A föld alatt is zajlik a klímaváltozás, ami lassan gyengíti az épületeket

A városok alatti forrópontok deformálják a talajt, és ez a stressz fontos infrastruktúrák törését okozza.A Communications Engineering, magazinban július 11-én publikált felfedezés egy csendes veszélyt fed fel, melyek a polgári infrastruktúrákat fenyegetik. Bár ez nem egy azonnali és közvetlen veszély az emberi életre, ez a korábban ismeretlen hatás kiemeli a klímaváltozás egy kevésbé ismert komponensének hatásait.- írja a Scientific American magazin.

A mesterséges anyagok a fészekben kockázatosak és hasznosak is lehetnek a madarak számára

Az emberek nagy mennyiségű műanyagot és más mesterséges anyagot dobnak a környezetbe, és ezeket gyakran felszedik a madarak. Egy új kutatás megmutatta, hogy a világ körül 176 madárfajról már ismert, hogy sokféle antropogén anyagot illeszt a fészkébe. - írja a phys.org.

Települési récefiókák - mikor és mit tehetünk?

Az elmúlt években új, egyre gyakoribb madárvédelmi problémaként jelentkezik március-áprilisban a fővárosi épületeken, erkélyeken és lapostetőkön, városi parkok fáinak ágvilláiban, odúiban vagy akár a bokrok között, sövények tövében a talajon fészket építő és kotlani kezdő tőkés récék, majd a fiókák kikelésének és fészekelhagyásának április-májusi időszaka. Ilyenkor naponta akár több telefonos bejelentés is érkezik az egyesület központi irodájába „úton mászkáló", „tetőn maradt" és „udvarban elhagyott" récefiókákról. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Sötét Égbolt : Egy walesi sziget az első menedékhely Európában

Wales északi részén egy sziget hivatalos elismerésban részesült, mint a világ egyik legjobb éjszakai égbolttal rendelkező helyszíne. - írja a BBC hír rovata.

A légvezetéknek való ütközés komoly veszélyforrás a madarak számára

Az elektromos vezetékek nemcsak az áramütés miatt jelentenek veszélyt a madarak számára. Ha ködös időben, szürkületben vagy éjszaka nem vagy már csak későn veszik észre a légi akadályt, a vezetéknek ütközve az életük végét jelentő sérülést szenvedhetnek, vagy olyan súlyosan sérülhetnek, amely lehetetlenné teszik számukra a táplálékszerzést. Különösen fenyegetettek az éjszaka aktív madarak, de a nagytermetű, rosszul manőverező szárnyasok - például a túzokok -, és a nagy csapatokban repülő partimadarak vagy a darvak, szürke gémek, hattyúk miatt is aggódhatunk. - hívja fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Másképpen fejlődnek a városi gyíkok, mint a vidéki társaik

Egy új tanulmány szerint a városokban élő gyíkok eltérő genomi markereket fejlesztettek ki, mint az erdei társaik. A genetikai eltérések állnak a városi gyíkok fizikai különbségei hátterében, beleértve a nagyobb lábujjpárnákat és a hosszabb végtagokat, amelyek előnyösebbek a városi környezetben.

Egy kakapó Új-Zéland természetvédelmi nagykövete

Sirocco, egy karizmatikus kakapó, nemzeti kincs és média sztár. Ő Új-Zéland hivatalos természetvédelmi szóvívője.

Halálos áramütést szenvedett madarak futótüzeket gyújtanak

2014-ben egy futótűz keresztülhasított Közép-Chilen, lerombolva 2.500 otthont és megölve legalább 13 embert. Egy évvel később, egy tűz Idahoban megégetett több, mint 4.000 hektárt, egy a New York Central Parkjánál majdnem 12-szer nagyobb területet. A két tűzesetben egy dolog közös volt: A szakértők úgy vélik, madarak indították be. - írja a Science magazin.

Ha június, akkor tarsza-nász!

A fürgeszöcskék (Tettigoniidae) családjába tartozó fokozottan védett magyar tarsza (Isophya costata) egy Kárpát-medencei bennszülött faj (endemizmus), amely elterjedési területén csak szórványosan, egymástól erősen izolált foltokban fordul elő. – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Golen Gerhard, természetvédelmi területfelügyelő.

Így csökkenthető a városiasodás ökológiai lábnyoma

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Müncheni Műszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet szakembereiből álló nemzetközi kutatócsoport a városok ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatását vizsgálva rámutatott arra, hogy a növényi kártevők számának természetes szabályozása nem elég hatékony. Azt találták, hogy a zöldebb területekhez képest a jobban beépített városrészeken sokkal magasabb e kártevők száma, míg a gyengébb terjedési képességű, természetes ízeltlábú ellenségeiké alacsonyabb. Az eredményeket bemutató tanulmány a Science of the Total Environment című nemzetközi folyóiratban jelent meg. A kutatóók ...

Az emberiség történelmi eseményeivel függ össze a patkányok terjedése

Egy új, ősi DNS-elemzés rávilágított arra, hogy a fekete halálként is emlegetett pestis terjesztéséért is felelős házi patkány hogyan terjedt el Európa-szerte. Kiderült, hogy a rágcsáló a római és a középkorban két alkalommal is kolonizálta a kontinenst. A York Egyetem, az Oxfordi Egyetem és a Max Planck Embertörténeti Tudományos (Jena) és Evolúciós Antropológiai Intézet (Lipcse) által vezetett tanulmány az első ősi genetikai vizsgálat a fajról, amit gyakran hajópatkánynak hívnak.

9 új város, amelyeket az évtized végére 10 milliónál többen laknak majd - galéria

Néhány évszázaddal ezelőtt még szinte elképzelhetetlen lett volna, hogy bárki is olyan városban éljen, ahol a népesség meghaladja a 10 millió főt. Az 1930-as években azonban New York - vonzáskörzetével együtt - átlépte ezt a bűvös határt, és azóta egyre több település lélekszáma emelkedik a 10 millió fölé. Napjainkban már 32 ilyen megaváros van, amelyek összesen kb. 545 millió embernek adnak otthont. A becslések szerint 2030-ra ez a szám tovább emelkedik, ennek kapcsán összeállításunkban a jövő megapoliszait mutatjuk be. Vagyis azokat a városokat, amelyek az évtized végére belépnek a 10 milliós lakosságszámú települések klubjába.

Ezek lesznek a jövő új megavárosai 10 milliónál több lakossal

Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Beton, acél, építőhomok: felzabálják a világ alapanyagait a nagyvárosok

A városok bolygónk szárazföldjének mindössze 2 százalékát fedik le, mégis a „határaikon" belüli tevékenységek a világ anyagi erőforrásainak mintegy több mint 75 százalékát felemésztik. A Visual Capitalist, az Egyesült Nemzetek Szervezetének adatai alapján izgalmas ábrán mutatja be a kontinensek jelenlegi és várható nyersanyagfelhasználását.

Hogyan alakul a vízbáziskészlet mennyisége és minősége a jövőben?

Gödöllő, 2022.03.22 - Az ENSZ Vízügyi Szervezete (UN-Water) minden évben egy kiemelt témára fókuszál, amelyhez a Víz Világnapjának mottója is kapcsolódik. Ez 2022-ben a „Felszín alatti vizek - Láthatóvá tenni a láthatatlant". A jeles nap alkalmából a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Környezettudományi Intézete Nemzetközi Víztudományi Konferenciát szervezett, illetve számos kutatása kapcsolódik a nélkülözhetetlen természeti kincshez.

Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Tudja-e, miért rágcsálják szét az autó motorterét a nyestek?

A nyest, ez az apró menyétféle ragadozó már sok autós életét megkeserítette. A nyest egyik igen  kellemetlen szokása, hogy a szabadban parkoló autók motorterébe hatolva összerágja az elektromos kábeleket, nem egyszer több százezres kárt okozva ezzel. De vajon mi az oka a táplálkozásra alkalmatlan kábelek szétrágásának, és hogyan lehet ezt elkerülni? Cikkünkben erre kerestünk választ.

Havonta egy nyelv kihalhat ebben a században

Ahogyan az emberek a világban többet utaznak és formálisabb oktatásban részesülnek, az előrejelzések szerint a nyelvek riasztó sebességgel el fognak tűnni.

14 új cickányfajt fedeztek fel egy indonéziai szigeten

14 új cickányfajt fedeztek fel egy évtizedes kisemlős tanulmány során a Sulawesi indonéziai szigeten.

A világ legnépesebb országai

A fák a városok talajfelszíni hőmérsékletét 12 Celsius-fokkal hűtik

293 európai ország műhold-adatainak analízise azt találta, hogy a fáknak jelentős a hűsítő hatása, míg más zöldterületeknek nem.

Túzokvédelmi együttműködés

A túzokok védelmében eltűntek az oszlopok: csaknem 30 kilométer légvezetéket cseréltek földalatti kábelre a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén.

Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős

Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.

Ezért lesznek egyre méretesebbek a városban élő emlősök

Az elmúlt 80 évben a városban élő emlősök nagyobbak és nehezebbek lettek, mint vidéki társaik. A kutatók szerint ez elsősorban a könnyen hozzáférhető nagy mennyiségű táplálék rendelkezésre állásának és a ragadozók hiányának köszönhető, miközben a városi környezet egyre inkább kiterjeszti határait.

Pécs belvárosához közel már ilyen állattal is összefuthatunk

A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark

A Budakeszi Vadaspark a tavaly megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program úttörőnek számít nemcsak a térségben, de a maga nemében is, hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.

Újabb helyről került elő a szöcskeegér!

A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfajunk, ezért védelmére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az elmúlt másfél évtizedben - a 2006-os „újrafelfedezése" óta – intenzív kutatás folyik a faj megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében.

Rengeteg az üvegnek ütköző sérült, vagy elpusztult madár

Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.

Kezdődik a szalakóták költése

A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.

Méhlegelőt és rovarhotelt minden kertbe!

Szakértők előrejelzései szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja majd a 9 milliárd főt, a folyamatosan növekvő igények miatt pedig egyre több területet vonnak intenzív művelés alá. Többek között e hatások miatt a tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben az Európában termesztett 264 haszonnövény 84 százalékát e rovarok porozzák be, és több mint 4000 olyan zöldségféle terem, amit a méheknek köszönhetünk.

Országos vadállatszámlálás kezdődött Kenyában

Megkezdődött Kenyában pénteken az első országos vadállatszámlálás, amelynek célja a fajmegőrzés elősegítése, a vadállat-populációkat fenyegető veszélyek azonosítása.

Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?

A természet a világ legnagyobb koncertterme - ezt Bartók Béla is jól tudta, aki madárdalokat használt 3. zongoraversenyének komponálásánál. A WWF Magyarország legújabb kisfilmje ezekkel a dallamokkal hívja fel a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára. 2021. március 25-én volt a zeneszerző születésének 140. évfordulója.

Kihalófélben vannak az elefántok Elefántcsontparton

Az elefántok, Elefántcsontpart emblematikus állatai kihalófélben vannak a nyugat-afrikai országban.

Óriásiak, de még nagyobbra nőhetnek a kínai metropoliszok

Úgy tűnik, a koronavírus-járvány csak átmenetinek tekintett válság Peking településfejlesztési ambícióinak szempontjából. A rendelkezésre álló információk szerint ugyanis a Hszi Csin-ping kínai államfő vezette apparátus azt tervezi, hogy a gazdasági növekedés érdekében Kína metropoliszait még hatalmasabbra duzzasztja, annak ellenére, hogy több egészségügyi szakértő is figyelmeztetett a gigavárosok nagyobb járványügyi kockázatával kapcsolatban. Összeállításunkban bemutatjuk, hogyan lehetnek még nagyobbak Kína már most óriási méretű nagyvárosai.

Ez az apró kuvik egy kaktusz belsejébe rakja a fészkét

Az Arizona állambeli Tucson külterületén elhelyezkedő sivatagi völgyben egy ádáz ragadozó él, amelynek súlya kevesebb, mint egy pakli kártyáé. Ám bármilyen impozáns is a rozsdás törpekuvik kinézete, a fennmaradását több veszély is fenyegeti: a városi terjeszkedés, a határfalak építése és az éghajlatváltozás.

Tudja-e, hogyan lehet cicát tudományosan boldogan tartani a lakásban?

Az előzetes becslések szerint 2030-ra a világ lakosságának körülbelül a hatvan százaléka fog városokban élni, és minden harmadik megosztja a házát, lakását valamilyen házikedvenccel. Ám miután egyre több ember él egyre sűrűbben lakott városi környezetben, a háziállatok boldogsága egy felelős gazdi számára jelentős kihívásokat takar. Erre a felvetésre kereste a választ most a tudomány.

Veszély: az emberi haj, mint természetes guillotine?

Gyakran látni betegeskedő, nem túl egészségesnek látszó galambokat a városokban. Ráadásul bosszantóak és követelőzök. Nem meglepő, hogy miért nevezik ezeket a madarakat néha „szárnyas patkányoknak". Tény, hogy a galambok mindenhol jelen vannak, összeszedegetik az eldobott ételeket és városi környezetben nincsenek természetes ellenségeik. Másik abszolút jellemzőjük egy furcsa jelenség: a lábuk, ujjaik gyakran bénult vagy csonka, néha igen félelmetes látványt nyújtva. Az Ökológiai és Környezettudományi Intézet kutatócsoportja ennek az okára kereste a választ és megtalálták a bűnöst. Ez nem más, mint az emberi haj.

Vészhír: az európai fafajok fele veszélyeztetett

Az Európában honos fafajok több mint fele veszélyeztetett a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) által végzett állományfelmérés szerint.

Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók

Gondolkodtál már azon, hogy hogyan nézett ki egy híres, vagy épp csupán számodra ismert táj, épület 30, 50 évvel ezelőtt? Ha a válaszod igen, úgy imádni fogod a fejlődés gyönyörű vagy épp esztétikailag pusztító változásait bemutató képeit.

Az idő múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók

Egyetlen elképesztő animáción a világ városi lakosságának növekedése

Ha van a XX. század végének és a XXI. század elejének masszív, a világ gazdasági és össztársadalmi helyzetére jelentős hatást gyakorló trendje, akkor az a városiasodás robbanásszerűen lezajlott - és jelenleg is zajló - folyamata. A Visual Capitalist egyetlen látványos animáción mutatja be, hogyan növekedett a világ városainak népessége hét évtized alatt.

Bámulatos ábrán a világ nagyvárosainak növekedése

2016-ban 512 olyan város volt a világon, ahol a lakosság elérte az 1 millió főt. Ez nem mindig volt így, azonban az urbanizáció miatt ma már az emberek nagyobb eséllyel laknak városban, mint nem. Ázsia és Afrika elképesztő ütemben gyarapszik, míg Európában alig-alig figyelhető meg a népesség növekedése.

Megdöbbentő állapotok uralkodnak a brazil F1-es pályánál

A múlt hétvégi rablótámadásokra nem mentség, de magyarázat a látható szegénység a brazil F1-es pálya körül. A polgármester a privatizációtól remél javulást.

Ezek a világ legzöldebb városai

Érdekes projekt keretén belül méri a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), hogy mennyire zöld egy adott város. Párizst sokan a világ legszebb helyének tartják, de a felmérés szerint a francia fővárosnak még van hová fejlődnie.

Egy kontinens nagy lehetősége

Afrika jövőjét a következő három évtizedben jelentősen meghatározza majd, hogy miként alkalmazkodik a gyors urbanizációhoz. A jelenség elsőre ijesztő is lehet, de amennyiben a földrész országai jól kezelik a helyzetet, fontos lépést tehetnek egy stabilabb és virágzóbb jövő irányába.

Nagyot szólt Manhattan népességrobbanása

Látványos animáció készült az egykor kietlen sziget, Manhattan benépesítéséről. New Yorkot holland telepesek alapították a 17. század közepén; az első házak Manhattan déli csücskén, a Wall Street környékén épülhettek.

Rettenthetetlen madarak és óriás pókok a városban – evolúciós fordulópont?

Egy ideje már tudjuk, hogy az emberek és az általuk épített városok befolyásolják az ökoszisztémát, sőt bizonyos evolúciós változásokat is előmozdítanak. A jelek aprók, mégis meghökkentők. Például a városokban élő pókok nagyobbakká, a madarak szelídebbekké és bátrabbakká válnak vidéki társaikhoz viszonyítva.

Nem szabadulunk a nyestektől

A nyesteket sokan nem szeretik. Orgiákat rendeznek a padláson, elrágcsálják a vezetékeket az autókban. Ősszel különösen bosszantóak, pedig jobb megbarátkozni a gondolattal, hogy egyre többször találkozunk velük.