Univerzum
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Világegyetem
- csillagászat
- galaxis
- Ősrobbanás
- Tejútrendszer
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sokkolta a fizikusokat egy kísérlet, minden borulhat, amit az univerzumról gondolunk
Egy évtizednyi mérés után a tudósok bejelentették, hogy a W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.
Sokkoló felfedezés: létezhet egy antiuniverzum, ahol az idő visszafelé halad
Valószínűleg mindannyian gondolkodtunk már életünkben legalább egyszer egy alternatív univerzum lehetőségén. Nos, tudósok egy csoportja most azt állítja, hogy a miénk mellett létezhet "antiuniverzum" is, ahol az idő másként telik.
Hihetetlen elmélet: megfordulhat és visszafelé haladhat az idő
Egy olyan rendkívül merész elmélet jelent meg az Annals of Physics tudományos szaklapban, ami egyszerre kíván választ adni három megoldatlan kérdésre: miért több az anyag az univerzumunkban az antianyagnál, miért nem sikerült még megtalálni az ősrobbanás gravitációs háttérhullámait, továbbá hogy valójában mi is lehet a rejtélyes sötét anyag. Az új elmélet szerint e kérdések hátterében egy különleges antiuniverzum áll, ami ugyan a mi világegyetemünkkel együtt jött létre, de amelyben visszafelé halad az idő, a részecskék fordított töltésűek, és a tömegük legnagyobb részét az antianyag alkotja.
- címkék:
- George Gamow
- Albert Einstein
- neutrínók
- téridő
- táguló világegyetem
- mikrohullámú háttérsugárzás
- anti-univerzum
- CPT-szimmetria
- iker-univerzum
- antianyag
- kozmológia
- sötét anyag
- kvantummechanika
- gravitációs hullámok
- Univerzum
- elmélet
- Ősrobbanás
- Perimeter Institute for Theoretical Physics
- Címkefelhő »
A Tejútrendszer elnyelte, most megtalálták, a végeredmény megdöbbentő
Tágabb kozmikus terünk, a mintegy 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a múltban egyfajta galaktikus zombiként már több kisebb galaxist is bekebelezett. Az Európai Űrügynökség (ESA) február 17-én tett bejelentése szerint a Gaia űrszonda egy újabb ősi kozmikus ütközés nyomaira bukkant. Az egykori és a Pontus nevet kapott galaxis vesztére túl közel került a Tejútrendszerhez, amely a nagyobb gravitációs ereje miatt nagyjából 8-10 milliárd éve elnyelte a Pontust.
Rémisztő, szabadon vándorló fekete lyukat találtak
Az elmúlt két-három évtizedben rendkívül látványos fejlődés zajlott le az észlelő csillagászatban az egyre nagyobb felbontású műszerek, a légkörön kívüli megfigyelésekre szolgáló űrtávcsövek, és az új észlelési technikák elterjedésének köszönhetően. Ennek tudható be, hogy az univerzum egyik legnehezebben megfigyelhető objektumairól, a fekete lyukakról is ugrásszerűen megnövekedtek az ismereteink. A fekete lyukaknak eddig már több típusát sikerült azonosítani, de mindeddig csupán elméleti megfontolások léteztek a csillagközi térben szabadon „kóborló" fekete lyukakról.
- címkék:
- általános relativitáselmélet
- szingularitás
- asztrofizika
- eseményhorizont
- Hawking-sugárzás
- téridő görbület
- csillagászati felfedezés
- vándorló fekete lyuk
- Űrteleszkóp Tudományos Intézet
- űrkutatás
- Tejútrendszer
- gravitáció
- Univerzum
- fekete lyuk
- Hubble űrtávcső
- felfedezés
- fényelhajlás
- Cornell Egyetem
- Címkefelhő »
A távoli galaxisok e térképe segíthet felfedni a sötét energia titkát
A DESI elkészítette az univerzum eddigi legrészletesebb háromdimenziós térképét, amely megmutatja 7.5 millió galaxis elhelyezkedését 10 billió fényév távolságig.
Sokkoló: Több olyan építmény is lebeghet az univerzumban, melyet földönkívüliek hoztak létre
A NASA és a Földönkívüli Intelligenciát Kutató Intézet (SETI) szakemberei szerint több olyan építmény is lebeghet az univerzumban, amelyeket idegen civilizációk hoztak létre.
Megtalálták a valaha ismert legkisebb, Hold méretű csillagot
Csak alig valamivel nagyobb, mint a Hold az a nemrég felfedezett fehér törpe, amely típusának az eddig ismert legkisebb csillaga – írja a rangos Nature magazinban nemrég publikált tanulmány. A fehér törpék rendkívül sűrű, de kis tömegű csillagok, amelyeknek általában a Földhöz hasonló, vagy annál valamivel nagyobb a sugaruk. Amíg a földsugár hozzávetőleg 6300 kilométer, az újonnan felfedezett fehér törpe sugara csupán 1700 kilométer körüli lehet.
Mégis létezhetnek átjárható féreglyukak
Lehetséges, hogy mégsem a fantasztikum világába, hanem a távoli jövő realitásai közé tartozik a "2001: Űrodüsszeia" című ikonikus sci-fi filmben megjelenített, féreglyukon keresztül történt csillagközi utazás? Egy most publikált elmélet arra a következtetésre jutott, hogy hipotetikusan igen, mert téves az az általánosan elfogadott axióma, miszerint az univerzum két távoli, görbületmentes pontját összekötő féreglyukak csak rendkívül rövid ideig létező képződmények, amelyek olyan gyorsan omlanak össze, hogy ezeken még a fény sem tud áthaladni.
A Napot, a Földet és majdnem az összes bolygót elnyelné egy kozmikus szörny
A méretek kozmikus dimenziói teljesen mások, mint amit itt a Földön megszoktunk. Ez egyaránt igaz az emberi ésszel szinte felfoghatatlan távolságokra, hőmérsékleti értékekre, és nem utolsósorban a tömegre is. Bolygónkhoz képest a Naprendszer fejedelme, az 1314 földtömegű Jupiter valódi gigásznak számít. Éltető központi csillagunk, a Nap méretéhez képest a téli égbolt egyik legismertebb csillaga, az Orion konstellációban látható Betelgeuze vörös óriás viszont már elképesztő méretű: az átmérője nagyjából 764-szerese a Nap átmérőjének. De még ez az óriási kozmikus monstrum is csak „apróság" az univerzum nemrég konfirmált legnagyobb csiillagához, ...