvételeket készítette el egy üstökös magjáról.

Berepülés egy üstökösbe

Ha minden az elképzeléseknek megfelelően alakul, közép-európai idő szerint vasárnap nem sokkal éjfél után újabb mérföldkövet tudhat maga mögött az űrkutatás: a három éve a világűrbe indított Deep Space 1 nevű amerikai űrszonda behatol egy üstökösmagot körülvevő kómába, és megpróbál magáról a magról fényképeket készíteni.

A feltételezett "magyar" életnyomokat is vizsgálja az európai Mars-szonda

A marsfelszíni élet lehetőségével kapcsolatos, magyar szakemberek által kidolgozott elmélet egyre nagyobb jelentőségét érzékelteti, hogy tegnap hazánkban járt az európai Mars-szonda egyik vezető tudósa. Előadásából kiderült, hogy az Európai Űrügynökség igen fontos felfedezésnek tartja a "magyar" foltokat a Mars felszínén, amelyek a közeljövőben akár közös kutatások alapját képezhetik.

Csapdába ejti a Nap-részecskéket az amerikai Genesis űrszonda

A Genesis a Nap-Föld rendszer egyik librációs pontjához indul. A Genesis a kisebb és viszonylag olcsó űrszondák közé tartozik, és úti célját pontosan oda jelölték, ahol már ott kering a NASA egy korábbi napkutató űrszondája, a SOHO, amely már eddig is fantasztikus képeket küldött a Napról.

A marsi életről az [origo] Társalgójában

Az európai Mars-szonda keringő egységének lehetséges célpontjaivá léptek elő azok a furcsa foltok, amelyeket Horváth András űrkutató csillagász, Gánti Tibor biológus és kollegáik biológiai tevékenységgel hoznak kapcsolatba. A szakembereket pénteken 13 órától kérdezhetik a Társalgóban.

Válaszok a végső kérdésekre

A tervek szerint szombaton startol a NASA MAP nevű űrszondája, amely az Univerzum keletkezésével, fejlődésével és sorsával kapcsolatos alapvető kérdésekre adhat választ.