tudománytörténet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Galileo Galilei
- csillagászat
- aukció
- filozófia
- Albert Einstein
110 éve halt meg Korányi Frigyes, a tbc elleni szervezett küzdelem megteremtője
Száztíz éve, 1913. május 19-én halt meg báró Korányi Frigyes belgyógyász, akadémikus, a tuberkulózis elleni küzdelem hazai kezdeményezője.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elárverezik Darwin egy ritka kéziratát, ami 800 ezer dollárt is érhet
Charles Darwin egy rendkívül ritka kézirata kerül kalapács alá novemberben New Yorkban - jelentette be a Sotheby's, amelynek előzetes becslése szerint a leütési ár akár a 800 ezer dollárt (336 millió forint) is elérheti.
Azt hitték, egy távoli csillagot látnak, kiderült, egy óriásbolygót találtak a közelben
A Naprendszer harmadik legnagyobb tömegű bolygójára, a Neptunuszra 175 éve, 1846. szeptember 23-án bukkant rá Johann Galle német csillagász, barátja, Urbain Le Verrier francia matematikus számításai alapján. A Naptól számított nyolcadik óriásbolygó felfedezése, amit az égi mechanika diadalának tekint a tudománytörténet, új fejezetet nyitott a modern észlelőcsillagászatban.
Több mint 1 millió dollárért kelt el Einstein kézzel írt híres egyenlete
Több mint 1,2 millió dollárért kelt el Albert Einstein levele, amelyben saját kezűleg leírja híres E=mc2 képletét. A vételár háromszorosa annak, amire számítottak az aukciósház szakemberei.
Az első csillagászati távcső, ami megváltoztatta a világot
Négyszáztizenegy éve, 1610. január 7-én éjjel a neves firenzei fizikus, Galileo Galilei frissen épített távcsövét az éjszakai égbolton tündöklő bolygófejedelem, a Jupiter felé fordította. Amit a teleszkóp látómezejében látott, mélyen megdöbbentette a tudóst; az apró korongként fénylő Jupiter szoros közelségében három parányi „csillag" ragyogott. Másnap este nagy izgalommal ismét a Jupiterre célozta távcsövét, de a „csillagok" ekkor már másként helyezkedtek el a bolygó mellett, mint ahogyan azt az előző nap éjjelén látta. Galilei ebből azonnal rájött, hogy az apró égitestek a Jupiter körül keringenek. Korszakalkotó felfedezése véglegg ...
Csillagászati forradalom volt a Neptunusz felfedezése
A Naptól számított nyolcadik, utolsó óriásbolygó, a Neptunusz, a távcső 17. század elején történt feltalálása után még csaknem két és fél évszázadig láthatatlan maradt a csillagászok számára. Pontosabban fogalmazva, nem is annyira láthatatlan, hanem inkább felismerhetetlen bolygónak bizonyult, amelynek létezését az 1781-ben felfedezett Uránusz keringésében mutatkozó zavarok matematikai modellezésével Urbain Le Verrier jósolta meg olyan pontosan, hogy Johann Galle, a berlini obszervatórium csillagásza 1846. szeptember 23. éjjelén pont ott találta meg az ismeretlen bolygót, ahol Le Verrier számításai szerint lennie kellett.
A tudós mágus, aki megírta a varázslók tankönyvét: Agrippa
Heinrich Cornelius Agrippa von Nettesheim előtt sokan vállalkoztak arra, hogy megírják a mágikus művészetek összességének nagykönyvét, de aligha mondható el, hogy ez rajta kívül bárkinek sikerült volna. Az "Okkult filozófia" három könyvének összeállításával arra tett kísérletet, hogy a növények csodás tulajdonságaitól a misztikus számnégyzeteken keresztül Isten angyalainak titkaiig a teremtés minden misztériumát lejegyezze. Korántsem beszélhetünk azonban egy szobatudósról, hiszen életében jócskán kivette a részét a furcsábbnál furcsább kalandokból is.
Egy harvardi idegsebész, aki azt állítja, hogy találkozott Istennel
Dr. Eben Alexander amerikai neurológus és agysebész, aki a Duke Egyetem orvosi karán szerzett diplomát és tizenöt évet dolgozott a világ legrangosabb egyetemén, a Harvardon, egészen 2008-ig a konzervatív tudomány képviselőjének számított, aki azokkal a kérdésekkel, amire a tudomány nem tudott egzakt választ adni, nem is foglalkozott. 2008-ban egy hirtelen fellépett súlyos bakteriális agyhártyagyulladás miatt hét napra olyan kómába esett, amikor az agykéreg működése bizonyíthatóan leállt. Felépülése után „ A mennyország létezik" című könyvében számolt be azokról a különös halál közeli élményeiről, amelyekre a tudomány mind a mai napiig ...
Félmillió dollárért kelt el Darwin A fajok eredete című könyve
Több mint félmillió dollárért kelt el Charles Darwin A fajok eredete című könyve első kiadásának egyik példánya a Bonhams aukciósház online árverésén.
A brit tudósok nem viccelnek, se a teával, se a tudománnyal
Októberben a Spektrum a világ legmegkérdőjelezhetőbb tudósainak szánja a főszerepet, annak érdekében, hogy bebizonyítsa, a napi szinten felröppenő mókás és áltudományos megállapításokon túl a világ igenis sokat köszönhet nekik, a brit tudósoknak.
Ősi bölcsek, akik már ismerték az űrhajókat
Bár számos tudós és fejlesztőmérnök önmagának vindikálja az elsőséget egyes modern technológiai vívmányok megalkotásában, időnként feledésbe megy, hogy már jó néhány ősi bölcs is rendelkezett a tudomány és a technológia eme fejlett ismeretével. Számos mai felfedezés ugyanis nem más, mint az ősök tudásának újragondolásával létrehozott találmány – írja az Ancient-origins. Több, a tudományhoz és felfedezésekhez kapcsolódó dolog is eredetileg az ókori India bölcseinek fejlett gondolkodásából és képzelőerőjéből származik.
A lángész, aki a tudomány miatt lett Sir, és sohasem nősült meg
Háromszázhetvenöt éve, 1643. január 4-én született Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, a tudománytörténet egyik legnagyobb lángelméje, akit elsőkét emeltek lovagi rangra tudományos munkásságáért.
Csaknem kétmillió dollárért kelt el a holdporos zacskó
Egy New York-i árverésen 1,8 millió dollárért (471,5 millió forintért) adták el csütörtökön azt a cipzáras zacskót, amelyben az Apollo 11 űrmisszió holdköveket hozott a Földre.
Istenről és Izraelről is értekezett Einstein most elárverezett leveleiben
190 ezer euróért azaz 58 millió 700 ezer forintért keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, amelyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.
Tudja-e, hogy ki mérte meg először a fény sebességét?
A Föld központi helyzetét feltételező, évezredes arisztotelészi tant Kopernikusz heliocentrikus világképe döntötte meg a 16. század derekán. A rá következő évszázadban a távcsöves megfigyelések forradalmat indítottak az asztronómiában, amelynek egyik legkiemelkedőbb eredménye a fény terjedési sebességének felismerése volt, a 17. század második felében.
Apu hogy megy be... egy vulkanológus a tűzhányó kráterébe?
Az aktív tűzhányók kráterében zajló folyamatokat a technológia fejlettségének köszönhetően ma már többnyire biztonságosan tanulmányozhatják a vulkanológusok. Az első pionírok kutatóútjai azonban nemegyszer életveszélyes kalandnak bizonyultak.
Hitt az ufókban a Plútó felfedezője
Egészen 1930-ig hivatalosan csak nyolc bolygóból állt a Naprendszer. Azt már korábban is tudták, a Neptunusz pályaelemeiben kimutatott rendellenességekből, hogy kell léteznie egy kilencedik bolygónak is a kozmosz mélységeiben. Hosszas kutatómunka után, Clyde Tombaugh amerikai csillagász, a Lowell Obszervatórium munkatársa, 86 évvel ezelőtt, 1930. február 18-án fedezte fel a Plútót.
Indiana Jones kalapja és a fáraó átka
A múlt földbe rejtett titkai mindig is megmozgatták az emberi fantáziát. A történettudományok világán belül a régészet, a „terepi múltfeltárás” nemcsak komoly szaktudást és fantáziát, hanem igen gyakran jó adag kalandvágyat is feltételező, izgalmas tevékenység.
Mi jött be Tesla 21. századi jóslataiból?
Nikola Tesla 21. századra vonatkozó jóslatait egy amerikai újságíró jegyezte le 1935-ben. A neves feltaláló előrejelezte egy környezetvédelmi hivatal felállításának szükségességét, jól látta a robotika fejlődésének jövőjét, és felhívta a figyelmet a fenntartható energiagazdálkodás fontosságára.
Tetszőleges számú éve született Erdős Pál
Március 26-án lett volna százéves az a matematikus, aki annyi cikket publikált, és akkora hatást gyakorolt, hogy a hozzá való viszony az akadémikusok játékos mérőszáma lett.
Több mint 80 éve figyelik a csepegő kátrányt
A világ legrégebb óta folyó kísérletei arra emlékeztetnek, hogy a tudomány művelése sok esetben inkább maratonhoz, mint rövidtávfutáshoz hasonlítható. A Nature összeállítása a tudományos megfigyelés élő történelméről.
Mit lopott ki Bolyai fejéből Einstein?
Hazai szakmai konferenciák legfontosabb kérdése szokott lenni az, aminek legfeljebb a büféasztal körüli viccelődésnél lenne helye: igaz-e, hogy Bolyai János találta fel a relativitás elméletét, amelyet Einstein ellopott. Kisnemzeti mélabú, frusztráció és koponyaméretek.
Vasból akartak kocsiutat készíteni 150 évvel ezelőtt
A világ egyik legnevesebb ismeretterjesztő folyóirata átmenetileg szabadon hozzáférhetővé tette a kezdetektől 1909-ig megjelent számait digitalizált formában. Százötven éve még az éjszakai fényképezés problémái és az akkor nagyon újdonságnak számító spektroszkópia tartotta lázban a kutatókat.
- 1